Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
BARÁTOK PÁRBESZÉDE Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) vetelmények igénylik, akkor a jövőben a szövetkezetek közötti társulások, közös vállalkozások nyújtotta lehetőségekkel kell jobban élni. A tervet, a szabályozókat, a szervezetet mind a gazdaság- irányítás összetartozó részeit, gyakran emlegetjük együtt. Kevesebbet szólunk ugyanakkor a szervezeten belül a vezetők, a politikai közhangulat, a közérzet szerepéről, pedig tudjuk, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, de az élet bármely területén, milyen sokat jelent például egy-két hozzáértő, az emberekkel bánni, szót érteni tudó vezető. A szocializmus körülményei között törvényszerűség a tudatosság. A tudatosság társadalmának valljuk á miénket, nem mindegy, hogy a gazdasági építőmunkát éltető politikai légkör övezi-e, vagy visszafojtó közöny és bizalmatlanság. Az 1976-os év első öt hónapjának gazdasági eredményei biztatók. Az indulással járó nehézségek, a tervkészítések, az egyeztetések munkáin túl vannak a vállalatok, s figyelmüket jobban tudják a termelés kérdéseire összpontosítani. Biztos, hogy mindent megtesznek az 1976-os terv teljesítése érdekében. Bizonyosak lehetünk, hogy pártszervezeteink, a vállalati törzsgárda, a szocialista brigádok, a társadalmi és mozgalmi szervek sok százezres aktívája e törekvésekben támogatja a vállalati és szövetkezeti vezetőket. A kormány pedig már most dolgozik azon, hogy az 1977-es tervkészítéshez legszükségesebb támpontokat, információkat minél hamarabb a vállalatok tudtára hozza. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977- re való felkészülést és zökkenő nélküli átmenetet. Bízunk abban, hogy e sokirányú és céltudatos munka meghozza megérdemelt gyümölcsét. Az előadói beszéd után dr. Király István budapesti képviselő a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kulturális részével foglalkozott. A délelőtti vitában felszólalt még Angyal Imre Veszprém megyei képviselő* Délután N’"s János Fejér megyei, Kollár József budapesti, Szomszéd Gy. István Nógrád megyei, Szilágyi Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselő felszólalása hangzott el. A vitában több felszólaló nem jelentkezett, az elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről 6zóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg. Dr. Romany Pál expozéja Egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javaslatot. Benyújtását közös munka, az érdekeltek összefogása és a vitáik során kialakult egyetértése előzte meg. A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás középpontjába. Fontos elve a javasolt szabályozásnak, hogy az előállítással, a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden élelmiszer- előállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer-előállító szervre és személyre vonatkoznak. A törvényjavaslat alapvető célja az ember egészségének védelme. Az egészség védelmét szolgáló szabályoknak nyilvánvalóan minden élelmiszerre egyformáin vonatkozniuk kell. Javaslatunk az egészségügyi követelmények mellett nagy súlyt helyez az egyéb minőségi előírások következetes érvényesítésére is. Magyarországon ma kereken 75 százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem által ánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett az élelmiszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Az élelmiszer-termelés és forgalmazás fejilesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladatnak tekinthető. Érthető, hogy mind az életszínvonal alakulásának, mind a népgazdasági egyensúly fenntartásának, javításának lényeges tényezője ez. Kedves képviselő éLvtár&ak! A beterjesztett törvényjavaslat annak a sokoldalú élelmiszer-ellátási igénynek kiegészítését szolgálja, amelyre a hazai fogyasztó és külföldi vevőink a következő években számítanak. A jogi szabályozás ezeket a célokat kívánja szolgálni és a maga eszközeivel előmozdítani. Az országgyűlés által törvénybe iktatott ötéves tervtörvény meghatározza feladatainkat. Az életkörülmények változásaihoz igazodva egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fagyasztást. Ezért több fehérjét, húst, tejterméket és más élelmiszert kell termelnünk. Az egy főne jutó húsfogyasztás 8 kg-os növekedésével számol az V. ötéves terv, a tej- és tejtermék fogyasztás 29 kg-rnal lesz nagyobb. Megteremtjük a feltételét a zöldségfélék fogyasztása számottevő növekedésének és nagyabb lesz a feldolgozott zöldség és gyümölcsfélék aránya, ami az egész éven át tartó egyenletes fogyasztást segíti majd elő. A tervek élőirányozzák azt is, hogy a következő években a lisztes árukból, cereáliákból mintegy 8 kg-ma! csökken az egy főne jutó fogyasztás. E törekvések mellett — még szorosabb együttműködésben a belkereskedelemmel — az élelmiszer-kereskedelem korszerűsítését is fontosnak tartjuk. Bővíteni kell az üzletek hűtőkapacitását és javítani kell az árusítási feltételeket is. A vásárlók jobb kiszolgálása indokolja az áru rendszeres utánpótlását, a kiskoruténeres tartálykocsis szállítást, sőt az éjszakai áruszállí tárt is. Még nem rendelkezünk minden áru szállításához korszerű szállítóeszközzel, bár itt is van haladás. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 százalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyik-másik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A konzervipar termelésének csaknem háromnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékeinek 30— 40 százaléka, a boripari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a húscsirke, valamint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmiszer exporttermék a búza és a kukorica mellett. Mind belföldi, mind nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés közötti összhang. A hazai vizsgálatok és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a két ágazat között a termelési összhang akkor kedvező — a fejlődés adott szakaszában —, ha az élelmiszeriparban a termelésfejlesztés a mezőgazdasághoz képest mintegy kétszeres ütemben növekszik. Az élelmiszeripari termelés növelésének ilyen üteme és aránya az elmúlt években hazánkban nem valósult meg. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás között — különösen egyes ágazatokban — az elmúlt esztendőkben nem volt kellő összhang. Az V. ötéves terv arra törekszik, hogy oldódjanak a feszültségek, mérséklődjenek az összhang hiányából eredő zavarok. Az ötödik ötéves terv időszakában a növénytermesztés gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százalékos növelése, amely a hazai szükségletek kielégítése mellett jelentős exportra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépa-termesztés jelentősebb fejlesztését kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élelmiszeripari kapacitásodat is jelentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fejlesztése mind az élelmiszeripari termelés nyersanyaggal való ellátása, mind a fogyasztói szükségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából elmaradt a népgazdaság igényeitől. A tervtörvény előírása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni a zöldségtermelést. A kertészet más ágazataiban, így a gyümölcs, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehajtanunk, hogy 1980 után a régi, kiöregedő ültetvények helyett új, korszerű ültetvényeink legyenek. A hús és állati termék termelés nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazda- sági üzemek számára. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tejes tejtermékfogyasztás mező- gazdasági termelési hátterét, a tejtermelést számottevően növeljük, az állomány genetikai képességét jobban kihasználjuk. A mezőgazdaság dolgozóinak, szövetkezeti parasztságunknak szorgalma, a kapcsolódó iparágak tevékenységének részvétele kellő alapot nyújt ahhoz, hogy mezőgazdaságunk megfelelő mennyiségben és. minőségben szállítsa az élelmiszeripari feldolgozáshoz szükségéé árut. Tisztelt országgyűlés! Az előbbiedében vázolt célok állanak előttünk. A mezőgazdaság iránt megnyilvánuló igények nagyok, a megtett út, az eddig elért eredmények, a szocialista gazdaság ereje nem kevésbé. A Minisztertánács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvénytervezetet vitassa meg és fogadja el. Kovács István Békés megyei, Bori Gyuláné Bács- Kdskun megyei és Borics László Szolnok megyei képviselő szólalt fel ezután. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen Apró Antal, Péter János és Raf- fai Sarolta felváltva töltötte be az elnöki tisztet — befejeződött. Pénteken, ma délelőtt 10 órakor az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. Barcson járt a kaiinyini küldöttség A szakszervezeti munka igazi mércéje a helyszín. Va~ lentyina Nyikolajevna Rutko- va, a Szakszervezetek Kulinyin területi Tanácsának titkára mondta ezt azon a találkozón, amelyen először ismerkedtek a mozgalom somogyi helyzetével, a feladatokkal, a tervekkel. S tréfásan megjegyezték, hogy kérdéseiket is tartalékolják, majd az üzemekben használják fel az alkalmat a tájékozódásra, A kaiinyini szakszervezeti küldöttség, amely kedd óta tartózkodik megyénkben, beváltotta ezt az ígéretét. Szerdán a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, tegnap pedig a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemegységében minden alkalmat megragadtak arra, hogy minél többet megtudjanak a munkások életéről, a szakszervezet tevékenységéről, a munkaversenyről. A kaiinyini vendégeket tegnap reggel fogadta Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkába, s á két testvérmegye egyre szorosabb kapcsolatáról, együttműködéséről folytatott eszmecserét velük. A küldöttség ezután utazott Barcsra dr. Szerényt Jánosnak, az SZMT titkárának a kíséretében. Az üzemegység vezetői — Szabó János igazgató, Pandúr Ferenc szb-titkár — rövidre fogták az ismertetőket, mert szerintük a helyszíni látogatás sokkal több lehetőséget teremt a tájékozódásra. Nyár a földeken Nyári kánikula — így is jellemezhetnénk az utóbbi egymásfél hét időjárását. Június második fele olyan meleggel rukkolt ki, hogy máskor augusztusnak is becsületére vált volna. A határban mind többször vizsgálják az érő gabonát a gazdoságok szakemberei: fontos, hogy egy órát se késlekedjenek az aratás indításával, ha eljön az ideje. Maga az aratás ma már korántsem jelent akkora gondot, terhet. mint régen, inkább az egybeeső, az időben ugyanakkor elvégzendő tennumlók adnak számottevő feladatot. Látszólag nem lehet különösebb baj — ezt sejtetik azok a tapasztalatok, melyeket a megyei tanács mezőigazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársai huszonegy somogyi termelőszövetkezetben szereztek. És ezt támasztja alá az a tény, hogy megyénk közös gazdaságaiban 2160 üzemképes traktor áll rendelkezésre, melyeknek egy része a betakarítást követő talajmun- káknál vehető figyelembe. A nyári munkákra vonatkozó intézkedési tervek csak következetesen megvalósítva érhetik el céljukat. Az utóbbi két hétben sok és jó minőségű szénát készítettek a gazdaságok réti fűből ,és piHangosokból. Amerre iártunk, gondos betakarítást láttunk. Ha esőtől tartottak, silónak aprították a füvet is, így nem kellett attól félniük, hogy renden ázik a lekaszált takarmány. Ezzel a munkák továbbiakkal gyarapszanak ebben az időszakban: a talajmunkákkal, a tarlóvetésekkel, a szerves trágyázással. Nem olyan tennivalók ezek, melyeket elegendő csak az aratás -árnyékában« elvégezni, hiszen nagyon is sok függ tőlük'. A héthelyi termelőszövetkezet például a hiányosan kelt cukorrépa miatt várható terméskiesés pótlására máris másodvetést tervezett, az eredeti elképzelésen felül. Féltucatnyi vetőmagfajta áll rendelkezésre az ellátó vállalatnál ahhoz, hogy a betakarított növények helyére — akár takarmánynak, akár zöldtrágyának — újat vessenek. A legtöbb nagyüzem él ezzel a lehetőséggel. Ám ahol augusztus közepéig halogatják a magvak megrendelését, ott előfordulhat, hogy nem teljesíthetik kérésüket. Aratáskor kombájnra ülnek az egyébként műhelyben dolgozó szerelők és a nagy gyakorlattal rendelkező traktorosok is. Ügy természetes, hogy ilyenkor a traktorvezető helyére más gépkezelőt ültessen a szóvetkezet. Sajnos előfordul, hogy nem ezt teszik, s árván marad a nagy teljesítményű erőgép a gaboinabetakarítás időszakában. Az egyik munkának jót tettünk, a másiknak ártottunk — kinek jó ez? Amikor mind többször esik szó arról, hogy a gépek teljesítőképességének maximális kihasználására kell törekedni nyújtott és kettős műszakok - kai, ugyancsak kilóg a sorból az ismételt módszer. Ez a fajta "-nagyvonalúság« még a magas fokon gépesített J mezőgazdasági üzemben sem engedhető meg (ugyanakkor mások azon törik a fejüket, hogyan lehetne gépátcsopor- tosítással a szegényebb üzemek gondjain enyhíteni...). A felületes szervezés ugyanúgy megbosszulhatja magát, mint az, ha az aratásban részt vevőikről nem gondoskodnak megfelelőképpen. Itt a gépkezelők étkeztetésére, hűsítő itallal való ellátására gondolunk. Feladatok ezek, melyek nyáron a földeken adódnak — teljesítésük vagy elmulasztásuk kihat az emberekre és általuk az elvégzendő munkákra. H. F. rr1[, RHH Ez a tábla — az idén. a másodvetés révén — két növénnyel fizet A küldöttség tagjai nagyon érdeklődtek a panelparketta gyártása iránt, mivel náluk ilyen terméket még nem csinálnak. Örömmel hallgatták, hogy a szovjet bakdaru milyen nagy segítséget ad az alapanyag kirakodásában. Az igazgató újságolta, hogy hamarosan még egyet beszereznek, s a mostani legnehezebb fizikai munka — a rönkök szállítása — gépesítését is erre alapozzák, kiegészítva természetesen különféle tramszpartorokkaL A küldöttség tagjai elmondták, hogy Kalinyinban is van egy fafeldolgozó kombinát, s az ottani közösség bizonyára örömmel lépne kapcsolatba a barcsiakkal, mivel az ö fő termékük is parketta A tájékoztatók, az üzemi séta megalapozták a további párbeszédet. A kaiinyini szak- szervezeti küldöttség találkozott a munkások, dolgozók egy csoportjával. Fehérvári Györgyné művezető, aki tagja a SZOT-nak, végig a vendégekkel volt, s bátorította társait: mondják csak el tapasztalataikat. Szocialista brigádvezető, szakszervezeti bizalmi, járási párt-vb-tag, nőbizott- ság-vezető, KISZ-titkár ülte körül az asztalokat. V. Ny. Rutkova, a küldöttség vezetője azonnal a munkaversenyre terelte a szót, s bizony megizzasztotta a helyieket, a kísérőit is, amikor az értékelés, a verseny tartalma, formái iránt érdeklődve elsősorban a takarékosság, a hatékonyság kimutatható elemeit kereste. Duga Margit, a József Attila szocialista brigád majd Otartics Imréné, az Egyetértés szocialista brigád vezetője egymást kiegészítve ismertették, milyen egy munkás-, illetve egy alkalmazott- brigád vállalása. A szakszervezeti bizalmi munkájáról Bencze János számolt be. Elsősorban a nevelés fontosságát emelte ki, s ezzel a küldöttség mindhárom tagja egyetértett. A következő téma az újítás volt; Pandúr Ferenc szb-titkár beszámolt az eredményes újítási hónapjukról. Tizennégy újítást adtak be a dolgozók, majdnem annyit, mint máskor egy évben. Mi sem természetesebb, hogy a küldöttség eddigi tapasztalatai szintén érdekelték a barcsiakat. V. Ny. Rutkova elmondta, hogy nagy élmény volt látogatásuk a kaposvári textilművekben. Tetszett, hogy igazi verseny van a brigádok, az üzemrészek között, igyekszenek kihasználni a tartalékokat. A fiatalok törekszenek rá, hogy utolérjék a tapasztaltabb, idős dol- gazókat. S a szakszervezeti bizottság erre ösztönzi is őket. Csak néhány mozzanatot ragadtunk ki, hiszen egy újság is kevés volna a sok kérdés és válasz ismertetésére. A barátok párbeszéde volt ez, s a kaiinyini szakszervezeti küldöttség a búcsúzáskor ezt úgy fogalmazta meg: a testvéri érzéseket olvastuk le az arcokról mindenhol. L. O.
