Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
A Pannónia terveiből Ifjúságunk és a családi életre nevelés X «érdül ókor gondjai közül talán az első, hogy új érték- rendszert kell felállítani a fiataloknak. A kisgyermekkori »én«-központúságból többnyire eljutott már ekkorra a »mi« fogalomköréig, s ilyenkor kezdi újra értékelni környezete és személyisége egymáshoz való viszonyát. Ez a szülő—gyermek és a tanár— diák kapcsolatban is bizonyos szemléleti változást jelent a serdülő szemszögéből tekintve: ugyanakkor az életkori sajátosságból adódóan ilyenkor figyel föl először arra is, hogy különböző viselkedés- formáira kortársai közül a másik nem miképp reagál. Fontos tehát, hogy ebben az életszakaszban hasznos és hasznosítható eligazítást kapjon szülőktől, pedagógusoktól, orvosoktól egyaránt. A családi életre való nevelés, mint iskolai tantárgy szeptembertől kezdődően országosan kötelező tananyag lesz — erről már hírt adtunk. Arról, hogy az iskolaorvosnak milyen szerepe van a családi életre nevelésben, dr. Ittzés Balázs gyermekgyógyászt kérdeztük meg, aki a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola iskolaorvosa is. — A korábbiakban a témának sok ellenzője volt a szülők és a pedagógusok körében is. Miben látja a vonakodás okát? — Szerencsés helyzetben voltunk, mivel a mi iskolánkra ez nem volt jellemző. A szülők és a pedagógusok szívesen részt vettek az előkészítő munkálatokban és a kísérleti oktatásban. Talán elsősorban ennek köszönhetők az eredmények. A vonakodás semmiképp sem meglepő, végül is a családok legszemélyesebb magánéletét érintő kérdések hangzanak el ezeken az órákon, az úgynevezett >>kényes témák«. Régi beidegződéseket, szokásokat, gátlásokat és »tabukat« kell átlépnünk ahhoz, hogy nyíltan és segítőkészen beszélhessünk a jövendő* generáció szocialista családmodelljének kialakításáról. — A gyerekek érdeklődése az orvosi kérdések tisztázására, vagy az erkölcsi magatartásformák kialakítására, esetleg az érzelmi, lélektani indítékokra irányul-e inkább? — Inkább az utóbbiakra. Semmiképpen ne tekintsük tehát a családi életre nevelést valamiféle szexuális felvilágosításnak: ennél sokkal több és tartalmasabb. A gyerekek jobban érdeklődnek például a barátság és a szerelem közötti különbségről, arról, hogy mi a teendő, ha meglátják szüleik hibáit, gyengeségeit, vagy arról, hogy hol is van pontosan a serdülő helye a családban, amikor már nem gyermek, de még nem felnőtt. Sok, meglepően okos kérdést is. kapunk, például: miért gyakori mostanában az ikerszülés, vagy hogy unokatestvérek köthetnek-e házasságot? ,Ezek alapján jogos az a reményünk, hogy tíz év múlva, amikor a mai tizenévesek majd családot alapítanak, tájékozottabban és felkészültebben vállalhatják áz egymáshoz tartozást. S az a nemzedék, amelyet majd ők nevelnek föl, jó családi légkörből indulhat az életnek. — Van olyan vélemény is, mely szerint ahogy eddig, úgy ezután is felnőnének és családot alapítanának az ifjak, mindenfajta oktatómunka nélkül... — Valóban, csakhogy nem j mindegy: milyet. Mindenfajta j tudást tanulás árán kell elsa- I játítani, beleértve a szakkép- J zést, a nyelvtanulást, még a j társadalmi együttélés szabá- J iyait is. Igazságtalan lenne, ha éppen az ifjúság legsze- j mélyesebb kérdései lennének | gazdátlanok. Fontos, hogy a család, mint a társadalom legkisebb sejtje, mindenkor kiegyensúlyozott és harmonikus legyen. Ezt nem bízhatjuk a véletlenre. Ha idejében megtanítjuk fiataljainkat, hogy megbecsüljék a házasság, a család, az érzelmi kötelékek fogalmát, és tiszteljék egymás emberi méltóságát akkor az a munka, amelyet most kezdtünk — ha húsz év múlva is —, gyümölcsként érik be. Bedő Ildikó Villanások a cirkuszból Jön a cirkusz! — mondogatták a gyerekek már napokkal ezelőtt a városban, szüleiket nyaggatva, hogy ha lehet, már az első előadás nézői lehessenek. A gyerek a látványért, az egzotikumért, a csodáért megy a cirkuszba. Tulajdonképpen a felnőtt is. Csak közben rájön, hogy mennyire nem csoda ez; egymásra utalt emberek közös igyekezete a produkció. Ennek tanúi lehetnek azok a kaposváriak is, akik a cseri parkban megnézik a néhány napig Somogybán szereplő csehszlovák Safari cirkuszt. Egymásra utaltság. A trapézon két emíber. Az egyik fejen áll, kezébe kapaszkodva füg- geszkediik a másik. Ha elengedi, ha csak egyszer is rosz- szul kapcsolódik össze a kezük ... Sikerült. Taps. A létra felső fokán fiatal artista. Kezében egy tálcán poharak. Üobpergés, hátra szaltó. Földre érkezik. Majdnem jól. A poharak szanaszét guruinaik. Újabb próbálkozás. felső fok, dobpergés, szaltó. Megrándul a keze. A poharak remegnek a tálcán. A fiú izzad. A közönség visszafojtja a lélegzetét. Létra, dobpergés, szaltó, taps. Sikerült. Átváltozások. A trapézos, miután kifújta magát, átváltozik zenebohóccá. Előtte azonban ott segédkezik a porondmestereknek a terep előkészítésében. A bemutatkozó szám humoros akrobatanőjét, aki csodaautóval érkezett a porondra, a cowboy revüben látjuk viszont, lasszót pörgetve. A trapéz első számú akrobatája a műsorszám végén a korlát mellett állva vigyázza társai produkcióját. Állatok a porondon. Oroszlán nélkül nem cirkusz a cirkusz. Jan IVfálek oroszlánjai kitesznek magukért: ugranak, futnak, leülnek, vicsorognak, húst esznek az idomárral. Állandó dinamizmussal kényszeríti őket figyelésre. Látszólag csak arra ügyel, amelyik éppen ugrik vagy produkálja magát. : Ami kor azonban fölcsattan a sikeres mutatványt jutalmazó taps, azonnal bünteti azt az állatot, amelyik nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna. Az oroszlántól mindenki fél. Vajon ő nem? Amikor az utolsó állat után becsapódik a rácson levő ajtó, — akkor mosolyodik el először... .... Egzotikus vadállatok szereplését hirdette a műsorfüzet. Láttunk is egy elefántot, két tevét, kecskét, vad (?) kutyát, bivalyt, jakot, pánikat, majmot. És fekete telivérek vonulását, zebrák futását. Ám a magasiskolát a lovon nem. A csodafekete telivérek irio- mítása sem volt az igazi, to- bábbá hiányzott a porondról az ugyancsak meghirdetett Orlando trupp a gumiasztalon, és nem szórakoztatott bennünket a 7 Zaras akrobatacsoport. Láttuk viszont Aja művésznőt egy asztalon, lapdát pörgetve. Igaz, a füzetben az olvasható, hogy a cirkusz a műsorváltoztatás jogát fenntartja. Fenntartotta... S. M. GERENCSÉR MIKLÓS EMliiCE TÉSZTA FORRÁS * Olyannyira megfogyatkozott a kuruc sereg, hogy néhány tábornoknak már nem jutottak csapatok. Köztük volt Forgách Simon is, akit visszafogadott bizalmába Rákóczi. Kényszer- helyzetben lévén a fejedelem, csak úgy szabadulhatott fölös sámú tábornokától, hogy Lengyelországba küldte' őket. Ugyanebben az időben távozott az országból Bercsényi Miklós is, de neki fontos küldetése volt: politikai érettsége, diplomáciai tapasztaltsága, széles körű kapcsolatai révén külső segítséget kellett felkutatnia. 1710. november 20-án lépte át a határt Vereckénél. Hite, szándéka szerint csak a küldetés erejéig vált meg hazájától, amelyet soha többé nem láthatott viszont. Ekkorra már folyamatossá szövődött a párbeszéd Károlyi Sándor és Pálffy János között, összekötőnek alkalmas emberre találtak Komáromi Csipkés György, Bihar vármegye alispánjának személyében. Kérdés, miként juthatott Károlyi Sándor ekkora jelentőségre. Árulónak, rossz jellemű valakinek hirdeti őt a leegyszerűsített szemlélet. Igaz, hogy működése csöppet sem rokonszenves. Az is igaz viszont, hogy aligha sorolható a közepes képességű politikusok közé. Hiába tartjuk számon úgy, mint aki kárhozatos szerepre vállalkozott, ezt a szerepet el kellett játszania valakinek, mert a könyörtelen fejlemények, kiváltképp ebben a végső stádiumban, nem vezethettek máshova, mint a nagymajtényi síkhoz. Kárölyi Sándor tehetségének, felkészültségének, nem mindennapi politikai ügyességének tudható be, hogy egyre ellenállhatatlanabbul férkőzött Rákóczi bizalmába, s szinte akadálytalanul sajátította ki a dolgok; intézését. Nincsenek véletlenek. Károlyit