Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

Az egészségpolitikai aktíva után FelelősségMattal, segítőkészen A bogiári gazdaságban láttuk Export a szocialista országokba Több szőlőlevet palackozhatnának... Elmélyült felkészülés, szen­vedélyes vita jellemezte azt a csaknem ötórás tanácsko­zást, amelyen egészségügyi dolgozók, párt-, állami és tár­sadalmi vezetők cseréltek vé­leményt Somogy egészség- ügyi helyzetéről, törekvé­seinkről. Az eszmecsere cél­ját, tartalmát és legfőbb mondanivalóját így határozta meg a bevezető előadás első mondata: »Szocializmust épí­tő társadalmunk alaptörvénye az emberről való sokoldalú gondoskodás.« Ez késztetett gondolkodásra, önvizsgálatra és útmutatásra; ez serkentett szenvedélyes, de mértéktartó hangra, ötletek, javaslatok és tapasztalatok átadására; ez biztosította végül a határo­zott és egységes állásfoglalást. BÜSZKESÉGGEL Nem titkolt, jogos büszke­séggel hangzott el a vitaindí­tóban, hogy »hazánkban ma már minden ember számára hozzáférhető, ingyenes egész­ségügyi ellátást tiídunk bizto- sítani. Olyan eredményeket értünk el az egészségügy fej­lesztésében, melyek messze túlmutatnak határainkon és beszédes szószólói a szocialis­ta társadalom fölényének.« A megállapítást bizonyító té­nyek sorozata követte. Az el­múlt tervidőszakban nőtt az orvosi körzetek száma, s így az egy körzetre jutó lélek- szám 2687-ről 2524-re csök­kent. Gazdagodott a rendelők fölszerelése, színvonalasabb lett a gyógyító munka. Több mint kétszer annyi gyermek­körzeti orvos működik, s ma már 30 fogorvosi körzet is van a megyében. Üj létesít­mények épültek, s hamarosan új kórházzal is dicsekedhe­tünk. Az aktíván arra volt jó a visszapillantás, hogy tisztábban lássunk előre. Mint mindenütt, az egészség­ügyben is nőttek a követel­mények. Sokkal több szó hangzott el tehát a jelen és a jövő feladatairól. S az ál­lásfoglalás biztató. KÖZEL A BETEGHEZ Nem kétséges, hogy a kör­zeti orvosi szolgálat töké léte­sítésének meghatározó szere­pe van. A beteghez a körzeti orvos áll a legközelebb; a bánásmód, az ellátás színvo­nala meghatározza a betegek, az egész lakosság hangulatát és véleményét. S ahogy dr. Regöczi Miklós mondta: »Ha rossz az alapellátás, nem va­lósulhat meg színvonalas munka a rendelőintézetekben és a kórházakban sem. A vi­taindító, de a felszólalók sem fukarkodtak a bírálattal. Túl nagy az orvosok terhelése, hiányos a felszerelés, a mun­kafeltételeket javítani kell, s még a helyettesítést sem ol­dották meg mindenütt. Az ál­lások 6—7 százaléka állan­dóan üres, ezen okvetlenül változtatni kell. Gondot okoz a Balaton-part nyári orvosi ellátása, és — a fejlődés el­lenére is — sok teendő vár ránk az üzemegészségügy fej­lesztésében. . Nincsenek négy­ezres létszámú nagyüzemeink, ezért több üzem összefogásá­val is növelni kell a főhiva­tású üzemorvosok számát. TETTEKET A bíráló észrevételek tette­ket sürgetnek. Tiszta szívvpl lelkesedhetünk a fonyódi és a tahi rendéíőintézet létreho­zása láttán, de senkit sem nyugtathat meg a korszerűt­len kaposvári rendelőintézet helyzete. A zsúfoltság, befo­lyásolja a betegek hangulatát, a munka színvonalát (egy be­tegre 9 pferc jut), emiatt is sok a panasz. A nagyatádi rendelőintézet . valamelyest enyhíti majd a gondokat, de jobb szervezéssel, pontos munkakezdéssel, a fegyelem javításával addig is előbbre lehet lépni. A felszólalók kö­zött dr. Molnár Lajos a ki­vizsgálás meggyorsítását sür­gette, és úgy foglalt állást: a járóbeteg-intézményeket al­kalmassá kell tenni arra, hogy a vizsgálatok ismétlése fölöslegessé váljon. Sok szó' hangzott el a kór­házakról is. Nem állunk jól, bár a kórházi ágyak tekin­tetében — á nagyatádi intéz­mény üzemibe helyezésével — megközelítjült majd az orszá­gos vidéki átlagot. Az ellá­tás minőségét illetően azon­ban lemaradtunk., Ehhez a műszerezettség, a felszerelés hiányosságai, a megyei kór­ház rekonstrukciójának indo­kolatlan elhúzódása is hozzá­járult. Dr. Rozsos István úgy lát­ja, hogy a megyei kórház le­maradt a fejlődésben, s az er­kölcsi elismerés is gyakran hiányzik. Túl sok volt a »gyü­mölcsöző« és késői vita a re­konstrukció ügyében, ideje volna ezt végre egybehangolt cselekvéssel felváltani — hallottuk a vitaindítóban. És valóban, mintha valamiféle »átok« ülne a megyén. A siófoki kórház építésének el­húzódása megismétlődött Nagyatádon. És még mindig ne tudnánk levonni a tanul­ságokat? Szinte mosolyogta tó volt, amikor dr. Baksa László »koraszülöttnek« nevezte az atádi intézményt; igaz, hogy ezzel elsősorban személyzeti gondjaikra utalt. Ez viszont arra, hogy nem dicsekedhet­nek túl nagy következetesség­gel és előrelátással. EGYSÉGESEN A tanácskozáson sok szó hangzott el az integrációról, s megnyugtató, hogy már nem a szervezeti kérdések, hanem a tartalom, a hatéko­nyabb megelőzés és gyógyí­tás gondolata foglalkoztatta a részvevőket. A vitaindító és a felszólalók is arról vallot­tak: jobb vezetéssel és szer­vezéssel, a személyi és tárgyi feltételek okosabb hasznosítá­sával valósítható meg, hogy minden beteg ott és olyan színvonalú ellátást kapjon, amilyet állapota megkövetel. Az egységes rendszer a haté­konyság növelését teszi lehe­tővé; a magas szintű, szerve­zett vezetés, a jobb . légkör az általános ellátás fejlődéséhez vezethet — mondta dr. Vi- dovszky Kálmán. De erről beszélt dr. Viczián Antal is, aki hangsúlyozta: nemcsak egységes intézményrendszer­ről, hanem ésszerűbb gazdál­kodásról is szó van. Az orvos elsősorban , a betegért felelős, de felelős az anyagiak fel- használásáért is. Elmondta például, hogy a felírt gyógy­szerek negyedrésze elpocséko­lódik. öt év alatt annyi pénz megy veszendőbe, mini amennyit a kórház rekonst­rukciójára szánnak. Az integráció lényegét meg­értették, végrehajtásáért so­kat akarnak tenni az egész­ségügy dolgozói — ez derült ki a véleményükből. S a tet­tek az egész társadalom hasznára lesznek. MEGBECSÜLÉS Szinte lehetetlen elmondani mindent, amiről szenvedélyes vita folyt a megyei pártbi­zottság székhazában. Szóba került többek között a mun­kaerőhelyzet, a képzés és to­vábbképzés; az anya- és nő­védelmi, a gyermek- és ifjú­ságvédelmi munka; az idős emberekről való gondoskodás; s nem maradt ki a sorból az egészségügyben dolgozók életkörülményeinek. közér­zetének, hangulatának és munkakedvének vizsgálata sem. J A vitaindító előadásban Honfi István, a megyei párt- bizottság titkára elmondta: az orvostársadalomról alap­vetően pozitív kép alakult ki, amikor a megyei pártbizott­ság " Somogy értelmiségének helyzetét tárgyalta. A társa­dalom megbecsüléssel visel­tetik egészségünk v igyázói iránt — hangsúlyozta, s az erkölcsi és anyagi megbecsü­lésükben is megnyilvánul. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók nagy többsége min­dennapi munkájával, állás- foglalásával, meggyőződéssel támogatja a párt politikáját, s figyelemre méltó kritikai észrevételeik is a jobbítás szándékát tükrözik. Vannak kedvezőtlen jelenségek is, amelyek gátolják a demok­ratizmus kibontakozását, ká­rosan hatnak a munkahelyi légkörre. Néhol találkozni még intrikával, a vezetőle kö­zötti viszálykodással. E jelen­ségek ellen ezután nagyobb szigorral, következetesebben kell föllépni. Az orvostársadalomra azon­ban általában, nem ez az utóbbi a jellemző. A tisztes­séges és hivatásának élő, az áldozatot is vállaló orvos, e társadalmi réteg nagy több­sége az egész lakosság szere- | tétét, bizalmát és megbecsü- j lését élvezi. S hogy újabb tö- ) rekvéseiben is mindenkor számíthat rájuk a párt, az j egészségügyi kormányzat, azt | ezen a tanácskozáson is nagy felelősségtudattal és segítőké­szen bizonyították. (Folytatjuk.) ’ Szőlészkedésben és borász­kodásban régtől fogva me­gyénk legjelentősebb mező- gazdasági nagyüzeme a Bala- tonboglári Állami Gazdaság: tevékenysége —• termékei ré­vén — jól ismert az ország­határokon túl is. Szőlőből csaknem ezer hektár a ter­mőterületük. Az idén 85 hek­táron telepítenek Ottonel mus­kotályt és Királyleánykát. Vass János termelési igazga­tóhelyettes elmondta: az idén több munkafolyamatot tovább korszerűsítették, éssze­rűsítettek. Például a szaporí­tóanyag-termeléshez húsz ol­tógépet vásároltak s, ebben az évben a munkának már egy­ötödét ezekkel végezték el — így jelentősen csökkent a ké­zi munka igénybevétele. Be­szereztek hajtásvágó gépeket is, amelyekkel ugyancsak sok kézi erőt pótolhatnak. A nö­vényvédelmi munkákban fon­tos szerepe van a helikopteres vegyszerezésnek. A helikopter Naponta több tízezer palackot töltenek meg. gazdaság az eddigi hárommil­liónál nagyobb tételű bérpalac­kozást vállaljon. Akikor ugya­nis sikerülne elérniük, hogy a jelenlegi évi hét és fél— nyolcmillió palack szőlőlevet készítsenek a bogiári kombi­nátban. E szénsavas, alkohol- mentes üdítő ital iránt — a termelési igazgatóhelyettes szerint — olyan nagy a keres­let, hogy a mostani termelés­nek a kétszeresét is el tud­nák. adn i... A palackozott borokiból öt­hat fajtát szállítónak külföld­re; csaknem valamennyit a szocialista országokba expor­tálják. A legnagyobb mennyi­séget a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság vásárolja. A kartondobozok tartalma külföldi fogyasztók asztalára H. F. kerül. ............. ■■ , ....... - — A juhtenyésztés segítése szórófejeit olyan berendezé­sekkel cseréltek ki, amelyek a permetanyagot az eddiginél jobban, egyenletesebben oszt­ják el, A gazdaság fontos áruter­melő helye a bor kombinát. Itt két nyújtott műszakban — az üvegek méreteitől függően — a modern gépekkel hetven­nyolcvan ezer palackot • tölte­nek meg naponta. Az idei terv 12,8 millió palack meg­töltése. Ennek a mennyiség­nek körülbelül a felét ex­portálják. Bérpalackozást végez a bog­iáriak részére a Móri Állami Gazdaság. Tárgyalások foly­nak arról is, hogy a testvér Ahhoz, hogy a somogyi ju- hászatok az eddiginél erőtel­jesebben fejlődjenek, növe­kedjen a gyapjúfelvásárlás és a bárányexport, nélkülözhe­tetlen a felvásárlók — a ter­meltetők — és a tenyésztők közötti jó együttműködés. Az előbbiek sokféleképpen segít­hetik az utóbbiakat, a növek­vő árukibocsátás érdekében, Példa erre a Somogybán al­kalmazott módszer. A Somogy megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség az idén a megye három termelő­szövetkezete részére — a tő­rötokoippányiaknak, a görgete- gieknek és a somogyváriak- nak — összesen 820 tehyész- jerkét vett meg, ebből csupán májusban 600-at adtak át a közös gázdaságoknak. A Ka­posvári Húskombinát sántosi juhtelepéről pedig négy ter­melőszövetkezetnek — a pusz- taszemesinek, a kaposmérői- nek, a fonyódinak és a mesz- tegnyőinek — együttvéve 1800 növendék jerkét juttattak, te­nyésztés céljára. A múlt hó­napban 800 jerke került így ebbe a négy nagyüzembe. Egyből hét óra Mindenki eljut a Szovjetunióba H a a Szovjetuni óba uta­zik, feltétlenül vigyen magával fényképező­gépet vagy filmfelvevőt! Ez a mondat nem idézet, vala­melyik utazási iroda pros­pektusából, ez a Siófoki Kő­olajvezeték-építő Vállalat MSZBT-tagcsoportjának el­ve. A sok évj - tapasztalat alapján született meg ez a javaslat — hogy jobban meg­oszthassák élményeiket mind­azokkal, akik nem voltak ott a s z^vjetu ni óbe li utazáson. Elég a fényképezés, a filme­zés tudománya, mert az ügy­vezető elnökség még gépet is ad a jelentkezőknek. S ez már eddig is szép eredményt hozott: eddig két amatőr­film készült, és természete­sen. nagyon sok fénykép. Kevés vállalatnál mond­hatják el, hogy ilyen szoros kapcsolatban állnak szovjet vállalatokkal, emberekkel. A Barátság I. és II., illetve a Testvériség építése közben, aztán az olefinvezeték, most pedig a termékvezeték lefek­tetésekor erre nagyon sok alkalma volt — és van — mindenkinek. S ez tovább növeli .az érdeklődést a Szovjetunió megismerése iránt. A dolgozóknak mint­Egy szekrény kérdés egy 40—45 százaléka már járt kint. Az MSZBT-tagcsoport minden évben szorgalmazza a kiutazásokat; már a tavasz- szal is volt Moszkvában egy harmincöt tagú csoport. — Azt szeretnénk, ha négy­öt. év alatt mindenki megis­merné legalább a Szovjetunió fővárosát és valamelyik na­gyobb városát, Leningrádot, és ha lehet Kalinyint, a test­vérvárost — mondja Nemes János személyzeti osztályve­zető, a tagcsoport ügyvezető elnöke. Evés köziben jön meg az étvágy: előfordult, hogy az egyik idős dolgozójuk, akit kéthetes jutalomutazásra küldtek, hamarosan saját költségén is elment, annyira megtetszett neki a Szovjet­unió. S jó beszjédes emberié­vén bárhol szívesen tartott élménybeszámolót. Ez ugyan­is állandó program a válla­latnál, s a beszámolót szí­nesítik a képekkel, most pe­dig már a filmekkel is. Az iroda falán ott az MSZBT-tagcsoport működé­si oklevele. Éppen ötéves a csoport. A szekrény tetején nagyon szép porcelánserleg. Ez emlékezteti az ügyvezető elnököt az egyik legnagyobb rendezvényükre: két évvel ezelőtt Ki tud többet a Szov­jetunióról? vetélkedőt szer­veztek a vállalat szocialista brigádjainak. Akkor ez a szekrény zsúfolásig volt kér­désekkel. könyvek és újságok tömegéből állították össze a feladatokat. A győzteseket szovjetuntóbeli úttal jutal­mazták. Gyakran fogadnak vendé­geket a baráti országból. Az idei legemlékezetesebb az öt­ven tagú küldöttség itt-tar- tózkodása. A Kegionális Víz­mű Vállalattal és a b^laton- szabadi tsz MSZBT-tagcso- portjával közösen' szervezték meg a látogatást. A csoport­ban művész, pedagógus, gyárigazgató és ki tudja még, ki nem volt. A nemzetközi nőnapon érkezett vendégek olyan jól érezték magukat Siófokon, hogy a tervezett égy órából hét lett. A nyá­ron is szeretettél várják majd a vendégeket. Nemes János az MSZBT országos elnökségének tagja, így első kézből értesül min­den elképzelésről, tervről, s ezt a városban igyekszik to­vábbadni. A már említett két tagcsoporton kívül szoros a kapcsolatuk a Balatonboglári Állami Gazdaságéval is. Ta­pasztalataikat szívesen to­vábbadják, például most, hogy megalakult a MAHART Balatoni Üzemigazgatóságá­nak tagcsoportja, kétszer jár­tak nála a vezetők, s töviről- hagyire kikérdezték minden­ről. Kihasználják a fővárosi le­hetőségeket is. Eddig két al­kalommal látogattak el a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. A szakszervezet, a KISZ is szívesen szerez au­tóbuszt. így tudtak elvinni most hatvan embert, elsősor­ban párt-, KISZ-, szakszer­vezeti és nőbizottsági aktívá­kat a budapesti űrkutatási kiállításra. S kökben még a munkásmozgalmi kiállítást is megnézték. Az idei ter­vük: megnézik a moszkvai Taganka Színház budapesti vendégszerepléséj; is. S ok érdekes terv van még a tarsolyukban, joíbban bekapcsolják a szocialista brigádokat a barátsági munkába, még szo­rosabbra fűzik az együttmű­ködést a II. számú iskolával, beneveznek a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedőire. A XXV. kongresszus és a Szovjetunió X. ötéves tervé­nek megismertetése állandó programjuk, s büszkék rá, hogy még a párttitkárok is hozzájuk járnak anyagért. Bajos Géza Friss anyagokból mindig rendez kiállítást a tagcsoport.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom