Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

A Pannónia terveiből Ifjúságunk és a családi életre nevelés X «érdül ókor gondjai közül talán az első, hogy új érték- rendszert kell felállítani a fia­taloknak. A kisgyermekkori »én«-központúságból több­nyire eljutott már ekkorra a »mi« fogalomköréig, s ilyen­kor kezdi újra értékelni kör­nyezete és személyisége egy­máshoz való viszonyát. Ez a szülő—gyermek és a tanár— diák kapcsolatban is bizonyos szemléleti változást jelent a serdülő szemszögéből tekint­ve: ugyanakkor az életkori sajátosságból adódóan ilyen­kor figyel föl először arra is, hogy különböző viselkedés- formáira kortársai közül a másik nem miképp reagál. Fontos tehát, hogy ebben az életszakaszban hasznos és hasznosítható eligazítást kap­jon szülőktől, pedagógusoktól, orvosoktól egyaránt. A csa­ládi életre való nevelés, mint iskolai tantárgy szeptembertől kezdődően országosan kötele­ző tananyag lesz — erről már hírt adtunk. Arról, hogy az iskolaorvosnak milyen szerepe van a családi életre nevelés­ben, dr. Ittzés Balázs gyer­mekgyógyászt kérdeztük meg, aki a kaposvári II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola iskolaorvosa is. — A korábbiakban a témá­nak sok ellenzője volt a szü­lők és a pedagógusok köré­ben is. Miben látja a vonako­dás okát? — Szerencsés helyzetben voltunk, mivel a mi iskolánk­ra ez nem volt jellemző. A szülők és a pedagógusok szí­vesen részt vettek az előké­szítő munkálatokban és a kí­sérleti oktatásban. Talán első­sorban ennek köszönhetők az eredmények. A vonakodás semmiképp sem meglepő, vé­gül is a családok legszemé­lyesebb magánéletét érintő kérdések hangzanak el ezeken az órákon, az úgynevezett >>kényes témák«. Régi beideg­ződéseket, szokásokat, gátlá­sokat és »tabukat« kell át­lépnünk ahhoz, hogy nyíltan és segítőkészen beszélhessünk a jövendő* generáció szocia­lista családmodelljének kiala­kításáról. — A gyerekek érdeklődése az orvosi kérdések tisztázásá­ra, vagy az erkölcsi magatar­tásformák kialakítására, eset­leg az érzelmi, lélektani indí­tékokra irányul-e inkább? — Inkább az utóbbiakra. Semmiképpen ne tekintsük te­hát a családi életre nevelést valamiféle szexuális felvilá­gosításnak: ennél sokkal több és tartalmasabb. A gyerekek jobban érdeklődnek például a barátság és a szerelem közöt­ti különbségről, arról, hogy mi a teendő, ha meglátják szüleik hibáit, gyengeségeit, vagy arról, hogy hol is van pontosan a serdülő helye a családban, amikor már nem gyermek, de még nem felnőtt. Sok, meglepően okos kérdést is. kapunk, például: miért gyakori mostanában az iker­szülés, vagy hogy unokatest­vérek köthetnek-e házasságot? ,Ezek alapján jogos az a re­ményünk, hogy tíz év múlva, amikor a mai tizenévesek majd családot alapítanak, tá­jékozottabban és felkészülteb­ben vállalhatják áz egymás­hoz tartozást. S az a nemze­dék, amelyet majd ők nevel­nek föl, jó családi légkörből indulhat az életnek. — Van olyan vélemény is, mely szerint ahogy eddig, úgy ezután is felnőnének és csa­ládot alapítanának az ifjak, mindenfajta oktatómunka nélkül... — Valóban, csakhogy nem j mindegy: milyet. Mindenfajta j tudást tanulás árán kell elsa- I játítani, beleértve a szakkép- J zést, a nyelvtanulást, még a j társadalmi együttélés szabá- J iyait is. Igazságtalan lenne, ha éppen az ifjúság legsze- j mélyesebb kérdései lennének | gazdátlanok. Fontos, hogy a család, mint a társadalom leg­kisebb sejtje, mindenkor ki­egyensúlyozott és harmonikus legyen. Ezt nem bízhatjuk a véletlenre. Ha idejében meg­tanítjuk fiataljainkat, hogy megbecsüljék a házasság, a család, az érzelmi kötelékek fogalmát, és tiszteljék egymás emberi méltóságát akkor az a munka, amelyet most kezd­tünk — ha húsz év múlva is —, gyümölcsként érik be. Bedő Ildikó Villanások a cirkuszból Jön a cirkusz! — mondogat­ták a gyerekek már napokkal ezelőtt a városban, szüleiket nyaggatva, hogy ha lehet, már az első előadás nézői lehesse­nek. A gyerek a látványért, az egzotikumért, a csodáért megy a cirkuszba. Tulajdonképpen a felnőtt is. Csak közben rájön, hogy mennyire nem csoda ez; egymásra utalt emberek közös igyekezete a produkció. En­nek tanúi lehetnek azok a ka­posváriak is, akik a cseri park­ban megnézik a néhány napig Somogybán szereplő csehszlo­vák Safari cirkuszt. Egymásra utaltság. A trapé­zon két emíber. Az egyik fejen áll, kezébe kapaszkodva füg- geszkediik a másik. Ha elen­gedi, ha csak egyszer is rosz- szul kapcsolódik össze a ke­zük ... Sikerült. Taps. A létra felső fokán fiatal artista. Kezében egy tálcán poharak. Üobpergés, hátra szaltó. Földre érkezik. Majd­nem jól. A poharak szanaszét guruinaik. Újabb próbálkozás. felső fok, dobpergés, szaltó. Megrándul a keze. A poharak remegnek a tálcán. A fiú iz­zad. A közönség visszafojtja a lélegzetét. Létra, dobpergés, szaltó, taps. Sikerült. Átváltozások. A trapézos, miután kifújta magát, átvál­tozik zenebohóccá. Előtte azonban ott segédkezik a po­rondmestereknek a terep elő­készítésében. A bemutatkozó szám humoros akrobatanőjét, aki csodaautóval érkezett a porondra, a cowboy revüben látjuk viszont, lasszót pörget­ve. A trapéz első számú akro­batája a műsorszám végén a korlát mellett állva vigyázza társai produkcióját. Állatok a porondon. Orosz­lán nélkül nem cirkusz a cir­kusz. Jan IVfálek oroszlánjai kitesznek magukért: ugranak, futnak, leülnek, vicsorognak, húst esznek az idomárral. Ál­landó dinamizmussal kénysze­ríti őket figyelésre. Látszólag csak arra ügyel, amelyik ép­pen ugrik vagy produkálja magát. : Ami kor azonban föl­csattan a sikeres mutatványt jutalmazó taps, azonnal bün­teti azt az állatot, amelyik nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna. Az oroszlántól mindenki fél. Vajon ő nem? Amikor az utolsó állat után becsapódik a rácson levő ajtó, — akkor mosolyodik el elő­ször... .... Egzotikus vadállatok szerep­lését hirdette a műsorfüzet. Láttunk is egy elefántot, két tevét, kecskét, vad (?) ku­tyát, bivalyt, jakot, pánikat, majmot. És fekete telivérek vonulását, zebrák futását. Ám a magasiskolát a lovon nem. A csodafekete telivérek irio- mítása sem volt az igazi, to- bábbá hiányzott a porondról az ugyancsak meghirdetett Or­lando trupp a gumiasztalon, és nem szórakoztatott bennünket a 7 Zaras akrobatacsoport. Láttuk viszont Aja művésznőt egy asztalon, lapdát pörgetve. Igaz, a füzetben az olvasha­tó, hogy a cirkusz a műsor­változtatás jogát fenntartja. Fenntartotta... S. M. GERENCSÉR MIKLÓS EMliiCE TÉSZTA FORRÁS * Olyannyira megfogyatkozott a kuruc sereg, hogy néhány tábornoknak már nem jutottak csapatok. Köztük volt Forgách Simon is, akit visszafogadott bizalmába Rákóczi. Kényszer- helyzetben lévén a fejedelem, csak úgy szabadulhatott fö­lös sámú tábornokától, hogy Lengyelországba küldte' őket. Ugyanebben az időben tá­vozott az országból Bercsényi Miklós is, de neki fontos kül­detése volt: politikai érettsé­ge, diplomáciai tapasztaltsága, széles körű kapcsolatai révén külső segítséget kellett felku­tatnia. 1710. november 20-án lépte át a határt Vereckénél. Hite, szándéka szerint csak a küldetés erejéig vált meg ha­zájától, amelyet soha többé nem láthatott viszont. Ekkorra már folyamatossá szövődött a párbeszéd Káro­lyi Sándor és Pálffy János között, összekötőnek alkal­mas emberre találtak Komá­romi Csipkés György, Bihar vármegye alispánjának szemé­lyében. Kérdés, miként juthatott Károlyi Sándor ekkora jelen­tőségre. Árulónak, rossz jel­lemű valakinek hirdeti őt a leegyszerűsített szemlélet. Igaz, hogy működése csöppet sem rokonszenves. Az is igaz viszont, hogy aligha sorolható a közepes képességű politiku­sok közé. Hiába tartjuk szá­mon úgy, mint aki kárhozatos szerepre vállalkozott, ezt a szerepet el kellett játszania valakinek, mert a könyörtelen fejlemények, kiváltképp eb­ben a végső stádiumban, nem vezethettek máshova, mint a nagymajtényi síkhoz. Kárölyi Sándor tehetségé­nek, felkészültségének, nem mindennapi politikai ügyessé­gének tudható be, hogy egyre ellenállhatatlanabbul férkő­zött Rákóczi bizalmába, s szinte akadálytalanul sajátí­totta ki a dolgok; intézését. Nincsenek véletlenek. Káro­lyit hiba lenne önmagában szemlélni. Cselekvésében az uralkodó osztály többségének óhaja jutott kifejezésre. Sem­mi értelme annak, hogy ör­dögi ábrázattal ruházzuk fel. Osztályönzés irányította lépé­seit, vert helyzetben próbált annyi előnyt kicsikarni a fő- és köznemesség számára, amennyit csak lehetett. Szem- fülességével, gyorsan vágó eszével nemcsak a fejedelem bizalmát nyerte meg, de a császáriak is benne látták azt, akivel »lehet beszélni«, külö­nösen azután, hogy Bercsényi­től átvette a főtábomok ha­táskörét. Rákóczi erkölcsi emelke­dettsége a mélypont idején sem mozdult a zenitről. Egy pillanatra sem veszítve szem elől a történelmi távlatokat, az ügy súlyos válsága elle­nére megingás nélkül tartot­ta magát eszményeihez. Egyetlen betűt, egyetlen igét sem engedett lealkudni ere­deti célkitűzéseiből. Példa er­re az »Egy igaz magyarnak ha­zája dolgain való elmélkedé­se« című emlékirata, amelyet Károlyi Sándorral juttatott el Pálffy Jánoshoz. Egy nagy történelmet magáénak mond­ható nép hitvallása nyilatkozik meg gondolataiban, megfogal­mazza a haza elidegeníthetet­len jogát arra, hogy bárkivel szemben fegyvert fogjon sza­Csikókár — filmvetítéssel Olcsóbb lesz a Matróz — Elcsábított szakácsok A déli Balaton-part legtöbb vendéglőt, éttermet, büfét üzemeltető vállalata a Pan­nónia. Összesen 140 üzletük van az autópályán, levő Non­stop étteremtől a balatonmá- riai Deltáig. Vida Kocsárdtól, a Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat balatoni igaz­gatójától érdeklődtünk idei terveikről. 216 milliós terv — Idei tervünk a tavalyi 185 millióval szemben 216 millió. A magyarázat , egysze­rű: eddig Kaposvárhoz tarto­zott, most hozzánk csatolták a fonyódi területet is. Ezzel emelkedik a forgalom, s nö­vekszik a munkánk. A vendégek igényeinek jobb kielégítését biztosítja, hogy a siófoki Maxim bár az idén már június 1-én meg­nyílt, tavaly csak június vé­gén kezdte műsorát. Neves hazai és külföldi művészek­kel, havonként változó mű­sorral áll a vendégek rendel­kezésére. Kinizsi söröző felújítását, amely 1977-ben már fogadja a vendégeket. len is foglalkoztathassuk a nyári munkaerőt Sajnos, né­hány vállalat nem ezt a meg­Munkaerő-csábítás A déli part legnagyobb vál­lalata érthetően a legtöbb embert is foglalkoztatja. Azaz, erről csak feltételes módban beszélhetünk. Amikor az igaz­gató tájékoztatott gondjaik­ról, még legalább 300 ember hiányzott a kétezer-ötszázból. Télen csak 800 embert fog­lalkoztatnak. — Erőfeszítésünk a törzs- gárda kialakítására nem jár teljes sikerrel. Több száz em­bernek biztosítunk téli foglal­koztatást : gombócot készí­tünk a székesfehérvári hűtő­háznak, s most kötöttünk ve­lük szerződést tíz-tizenkétféle | félkész étel készítésére. A J nagy- és kiskereskedelemnek i süteményt készítünk, hogy té- j oldást választja, hanem ráígér szakembereink fizetésére, el­csábítja őket. Az egyik étter­münkből egyszerre öt szakács távozott. A munkaerő ilyen elcsábí­tása tűrhetetlen. Meg kellene akadályozni, hogy az áldoza­tot vállaló kereskedelmi, ven­déglátó vállalatok hátrányos helyzetbe kerüljenek. Más vállalatokat, szövetke­zeteket is érint a munkaerő- hiány. Felszolgálóból még csak van elegendő, de nincs elég konyhalány, raktári munkás. Össze kellene fogniuk a vál­lalatoknak a munkaerő téli foglalkoztatása érdekében, hogy a nyáron nyugodtan, elegendő emberrel, felkészül­ve várhassák a szezon kezde­tét. Szailai László A jövő bajnoka Az eddig I. osztályú, sió­foki Matróz étterem II. osz­tályúként működik majd, hogy a kisebb pénzű, szóra­kozni vágyó vendégek is be­térhessenek ide. Építettek két mini Deltát és bisztróvá ala­kították át a széplaki Zöldfa vendéglőt. Délelőtt mesefilm, este magnós zene Siófokon a korábbi Jeges Mackó helyén Csikóbárt léte­sítenek. Ez kifejezetten ifjúsá­gi szórakozóhely lesz. Dél­előtt étkezni lehet, délután az apró gyermekeknek mese- és ifjúsági filmet vetítenek, este a tizenévesek magnós zenét hallgathatnak és filmet néz­hetnek. A vállalat már szer­ződést kötött, hogy olyan fil­meket biztosítsanak, amelyek megnyerik az apróságok és a nagyobbak tetszését. Terveikben szerepel a Motel szálló 5,5 millióba kerülő kor­szerűsítése, a Lidó szálló alatt söröző kialakítása. Felújítják az egykori Jókai-szállót, ahol a vállalat új központja lesz majd. Tervezik a zamárdi Tu­lipán presszó átalakítását; az ősszel megkezdik a bogiári Néprajzosok tanácskozása Kaposváron Az ország néprajzzal foglal­kozó muzeológusait látta ven­dégül a Kaposvári Városi Ta­nács és a megyei múzeum. A kétnapos program tegnap dél­badsága védelmében, miként azt mindig meg is tette. Változatlanul csorbítatlan a reménye, annak ellenére, hogy december 5-én megtud­ja; Eger vára is az osztrákok kezére került. Ismét sarki hi­degekkel érkezett a tél. Csen­desen töltötte 1710 karácso­nyát Munkácson, nem volt vele más, csak legbelső ud­varnépe. Aligha gondolta, hogy életében ez az utolsó al­kalom, amikor ünnepi asztal mellé ülhet a gyermekévek emlékeit őrző falak között. Újév után kegyetlen hideg­ben, több méteres hóban vá­gott neki a Kárpátoknak. Len­gyelországba röpítette a szán, Dolgorukij herceghez. Nagy Péter fegyveres segítsé­gének lehetőségéről tárgyal­tak. De segíthetett-e ilyen ló­halálában a szintén gondok­kal bajlódó cár? Lehetett-e hirtelenében, dermesztő fa­gyokat, óriási távolságokat le­küzdve hadsereget meneszte­ni a tenyérnyi területre zsu­gorodott kuruc Magyaror­szágra? Valljuk be, ábránd vol ez csupán, kivihetetlen remény, még akkor is, ha megszépíti a kölcsönös jóindulat. 1711. ja­nuár 28-án érkezett vissza a fejedelem Dolgorukij herceg­től. (Folytatjuk.) ben a városi tanács nagyter­mében kezdődött, ahol Kovács Ferenc tanácselnök köszöntöt­te tizenkilenc megye tudomá­nyos munkatársait, és megnyi­totta a konferenciát. Beszédé­ben elmondta; megtiszteltetés a városnak és a megyének, hogy otthont adhat az orszá­gos jelentőségű eseménynek. Abban, hogy Kaposvárra esett a választás, nagy szerepe van a tudományos elismerés­nek, amelyet a megye nép­rajzzal foglalkozó szakemberei vívtak ki magunknak és a somogyi gyűjtőmunkának. A tanácselnök ezután hang­súlyozta a néprajzi munka je­lentőségét, majd tájékoztatta a vendégeket a megye és a város múzeumainak állapotá­ról. A tanácskozás céljáról dr. Hoffmann Tamás, a Nép­rajzi Múzeum főigazgatója be­szélt. A szakmai továbbkép­zés mellett az is cél, hogy egymás munkáját jobban megismerjék, és képet kapja­nak somogyi kollégáik tevé­kenységéről — mondta. Dr. Bakay Kornél, a me­gyei múzeumok igazgatója is­mertette a kétnapos progra­mot, amely a megyei múzeum állandó kiállításának megte­kintésével kezdődött. Délután három előadást hallhattak a részvevők. Dr. Juhász Antal, a szegedi néprajzi múzeum munkatársa két évig tartó kutatómunká­jának eredményeit összegezte. Három, Szeged környéki ta­nya tárgyait, használati esz­közeit vette számba és vont le következtetéseket abból, amit a paraszti gazdaságok­ban talált. — Gyűjtéskor a feladat nem az, hogy csupán leltárt készítsünk abból, amit találtunk, hanem az is, hogy a még meglevő tárgyakból következtessünk az egészre, próbáljuk a már lassan tűnő­iéiben levő életforma legap­róbb részleteit is rekonstru­álni a tárgyak alapján — mondta az előadó. Dr. Bellon Tibor, a karcagi múzeum néprajzosa arról szólt, hogyan állították össze a múzeum gyűjteményét, me­lyek voltak a néprajzi gyűj­tés módszerei, és milyen ered­ményre jutottak, Dr. Kecskés Péter, a szent­endrei szabadtéri múzeum munkatársa ismertette a mú­zeum létrejöttének körülmé­nyeit, az el&sdáshoz készített mellékletben pedig vázolta, hogy az ország mely tájegy­ségéről került már ház a mú­zeumba és honnan várnak még épületet. Az előadó a megőrzés fontosságát hangsú­lyozta. Arról szólt, hogy az idő sürget; minél hamarabb meg kell menteni az értéke­ket. Most még, ha nehezen is, de következtetni tudunk a századforduló előtti építke­zések módjára. Ez tizenöt év múlva már szinte lehetetlen lesz. A program ma kirándulás­sal folytatódik. A vendégek ellátogatnak a somogyvári ásatásokhoz, majd tovább is­merkednek a kaposvári mú­zeummal. A tanácskozást dél­után fejezik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom