Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
Szívközeli verseskötet Kaposvárról mér nem ezeretem a verseket. Tudom, furcsa recenziókezdet ez. De: versektől roskadoznak a folyóiratok. Naponta — úgy gondolom — több száz költemény születik ez országban. Kozmikus közhelyek, cifrázott önsajnálat rejti a — semmit. Egyetlen verseskötet van csak kézközeiben, szívközeiben a polcomon. József Attila a szerzője. S, hogy most mégis az örö- roös jó érzés diktál kezemnek; az természetes. Években mérve: talán a legjelentősebb bemutatkozó kötet került a Magvető Kiadótól. Régen vártam. Régen vártuk Papp Árpád Metszéspontok című könyvét. Lapunk elsőként szavazott bizalmat a címadó nagy versnek, miként annyi másiknak is, mely a Kaposváron élő — de nagyobb méretekben gondolkodó — költő műhelyéből kikerült. Az ünnepi érzés elnyomja bennem a harag feketéjét, hogy ez a kötet már régesrég asztalunkra kerülhetett volna. Ne beszéljünk erről, ne beszéljünk kiadóink reménytelenül nehézkes munkájáról! Hármas keresztet vállalt magára Papp Árpád. Az első az apáké tulajdonképp, s a hamar bevégzett gyermekkoré. A háború terhét is kevés vele egykorú költő hordozza ilyen nagy súlyként. És a felnőtt gondja a harmadik kereszt. Már-már az alapkomplexüs határáig adósnak érzi magát azokért, akiknek halálakor nem tűznek gyászlobogót a középületekre, akiket nem tekint saját halottjának egyetlen közösség sem. Olyan nemzedék volt az apáké, mely hozzászokott, hogy ne kérjék véleményét ott, ahol dönteni kell. »Hallom a göröngy-zuho- gásban: »tied az ország, a hatalom és a dicsőség.« Szegény apám.-« Hgtalom? Dicsőség? Kérdezte őket valaki is, hogy akarják-e leöletni magukat a háborúban? Milyen jellemző kép ez arra, hogy a jellegtelen jellegét érzékeljük: »sa~ Helytörténeti gyűjtés a Balatonnál Ä balatonszemesi honismereti szakkör látta vendégül a Hazafias Népfront Somogy megyei honismereti bizottságát. A művelődési ház folyosóján alkalmi kiállítást rök- tönöztek Szemest , krónika címmel, melynek szerepe azonban túlmutat az egyszeri bemutatáson: a gyűjtés és az üdülőtelep-ismeret felszínen tartása folyamatos és mindenkor fontos tényanyagként szolgál Balatonszemes történetéhez. A megyei honismereti bizottság szemesi ülésének közvetlen témája a balatoni helytörténeti gyűjtőmunka, illetve a megyében működő szakkörök tevékenységének az értékelése, közvetve pedig a községben folyó lelkiismeretes, eredményes helytörténeti kutatás elismerése volt. Elhanyagolt turistajelzések A honismereti mozgalom minden túlzás nélkül az ember érrendszeréhez hasonlítható, mivel társadalmunk egészét át kell szője. Szerepe azonban kiemelten fontos a B a 1 a ton -par ton, ahol épp a helytörténeti kutatás ' széles körű bemutatásával ellensúlyozhatjuk a nem kívánatos idegen hatásokat. Politikai cél tehát, hogy fokozódjék a mozgalom e tájon.- S nemcsak ez vezérli az itt dolgozó gyűjtőket; van bőven feladatuk a helyi értékek teljesebb feltárásában, megerősítésében is. Reöthy Ferenc, a balaton- szemesi honismereti szakkör vezetője erről beszélt. A mozgalom előtt álló feladatok közül kiemelte azokat, melyeket a Balaton-parti adottságok határoznak meg. Mindenekelőtt széles körű kutatómunkát igényel a rohamosan fejlődő gazdasági élet bemutatása, melynek múltbeli hagyományait sem szabad feledésbe meríteni. A balatoni fürdőtélepek története úgyszintén feldolgozásra vár. Itt gondolni kell azokra az üdülőkből verbuválódott baráti körökre, melyek ma' is számottevően alakíthatják, formálhatják a tópart életét. A Balatonnál nemcsak strandok, hanem a parttól néhány kilométerre értékes műemlékek, megtekintésre érdemes látvány várják a kikapcsolódást kereső embereket. Vajon eljutnak-e ezekre a helyekre? Sokfelé nem — állapította meg Reöthy Ferenc, mivel a turistajelzések elhanyagoltak. A