Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

NMM SZÍR SZEMET MAI KOMMENTÁRUNK A bizalmi s.zava Tapasztalatcserék Növekvő eredmények Jóllehet az egy tehénre jutó tejhozamnöve,kedés nem szá­mottevő, egészében azonban az áprilisi mérések szerint — a márciusihoz viszonyítva — emelkedés mutatkozik a tej- fölvásárlásban. Ez a külön­böző intézkedések gyors ered­ményét mutatja. A fejlesztést célzó szándékkal rendezett tapasztalatcserék, bemutatók sok érdeklődőt vonzottak, hasznosnak bizonyultak. Az április végén Felsőbogáton, a Kutast Állami Gazdaság sza­kosított telepén tartott is­mertető épp úgy ennek a fel­adatnák a szolgálatában állt, mint a többi — megyénkben rendezett — hasonló témájú rendezvény. Ilyen törekvés volt tapasztalható a sertéste­nyésztés eredményeinek nép­szerűsítésében is. A Böhönyei Állami Gazdaságban például a szakteleppel rendelkező tsz-ek vezetői részére tartottak ta­pasztalatcserével egybekötött munkaértekezletet. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya fokozottabban figyelem­mel kíséri a korábbi, megyei utasításban szabályozott se­lejtezés végrehajtását: járá­sonként megvizsgálják a nagyüzemeknél tenyésztésben maradó tehenek minőségi al­kalmasságát. A Kaposvári Húskombinát egyébként az idén április végéig csaknem 2100 tehenet vett meg. Ebben az időszakban több mint 2400 tehenet selejteztek ki (a zö­mét állategészségügyi, illetve szaporodásbiológiái okok miatt). A sertéstenyésztésben to­vább segítették — sokoldalúan — a háztáji és kisegítő gaz­daságok munkáját. Május ele­jén járásonként megbeszélték a feladatokat, a megvalósítást előmozdító intézkedéseket. A Kaposvári Húskombinát 54 so­mogyi tsz-szel kötött bizomá­nyi szerződést, s eddig több mint 120 kocasüldőt, illetve 150 vemhes kocasüldőt adott ki (a további igény — együtt­véve — meghaladja az 1400-at). Az említett megbe­széléseken — melyeken részt vettek a tsz-elnökök, a köz­ségi tanácselnökök és a fo­gyasztási szövetkezetek veze­tői — minden e témához kap­csolódó problémát tisztáztak. Például azt is, hogy még több kocát igényelnének a kister­melők, ha az állatok ellen­értékét törleszthetnek is, és nemcsak készpénzért juthat­nának hozzájuk. MÉG NEM KÉSZÜLTEK EL teljes egészében a megye tsz-einek ötéves gazdálkodási tervei, de maris levonható né­hány következtetés. Az állam gazdaságpolitikáját szolgáló Magyar Nemzeti Bank szak­embereinek egy kicsit hiva­tali kötelességük is ezeknek a következtetéseknek az össze­gezése. Dékán y Ferenc, az MNB megyei igazgatóságának mezőgazdasági osztályveze­tője elmondta: a 82 somogyi tsz közül mintegy húszban — különböző okok miatt — fe­szültségek vannak. Egyes ter­vekben a reálisnál magasabb hozamokkal és alacsonyabb költségekkel számolnak. Az egyik dél-somogyi tsz tervé­ben például »tökéletes« az egyensúly, csakhogy ezt úgy érik el, hogy bár náluk jelen­tős az állattenyésztési üzem­ág, minden takarmányt el­adnának!. Nyilvánvaló tehát az - elképzelés megalapozat­lansága. összesen mintegy 70—75 millió forintra van szükség ahhoz, hogy ebben a húsz gaz­daságban helyreálljon az egyensúly. Ennek egy részét a bank máris biztosította, más részét pedig kilátásba helyez­te. A készülő tervek jól mu­tatják, milyen egy szövetke­zet pénzügyi vezetésének színvonala. Még viszonylag kedvezőtlenebb adottságú gaz­daságok is képesek voltak magukat »első osztályú adós­sá« tenni megalapozott ter­veikkel. Sajnos, van példa ennek ellenkezőjére is. A bank A vállalati belső tártaié- ’ kok keresésekor köny- nyen megeshet, hogy csupán azt figyelik: ki az, aki olykor vagy gyakran nem dolgozik és melyik gép mennyit áll. Ebből kiindulva kezdik azután vizsgálni — nagyon helyesen — a tétlen- kedés vagy a gépállás okait. Tehát — így is modhatjuk — közvetlen veszteségidő-feltá- rást végeznek: azt nézik, hogy a munkaidőből hány perc, hány óra futott el ha­szontalanul, mert hiányzott az anyag, a rajz, vagy késett a karbantartó, a gépbeállító, ’nagy hiányzott a munkás a gép mellől, mert nincs vagy megbetegedett. Az ilyesmiből adódó idő- veszteségek tekintélyes óra­számot tesznek ki. Népgazda­sági összesítésben az így elfutó percek az éves munka­időalap — egyesek szarint — 10, mások szint 25 százalékát is fölemésztik. E kiesés csök­kentése, kézenfekvőén, a je­lenlegi vállalati erőforrások (ember és gép) azonnali jobb hasznosítását eredményezné: ugyanaz a géppark, létszám, ugyanennyi idő alatt több eredményt érhetne el. Közis­mert képlet, és nincs is ma olyan vállalat, amely ne igye­kezne valamilyen módon csökkenteni az efajta veszte- teségcket. A vállalati gazdálkodásban azonban létezik olyan helyzet, amelyben senki sem áll, nem fut a pei’c tétlenül vagy ha­szontalanul, az erőforrások és a munkaidőalap lehetséges ki­használásától mégis messzire elmarad a vállalatok egész so­ra és az egész népgazdaság. Ezt a veszteséget nehéz fölfe­dezni, ez nem szúr szemet. Arról van szó ugyanis, hogy a hazai iparban a közvetlen termelő tevékenységet kiszol­gáló úgynevezett melléktevé­kenységet igen sok ember A KISZ IX. kongresszusán hangzott el: a lehetőségekhez mérten kevesebbszer rendez­zenek munkaidőben különbö­ző programokat a fiatalok, hi­szen csak így tudják segíteni a termelést. A somogyi fiata­lok e megállapítás szellemé­ben cselekedtek, amikor va­sárnapra meghirdették a me­gye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozó KISZ-es fiatalok találkozóját. Több mint százan jöttek el a rendezvényre. Előadást hall­gattak meg az MSZMP XI. kongresszusának gazdaságipo­litikai határozatairól, az ötödik persze mindkét esetben segít, és ezt megfelelő föltételekhez köti. Az is előfordul, hogy megalapozatlan kérelmeknek nem adnak helyt. Ha ugyanis a mezőgazdasági üzemben nem megfelelő színvonalú a termelés, akkor a hitel ön­magában csak ideig-óráig oldja meg a gondokat. Egy hónap múlva túl le­szünk az új ötéves terv el$ő félévén, s már most is lát­ható a hiteligények alapos megváltoztatása. Míg koráb­ban a gazdaságok többsége esetenként. erejét meghaladó építési beruházást kezdett, most inkább a túlzott óvatos­ság a jellemző: a s'omogyi tsz-ek mind ez ideig egyetlen új építkezésre sem kértek hi­telt. Ez az óvatosság persze az esetek egy részében indokolt, hiszen az egyensúlyt megte­remteni akaró törekvésből fa­kad. Más a helyzet azokkal a gazdaságokkal, amelyek ne­hézségeiket eltúlozzák vagy az új szabályozóknak a gazdál­kodás feltételeit nehezítő ha­tását felnagyítják. Dékány Ferenc szerint a bruttó jöve­delemnek mintegy négy-öt százalékos csökkenését okoz­zák az új szabályozók. Tény, hogy nehezebbek a gazdálko­dás feltételei, több példa is ■mutatja azonban, hogy vannak olyan tartalékok — például a hatékonyság növelése —, me­lyek kiegyenlíthetik az új szabályozók hatását. A hiteligények csökkenésé­nek másik oka, hogy nem áll minden esetben rendelkezésre végzi — lassan és alacsony hatásfokkal (az anyagmozga­tást, a karbantartást, a rak­tározást, a vállalati fűtést és energiaellátást stb.). Vagy például a gépipari szerelő­munkát — általában — és az építőipart is még mindig nem gépesítették megfelelően. A gépiparban például az alig gépesített szerelés a gépipar teljes munkáslétszámának 23, az Bnyagmozgatás a 12 száza­lékát köti le. Ha ehhez hoz­zászámítjuk a többi szükséges melléktevékenység munka­erőgárdáját is — máris a teljes munkáslétszám feléhez közelítünk. Ez az arány nem­csak a gépiparra vonatkozik, hanem — legföljebb 1—2 szá­zalék eltéréssel — tulajdon­képpen az egész népgazda­ságra. A z e körben foglalkozta­tott emberek, ha még oly serények is, köz­vetlenül csak a töredékét ál­líthatják elő annak a terme­lési értéknek, amelyet a lét­szám másik fele, a termelő- berendezések mellett — azo­kat kezelve — előállít. A »melléktevékenység« címszó alatt összefoglalt teendők persze renkívül szükségesek, az értékalkotó folyamat nél­külözhetetlen részei, ha ezek­ben zavar támad, az súlyos fennakadásokat okoz a köz­vetlen készárutermelésben is. Sőt: valamennyi vállalat egyik feladata most éppen az, hogy a közvetlen termelőberende­zések és a melléktevékenysé­gek technikája, technológiája közötti összhangot megteremt­se. Nem lehet szüntelenül csak a termelést végző beren­dezéseket korszerűsíteni — egyszer be kell »várni«, hogy a kiszolgáló technika színvo­nala felzárkózhasson a ter- J meló gépek műszaki tudomá- i nyához, tempójához. Sok I gyárban a jelek sokasága fi­ötéves tervidőszak legfonto­sabb feladatairól es a KISZ IX. kongresszusáról. Gyenesei István, Kusz József és Szilá­gyi István küldöttként vehe­tett részt ifjúságunk legran­gosabb fórumán; most él­ménybeszámolót tartottak azoknak, akik csupán az új­ságokban és a televízióiban kí­sérhették figyelemmel az ese­ményeket. A sport is szót kapott a va­sárnapi találkozón: »kocog­tak« a részt vevők a Szabad­ság parkban, délután pedig szellemi tornát rendeztek. I megfelelő építési kapacitás a már megkezdett beruházások­hoz sem. Márpedig minden hónap »csúszás« százezres rá­fizetéseket okozhat. (A bank egyébként 20 millió forint hi­tellel támogatja a folyamat­ban levő beruházások mielőb­bi befejezését.) A fenti okok magyarázatot adnak ugyan, de nem nyug­tatnak meg. A tervszámok szerint ugyanis hazánkban az idén — többek között — hat­ezer tejtermelő és 46 ezer hí­zósertés férőhelynek kellene megépülnie. A feladatokból természetesen megyénk szö­vetkezeteinek is jut, de ez ideig még nem jelentkeztek építési szándékkal. A KORÁBBINÁL többen kértek viszont gépvásárlási kölcsönt. Csupán az utóbbi egy hónapban mintegy 30 mil­lió forint értékű ilyen hitelt adott a bank. A KITE és a KSZE termelési rendszerben részt vevő gazdaságok ezen­felül 12 millió forint export- árualapot növelő, elsősorban gépvásárlási hitelt is kaptak. összességében tehát a tsz- eknél a tervek alapján máris megvan a további munka alapját jelentő pénzügyi egyensúly. Ez az utóbbi né­hány hónap hatékony munká­járól tanúskodik. Jó jel az is, hogy több, hosszabb ideig veszteséges állattenyésztő szaktelep működése vált kifi­zetődővé. így tehát a gazda­ságok egy részének óvatosko­dása máris indokolatlan. Bíró Ferenc gyelmeztet arra; hogy eljött ennek az ideje. A két tevé­kenységcsoport közötti szín- vonalbeli különbség napjaink­ra már jelentős veszteségfor­rás: a lassú, és többnyire a kézi munka színvonalán meg­rekedt kiszolgálás egyre in­kább gátja a nagy értékű termelő technika maradékta­lan kihasználásának. A veszteség tehát itt nem­csak abban jelentkezik, hogy ezek a munkák sok embert kötnek le — noha ez is szá­mottevő pazarlás —, hanem konkrétan abban is, hogy ki­fejezetten lassú és bizonyta­lan a termelés, kiszolgálása. A melléktevékenységek gé­pesítésével és racionalizálásá­val, ésszerűbb szervezésével jelentős számú munkaerőt szabadíthatnak föll csoporto­síthatnak át a vállalatok a közvetlen termelésbe, például a második és a harmadik műszak megszervezéséhez. S nemcsak az anyagmozgatás gépesítése kínálja ezt a lehe­tőséget, hanem valamennyi kiszolgáló melléktevékenység korszerűsítése is. A kohó- és gépiparnak a közelmúltban kidolgozott egységes cselekvési program­ja számol ezzel a tartalékkal: vállalatai figyelmébe ajánlot­ta a tervek összeállításához s a végrehajtásához is. T ermészetesen nemcsak a gépipari ágazatban van mód — ahogyan a cse­lekvési program fogalmazta — a technológiai szerkezet át­alakítására, hanem az egész népgazdaságban. Valamennyi vállalatnál érdemes keresni a lehetőségeket és megteremteni a pénzügyi feltételeket is ah­hoz, hogy egyre több embert szabadíthassanak fel — a gépek és a szervezés segítsé­gével — a termelést kiszol­gáló, kevésbé hatékony mun­kák alól. Ez az embereknek is jó, akik ezzel alkotó jellegű munkakörbe kerülhetnek, jobb munkakörülmények közé. G. F. — Ha nálunk egy műszerész »selejtesen« dolgozik, abból Tisztelt Szerkesztőség! kezde­tű nyílt levél születik az önök lapjában — mondotta Domo­kos András, a Gelka megyei kirendeltségének vezetője. . — Nekünk nemcsak azért kell jó munkát végezni, mérthagy »fönt mit szólnak« majd, ha­nem azért is, mert egy-egy rossz »javítás« legalább húsz megrendelőt riaszt el tőlünk. Ezért szigorú a premduimsza- bályzaitunk is. Ha egy évben 86-nál több panasz érkezik a munkákra, azt igencsak meg­érzi a pénztárcánk. Nem men­tegetőzésképpen, de hadd mondjam el: a tavalyi 101 ezer javítás után 95 panasz érke­zett, s csak 60->ban voltak hi­básak a műszerészeink. A lakosság többnyire csak a harminc, úgynevezett kiszál­ló műszerészt ismeri, ök bét napon belül mindenhová el­jutnak. (Kötelező, hogy nyolc napon belül kijavítsák a hi­bát.) Fekete-fehér televízió javítására hetente 3—4-szier jutnák el a megye minden te­rületére, de már 120 színes te­levízió is van, amelyekért szerdán és pénteken túrajára­tot szerveztek. Kevésbé ismerjük a hatvan­hat »-benti« műszerész munká­ját, pedig ők gyakran dolgoz­nak veszélyes köi-ülmények között is. Például egy képcső robbanása fölér egy védőikézi­gránát robbanásának erejé­vel. Ezért nem lehet lakásban képcsövet cserélni, csupán sű­Komlón ünnepi hangver­sennyel zárult vasárnap a III. Kodály Zoltán nemzetközi gyermekkórus-találkozó. Bár­dos Lajos Ko6suth-díjas zene­szerző kórusművet komponált Komló tiszteletére, amely az idén ünnepli várossá alakulá­sának negyedszázados évfor­dulóját. A tárnák fölött című kantátát — szövegét dr. Var­gha Károly pécsi főiskolai ta­nár írta — a Kodály Zoltán A leggyakoribb témának számított a szakszervezeti vá­lasztások időszakában, hogy nem támaszkodnak eieggé a bizalmiak véleményére, pe­dig a helyes döntésekben, a kis közösségek jó légkörének megteremtésében ők is sokat tehetnének. A IX. megyei küldöttértekezleten — mind a beszámolóban, mind a fel­szólalásokban — megfogal­mazódott: a bizalmiak ész­revételei, javaslatai nem ér­vényesülnek megfelelően a gazdasági szervek munkájá­ban. A tagság véleménye elju­tott a szakszervezetek XXII. kongresszusára is, sót meg határozottabb megfogalma­zásban. Elsősorban az fogal­mazódott meg, hogy olyan hatáskört kell biztosítani a bizalmiaknak, amely a meg­győző—nevelő munkán túl meghatározott kérdésekben egyetértési jogot is ad szá­mukra. A konrgesszus egyet­értett ezzel az elképzeléssel, s így bevették a szakszerveze­tek új alapszabályába is. Egy lépés hiányzott ennek a megvalósításához: a Mun­ka Törvénykönyvének a mó­dosítása. Épp ezért tűzte na­pirendre a Minisztertanács ezt a témát az illetékes mi­nisztériumok és a SZOT együttes előterjesztése alap­ján. A mostani döntés megnöve­li a bizalmiak hatáskörét az egész tagság érdekében: ed­dig ugyanis a vezető nem volt köteles elfogadni a bi­zalmi véleményét; csak meg­hallgatta. Most azonban egyetértési joga lesz nagyon fontos kérdésekben. Ezek kö­zé tartozik elsősorban a dol­gozó személyi alapbérének megállapítása, aztán a kitün­tetési javaslatok, a jutalma­zás, a fizetett rendkívüli szabadság, a jutalomszabad­ság adása, a vállalati lakás, a lakástámogatás, a szociális rű dróthálóval elkerített he­lyiségben, plexiálarcban, bőr begesztökötéinyfben és hosszú szárú bőrkesztyűben. S a ben­ti műszerészekre vár a rak­tárban sorakozó sok ki&rádió, hajszárító, magnetofon. javí­tása is, meg a »beteg« mosó­gépek és hűtőszekrények... Somogybán jól bevált a Gelka átalánydíjas javítószol­gálata. 1973-ban kezdték mag a szervezését, s az országban a második helyen állnak 7889 ének-zene tagozatos általános iskola nagykórusa mutatta be a zárókonoerten. A kicsinyek idei fesztivál­ján öt ország — Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Svédország és Magyarország — gyermekkórusai vettek részt, összesen mintegy fél­ezer daloló lány és fiú. A ta­lálkozó keretében avatták föl a névadó Kodály Zoltán szob­rát a bányászvárosban. juttatás oá taítélése. Ez fi fel­sorolás is . érzékelteti, hogy a közösség igazságérzetének érvényesítés e milyen fontos egy-egy bér emelésnél (ki le­het szűrni a vándormadarak­nak juttatott esetleges ma­gasabb órabt^rt (vagy a vál­lalati lakás k iutalasánál. Somogybán több mint négy- ezerhatszáz szakszervezeti bi­zalmi jutott e zzel egyetértési joghoz. Már most érdemes hangsúlyozni: a nagyobb ha­táskör nagyol^b felelősséget jelent megyenl :ben is, hiszen szavuk szazeze r ember érde­keit testesíti rrujzjd meg. Ed­dig olykor azzal intézte el a tagság a bizalmi munkáját, hogy »úgy sincs . szava-. Épp ezért fontos véler aenyük el­juttatása a bt zalmiakhoz most. ebben a mi^gváltozott helyzetben. Az és: :revételek, a favasiatok súlya el sem lcépzelhető a brigád l, a mű­hely. az iroda több i dolgozó­jának felelőssegtel.ies állás- foglalása nélkül, — <amint azt a SZOT elnökségéne k tegna­pi ülésé is leszögezte . Igent is, nemet is k ell mon­dani a bizalminak. Az: is le­het, hogy nem nézik jó szem­mel egyes helyeken a tagok érdekében végzett mimikáját. A Minisztertanács döntése alapjan éppen ezért munka­jogi védelem illeti meg őket — nemcsak megbízatásuk idejére, hanem további két évre. E nagy feladat ellátása, a szakszervezeti bizottságok, a szakmai szakszervezetek, az SZMT is felkészítik a tagok érdekeit képviselő bizalmi • kát. Ezért biztos, hogy nei . lesz zökkenő nélküli az egyet­értési jog gyakorlása; hasz­na azonban a munkahelyi demokratizmus, a szakszer­vezeti demokrácia kibonta­kozásán, a helyesebb dönté­seken lemérhető lesz. szerződéssel. Csak Hajdú-Bá- har megye előzi meg őket, s ez nem is csoda, hiszen hat év­vel ezelőtt — kísérletképpen — ott vezették be először az átalánydíjat A havi 30 forin­tért mindenfajta háztartási gépet azonnal megjavítanak. Megyénkben például 76 ezer televízióból 7589-re kötötték átalánydíjas-szerződést. Ez az »egyezség« kölcsönösen elő­nyös a lakosságnak és a Gel- ká-naik. Beszámolt a kirendeltség ve­zetője arról is, hogy Kapos­váron 1980-ig egy 350 négy­zetméter alapterületű szervizt nyitnak. Ez nemcsak a me­gyeszékhelynek, hanem a környékének ellátását is szol­gálja majd. Hamarosan a Honvéd utcában is nyílik egy fióksizervizünk. Ugyancsak eb­ben a tervidőszakban épül új szerviz Csurgón, s közben már a létesítendő szervizek szakosításán dolgoznak. G. J. Á tsz-ek pénzgazdálkodása Mezőgazdaságban dolgozó fiatalok találkozója A jó hírért Nemzetközi gyermekkórus-találkozó Komlón

Next

/
Oldalképek
Tartalom