hiba lenne önmagában szemlélni. Cselekvésében az uralkodó osztály többségének óhaja jutott kifejezésre. Semmi értelme annak, hogy ördögi ábrázattal ruházzuk fel. Osztályönzés irányította lépéseit, vert helyzetben próbált annyi előnyt kicsikarni a fő- és köznemesség számára, amennyit csak lehetett. Szem- fülességével, gyorsan vágó eszével nemcsak a fejedelem bizalmát nyerte meg, de a császáriak is benne látták azt, akivel »lehet beszélni«, különösen azután, hogy Bercsényitől átvette a főtábomok hatáskörét. Rákóczi erkölcsi emelkedettsége a mélypont idején sem mozdult a zenitről. Egy pillanatra sem veszítve szem elől a történelmi távlatokat, az ügy súlyos válsága ellenére megingás nélkül tartotta magát eszményeihez. Egyetlen betűt, egyetlen igét sem engedett lealkudni eredeti célkitűzéseiből. Példa erre az »Egy igaz magyarnak hazája dolgain való elmélkedése« című emlékirata, amelyet Károlyi Sándorral juttatott el Pálffy Jánoshoz. Egy nagy történelmet magáénak mondható nép hitvallása nyilatkozik meg gondolataiban, megfogalmazza a haza elidegeníthetetlen jogát arra, hogy bárkivel szemben fegyvert fogjon szaCsikókár — filmvetítéssel Olcsóbb lesz a Matróz — Elcsábított szakácsok A déli Balaton-part legtöbb vendéglőt, éttermet, büfét üzemeltető vállalata a Pannónia. Összesen 140 üzletük van az autópályán, levő Nonstop étteremtől a balatonmá- riai Deltáig. Vida Kocsárdtól, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatójától érdeklődtünk idei terveikről. 216 milliós terv — Idei tervünk a tavalyi 185 millióval szemben 216 millió. A magyarázat , egyszerű: eddig Kaposvárhoz tartozott, most hozzánk csatolták a fonyódi területet is. Ezzel emelkedik a forgalom, s növekszik a munkánk. A vendégek igényeinek jobb kielégítését biztosítja, hogy a siófoki Maxim bár az idén már június 1-én megnyílt, tavaly csak június végén kezdte műsorát. Neves hazai és külföldi művészekkel, havonként változó műsorral áll a vendégek rendelkezésére. Kinizsi söröző felújítását, amely 1977-ben már fogadja a vendégeket. len is foglalkoztathassuk a nyári munkaerőt Sajnos, néhány vállalat nem ezt a megMunkaerő-csábítás A déli part legnagyobb vállalata érthetően a legtöbb embert is foglalkoztatja. Azaz, erről csak feltételes módban beszélhetünk. Amikor az igazgató tájékoztatott gondjaikról, még legalább 300 ember hiányzott a kétezer-ötszázból. Télen csak 800 embert foglalkoztatnak. — Erőfeszítésünk a törzs- gárda kialakítására nem jár teljes sikerrel. Több száz embernek biztosítunk téli foglalkoztatást : gombócot készítünk a székesfehérvári hűtőháznak, s most kötöttünk velük szerződést tíz-tizenkétféle | félkész étel készítésére. A J nagy- és kiskereskedelemnek i süteményt készítünk, hogy té- j oldást választja, hanem ráígér szakembereink fizetésére, elcsábítja őket. Az egyik éttermünkből egyszerre öt szakács távozott. A munkaerő ilyen elcsábítása tűrhetetlen. Meg kellene akadályozni, hogy az áldozatot vállaló kereskedelmi, vendéglátó vállalatok hátrányos helyzetbe kerüljenek. Más vállalatokat, szövetkezeteket is érint a munkaerő- hiány. Felszolgálóból még csak van elegendő, de nincs elég konyhalány, raktári munkás. Össze kellene fogniuk a vállalatoknak a munkaerő téli foglalkoztatása érdekében, hogy a nyáron nyugodtan, elegendő emberrel, felkészülve várhassák a szezon kezdetét. Szailai László A jövő bajnoka Az eddig I. osztályú, siófoki Matróz étterem II. osztályúként működik majd, hogy a kisebb pénzű, szórakozni vágyó vendégek is betérhessenek ide. Építettek két mini Deltát és bisztróvá alakították át a széplaki Zöldfa vendéglőt. Délelőtt mesefilm, este magnós zene Siófokon a korábbi Jeges Mackó helyén Csikóbárt létesítenek. Ez kifejezetten ifjúsági szórakozóhely lesz. Délelőtt étkezni lehet, délután az apró gyermekeknek mese- és ifjúsági filmet vetítenek, este a tizenévesek magnós zenét hallgathatnak és filmet nézhetnek. A vállalat már szerződést kötött, hogy olyan filmeket biztosítsanak, amelyek megnyerik az apróságok és a nagyobbak tetszését. Terveikben szerepel a Motel szálló 5,5 millióba kerülő korszerűsítése, a Lidó szálló alatt söröző kialakítása. Felújítják az egykori Jókai-szállót, ahol a vállalat új központja lesz majd. Tervezik a zamárdi Tulipán presszó átalakítását; az ősszel megkezdik a bogiári Néprajzosok tanácskozása Kaposváron Az ország néprajzzal foglalkozó muzeológusait látta vendégül a Kaposvári Városi Tanács és a megyei múzeum. A kétnapos program tegnap délbadsága védelmében, miként azt mindig meg is tette. Változatlanul csorbítatlan a reménye, annak ellenére, hogy december 5-én megtudja; Eger vára is az osztrákok kezére került. Ismét sarki hidegekkel érkezett a tél. Csendesen töltötte 1710 karácsonyát Munkácson, nem volt vele más, csak legbelső udvarnépe. Aligha gondolta, hogy életében ez az utolsó alkalom, amikor ünnepi asztal mellé ülhet a gyermekévek emlékeit őrző falak között. Újév után kegyetlen hidegben, több méteres hóban vágott neki a Kárpátoknak. Lengyelországba röpítette a szán, Dolgorukij herceghez. Nagy Péter fegyveres segítségének lehetőségéről tárgyaltak. De segíthetett-e ilyen lóhalálában a szintén gondokkal bajlódó cár? Lehetett-e hirtelenében, dermesztő fagyokat, óriási távolságokat leküzdve hadsereget meneszteni a tenyérnyi területre zsugorodott kuruc Magyarországra? Valljuk be, ábránd vol ez csupán, kivihetetlen remény, még akkor is, ha megszépíti a kölcsönös jóindulat. 1711. január 28-án érkezett vissza a fejedelem Dolgorukij hercegtől. (Folytatjuk.) ben a városi tanács nagytermében kezdődött, ahol Kovács Ferenc tanácselnök köszöntötte tizenkilenc megye tudományos munkatársait, és megnyitotta a konferenciát. Beszédében elmondta; megtiszteltetés a városnak és a megyének, hogy otthont adhat az országos jelentőségű eseménynek. Abban, hogy Kaposvárra esett a választás, nagy szerepe van a tudományos elismerésnek, amelyet a megye néprajzzal foglalkozó szakemberei vívtak ki magunknak és a somogyi gyűjtőmunkának. A tanácselnök ezután hangsúlyozta a néprajzi munka jelentőségét, majd tájékoztatta a vendégeket a megye és a város múzeumainak állapotáról. A tanácskozás céljáról dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója beszélt. A szakmai továbbképzés mellett az is cél, hogy egymás munkáját jobban megismerjék, és képet kapjanak somogyi kollégáik tevékenységéről — mondta. Dr. Bakay Kornél, a megyei múzeumok igazgatója ismertette a kétnapos programot, amely a megyei múzeum állandó kiállításának megtekintésével kezdődött. Délután három előadást hallhattak a részvevők. Dr. Juhász Antal, a szegedi néprajzi múzeum munkatársa két évig tartó kutatómunkájának eredményeit összegezte. Három, Szeged környéki tanya tárgyait, használati eszközeit vette számba és vont le következtetéseket abból, amit a paraszti gazdaságokban talált. — Gyűjtéskor a feladat nem az, hogy csupán leltárt készítsünk abból, amit találtunk, hanem az is, hogy a még meglevő tárgyakból következtessünk az egészre, próbáljuk a már lassan tűnőiéiben levő életforma legapróbb részleteit is rekonstruálni a tárgyak alapján — mondta az előadó. Dr. Bellon Tibor, a karcagi múzeum néprajzosa arról szólt, hogyan állították össze a múzeum gyűjteményét, melyek voltak a néprajzi gyűjtés módszerei, és milyen eredményre jutottak, Dr. Kecskés Péter, a szentendrei szabadtéri múzeum munkatársa ismertette a múzeum létrejöttének körülményeit, az el&sdáshoz készített mellékletben pedig vázolta, hogy az ország mely tájegységéről került már ház a múzeumba és honnan várnak még épületet. Az előadó a megőrzés fontosságát hangsúlyozta. Arról szólt, hogy az idő sürget; minél hamarabb meg kell menteni az értékeket. Most még, ha nehezen is, de következtetni tudunk a századforduló előtti építkezések módjára. Ez tizenöt év múlva már szinte lehetetlen lesz. A program ma kirándulással folytatódik. A vendégek ellátogatnak a somogyvári ásatásokhoz, majd tovább ismerkednek a kaposvári múzeummal. A tanácskozást délután fejezik be.