Balaton-part fásítása Fásítottak Balatonszemesen, az 1898-ban telepített parkerdő ugyanis kipusztulóban van. A Rákóczi-fasor száraz ágai az új telepítés szükségességére figyelmeztették a lakókat. De a fásítás nemcsak Balatonsze- mes ügye: komplex balatoni fásítási terv elkészítését is sürgette a helyi honismereti szakkör vezetője. A Balaton néprajzával kapcsolatos hagyományok — mint például az endrédi csipkevásár — föl- elevenítését ugyancsak szorgalmazta. Mindezek a feladatok, melyekből a honismereti mozgalom is meríthet, csakis összefogással oldhatók meg. A ba- latonszemesi honismereti munka példaként szolgálhat másoknak, eleven kapcsolata a múlttal és a jelennel: a jövő záloga. Szili Ferenc levéltáros a honismereti szakkör munkáját értékelve felhívta a figyelmet, hogy a marcali, a kaposvári és a nagyatádi járás iskolai szakkörei alkotják a megye honismereti mozgalmának a gerincét; hiányos ez a tevékenység a siófoki és a barcsi járásiban. Ebben az évben vezették be a honismereti szakkörök továbbképzésének új formáját. Bemutatót tartottak Hetesen, Mesztegnyőn és Lá- bodon. A nyáron, július 5-től 10-ig Nagyatádon tartanak tanfolyamot a szakkörvezetők számára. A megyei honismereti bizottság ülése sok új feladatot adott a mozgalomnak, melynek számvetése eredményes munkát mutatott ki A Hazafias Népfront közelgő kongresszusa fontos mérföldkő lesz a mozgalom életében is, hogy eddigi eredményeit még több sikerrel gyarapítsa. Horányi Barna rokba húzódnak, a tányér térdükön.« Csodálatosak a munkában voltak! Az anyák is: »micsoda terheket cipeltek fejükön rongytekercs-glóriásan«! Iszonyú emlékeket hord magában Papp Árpád a gyerekként átélt háborúról is. A felnőtt fegyelme — mondjuk így; szemérmes szégyene — tompítja ugyan ezeket, de elnyomni nem tudja. Amikor »olvadt a hó az őszi vetésű aknamezőkön«, akkor mintha »nehéz csizmadobaj hallatszott volna föl / a hálótermeinkbe«, a sebtében elhantolt katonák dobogása. A megnyomorított képzeletű gyereket engedi megszólalni a költő, s mond »■újra, s újra dadogva Nemet a pusztulásnak«. Észrevétlenül épül az ember a vele megtörténtekből. És egyszer csak eljön a pillanat, amikor fölteszi magának a kérdést, valahol a krisztusi kor tájékán: »Mire telt el az életünk fele immár?« Ahogy ezt Németh László Berzsenyi^ tanulmányából így ismerhetjük: »Egyszer aztán rászakadt: hogy ő is egy ember, csak egy élete van, s annak nincsen az elején.« Papp Árpád szigorú-gyönyörű számvetése a Metszéspontok, mely — bizton mondhatjuk — újkori magyar lű-árak gyötrelmesen szép, legtisztábbak közül való igazgyöngye. És az a biztonságot adó érzés, hogy a kötetnek minden verse ilyen. Nem villanás-sebességgel születtek. Olykor félévnyi, évnyi idő érlelte őket oly tökéletesre, amilyenek a patakcsiszolta szép kövek. Költői képek kötnek meg az olvasóban, majd olvadnak fel; energiaként hatva a későbbi napokban is. 1974-es i keltezésű keserűsége új szín- | nel gazdagítja: felszikrázik | humora, öngúnya kerekedik, mint belső ciklon. Kréta, So- mogyaszaló, Kaposvár neve kerül egy oldalra, jelezvén, hogy a költő érzi, s tudja a helyét a végtelenben a végesnek. S aki az aszalói paraszt- világból, európai intellektusából és a mitologikusán szép ókoriból tudja költészete egységes fonalát sodorni. Olyan Orfeuszunk született, aki »a pannon derű hamis mítosza« helyett bennünket énekel. A tétova apákat és a forradalmas fiakat. »Örvendjetek az örülőkkel...« Leskó László FJODOR ABRAMOV Anyiszjának ma neve napja van. i — Micsoda ünnep!. Azért nem tört volna le a keze, ha segít egy kicsit az édesbátyjának. Még mindig nedves csizmájával csattogva, amely most jobban szorította dagadt lábát, mint máskor, Pelageja körülnézett a szobában —a helyiség egyszerű, tiszta volt, világosra festett padlóval, az ablakon fehér tüllfüggöny vakított, az elülső sarokban fenségesen terpeszkedett el egy vaskos fikusz. Tekintete megakadt a világospiros, fehér bőröves ruhán, amelyet hanyagul a komód melletti székre dobtak, a komódon vadonatúj, még sose használt szamovárok csillogtak. — Hát ez a kanca hol van? — Elment. Tudhatod; hisz nagylány. — Hát szóval, így áll a mi szénánk! Te egész nap csak fekszel, a lányunk meg minden szökőévben van itthon, az anyja meg csak gebedjen meg. Mindent nekem kell... Pelageja végre lerúgta a csizmáját, és a padlóra hen- teredett. Csak úgy, derékalj nélkül. Egyenesen a puszta, festett padlóra. öt percig, vagy talán hosz- szabb ideig is, mozdulatlanul, behunyt szemmel, nehéz, sípoló lélegzettel feküdt. Azután a lélegzete fokozatosan egyenletessé vált — a festett padló jól kiszívja a meleget a testből —, majd a férje felé fordult, és kérdezősködni kéziéit, mi újság a ház körül. A legfontosabb és legnehezebb házimunkát elvégezték A Néphadsereg Művészegyüttese Kaposváron A bőgő is táncolt Huszonhét évvel ezelőtt, 1949-ben alakult a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese. A közelmúltban Magyarországi táncok című összeállításukban gyönyörködhetett a kaposvári közönség, tegnapelőtt pedig új műsorukat mutatták be a Csiky Gergely Színházban Dallal, tánccal címmel. Ezzel az összeállítással a Szovjetunióba utaznak a közeljövőben. Dal és tánc. A világ legősibb művészeti formái. Van, aki a motívumok tisztaságára, eredetiségére »esküszik«, mások azt vallják, hogy a színpadi zenében, táncokban a Novák Ferenc és rendező társainak neve fémjelzi, összeállításukban hangulatos nyitó képet láthattunk: a színpad hátterében a katomaegyüttes énekelt, előtte a táncosok színes forgataga. Ugyanezzel a képpel zárult az előadás. Eredeti motívumok alapján mutatták be a Kalotaszegi táncok című összeállítást. A néptáncnak minden alkotóeleme szerepelt benne. A műsor legszebb, legszínesebb forgataga volt ez. A hatást fokozta az erdélyi hímzés színeinek tobzódása. Egységes, szép produkció volt a Karikázó Daróci Bárdos Tamás zenéjére, valamint a Pásztortánc. Itt kell megemlítenünk az együttes amelynek főszereplője ugyancsak ő volt. A vidámság tetőfokán még a bőgő is táncolt ... Vásárhelyi alakította a bőgőt táncoltató cigányt, jó érzékkel, humorral és mérték- tartással. Az énekkar gazdag műsorral lépett föl. Szépen szólt Gounod Faust című operájából a Katonakórus és Kodály Háryjának Toborzója. Nagy sikerrel énekelték Bartók és Novikov kórusműveit is. A szimfonikus és népi zenekar a kórust kísérte és önálló műsort is adott. Különösen a Széki muzsika című összeállításuk tetszett. A művészegyüttes kellemes két órát szerzett a kaposváriaknak. , \mmi ; & m. Kalotaszegi táncok. folklórnak csak jelzésekben kell élnie, a szerzőnek joga van ahhoz, hogy stilizálja az eredetit, s a motívumokat a maga elképzelése szerint építse be mondanivalójába. Mindkét módszernek megvalósulását láttuk a színpadon. Az együttes hírnevét, sikereit vezető koreográfusuk, — Atka megfejte a tehenet is, füvet is hozott reggelre. Nagyon megörült a kis szamovárnak, amelyet, míg rá várt, Pavel begyújtott — úgy látszik, mégse nyomta egész nap az ágyat, azért ma is elvégezte a - dolgát. Az asszony felállt, egymás után öt csésze erős teát ivott, cukor nélkül — az üres teával lehet leginkább lecsillapítani a felhevült testet —, azután félrehúzta a függönyt az ablakon, és megint kinézett a kertbe. Ott hever a széna, egész álló nap, pedig ő ma már össze nem szedi — alig érzi kezét-lábát... — Nem, nem bírom — mondta, és újra lefeküdt a padlóra, de most már a vattakabátra, melyet az ura szolgálatkészen leterített neki. — Hát borért voltál-e, mi? — kérdezte kis szünet után. — Voltam. Két üveggel vet- . tem. —Na jól van, jól, édes uram — szólalt meg most már egészen más hangon Pelageja. — Kell az a kis bor. Hátha betoppan valaki. Sok bort vesznek mostanában? — Vesznek. Még nem mindenki ment el szénát vermelni. Pjotr Ivanovics sokat vett. Fehéret is, vöröset is. — Hát hogyne vett volna — sóhajtott fel Pelageja. — Nagy vendégség lesz. Állítólag Antonyida hazajött, befejezte a tanulást. Nem láttad? — Nem. — Megjött, az elébb mondta a munkaügyis. Aszongya, egy katonával együtt jött a csónakon, egy tiszttel, _úgy tett, mintha csak úgy, időtöltésből állna vele szóba. Egy fenét! Vőlegény után kajtat, sürgős neki a férjhez menés. — Pelageja elhallgatott. — Nem mondott neked semmit? Nem hívott meg egy csésze teára? Pavel vállat vont. — Látod, látod, hogy szalad az idá .Volt-e valaha szőlótáncosalt; akik közül a Liszt-díjas Vásárhelyi Sándor nevét emeljük ki. Különösen a pásztortáncban bizonyította a tehetségét. Hangulatos volt a néptáncnak egy másik formája, az életképpel, humorral, balettel kombinált Falusi lakodalom című játék, lyan vendégség Pjotr Ivano- vicsnál, ahova minket fel nem hittak? De most már Pavel meg Pelageja senki — nem kellenek. — Jól van, na — mondta Pavel —, a nővéremnél ünnep van. Itt volt az elébb — hívott. — Ugyan, én ma már nem megyek vendégségbe — szorította össsze dühösen a száját Pelage jár' — Kezem-lábam nem érzem — hogy mennék vendégségbe? — Na de hát, az milyen nagy bánat lesz neki. Hát hiszen, névnapja van ... — hozakodott elő bátortalanul Pavel. — Mit képzel? Majd az ő névnapja miatt nem tudom kipihenni magam. Éppen e pillanatban léptek nesze hallatszott a tornácon, és — emlegetett szamár meg szokott jelenni! — ^.nyiszja lépett be a házba. 3. Anyiszja öt évvel volt idősebb a fivérénél, de egészsége kicsattanó, szemöldöke fekete, a foga vakítóan fehér és teljesen ép — Vem is gondolná az ember, hogy túl van az ötvenen. Anyiszja háromszor ment férjhez. Az első férje, akitől gyereke született, egy év múlva elesett a fronton. A második férjétől el kellett válnia negyvenhatban, amikor az asszony börtönbe került (egy kéve gabonát lopott a mezőn). A harmadik férje Rjazany környékéről került ide, az erdőkátermeiésre (az asszony őt szerette a legjobban) — az utolsó ingéig mindenét elitta, búcsúzóul elverte, és meglépett a törvényes feleségéhez. Ezután az asszony nem kísérletezett többet a családi boldogsággal. Szabadon élt, a férfiakat nem hessegette el magától — de a szívéhez férkőzni nem hagyta őket. Nyári színházi esték A nyár se marad színházi események nélkül az országban. Budapesten több produkcióra is alakulnak »alkalmi társulatok«, akárcsak vidéken. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad ezúttal a Carmen és a Pillangókisasszony című operáknak ad helyet, melyekben olyan világhírű énekesek szerepelnek majd, mint Gilbert Py, Alexandrina Milcse- va, Michele Molese és Matsu~ mo Mikawo. Itt lép fel az Állami Népi Együttes is. A Budai Parkszínpad deszkáin tahiti táncosokat lát majd a közönség, ezt követően pedig Szenegál, japán és román művészek lépnek föl. Vendégszerepei a kecskeméti Katona József Színház társulata is, Hendersonnak kaposvári előadásban is látott operettjével, a Diákszerelemmel. A Körszínház az idén Petrus- ka című »népművelő produkcióját« mutatja be, Kazimir Károly rendezésében. A városmajori színpadon Svarkin Próbababa című vígjátékát játssza egy alkalmi társulat. A Gyulai Várszínház Ke- resztury Dezső Nehéz méltó~ ság című darabjának és Illyés Gyula új drámájának, A mi erős várunk címűnek ad helyet. Egerben. Heltai— Nemeskürty Magyar Dekame- ronját. játsszák. Szegeden, a hagyományos szabadtéri játékok keretében Verdi Nabuc- cója, Madách remeke, Az ember tragédiája, Erkel Bánk bánja és Srauss Cigánybáró~ ja kerül színre. Szentendrén ismét Wasserman és Leigh musicaljét próbálják, La Mancha lovagja címmel. (folytatjuk)
