Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Befejezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) Bünk a hiányszakmákban is. Emellett a szükséglet jobb kielégítése érdekében bővíte­ni kell a felnőttképzést is. Az elkövetkezendő időszak gazdaságfejlesztő intézkedé­sei azt igénylik, hogy az ál­talános iskolát végzetteknek legalább 50 százalékát a szakmunkásképzésbe iskoláz­zák be. Napjainkban ugyanis a kiképzettek 85 százaléka áll rryunkába tanult szakmájá­ban. öt érv múlva már csak 75 százaléka dolgozik a bizonyít- vánvának megfelelő szakmá­ban. Ez részben természetes. Egy részük továbbtanul, szel­lemi dolgozóvá válik, más részük társadalmi, közéleti te­vékenysége révén kerül új munkahelyre. Vannak olyanok is, akik ugyan fizikai mun­kások maradnak, de nem ta­nult szakmájukat folytatják. Amikor e helyzet megváltoz­tatására törekszünk, számol­nunk kell bizonyos átcsopor- tosítási szükségletekkel is. Az indokolatlan szakma-elhagyás megszüntetéséért sokat tehet­nek a vállalatok. Az iskolák a képzés eddigi eredményeit a vállalatok köz­reműködése nélkül nem va­lósíthatták volna meg Néhány vállalatnál viszont komoly gondok származnak abból, hogy elmaradottak a gyakorlati oktatás körülmé­nyei, hiányos a felszereltség, s a tanulókat nem látják el a tanmenetnek megfelelő mun­kával. A hibák megszünteté­sére hathatós és gyors intéz­kedések szükségesek. Fontos állomása volt a szak­munkás-képzés fejlődésének, hogy 1973-ban a fővárosi és a megyei tanácsok átvették a szakmunkásképző iskolák köz­vetlen irányítását. Feladatu­kat felelősséggel látják el, biztosítják a töretlen fejlődést. Széles alopismeretekre épülő szakmai képzést Tisztát országgyűlés! A szakmunkásképzés fejlő­dése megfelel a törvényben megfogalmazott céloknak. A jövőben is ezen az alapon kí­vánunk haladni és intézkedé­seinkkel a törvény maradék­talan végrehajtását szolgálni. Biztosítani akarjuk, hogy is­kolarendszerünk stabil legyen, de nem merev. Rugalmasan alkalmazkodjék a követelmé­nyekhez, állítson megfelelő igényeket a tanulókkal szem- 1 rozott gazdaságpolitikai cé­Aczél György, Losonczi Pál, Lázár György az ülésteremben. (MTI-fotó — Tormai Andor íelv. — KS) ben, de kerülje el a maxima- lizmust, a túlterhelést. Feladataink sikeres végre­hajtása érdekében továbbra is érvényt kell szerezni an­nak az elvnek, hogy a szak­mai képzés viszonylag széles alapismeretekre épüljön, s csak olyan munkatevékenysé­gek szerveződjenek szakmává, amelyek valóban kielégítik a szakmunka fogalmát. Az V. ötéves tervidőszak második felében az ipari és mezőgazdasági szakközépisko­lákban is általánossá válik majd a szakmunkásképzés. Az Oktatási Minisztérium — mint a közismereti tantárgyak gaz­dája — 1978-tól korszerűsített tananyagokat vezet be a tan­tárgyak oktatásához. Ezek se­gítik a műveltség gyarapítását és a maraxista nevelés ered­ményességét. Folytatjuk az intézmény­hálózat fejlesztését, de emel­lett szeretnénk előtérbe állí­tani a fejlesztés minőségi té­nyezőit Erre akarjuk tovább­képezni a pedagógusokat és ennek szolgálatába kívánjuk ál Utáni a tudományos kutatást is. Tisztelt országgyűlés! Dolgozó népünk támogatja a párt poUtikáját, egyetért az V. ötéves tervben meghatá­A balatoni szolgáltatások fejlesztéséről tanácskozott a BIB szakbizottsága A balatoni szolgáltatósok ] összeg az V. ötéves tervidő­fejlesztéséről tanácskozott a BIB területfejlesztési szakbi­zottsága. A Balaton partján, az ide­genforgalmi főszezonban, a megyei átlagoknál jóval gyen­gébb a szolgáltatói eUátottság — állapították meg a Balatoni Intéző Bizottság területfejlesz­tési szakbizottságának pénte­ken, Balatonalmádiban meg­tartott ülésén. A Somogy megyei Tanács felmérése szerint a szolgál­tatások szintje a főszezonban 75,9 százalékkal romlik a holtszezon időszakához ké­pest. Különösen alacsony az ellátottság Fonyódon, Bala- tonföldváron, Balatonszár­szón, Balatonszentgyörgyön és Balatonmária-fürdőn. Előrelépés a szogláltatás te­rén történt, hogy a Balaton déli partjának valamennyi ta­nácsi székhelyű községében megszervezték a textiltisztító felvevő szolgálatot, minden település rendelkezik elektro­akusztikai és elektromos gép­javító ! felvevőhellyel, a gép­járműszer vizek évi 175 ezer órás javító kapacitása azon­ban a nyári idényben kevés­nek bizonyuk A IV. ötéves tervidőszak­ban Somogy megye szolgál­tatásfejlesztési alapjának 17 százalékát költötték a Bala- ton-part fejlesztésére. Ez az lókkal, növekvő aktivitással vesz részt azok megvalósítá­sában. Az 1976. év eddigi eredményei biztatóak. A minisztériumoktól a ta­nácsokig, a felügyeleti szer­vektől a vállalatokig, intéz­ményekig mindenkinek fele­lősségteljes tennivalói vannak azért, hogy biztosítsuk az V. ötéves terv teljesítésének fel­tételeit. A gondok ismertek. A' megoldásra vonatkozó elkép­zeléseinket a teljesség igénye nélkül vázoltaim a tisztelt or­szággyűlés előtt. Az emberek tevékeny részt kémeik a gazdasági célok ki­alakításában és döntő részük van azok megvalósításában. Ezért az intézkedéseknek, azok végrehajtási módszereinek a jövőben is olyanoknak keU lenniök, hogy a társadalmi érdek érvényesülése mellett mindig figyelembe vegyék a dolgozók, a dolgozó kollektí­vák érdekeit is. Valamennyi­ünknek tenni kell azért, hogy egységes felfogáson alapuló cselekvés és fegyelmezett munka folyjék. Ehhez kérjük a pártszerve­zetek, a szakszervezetek, az ifjúsági és tömegszervezetek aktív segítségét és igényel­jük a tisztelt képviselő elvtár­sak közreműködését, cselek­vő támogatását is. Kérem a tisztelt országgyű­lést, a beszámolómat fogadja eh Az ezt követő vitában, fel­szólalt Kovács Károly buda­pesti, Halasi Lajos Baranya. Méhes Lajos Győr, Eperjesi István Heves, Krasznai Ká- rolyné Szolnok, Csapó János­áé Tolna megyei és Gajdos Ferenc budapesti képviselő. Ezután kért szót Klenovics Imre, Somogy megye 7. vá­lasztókerületének képviselője, az SZMT vezető titkára. Elveszett percek Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita befejező döfct, az elhangzottakra a munkaügyi miniszter vála­szolt. Ka rak as László válaszéiban kitért arra: képviselők — a mindennapi munkájuk során, a gyakorlatban, megismert je­lenségek és problémák is­mertetésével elemző, értékelő módon foglalkoztak a munka­erő-helyzettel és a jövő mun- ká&nemzedékének nevelésé­vel, képzésiével. Mindazzal, amit elmondtak, kiegészítették a beszámolót és az írásos je­lentést, ezáltal még reálisab­bá tették a munkaerőhelyzet megítélését, s bátorítást adtak az elképzelések, a további in­tézkedések megvalósításához, végrehajtásához. A miniszter közölte, hogy a parlamenti munka gyakorlatá­nak megfelelően ,a plenáris ülésen elhangzott képviselői javaslatokat a Minisztertanács megvizsgálja, értékeli, hasz­nosítja, az érdekelt képvise­lőknek pedig írásban is vá­laszt küldenek. Az országgyűlés mind a beszámolót, mind a felszóla­lásokra adott miniszteri vá­laszt jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pén­teki ülése — amelyen felvált­va elnökölt Apró Antal, Lno- kai János és Péter János — befejeződött. Apró Antal el­nök további jó munkát kívánt a képviselőiknek, s bezárta a nyári ülésszakot (MTI) Kora ősztől késő tavaszig két mondatért sokat ideges­kednek a budapesti Híradás- technikai Ktsz b alatonlellei üzemének vezetői és munká­sai. Az egyik mondat így hangzik: »megy a vona­tom.« Ezt azok a dolgozók mondják, akik Fonyód felől járnak be. ök ugyanis 25— 30 perécel korábban mennek el, hogy idejében hazaérkez­zenek. A másik mondatot — »most érkezett a vonatom« — azok hajtogatják, akik Siófok felől járnak naponta dolgozni. A balatoni főidény befejezése után ugyanis húsz perccel a munkakezdés után érkeznek meg az üzembe. A vonatok érkezése és a munkakezdés, illetve -befeje­zés sok gonddal jár. A húsz- huszonöt-harminc perces ké­sések — kiszámolták a szö­vetkezetnél — évente 130 munkaóra-kiesést jelente­nek minden dolgozónál. Ez idő alatt kezelő nélkül áll­nak a nagy értékű gépek. A termelésben emiatt még sincs lemaradás. A szövetke­zet kényszermegoldással pó­tolja a kiesést: év végén, vagy ha a szállítási határidő közeleg, megindul a hajrá, s nemegyszer szabad szom­baton is dolgoznak az embe­rek. A kényszer szülte »megol­dás« azonban nem jó a szö­vetkezetnek, és a munkások sem kedvelik. A termelőberendezések jobb kihasználása indokolttá teszi ebben az üzemben is a műszakszám növelését. Valamennyi munkahelyen egy műszakban dolgoznak jelenleg az emberek, s ez — mivel termékeik kapósak a külföldi piacon is — hátrá­nyos a szövetkezetnek, a népgazdaságnak. Legalábbis egyes munkahelyeken a két műszak bevezetésére vagy nyújtott műszakra lenne szükség. Ehhez azonban jelenleg csak az egyik feltétel adott: ott vannak a gépek, beren­dezések. Munkás viszont, aki működésbe hozza ezeket a második műszakban, nincs. A megoldás az, hogy több szak­embert alkalmazzon a szö­vetkezet. A szakmunkásokért sokat áldoztak eddig is: az ipari tanulókat mérnökeik készítik fel a , vizsgára, az ősszel a fonyódi szakmun­kásképzőben elektromű­szerész osztályt indítanak. Mindez azonban évek múlva enyhít majd — ha enyhít — a gondokon. Gyors megol­dást az hozna, ha a környe­ző településekről bejárók vállalnák a nyújtott vagy a két műszakot. Ennek viszont előfeltétele, hogy a vonatok, autóbuszok Lengyeltótiba, Földvárra, Ordacsehibe, Fo­nyódra és Somogybabodra akkor induljanak, amikor a műszaknak vége van, és ak­kor érkezzenek, amikor kez­dődik a termelés az üzem­ben. Dr. K. I. ÚJ FERMENTOROK A debreceni Biogal Gyógyszergyár termelési profiljában je­lentős szerepe van az antibiotikumok gyártásának. A gyár­tókapacitás bővítése céljából az elmúlt év végén két 100 köbméteres fermentort helyeztek üzembe. Ezekben a beren­dezésekben penicillint gyártanak. Képünkön: Az újonnan beépített fennen torok. szakban megkétszereződik. A BIB javasolta,- hogy a balatoni üdülőövezet szolgál­tatási gondjainak megoldására készítsenek komplex tanul- megyei, Lakos Zoltánná mánytervet, amelynek megva­lósítását segítse a Balaton- fejlesztési tárcaközi bizottság. A Somogy megyei képvise­lő után Szdlai Istvánná Vas Zala megyei és Kalló István Bor­sod megyei képviselő szólalt fék Sertéstenyésztés a kisgazdaságokban A kisgazdaságok termelésé­nek fokozása érdekében ho­zott intézkedések megyénk­ben a sertéstenyésztési és tar­tási kedvet lendítették fel. A tanácskozások során ugyan tagokkal való eszmecsere üzemenként és gazdaságon­ként változik a gyakorlat, más és más módszert, együtt­működési formát alakítottak ki a cél érdekében, az azon­ban bizonyos, hogy a koca­kihelyezési akció meglehető­sen általánossá vált. A megyénkben a kisterme- , lók június elsejéig csaknem kétezer kocára jelentették be igényüket. Elsősorban a ter­melőszövetkezetek feladata, hogy az igényeknek megfele­lően biztosítsák a gazdáknak a jó minőségű tenyészanyagot, nekik kell a kért mennyiség bo­a csaknem háromnegyedét az • legyenl igénylők rendelkezésére csátani. Szövetkezeteink kisgazdaságok növekvő érdek­lődésével számoltak már az év elején. A fölmérések sze­rint megvan a biztosíték ar­ra, hogy a kocatartással, a sertáshizlalással foglalkozók igényeit teljes mértékben ki­elégítsék. Nem mindegy azon­ban, hogy mikor. Közös ér­dek, hogy a tenyészállatok mielőbb a kisgazdaságokba kerüljenek. Az akció, a kihe­lyezés ugyan megkezdődött, ám az ütemét mindenképpen gyorsítani kellene. Sok helyen a mostani napokra, hetekre tervezték a feladat elvégzését, az ütem betartását indokol­ják a küszöbön álló nagy me­zőgazdasági munkák is. Érdekünk, hogy a szépen, szervezetten induló akciónak a kezdéshez méltó folytatása A csoportvezető Piros cikázó nyű virít a vil­lanyszerelő-műhely ajtaján a budapesti Finomimech anikai Vállalat 3. sz. koposvári gyá­rában. Bent, a szűk helyiség­ben műszerek, kapcsolók, dró­tok között négy , fiatalember. A negyediket alig lehet észre­venni, mert a sarokban, bájttal oz ajtónak, elmélyülten szerei egy kapcsolótáblát. Ö a vil­lanyszerelők csoportvezetője: Farkas Árpád. A fekete fiatalember még nincs harmincéves. A mennye­zetein pörgő hatalmas ventil­látor alig enyhít a hőségen. Trikóra, vetkőzve dolgozik ő is. Csak az idegen tiszteletére kerül elő a kék munkáskabát. Nehezen indul a beszélgetés. Csurgón érettségizett tíz év­vel ezelőtt. Néhány pont miatt lemaradt a csehszlovákiai kő­olajipari főiskoláról. Kárpó­tolta a beatzene. Zongorán, or­gonán játszott. Két év alatt autóvillamossági szerelőként szakmunkás-bizonyítványt szerzett. — Utána szellőztettem. Egy nyáron át a Balatonon játszot­tam. Onnan van a sok jó ba­rátom. Az esküvőm után egy hónappal elvittek katonának. Amikor letöltöttem a katona­időmet, ebbe a gyáriba jöttem. Villanyszerelőnek vettek föl. Ha kezdetben nem segítenek a barátaim, nem tudtam vol­na megbirkózni az új feladat­tal. Az ő támogatásukkal kezdtem él tanulni is, és meg­szereztem a másodok szak­munkás -bi zon y í tv árny t. Szeren­csém volt, mert jó közösségibe csöppentem. Heten vagyunk, mint a gonoszok, és a »benti-« dolgokban éppen úgy megte­szünk mindent egymásért, mint a »kintiekben«. Siklósi György, a gyár fő- energetikusa mondta Farkas Árpádról: — A legipontosabib munkát végzi, a »legrázósaibb« fel­adatokat vállalja. Addig nem nyugszik, amíg a kézbe vett hibás géip, műszer, elektromos berendezés nem működik tö­kéletesen. Amikor a korábbi csoportvezetőnktől meg kellett válnunk, rá esett a választás. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is tökéletesen meg­bízható. Ennek már két éve. Nem csalódtunk. A munkatársaikra szinte át­ragadt a csoportvezető meg­fontolt csöndessége. — Kiáll értünk és közvet­len. Szeretjük őt. Nekünk azért is jó, mert nagyjából egyidősek vagyunk vele, te­hát könnyen megtaláljuk a közös hangot A villanyszerelők a tmk-hoz tartoznak, tehát a megelőző karbantartás a feladatuk. A világítástól a kényelmi beren­dezésekig, az erőgépekig ők felelnek a hibátlan működé­sért. Nem csoda hát, ha örö­kösen tanulniuk kell. Farkas Árpád erről így be­szél: — A megye egyik legkor­szerűbben felszerelt gyára a j miénk. Fontos lenne, hogy a már levizsgázott szakmunká­sokat továbbképző tanfolya­mokon oktassák az újabb tud­nivalókra. Olyan szerteágazó a villamossági szakma és olyan ütemben, fejlődik, hogy az ipa­ri iskola anyaga lassan, már csak arra lesz elegendő, hogy a legegyszerűbb munkáikat el tudjuk végezni. Jó oktatókkal minden szakmunkást folyama­tosan tovább kellene képezni. ö azt tervezi, hogy jövőre a Kandó Kálmán Erősáramú Műszaki Főiskolán tanul to­vább. Az idei feladat a so- mogysárdi családi ház fölépí­tése. — Ideje már a nagyszülők­től elköltözni, hiszen több mint hároméves a kislányunk. Nemcsak én vagyok bejáró. A csoport többsége az. Nemcsak a műhely a vil­lanyszerelők munkahelye. Far­kas Árpád, aki mindenáron ki akar bújni az alól, hogy ró­la essék szó, az üzembe ka­lauzol, ahol a többi munkatár­sát is megtalálni. Egyikük a magasban szerek másikuk lent »bütyköl«. Valamennyien túl­óráznak. Lelkesein mesélik, hogy milyen nagyszerű dolog lesz, ha az ő fiatal kaposvári gyáruk egyenesen, a szovjet megrendelőnek tudja átadni a hírközlő berendezéseket. Ezéi-t nem sajnálják a szabad idejü­ket- Ez náluk természetes. Gombos Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom