Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

Giscard cTEstalng tv-nyilatkozata Nem lesz Elkötelezettség az enyhülés, a béke, a társadalmi haladás ügye mellett Ciscard d’Estaing francia köztársaság elánok a televízió­ban elhangzott nyilatkozatá­ban kijelentette: a politikai körökben keringő híresztelé­sekkel ellentétben júliusban nem lesz kormányátalakítás és a parlamenti választások idő­pontját sem hozzák előbbre 1978-aróL Az elnök bizalmáról bizto­sította Chirac miniszterelnö­köt, majd határozottan leszö­gezte: biztos abban, hogy a kormánytöbbség a most folyó parlamenti huzavona ellenére is meg fogja szavazni a kor­mánynak a vagyonérték-növe­kedési adóra vonatkozó tör­vényjavaslatát és támogatni fogja az ő reformprogramját. Szerdán este Chirac mdnisz- terelnöik az UDR -képviselő­csoport ülésén arra szólította föl a képviselőket, hogy hagy­ják abba a parlamentben fo­lyó »-gerillaharcot«, és most már mielőbb szavazzák meg a vagyonérték-növekedési adó hevesen vitatott tervét. A mi­niszterelnök kijelentette: az UDR öngyilkos magatartást tanúsítana, ha rendszeresen szembeszegülne a kormány po­litikájával. (Folytatás az 1. oldalról) kaptak és megfigyelőként el­jönnek Varsóba a kubai, a chilei, az angolai és a viet­nami ifjúság küldöttei, a faj­üldöző kormány ellen küzdő dél-afrikai nemzeti kongresz- szus ifjúsági szervezetének képviselői, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika regionális ifjú­sági szervezeteinek, valamint az ENSZ-nek, az UNESCO- nak és más nemzetközi szer­vezeteknek a delegációi. — A találkozó bizottságok­ban, szemináriumokon és ke- rekasztal-beszélgetések kere­tében végzi munkáját. Megvi­tatják az európai politikai helyzet alakulását, az ifjúság és a diákság részvételét, hoz­zájárulását a kontinensen végbemenő pozitív folyama­tok megszilárdításához. Sze­repel a véleménycserék napi­rendjén az ifjúsági és diák- szervezetek szerepe a Helsin­kiben megtartott európai biz­tonsági és együttműködési konferencia elveinek megva­lósításában, a békéért, a biz­tonságért, a leszerelésért és a minden térre kiterjedő együtt­működésért folytatott küzde­lemben. A részt vevők átte­kintik az európai ifjúság és diákság helyzetét, annak poli­tikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásait, a fiatalok küz­delmét a társadalmi haladá­sért. Megvizsgálják földré­szünk ifjúsági és diákszerve­zeteinek tennivalóit a nem­zetközi szolidaritás és együtt­működés területén, az ifjúság és a diákság, valamint szer­vezeteik együttműködésének, közös akcióinak lehetőségeit. Külön szemináriumon vitat­ják meg a részvevők az ifjú­ság és a diákság akcióit a fel­sőoktatás demokratizálásáért, valamint a gyermekek tanu­láshoz, társadalmi és kultu­rális tevékenységhez való jo­gát is. — A találkozó vendéglátói, a lengyel fiatalok és fel­nőttek, egyaránt széles körű előkészítő munkát végeztek, biztosították a rendezvényso­rozat megrendezéséhez szük­séges feltételeket. Színes, tar- talrrías, érdekes kísérőprogra­mokkal is várják a részvevő­ket. — A magyar ifjúság képvi­seletében 45 fős delegáció uta­zik Varsóba. Küldöttségünk feladata, hogy a tanácskozá­sokon, vitákon, beszélgetése­ken, szolidaritási nagygyűlé­seken részt véve. aktívan is­mertesse és képviselje a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikáját, álláspontját a béke, a biztonság, az együttműkö­dés, a társadalmi haladás kérdéseiben; juttassa kifeje­zésre a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség álláspont­ját az európai ifjúsági együtt­működés kérdésében. A talál­kozó napjaiban a varsói ma­gyar kulturális intézet ad ott­hont a magyar ifjúsági klub­nak. Ebben a klubban talál­koznak delegációnk tagjai a különböző nemzetek hazánk iránt érdeklődő fiataljaival, akiket filmvetítéseken, beszél­getéseken, vitákon látnak vendégül. — A magyar küldöttség — mondotta befejezésül Borbély Gábor — cselekvőén hozzá kí­ván járulni a találkozó sike­réhez. a következő évekre szó­ló ifjúsági akciók tartalmának lés formáinak kialakításához. Koszigin — Ecevit találkozó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a moszkvai Kremlben fogadta Biilent Ecevitet, a Török Köztársasá­gi Néppárt elnökét, parla­menti képviselőt, aki a szov­jet parlamenti csoport meghí­vására tartózkodik Moszkvá­ban. Tárgyalások a válság megoldásáról Lazult a blokád Bejrut körül Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára és Mohammed Ibrahim Masszud szaúd-arábiai külügyi áilamminiszter csütörtökön Damaszkuszbói Bájadba utazott. Értesülések sze­rint az Arab Liga főtitkára hirtelen szaúd-arábiai látoga­tásának célja, hogy megvitassa a Libanonban bevetésre ke­rülő arab békefenntartó erők tevékenységének körülmé­nyeit. A formálisan még mindig államfői tisztében levő Szoli­mán Frangié a múlt éjjel ren­deletileg Camille Chamoun eddigi belügyminisztert ne­vezte ki új külügyminiszterré és miniszterelnök-helyettessé. A rendelet azzal indokolja az intézkedést, hogy Philippe Takla, az eddigi külügymi­niszter, beszüntette hivatali teendőinek ellátását. Takla — az AP értesülése szerint — immár két hónap óta Párizs­ban tartózkodik, s nem tért vissza hazájába, holott Fran­gié erre ismételten felszólí­totta. A libanoni baloldaliak el­lenőrizte bejrúti rádióadó bí­rálta Frangié eljárását. Le­szögezte, hogy a távozó elnök e lépéssel nemzetközivé akar­ja tenni a libanoni válságot. A válság áthidalása érdeké­ben közvetítő Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnök szerdán, a késő délutáni órák­ban Bej rútból Damaszkuszba utazott. Az AFP bejrúti tudósítása szerint szerdán némileg la­zult a Nyugat-Bej rútot mint­egy tíz nap óta körülzáró Szí­riái blokád. Bejrút déli elő­városában a szíriai alakula­tok még mindig állásaikban vannak, de tartálykocsik, élel­miszer-utánpótlást szállító járművek — korlátozott szám­ban — minden nagyobb ne­hézség nélkül ott is bejut­hattak a fővárosba. A Wafa Palesztinái hírügy­nökség csütörtökön reggel kö­zölte: őrizetbe vették Francis Meloynak, az Egyesült Álla­mok bejrúti nagykövetének, Robert Waringnak, az ameri­kai nagykövetség gazdasági tanácsosának és libanoni gép­kocsivezetőjüknek feltételezett gyilkosait. A meggyilkolt amerikai diplomaták és sofőr­jük holttestét Bejrút tenger­parti negyedében találták meg. Intézkedéseket tettek hazaszállításukra. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára élesen elítélte a gyil­kosságot. Szóvivője útján New Yorkban közzétett nyilatkoza­tában rámutatott: Francis Meloy nagykövet és a két másik nagykövetségi alkal­mazott meggyilkolása mélysé­gesen megdöbbenti. »-Az esztelen, erőszakos cse­lekmény újabb végzetes feje­zettel tetézi a libanoni tra­gédiát.« J as szer Arafat, a PFSZ VB elnöke a szervezet párizsi megbízottja útján közzétett nyilatkozatában »-gyalázatos bűncselekménynek, erkölcs­telen tettnek« nevezte a bej­rúti amerikai diplomaták és gépkocsivezetőjük meggyil­kolását. Nagy-Britannia megkezdte a brit állampolgárok evakuá­lását. Olaszország a választások előtt Kommunista nagygyűlések, újfasiszta provokáció Az összeforrottság és sorai mozgósításának. jegyében folytatja választási hadjára­tát az Olasz Kommunista Párt. A választási hadjárat befejezéséhez közeledve — ezekben a napokban — az OKP nagygyűléseken ismerte­ti a választókkal azt az állás­pontját, hogy az országban lét­re kell hozni a demokratikus, népi erők széles szövetségét, s ennek alapján az OKP rész­vételével ki kell alakítani az új vezető többséget. A nápolybán szerdán tar­tott választási nagygyűlésen Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára felszólította a választókat, hogy szavazzanak az OKP-ra. Az Olasz Kommunista Pártra leadott minden egyes szavazat — mondotta — a kibontakozást segíti elő. Bírálta az ország legna­gyobb polgári pártját, a Ke­reszténydemokrata Pártot antikommunista propagandája miatt, s azért, mert a válasz­tási hadjárat során mind gyakrabban keres támaszt a szélsőjobboldali erők, a neo­fasiszták között. Újabb provokációt követtek el a neofasiszták Trento vá­rosában. Az Olasz Szociális Mozgalom nevű neofasiszta párt egyik tagja a nyílt ut­cán revolvergoly ' 1 ! megse­besítette Gianni Earicci ifjú­munkást. A járókelők a ban­ditát lefegyverezték és átad­ták a rendőrségnek. Egy amerikai külügyi szó­vivő jelezte: tanulmányozzák a még Libanonban levő 1400 amerikai állampolgár esetle­ges evakuálásának tervét. A- Pentagon tájékoztatása sze­rint az elmúlt 48 órában e célból helikoptereket és hajó­kat irányítottak egy ciprusi brit támaszpontra. Közben a libanoni partok közelében vonták össze a föld­közi-tengeri amerikai 6. flot­ta két repülőgép-anyahajóját, egy cirkálóját és több kisebb hajóját. Washingtoni jelentés szerint lehet, hogy a bejrúti amerikai nagykövet meggyilkolása kö­vetkeztében Ford elnök kü- lönmegbizottjaként ismét Dean Brown volt nagykövetet küldik Libanonba. Moszkvába érkezeit Husszein király A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a meghí­vására tegnap hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba ér­kezett Husszein jordániai uralkodó és felesége. A király legutóbb 1967 októberében járt a Szovjetunióban. Husszein jordániai király tegnap fejezte be Ausztriában tett négynapos hivatalos láto­gatását A bécsi repülőtéren Rudolf Kirchschläger elnök, Bruno Kreisky, kancellár és más osztrák hivatalos szemé­lyek búcsúztatták a jordániai uralkodót. Dél-afrikai tüntetések ■ I Összehívják a parlament rendkívüli ülését Huszonhárom halálos áldo­zata és legalább 220 sebesült­je van azoknak az összecsapá­soknak, amelyek szerdán és a csütörtökre virradó éjszaka zajlottak le Soweto dél-afri­kai városban — a tüntető fe­kete bőrű fiatalok és a preto­riai rezsirrt rendőrsége között. A tüntetők több rendőrségi gépkocsit felgyújtottak, meg­rongálták ,az épületeket. E megmozdulások következtében megbénult Soweto közleke­dése. A rendőrség jelentése sze­rint 126 személyt őrizetbevet­tek. A hatóságok közölték, hogy csütörtökön «-helyreállt a rend«. A dél-afrikai kormány be­jelentette, hogy az incidensek megvitatására összehívja a parlament rendkívüli ülését. Folytatódtak a kormányellenes tüntetések Dél-Afrikában. Képünkön: Johannesburgban a rendőrség nagy evők alkal­mazásával, brutálisan lépett föl a színes bőrű tüntetőkkel szemben. (Telefotó: AP—MTI—KS) A párizsi láíogatás után Négy napig magyar zászló lengett Párizs központjában, a Hotel de Crillon tetején — jelezve a magyar kormányfő és kísérete tarózkodását a nagy múltú épületben. A francia fővárosban e négy nap alatt lezajlott magas szintű tárgyalások legfőbb jellemzőjeként megállapítha­tó, hogy mindenképpen szük­séges, hasznos és eredményes eszmecsere volt, amely — mint a tegnapi lapokban megjelent közös közlemény hangsúlyozza — a meglévő lehetőségek jobb kihasználá­sára nyit távlatokat. Az alapok adottak voltak e tárgyalásokhoz. Mindenek­előtt az, hogy a két ország között, a különböző társadal­mi berendezkedések ellenére sincsenek olyan megoldatlan talmú kooperációs szerződé­seket kötnek majd. A koo­peráció ugyanis az a még korántsem kellően kihasznált, ugyanakkor a legalkalma­sabb terület, amelyen ma­gyar és francia vállalatok közös eredményeket érhetnek el, s együttesen jelentkezhet­nek a harmadik piacon. Több iparágban — mond­hatnánk: egész népgazdasá­gunkban — megvan ennek a lehetősége. Természetesen hozzá kell éhhez fűznünk azt a alapvető követelményt — amelynek ettől függetlenül is érvényesülnie kell —, hogy fokozott minőségi követel­ményeket ró ez részt vevő vállalatokra, a vállalat min­den dolgozójára. A tőkésor­szág partnervállalatai közis-. Giscard d'Estaing az Elvsée-palotábam fogadta Lázár Györ­gyöt. Balról: Jacques Chirac. problémák, amelyek korlá­tozhatnák az együttműködés fejlesztését. Ehhez járul két tényező: a két nép hagyomá­nyokra épülő kölcsönös ro- konszenve és a két kormány nézeteinek nagyfokú közel­sége napjaink nemzetközi kérdései megítélésében, el­kötelezettségük a nemzetközi enyhülés politikája mellett. Három pillérre épültek e tárgyalások, ame­lyek arra irányultak — mint Lázár György a tiszteletére adott vacsorán pohárköszön- tőjóben kifejtette —, hogy kapcsolataink a kölcsönös érdekek és előnyök alapján szélesedjenek, kiegyensúlyo­zottabbá, tényszerűóbé vál­janak. Egyébként zavartalan kap­csolataink ugyanis még kö­zel sem állnak olyan szin­ten, mint amilyet a körül­mények lehetővé tesznek, és a kölcsönös érdekekek is In­dokolnak. Ezt a magyar tár­gyaló fél egy pillanatig sem titkolta; örvendetes, hogy en­nek megállapításában fran­cia részről sem tettek ellen­vetést. A házigazda, Jacques Chirac miniszterelnök a már említett vacsorán — ugyan­csak pohárköszöntőjében — rámutatott, hogy fontosabb partnernek kellene egymást tekintenünk, és »hatalmasak azok a területek, ahol nem­zetgazdaságaink jól kiegészí­tik egymást, s ezzel elősegí­tik kiegyensúlyozottságukat és növekedésüket«. A kormányfői tárgyalások célja ezért elsőrendűen az volt, hogy az általános meg­állapításokon túl a konkrét megoldások lehetőségeit is keressék. így különösen a két ország közötti kereske­delmi árucsere és gazdasági együttműködés fejlesztését, ezen belül is az árucsere ki­egyensúlyozottságának elő­mozdítását. Sikerült olyan új formákat is kialakítani — illetve a tárgyalások idején mintegy preferálni —, ame­lyek a hétköznapok kérdé­seiben könnyítik meg az egyetértést és az együttmű­ködést. Azokról az újszerű keret­megállapodásokról van szó, amelyek közül ket­tőt éppen a tárgyalások ide­jén írt alá egy-egy magyar és francia vállalat, s terve­zik újabbak kötését is. Ezek­kel vállalati szinten lehető­vé válik a rendszeres kap­csolat megteremtése — ott, ahol remélhető, hogy vi­szonylag hamar konkrét tar­merten igényeseit — és Jo­gosan azok. Mint ahogyan a szocialista partnereink is mind inkább magasabb kö­vetelményeket támasztanak, s egyre jobban sem barátság­ból, sem más, jól elfogadott gazdasági okokból nem fo­gadhatnak el gyengébb meg­oldásokat. A kooperáció így — e francia vonatkozásiban is — határozottan ösztönöz korábbi feladataink még jobb ellátására, minőségben és ha­tékonyságban. egyaránt. Alapvető népgazdasági érde­künk, ez. Jólesően tehetjük azonban hozzá, hogy a fran­cia vállalatok egyáltalán nem tettei: semmiféle elmarasz­taló megjegyzést, sőt több helyen igen elismerően szól­tak a magyar kooperációs félről. E tekintélyt és bizal­mat kell ezután is erősíte­nünk, megteremtve a gyü­mölcsöző együttműködés újabb és újabb területeit a fejlett iparral rendelkező Franciaországgal. A tárgyalások azokhoz R várható kölcsönös és közös erőfeszítésekhez adtak biztatást, lendületet amelyek feltétlenül szüksé­gesek, a jelenlegi állapotból való kimozduláshoz, mivel az utóbbi évek növekvő szá­mai ellenére is — mint mi- niszterlenökünk kijelentette — »Franciaország elmaradt hazánk életében attól, amit Európa és a világ gazdasá­gában képvisel. És ez még nagyobb mértékben vonatko­zik nemcsak a magyar kultú­ra, hanem a magyar gazda­ság franciaországi jelenlété­re is«. Azt jelenti ez, hogy nekünk, magyaroknak van tennivalónk a továbbfejlesz­tésben, de van — és nem is kevés — várni valónk is. A magyar—francia kap­csolatok gazdasági és kultu­rális továbbfejlesztése közös érdek, és jók hozzá a je­lenlegi európai viszonyok. A Helsinkiben aláírt biztonsá­gi és együttműködési záró­okmány rendelkezései ugyan­is messzemenő biztosítékul szolgálhatnak hozzá, örven­detes, hogy e kérdések föl­vetésénél, a leszerelési világ­értekezlet összehívása szük­ségességének megítélésénél és a hozzájuk kapcsolódó problémáknál közös plat­formról lehetett kiindulni. Miniszterelnökünk és a ve­le Franciaországban járt kor­mányszemélyiségek párizsi tárgyalásai így a béke, a bé­kés egymás mellett élés je­gyében erősítettek meg közös szándékokat, amelyek meg­valósításából a francia nép­nek is. a magyar népnek ia csak előnyei származhatnak. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom