Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
A Minisztertanács tárgyalta Szervezettség az építőiparban Egymilliárdos beruházás Elkészült az állami gazdaságok ötödik ötéves terve Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a felügyelete alá tartozó vállalatok számára 1972-iben, majd 1974- ben két-két évre szóló intézkedési tervben írta elő a konkrét szervezési f vadatokat. A oél az volt, hogy az építkezések — főként a kiemelt állami nagyberuházások — kivitelezési ideje csökkenjen, teljesítsék a lakásépítési feladatokat, koncentrálják a termelőerőket az építőiparban, korszerűsítsék az építőanyag-ipar termékszerkezetét, jobban kihasználják a gépeket és a termelőberendezéseket, magyarán: fokozni kívánták a gazdálkodás hatékonyságát. A szervezés fokozására tett intézkedések megtették hatásukat, ezt bizonyítják a számok is. Az építőipari vállalatok a múlt évben 39,4 százalékkal több lakást adtak át, mint 1971-iben. Az egy munkásra jutó vállalati eredmény 1971-hez képest az építőipari vállalatoknál 28,8 ezer forintról 42,1 ezer forintra, az építőanyag-ipari vállalatoknál 25,1 ezerről 41,9 ezerre nőtt. A IV. ötéves tervidőszakban megnövekedett az ÉVM-válla- latak szerepe a szocialista építőiparban, javult az építőanyag-ipar termékszerkezete. Kis mértékben ugyan, de nőtt a gépek és berendezések kihasználtsága is. A minisztérium utasítása alapján 16 vállalat készített szervezésfejlesztési tervet. A korszerű szervezési módszeiek kialakítása és intézményesne- se érdekében az ÉVM a Fejér megyei, a Hajdú megyei és a Dél-magyarországi Állami Néhány napja Balatonföld- váron rövid időre csak ször- csögtek a csapok anélkül, hogy vizet adtak volna. Pedig tavaly és az idén már- már hajlamosak voltunk elfelejteni a balatoni nyár évek óta ismétlődő kellemetlen kísérőjelenségét, a vízhiányt. A legtöbb tóparti településen ugyanis 1975-ben állandóan volt víz. Ám az idén a földvári tapasztalatok arra intenek, még nincs minden rendben. A Balatonnál naponta 116 ezer köbméter vizet adnak a kutak, a felszíni vízkivételi művek és a regionális vezeték. Ez több mint kétszerese a hetvenes évek eleji kapacitásnak. Víz tehát van elegendő. Az elmúlt esztendők gyors fejlesztései révén a balatoni településeket, üdülőket megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel el tudják látni. A vizet adó kutak fejlesztése mellett azonban lamelyest lemaradtak a rendszeres vízszolgáltatást biztosító berendezések. A Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat igazgatója, Rózsavölgyi Imre úgy fogalmazott, hogy most már a meglevő vezetékrendszerek rekonstrukciójának kell következnie. Ez jelenti a hálózat keresztmetszetének bővítését a megfelelő nyomás biztosítása miatt, a zónák kiépítését a dombra épült települések ellátásának javítására, s mindenekelőtt hétvégi csűcstáro- zók építését. A balatoni vízellátást igen nagy szélsőségek jellemzik. S nemcsak egyes évszakokban, hanem szezonokon, sőt napszakokon belül is. Mind több a hétvégi nyaraló, s a villatulajdonosoktól csak nehezen lehet elvárni, hogy ne öntözzék kertjüket. — Tapasztalataink szerint erre megy el a víz igen tetemes része. S mivel a sok ezer magánnyaraló rendszerint a hét végén népesül be, ilyenkor jelentkezik a csúcsfogyasztás. Ezt a többletvizet kell nekünk tározókban tartalékolnunk, s a kellő időben a fogyasztókhoz juttatnunk. A nemzetközi normák szerint általában a teljes kapacitás 20—30 százalékához szükséges tározókat építeni. Nekünk az erős idényjelleg és a szélsőséges ingadozások miatt 8fi— 100 százalékot figyelembe véve kell tározóteret építenünk ha minden, körülmények kömintaszervezésre. Ezeknél a vállalatoknál a technológia- rendszerű üzemszervezés, illetve az ezen alapuló számí- tóigiápes termelésprogramozás megvalósítása volt a feladat, amelynek egy részét már megoldották, más részén pedig jelenleg munkálkodnak. Az ÉVM kutatóiintézetei számos űj termelésirányítási gazdálkodási és operatív szervezési megoldást dolgoztak ki. Gyarapodott a szervezési szakemberek száma, s a továbbképzésben is nagyobb hangsúlyt kapott a szervezési ismeretek oktatása. A kutatóintézetek széles körű kapcsolatot alakítottak ki a vállalatokkal. Egyetlen olyan vállalat sem akadt, amelyik ne fordult volna megbízással szervező intézethez. Az ÉVM vállalatai az elmúlt négy évben sokirányú intézkedést tettek a szervezés javítása érdekében. Ezek hatása természetesen csak lassan válik számszerűen is érzékelhetővé. összességében azonban kimutatható, hogy az anyag-, az energia- és a munkaerő-megtakarítások együttes értéke 1975-ben több mint féLmilliárd forint volt, kétszer annyi, mint 1972-ben. Rövidült az építkezések ideje, s ebben nagy szerepet játszott, hogy a vállalatok erőteljesen koncentrálták termelőerejüket. Javult a lakásátadások ütemessége, bár tavaly a fővárosban e tekintetben visszaesés mutatkozott. Javultak a gépikihasználási mutatók is, kedvezőtlen azonban, hogy a gépek meglehetősen zött egyenletes vízellátást akarunk biztosítani. Programunk megvalósítása 1974 óta rendszeresen folyik, általában évente 4—6 ezer köbméter tározótér készül el. Az idén Zamárdiban és Szepezden fejeződik be egy-egy ilyen létesítmény építése, 1980-ig még Siófokon és az északi part több látogatottabb településén. A nyári csúcsfogyasztás kiszámíthatatlan. Gyakran a legváratlanabb pillanatban következik be. Ezért a vállalat a szezon kezdetén megerősíti az elhárító szolgálatát. Rendszeresen 300 ember áll készenlétben a Balatonnál, hogy ha szükséges, a hibát gyorsan kijavíthassák, s megindítsák a vízszolgáltatást. A balatoni vízalap gyors növelése, a nagyobb fogyasztás következtében több a szennyvíz is. És ez már olyan gondot okoz, ámely részben a vállalat illeté- szennyvizek tisztításának megoldatlansága súlyos tehertétel, mert a szennyezett folyadék a Balaheterogán összetételűek. Az építőipari gépek 60—65 százaléka importból származik, sokféle piacról szerzik be őket, s ez megnehezíti a folyamatos alkatrész-ellátást. Az eredmények ellenére az V. ötéves tervidőszakban a minisztérium az eddiginél nagyobb követe! menyeket támaszt a vállalati szervezés színvonalának komplex fejlesztésében. A legfőbb igény, hogy a részterületek helyett az egész vállalati tevékenység komplex felülvizsgálatán alapuló, hatékonyságcentrikus megoldások kerüljenek előtérbe. A minisztérium cselekvési programjában nagy súlyt helyez a szervezésfejlesztési-e, ezzel is segítve az iparág előtt álló feladatok megoldását. Gyorsítani kell a nagyberuházásokon dolgozó vállalatok fejlesztését, tovább kell javítani az élőmunka- és a gépkihasználást. A tervek szerint 1977—1980 között legalább 20 százalékkal csökkentik az átlagos házgyárilakás-területre (53 négyzetméter) jutó élőmunka-ráfordítást. Különösen sok a tennivaló az anyag- mozgatás területén, hiszen jelenleg az iparág minden ' harmadik munkását ez köti le. A jövő év végéig minden építőipari vállalat kidolgozza az adottságait tükröző élőmunka-, anyag-, gép- és egyéb költségnormáit. A vállalatok kétharmadánál — az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján — bevezetik a technológia - rendszerű termelésszervezés módszereit. ton minőségét károsan befolyásoló első számú veszélyforrás. A sokat emlegetett regionális tisztító rendszer meg, valósulása csak a nagyon távoli jövőben várható, s az épülő művek is csigalassúsággal készülnek. (A siófokit az idén befejezik.) Mi legyen addig? A DRW- nél egy igen életrevaló gondolattal rukkoltak elő. Átmeneti megoldásként néhány nagyobb településen tározótavakat létesítenének, viszonylag kis költséggel. (A déli parton Földvár, Fonyód, Szemes, Delle határában.) Ide vezetik majd a tisztított, de a Balatonba vissza nem ereszthető szennyvizet. A tározók vizét könnyen fel lehet hasz- ■ nálni halastavak vízutánpótlá- | sára és öntözésre is. S ami a legfontosabb: szervesanyagtartalmával nem szennyezi a Balaton vizét. Jó, életrevaló gondolat. Megvalósításának módozatairól hamarosan tanulmányterv készük A nagy munka befejeződött, megyénk állami gazdaságai elkészítették ötödik ötéves tervüket. A közelmúltban tervtárgyaló tanácskozásokon elemezték a tíz gazdaság középtávú céljait, s ezzel a terv az üzemek belső saját törvényévé vált. Szabados Dezsővel, az Állami Gazdaságok Országos Központja megyei főosztályának igazgatójával azokról a célokról beszélgettünk, melyeket 1980-ig vált valóra Somogy mezőgazdaságának állami szektora. — A tervtárgyalások befejeztével kialakul az összkép. Hogyan jellemezné ennek alapján a tíz állami gazdaságunk középtávú céljait, programját? — Egy új tervciklus mindig az előzőre épül — mondta Szabados Dezső. — Gazdaságainkban kialakult a termelésszerkezet, adottak a termelési eszközök, lényegében ez ad alapot öt év programjának kidolgozásához. A tervek elemzése után úgy összegezhetők az általános célok, hogy Somogy állami gazdaságai a negyedik ötéves tervben végzett munkát kívánják tovább folytatni, természetesen magasabb szinten, igényesebb feladatrendszerben. Észszerűbben, hatékonyabban, többet termelni — ez a minden tevékenységet meghatározó alapelv. — Melyik ágazat, illetve melyik gazdaság életében hoz kiemelkedő fejlődést ez a tervidőszak? — Elsősorban a szarvasmarha-ágazatban, ezen belül a tejtermelésben várható jelentős fejlődés. Ügy tervezik gazdaságaink, hogy a tervidőszak végén a múlt évi 2810 helyett 4500 liter 'tejet ad egy tehén. A cél eléréséhez alapot ad a keresztezett és a tiszta vérű Holstein Fríz tehénállomány. Az idei tapasztalatok akt bizonyítják, hogy ez a teljesítmény még a jelenlegi feltételek között is elérhető. A programban leginkább szerettet játszó Dél-somogyi Állami Gazdaság példáját említem. Az év első öt hónapjában 2325 liter tejet adott átlagosan egy tehén a tiszta vérű, háromszázhűsz egyedből Ahogy az üzemben sétáltunk, észrevettem: díszes tábla függ az egyik falon. Megálltam, s tanulmányozni kezdtem, hogy melyik brigád milyen helyezést ért el a munkaverseny- ben. Kísérőm karon ragadott, s már vitt is tovább azzal, hogy ne toltsem fölöslegesen az időmet. Amikor csodálkozálló Holstein-állományban. Hozzá kell tennem, hogy nemcsak itt, hanem valamennyi gazdaságban emelkedett az idén a tejhozam; öt hónap alatt egy tehén átlagosan százhárom literrel több tejet termelt, mint a műit év azonos időszakában. A vágósertés-kibocsátást hetvenötezerről 120 ezerre kívánják emelni gazdaságaink. Említésre méltó, hogy rövidesen befejeződik a Balatoni Halgazdaság nagy programja: elkészül Közép-Eurcpa legnagyobb pisztrángosa. A tervidőszakban évi 180 tonna pisztráng termelését várja ettől a gazdaság. A növénytermelési ágazatban a fő cél a föld intenzívebb hasznosítása, az ültetvények megfiatalítása. Mind a gyümölcs-, mind a szőlőtermelésnél a minőségi fejlesztés lesz az elsődleges. Például 722 hektár gyümölcsös telepítését tervezték gazdaságaink, de ügy, hogy a régiből 391 hektárnyit kivágnak, helyére fiatal, űj fajtákat ültetnek. így lényegében az összes gyümölcstermelő terület »csak« 331 hektárral nő. — Kétségtelen, hogy ezek a célok igényesebb, szervezettebb, hatékonyabb munkát követelnek. Mégis, milyen feladatok elvégzését tartja döntőnek a tervek végrehajtása érdekében? — A terveket igen nagy körültekintéssel, nagy gyakorlattal készítették el gazdaságaink. Áttekintették és figyelembe vették azt az egész feltételrendszert, amely biztosítja a célok elérését. A növekvő termelés biológiai háttere biztosított. A tárgyi feltételeket megteremtették, vagy folyamatosan megteremtik a gazdaságaink. Rekonstrukciókat hajtanak végre a szarvasmarhatelepeken, a sertéstenyésztésnél általánossá válik a battériás nevelés, a növény- termelést pedig egyre korszerűbb, modernebb gépek szolgálják ki. Megyénk állami gazdaságai 1980-ig körülbelül egymilliárd forintos fejlesztést valósítanak meg. Az összeg negyven százalékát gépekre, járművekre költik, a többit ültetvénytelepítésre, rekonstrukcióra, férőhelybőva ránéztem, magyarázatképpen hozzátette, hogy a sorrend nem friss, ez még a tavalyi eredményeket tükrözi. Ezután máshol is érdeklődtem — ha volt tábla —, hogy friss eredményeket tesznek-e közszemlére. A nagyobb üzemekben általában igen, a közép- és kisüzemekben, a szövetkezetekben, néhány állami gazdaságban azonban nem. Egy kicsit meghökkentett a megfigyelés, hogy mennyire lebecsülik a verseny nyilvánosságát. hagyják a táblákon porosodni a régi kiírásokat, sőt számtalan helyen még a táblák is eltűntek. A verseny szó a fej fej melletti küzdelmet, a rákapcsolást is jelenti, hiszen a tudás, a képesség, az áldozatkészség hajtja a brigádokat, az üzemrészeket. Ahogy a futó is több erőt ad bele, amikor látja, hogy a mögötte haladó meggyorsítja a lépteit, a szocialista brigádok is képesek még többet, még jobbat adni, ha tudják, hogy - most nagyobb iramra van szükség. De tudják-e? Szakszervezeti vezetőkkel, üzemi emberékkel beszélgettem erről a témáról. Szinte egybehangzóan megerősítették, hogy bőven van mit tenni a verseny gyorsabb értékelésében, a nyilvánosság megteremtésében. Ha nem fékezi is a versenyt, de rossz hangulatot szül, amikor az értékelés hónapokkal a félév, az év befejeződése után készül el. Az egyik brigádvezető azt mondta, hogy fél szemmel mindig figyelik a verseny tar vítésre fordítják. Épül egy In- cernaliszt-készítő üzem a Nagybereki Állami Gazdaságban, a siófoki gazdaság pedig megkezdi az eldobható csomagolású ivóié gyártását. Meggyőződésem, hogy gazdaságaink vezetői rátermettek, alkalmasak arra, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Nőtt, de tovább kell javulnia a szakmai hozzáértésnek. Ezért jelentős oktatási, továbbképzési programot kell végrehajtani a következő években. Tovább kell javítani a szociális körülményeket. Említésre méltónak tartom ennek kapcsán, hogy lakásépítési alapra például 42 millió forintot terveztek gazdaságaink. — Nem egy fórumon elhangzott már, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei nem élnek megfelelően az együttműködés adta lehetőségekkel. A középtávú tervek számolnak-e ezekkel, várható-e fejlődés? — Jogos követelmény, hogy a környező mezőgazdasági üzemekkel minél több egyszerű társulást, kooperációt, esetenként integrált termelést alakítsanak ki a gazdaságok. A kezdeti sikerek után a tervek számolnak az együttműködés fejlesztésével. Ilyen kapcsolat alakult ki és fejlődik tovább a gyümölcstelepítésnél és -termelésnél Bala- tonboglár és a látrányi termelőszövetkezet között, valamint a szőlőszaporító anyag termelésében a környező termelő- szövetkezetekkel. Tapasztalataink szerint a tsz-ek részéről nagyobb áz igény a segítség- adás hagyományos formái iránt: munkacsúcsok idején nyújtsunk egyszeri támogatást. Tavaly például a saját kukoricatermésünk egyhar- madét kitevő mennyiségű kukoricát takarítottunk be és szárítottunk meg a termelő- szövetkezeteknek. Gazdaságaink azon vannak, hogy keressék a célok elérését jól szolgáló együttműködési formákat, de ez csak úgy sikerülhet, ha hasonló igénnyel, törekvéssel találkoznak a termelőszövetkezetek részéről is. V. M. sakat. Ők általában ismerik az eredményeket: a sajátjukét, az üzemrészét is. Ami elsősorban gondot okoz: nem tudják mihez hasonlítani, mert nagyon késik a vállalati összesítés. Ez pedig megmutatná, van-e szükség fokozottabb igyekezetre, vagy mi hárul még rájuk. Az igazi, élő versenyszellem mindenhol megvan, s ez a lendület megérdemli a sorrend állandó és rendszeres felállításai;, a legjobbak népszerűsítését. A mezőgazdaságból véve egy példát: nemes versenyben vannak az állami gazdaságok tehenészetei. Akik a kovácsai ezeknek az eredményeknek megérdemelnék, hogy példaképül állítsák őket a többiek elé. Sajnos, errgi megfeledkeztek. Pedig a faliújságtól a táblákig, az üzemi újságtól a hangosbemondóig sok lehetőség lenne az élen járó tehenészek eredményeinek, módszereinek a bemutatására. A munkaversennyel jól foglalkozó nagyüzemek, mint a textilművek, a húskombinát, a konzervgyár példája bizonyítja, hogy érdemes figyelemmel kísérni a versenyt. A rendszeres értékelést azok is igénylik, akik az élbolyban vannak, s azok is, akik a középmezőnyben. A szakszervezeti bizottságok a kollektív szerződés alapján megkövetelhetik a gazdasági vezetőktől a rangsorolások elkészítését, a verseny nyilvánosságát. L. G. Somogyi Néplap Csupor Tibor Dohányültetés géppel Száznegyven hektáron termet dohányt a kiskunfélegyházi Egye-sült Lenin Tsz. A palántákat fólia alatt nevették és kanad? i dohány kombájnnál ültetik. Kéretlen vendég:a vízhiány meghaladja va- í kességi körét. A Építőipari Vállalatot jelölte ki Üres táblák
