Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

1

Nyári öltözetek Párizsból

A legifjabb korosztálynak

Divatos a sárga és a bordó

A fiú magas nyakú tunikát és egyenes szárú pantallót visel (az együttes: sárga és sötétkék jersey); a lányka rövid ujjú jersey- ruháját mélyen elhelyezett zseb díszíti. A ruha anyagából tervezték a sapkát és a kézitáskát is. (Frank Olivier)

A lányka pamutbársony kapucnis kabátruhája sötétkék és fehér színösszeállítású. A fiú kockás bermudaegyüttese mosható pamutvászonból készült. (J. P. Soimaud)

Nevel-e

a környezetünk?

A rövidség kedvéért tettük föl a kérdést ilyen röviden. Többre gondolunk! Gyakran beszélünk arról, hogy az ember megváltoztathatja a környezetét, s ez a megváltozott - környezet megváltoztatja az embert is. Nem túlságosan hangzatos ez így? Ember is sokféle van, és a környezetünk határai sem szobánk falánál kezdődnek. Mostanában egyre többet hallunk a belső építészetről. Nem olyan világos fogalom a «-belső építé- ■szet«, mintha éppen ezzel kellene körülhatárolnunk mondanivalónkat. De nem kezdhetjük a csillagos égnél. Pedig összefüggnek. Utcáink tereink nem zárhatják el előlünk a tág eget, felhők vonulását, pir- kadatot és naplementét. A házak fala nem emelkedhet úgy, hogy ki ne lássunk az égboltra, az utak forgatagára. Talán észre sem vesszük: létkérdésünk, magatartásunk kérdése, hogy benne élünk-e a tágabb világban. Erkélyek, teraszok értelmetlenül használhatatlanok, ha nem arra szolgálnak, hogy kitárulkozzék róluk a szélesebb világ; s mit ér az ablak, ha nem ereszt át elég fényt...

A bplső építész az, aki építményeink falain belül építi fel szűkebb világunkat. Tervezi bútorainkat, beépíti, otthonossá teszi tárgyaló termeink falát, éttermeinket, belső építész álmodja meg kiállításaink elrendezését, s ha a belső építész valóban épületbelsőkben gondolkodik, tudnia kell — mondjuk —, hogy egy művelődési ház színháztermétől kezdve a mellékhelyiségig miként kell terveznie a széket és világítást —: hogy az embert szolgálja külső megjelenésével, formájával, használható voltával. A belső építész beépíti azt a teret, ahol otthon kell éreznünk magunkat a világban. A belső építésznek küldetése van, fontos társadalmi hivatása. A »(belső építészet-« nem valami ránk erőszakolt fogalom, hanem jó közérzetünk feltétele.

Képzeljünk el valami lehetetlent: lakást vagy éppen előadótermet, ahol minden »hideg kék«, szögletes és kemény — vagy éppen rózsaszín, kerek és puha. Elviselhetetlen lenne. Környezetünk színei, formái, anyagainak tulajdonsága megsemmisítőén hatnának fizikai közérzetünkre. A belső építész úgy szolgálja a társadalmat, hogy ezeket a színeket, formákat, anyagok alkalmazását az ember igényeihez idomítja, méri, vagyis kirekeszti az emberi közérzet egyensúlyát megbontó végleteket. A bslsft építész egyensúlyt, harmóniát teremt ember és tárgyi környezete kö- ( zött.

A belső építész belülről kifelé építi világunkat. Valahogy így gondolkodva: összhangot kell teremteni a természet nagyobb világa és az ember szűkebb világa között. Mivel nem utakat épít és nem kilátó tornyokat, nem autókat tervez és rakétákat — ezt a mi belső világunkat kell összhangba hoznia a külsővel. Berendezi hát környezetünket, hogy jól érezzük benne magunkat. A fényt adó világítás ne vessen nyugtalanító árnyékot, a szekrény befogadja puháinkat, ülőalkalmatosságunk ne törje föl testünk, s ami tárgy körülvesz, helyet kapjon asztalon, polcon, konyhában, vagy éppen színházi zsinórpadláson.

Visszahat ránk, hogy milyen környezetben élünk. Ugyan a szépen berendezett vendéglőben is lelhet lerészegedni, de kötelez is a rendre, a megbecsülésre a takaros belső. S a kötelességből szokás lesz, a szokásból ízlés. Tudunk olyanról, aki rendetlen és piszkos világából amint tiszta, rendezett, korszerű környezetet teremtett maga köré, valóban tiszta emberré vált. S a megváltozott környezet »vissza is szól« az emberre; változtasd meg életedet!

Nemcsak ízlésről Van szó tehát, hanem az emberről, aki nem élhet bosszulatlan ellentétben környezetével. Figyeljünk föl rá, ha belső építészetről olvasunk, hallunk. Azokról az alkotó, tervező művészekről vegyünk tudomást, akik berendezik a mi világunkat. Ügy, ahogy minden nagy történelmi kor megtette a magáéval — tükröt tartva maga és a holnap elé.

K. A.

A párizsi divattervezők minden évben nagy gonddal foglalkoznak az új gyermekruhákkal. Az 1976-os nyári öltözetek is készen vannak már; csinosak, praktikusak és »vidámak« — ennyit mindegyikről elmondhatunk. A kislányok öltözködésében — a tavalyihoz képest — annyi a változás, hogy kevesebb a nadrág és több az egybeszabott ruhácska. A hosszú, »egyenes szárú« nadrágokat és a kapucnis ruhát hűvösebb időre kreálták.

A nyári divatban népszérű a sortos öltözet. Praktikus viselet ez, mert fiúk-lányok könnyedén mozoghatnak,

játszhatnak benne. A hagyományos sötétkéken kívül az idén divatos a sárga és a bordó szín. A leginkább kedveltek a tarka színű pamutanyagok.

Kovács Mária

Jár a baba, jár

Nagyszerű könyv a legkisebbeknek — és szüleiknek

Sokszor előfordul, hogy pdd

gyermekünk látszólag minden ok nélkül türelmetlenül jár fel-alá, nyafog, nyűgös — unatkozik. »Nem bírok vele...«, »mit kezdjek vele...?« Játszani kellene telhát. De mit?

Mekkora meglepetés volt, mikor kislányom a bölcsődéből visszatérve »gólya, gólya, gilicézett«. A gyermeknapon pedig játékát félredobva szaladt a tévéhez, amikor az út törővetélkedőn felhangzott a »Pál, Kata, Péter« ...

Mennyi, mennyi mondóka. dal bújt el gyermekkori emlékeinkben! Valahonnan még előbukkan sok dal, mondóka egy-egy töredéke, de az egész már »kiesett«. Ezért is láttam örömmel a könyvheti sátrakban — szerényen meghúzódva a »nagy művek« között — Forrai Katalin Jár a baba, jár című könyvét.

A legkisebbeknek szól ez a könyv; a szerző a fiatal szülők részére állította össze a köny- nyen megtanulható (felidézhető, elénekelhető, dúdolható dallamokból, mondókákból álló színes gyűjteményt. S közli a, kottákat is. De nem kell külön zenei képzettség vagy szép hang sem ahhoz, hogy ezeket a játékokat gyerekünknek elénekeljük. A kis hangterjedelmű dalok közel állnak a beszédhez, a kotta nélküli részeket pedig ki-ki kedve szerint énekelheti.

Növeli e könyv értékét, hogy külön bemutatja: az

egyes dalokat, mondókákat milyen mozdulatokkal, játékkal kísérjük. Így adja meg az igazi játékértelmet. A játék életöröménél »a mai gyerek koravénsége ellen nincs jobb orvosság« — írja Kodály Zoltán. A könyv stílusára, módszerére bemutatok egy, a feleségemtől »ellesett« játékos mondókát, amelyet kétéves kislányom nagy örömmel utánoz. Hadd legyen ez a könyv 168. rigmusának »ráadása«:

Kis gazd’asszony vagyok én, (fakanalat adok a kislány kezébe)

Sütni, főzni tudok én.

(a fakanállal megpaskolja a

kezét)

Megkavarom a rántást,

(kavaró mozgás a levegőben)

Megkóstolom a mártást,

(ujjait a szájához emeli)

Hol a cukor, hol a só,

(jobbra-toalra szórja a csipetnyi »cukrot, sót«)

Barkács — festékkel

„Újjávarázsolt” kád

házilag is újjávarázsolhatjuk. Fessük be a kádat fehér és világoskék — szintetikus — zománcfestékkel, stilizált

hullámmintásra. Ha a kád külső felülete nagyon érdes, festés előtt dörzsöljük le jól dörzspapírral vagy drótkefével. Aztán rajzoljuk meg krétával a hullámvonalakat, a kékre és a fehérre festendő

Sok régi lakásban még ma is a hagyományos — lábakon álló — régi fürdőkád áll, amelyet már rendszerint kikezdett az idő vasfoga. Repedezett rajta a festék, itt-ott rozsdás is. Az ilyen kádat i részeket.

Egy kép a jövőből

Szilvásgombóc jaj, de jó.

(tapsikol)

Reich Károly rajzai a pici

gyermekeknek nyújtanak

szebbnél szebb nézegetnivalót. Nevelési segédkönyvként is ajánlom barátaimnak ezt a művet. (A Kozmosz Könyvek sorozatban jelent meg.)

Soós Béla

tanár

o

OTTHON

CSALAD

A futurológusok szerint a

jövő század embere olyan tágas lakásban fog lakni, melynek egyik helyiségét pihenőszobának rendezi be; kis fürdőmedencével, tomaeszközökkel, napfénylámpával, kényelmes ülő-fekvőbútorokkal, televízióval, egész falrészeket helyettesítő üvegfelületekkel stb. A fürdőszobák kialakításánál az lesz az irányzat,

hogy a berendezési tárgyak színesek, könnyen kicserélhetek legyenek, s ne foglaljanak el túl" nagy területet.

Alvás és időjárás

Az emberi szervezet élet- [akik jobban, mások rosszaV

.ti-» — 1 ; j-. Knl el oven.e 1.r 11 trr>n Ír o n A

működése — az alvás is — függ a környező világtól. Napi életmódunk, táplálkozásunk, érzelmi élményeink sokszor befolyásolják következő éjszakánkat — akár jól, akár rosszul. Ezek visszatükrözé- sét sokszor megtaláljuk álmainkban is; a »jó« és a »rossz« álmok előfordulása egyénenként változik. Egyesek többnyire kellemes dolgokról álmodnak, mások gyötrő álmokban szenvednek.

Fizikai környezetünk egyik lényeges csoportját a bennünket körülvevő levegő változó jelenségei szolgáltatják. Az alvásunkat érintő meteorológiai hatások legnyilvánvalóbb csoportja a nagy hőmérsékleti szélsőségeket hozó idő kezdeti szakaszában jelentkezik.

Nyári hőség idején sokat panaszkodnak például álmatlanságról. Az erős hőhullámok idején néha olyan fülledték az éjszakák, hogy a hőmérséklet nem száll 20 fok alá. A nagy hidegnek viszont álmosító, altató hatása van. Sokan kedvelik ezért össze 1- tavasszal is a fűtetlen hálószobát, — ott ugyanis nagyobb nyugalmat találnak.

Bár a szélsőséges hidegnek vagy melegnek nyilvánvaló az alvásunkra kifejtett hatása, mégsem ezek a legjellemzőbbek. Már régóta megfigyelték, hogy a szeles időjárás erősen hat sok emberek éjszakai nyugalmára. Vannak,

bul alszanak ilyenkor. Aki sok időt tölt a szabadban, azt a szeles idő általában kifárasztja, akik viszont a szobából nézik a szeles időt, nincsenek kitéve álmosító hatásának. Ha azonban nyugati vagy északi fekvésű szobában tartózkodnak, akkor erősebben hallják a szél zúgását. A nyugtalan természetű emberek ezt a »lökésszerű hanghatást« rosszul tűrik, és rosszul alszanak.

Egyesek szeles időben azt álmodják, hogy hintán ülnek, vagy hullámzó tengeren utaznak. Ennek az a magyarázata, hogy minden egyes széllökés pillanatnyi hullámzást okoz a légnyomásban, s ezek a nyomásingadozások a füljáraton keresztül a belső fülbe, egyensúlyi szervünkhöz jutnak. A fellépő kis nyomás- ingadozások csak olyan mértékűek, mint amilyeneket például hintázás közben élünk át, amikor változik a földfelszín feletti magasságunk, s ez a légnyomás csekély mértékű megváltozásával jár együtt. Épp ezért ezek a hatások agyunkban a gyermekkori hintázás »elraktározott« emlékeit idézik föl, vagy a hullámzó Balatonon, illetve a tengeren átélt benyomásokat. Az ilyen időjárási eredetű álmok elsősorban a nyitott ablaknál alvóknál tapasztalhatók.

(Folytatjuk.)

X AK AC10

1

2

3

4

5

m

6

7

8

m

9

10

V

11

m

m

12

13

14

m

15

m

16

17

m

18

19

20

m

21

22

m

23

24

m

25

26

27

28

29

30

■

31

32

33

*

34

m

VÍZSZINTES:

1. Behozza az előzőt.

6. Edény.

9. Megfejtendő: Jó bizonyítvány «*= ... folyt, a függ. 14. számú sorban (két szó).

dl. Ernőd Tamás.

12. Árusított.

13. Betakar.

15. Ez a daru Is.

16. Kövérré változtat.

18. Azonos mássalhangzók.

20. Van rá mód.

21. Zamat.

23. Vajon keresztül?

24. Személyem.

25. Maró folyadék.

27. Szomszédos állam pénze.

29. Társaságában.

30. Kialakul a termés.

32. Táncmulatság.

33. Bicska.

34. Személyemtől,

PpGGÖLEGESj

1. Magasba tart.

2. Nem kell tartani.

3. Lángol.

4. Jó ideje.

5. Papírra vet.

6. Hajtja,

7. Csodálkozik,

Találók.

10. Hölgy.

14. A vízsz. 9. számú sor folytatása.

15. Másfelé irányit.

17. Félig zene.

19. Kaviccsal.

20. Bútordarabok.

22. A ruhának van.

26. Nem fölém.

23. Érték.

31. Szikladarab.

Beküldési határidő: 197«. június 14-én, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: „Gyermekkeresztrejtvény”!

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Egry, Clark, Gorkij, BLagoev, Constable.

Varga Katalin „Micsoda esztendő” című könyvét nyerte: Pápai Edit (Balatoni enyves) Vasvári

Sándor (Kaposfő), Gerse László (Kaposvár), Kiss Edit (Csurgónagymarton) .

A könyveket postán küldjük eL