Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

AZ MSZMP SOMOGY M £ GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Uj bauxitbánya XXXII. évfolyam I 14. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEK! Ara: 80 fillér 1976. május 15., szombat Magyar—bolgár népfront- megállapodás Tegnap a Belgrád rakparti népfrontszékházban befeje­ződtek a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és Bolgár Hazafias Front Or­szágos Tanácsa vezetőinek tárgyalásai. A megbeszélése­ket követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és Pencso Ku- badinszki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front Országos Ta­nácsának elnöke a két szer­vezet közötti, öt évre szőlő együttműködési keretmegálla­podást írtak alá. Az ünnepé­lyes aktuson — amelyen részt Vettek a HNF OT vezető tisztségviselői és jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete — Sarlós István a két nép közötti barátság el­mélyítése érdekében kifejtett ■tevékenységéért átnyújtotta Pencso KubacRnszkinak a magyar népfromkrnozgiakirn »Barátság-« érmét. Pencso Kubád insriri és kí­sérete tegnap d^után eluta­zott hazánkból, A bolgár kül­döttséget a Ferihegyi repü­lőtéren dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára búcsúztatta Vállalati beruházások támogatása Az V. ötéves tervben 95 milliárd forint Dr. Trethon Ferenc pénz- i zatban a vállalati beruházá- (kai irányelvekben meghatáro­ügyminiszter-helyettes teg- I sok pénzügyi forrásainak át- j zott lejárati és kamatfeltéte- nap tájékoztatta az újságíró- j lagosan 20 százalékát fedezi I leivel. kát a vállalati beruházások : a támogatás. Az átlagon felül j Olyan esetekben, ha a fej- állami támogatásának rend- segíti pénzügyileg az állam a lesztés fontos népgazdasági szeréről, amelyről a közel- j vállalati beruházásokat az i érdek, de annak hatékonysága múltban hozott határozatot a építőanyagiparban, a könnyű-j nem érj el azt a szintet, amit Minisztertanács. iparban, az építőiparban, az a közvetett támogatási rend­Elmondta, hogy a támoga- J élelmiszeriparban és a szén- szer előír, akkor a beruhá- táshoz kapcsolódó feltételek a j bányászatban. A népgazdasá- központi célok megvalósítása- | gi terv több mint 50 olyan ra ösztönzik beruházásaik el- beruházási célt jelölt meg, döntésekor a vállalatokat. Ál- j a melvet az állam pénzügyileg tatában akkor nyújt az állam I támogat. Az építőanyagipar ban például a beruházások építési feladataihoz szükséges támogatást a vállalati beru­házásokhoz, ha az adott fej­lesztés a népgazdaságnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, de a meg valósi vasához a vál­lalat forrásai nem elegen­dőek. továbbá akkor, ha a vállalatot saját érdekeltsége j zó fejlesztéseket. Az építő­zástól függetlenül keletkező vállalati nyereség adójából is kedvezményt nyújthat az ál­lam. Vagyis ilyen esetben az állam olyan adóbevételről is lemond, amihez a beruházás megvalósítása nélkül hozzá­anvagellátást, a lakosság épí- | jutott volna, tóanv aggal való ellátásának j a támogatási kérelmeket a javítását, elsősorban a kő- és j fejlesztésben érdekelt ágazati kavicsbányászat, a beton- és ] minisztériumok és funkckmá- vásbetonáruk előállítását cél- ijg szervek képviselőiből álló nem ösztönzi kellőképpen a népgazdasági érdekű beruhá­zásokra. A beruházások álla­mi támogatása tehát a szo­cialista tervgazdálkodás ru­galmas eszköze, amely a köz­ponti célok és a vállalati kezdeményezés egységét te­remti meg. Az állam az V. ötéves terv időszakában 95 milliárd fo­rinttal segíti a vállalati és szakszervezeti beruházáso­iparban főként a nagyterű házásokat kivitelező építőipa­ri kapacitások bővítését. a ruházati iparban a korábban megkezdett rekonstrukció folytatását, illetve befejezését, a nyomdaiparban többek kö­zött a napilapok, a folyóira­tok és a könyvek előállításá­nak bővítését, a bányászatban elsősorban a gazdaságosan működő szénbányák korszerű­sítését. az érc- és ásványbá­kat, vagyis e beruházások I nyászát fejlesztését, a szén pénzügyi forrásainak egyne- ’ ‘ ' gyedét biztosítja. A támoga­tások egyharmadát a mező- gazdaság kapja, a többi iga­támogatási bizottságok bírál­ják el. A döntést az illetékes ágazati minisztérium, az Or­szágos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium megbízásá­ból pedig az Állami Fejleszté­si Bank képviselői egyhan­gúlag hozzák. Egyhangú bi­zottsági döntés hiányában a pénzügyminiszter az Orszá­gos Tervhivatal elnökével és az illetékes ágazati miniszter­rel egyetértésben dönt. (MTI) A leggazdaságosabb lelőhelyek kutatására összpontosított* erőit ebben az esztendőben a Bauxitkutató Vállalat. A* egész évre tervezett 55 ezer méternyi kutatófúrásból több mint 32 ezer méter jut a kiváló minőséget adó Nvírád kör­nyéki bauxitlelőhelyekre. Fői g a sekélyebb rétegekben el­helyezkedő lencséket keresik, amelyek esetleg összekapcsol­hatók a most nyíló új bányákkal. Többek között az IZA— Il-vel. A kutatások eredményeként az Izamajor—n. bányá­ból naponta már 1500—1700 tonna bauxit kerül felszínre. Képünkön: Űj vágat előkészítése. (MTI-fotó — Biszrtray Károly feív.) Megyei művelődésügyi osztályvezetők értekezlete Budapesten Dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkár elnökletével egésznapos értekezletet tar­tottak tegnap az Oktatási Minisztériumban a megyei ta­nácsok művelődésügyi osz­tályvezetői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője is. Az oktatá­si államtitkár bevezetője után a közoktatás 1975—76. évi főbb tapasztalatairól tájékoz­tatták a művelődésügyi osz­tályvezetőket. Ezután a költ­ségvetési gazdálkodás idősze­rű kérdésedről és néhány, a televízióval közös közművelő­dési akció Indításáról hang­zott el ismertetés. Nyolc nagy bolgár vállalat mutatja be termékeit A tavaszi budapesti nem­zetközi vásár egyik hagyomá­nyos részvevője a Bolgár Nép- köztársaság. Nemko Cankov, a BNV bolgár pavilonjának igazgatója pénteken a Bolgár Kulturális Központban sajtó­tájékoztatóm ismertette, mi­lyen termékekkel szerepel a bolgár ipar az 1976-os tavasza BNV-n. Magyarország és Bulgária között az árucsere-forgalom évről évre növekszik, az 1971 —75-ös időszakban összege el­érte a 470 millió rubelt. Az előirányzatok szerint a jelen­legi tervidőszakban a forga­lom további 66 százalékkal növekszik. Bulgária főként gépipari termékeket szállít Magyarországra, a magyar ipar pedig — többek között — élelmiszeripari és konzervipa­ri gépeket, vegyipari beren­dezéseket, híradást echmiiikai cikkeket, orvosi műszereket Bulgáriának. A tavaszi BNV-re nyolc nagy bolgár külkereskedelmi vállalat hozta el a különféle iparágak termékeit, többsé­gükben gépipari berendezése­ket. Előreláthatóan fölkelti majd a magyar szak emberek érdeklődését a hidraulikus ve­zérlésű esztergapad és a kü­lönböző korszerű fémforgácso­ló gépek. Most először kerül bemutatásra az 50 állomásos automata telefonközpont. A két ország közötti együtt­működés mindinkább kiterjed a szakosításra és a kooperáció, ra is. A vásáron a bolgár szakemberek ezeknek a kap­csolatoknak a bővítését is var­jaik, elsősorban a gépiparban. (MTI) hidrogén kutatást. az élelmi­szeriparban a gazdaságos ex­port növelését és a lakosság ellátásának javítását szolgá­ló kapacitások bővítését stb. A költségvetésből eddig in­gyen juttatott hozzájárulás helyett * jövőben elsősorban adókedvezményként, vagyis közvetett módon kapnak tá­mogatást a vállalatok. Az adott beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklé­sével vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást. Így érdeke a vál­lalatnak, hogy a beruházás minél nyereségesebb legyen, hutáén a nagyobb r> vereségi után fizetendő magasabb adó­ból többet tud elengedni az állam. Az adókedvezményt természetesen csak akkor le­helt igénybe venni, amikor a beruházás megvalósul, s a többletkapacitás nyereséget hoz. Ezt az utólagos adóked­vezményt azonban a Magyar Nemzeti Bank előre hitelezi, amit a vállalat a beruházás üzembe helyezését követően igénybe vehető adókedvez­ményből fizethet vissza. A tá­mogatási hitel lejárati és ka­matfeltételei megegyeznek a bankhiteleknek a hitelpoliti­Befejeződtek a magyar—ír gazdasági tárgyalások Az ír Lxporltanács elnökének nyilatkozata Tegnap Budapesten befejez­te hivatalos tárgyalásait az Ír Export Tanács (IBS) 15 ta­gú kereskedelmi delegációja. Ebből az alkalomból Colm Bames, a tanács elnöke, a küldöttség vezetője nyilatko­zott az MTI munkatársának. Bevezetőül elmondta, hogy Írország gazdasága, Magyar- országéhoz hasonlóan nyitott, nemzeti jövedelmének több mint 30 százaléka a külkeres­kedelem bevételeiből szárma­zik. Az export fokozását segí­ti az export tanács, amely kormányszervként működik, s számos országban nyitott már irodát. A magyar keres­kedelmi kamarával csaknem 15 éve tartanak fenn kapcso­latokat, az együttműködés kü­lönösen az elmúlt néhány év­ben vált intenzívvé, miután az IEB létrehozta bécsi irodá­Kapálják a cukorrépát ját, amelynek vezetője rend­szeresen jár Magyarországra az ír exportőrök megbízásá­ból. A két ország gazdasági együttműködéséről szólva el­mondta, hogy a következő öt évben várhatóan megötszörö­ződik az árucsereforgalom, s így a kölcsönös szállítások ér­téke 1980-ra elérheti a 10 mil­lió fontot. A jelenlegi forga­lomban meglehetősen ala­csony a gépek és berendezé­sek aránya. Írország főleg tűzáUáagyagipari termékeket, mérőműszereket és félkészter­mékeket exportál. Mostani tárgyalásaik eredményeként a jövőben bővül az élelmiszer- ipari termékek kölcsönös szál­lítása, fokozódhat az ír üveg­áru, ruházati és más fogyasz­tási cikkek exportja. Magyar- országtól még több gyógy­szert, gyümölcsöt és speciá­lis húsipari termékeket ven­nének és megvizsgálják az Ikarusz autóbuszok importjá­nak lehetőségét is. Mivel a két ország gazda­sága hasonló adottságokkal rendelkezik, Írországban is éi re — mondotta. Együtt lehet­ne működni például a táv­közlési berendezések és egyes alkatrészek gyártásában, va­lamint a gyógyszeriparban. Az ilyen jellegű kooperációk még csak hosszú távú elkép­zelések, de a delegáció most megbeszéléseket kezdett a magyar külkereskedelem és ipar illetékeseivel ezekről a kérdésekről. Az Ír Export Tanács elnö­ke külön is kiemelte az al­katrészgyártás kooperációs lehetőségeit. Véleménye sze­rint létre lehetne hozni közös vállalkozásokat néhány ága­zatban, elsősorban az elektro­nikában, mivel Írország tag­ja a Közös Piacnak, ilymó- don lehetőség nyílna arra, hogy az együttműködés alap­ján előállított gyártmányokat előnyösebb feltételek mellett értékesítsük a nyugat-európai piacon- (MTI) Továi erősítik az együttműködést Rödönyi Károly közlekedés­éé postaügyi miniszter vezeté­sével pénteken hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely május 10—14. között tárgyalásokat folytatott a szovjet társminisztériumok­ban. A küldöttséget fogadta K. SZ. Szimonov, az SZKP KB közlekedési és postaügyi osz­tályának vezetője. Megbeszé­léseket folytattak a vasúti, a tengeri flottaügyi, a polgári repülési, a repülőgépipari, az autóépítési és üzemeltetési, a gépkocsi ipari miniszterekkel, valamint közlekedésépítési, a postaügyi és közlekedési mi­niszterek első helyetteseivel. KGST-szakértői értekezlet A hatéi November 7. Termelő szövetkezetben 15 hektáron termesztenek cukorrépát. A vegyszeres gyomirtást követően kapával tisztítják meg a táblát a nagyobb gyomoktól. A gazdaság asszonyai egy nap alatt végeztek ezzel a munkával. A KGST-tagországok kül­döttségei május 11—14. kö­zött — a budapesti Műszaki Egyetem tanreaktor-intézeté­nek rendezésében — szakértői értekezletet tartottak az I atomenergetikai szakember- ' képzésről. Az ülésszakon részt j vettek az Interatomenergo 1 epresülés képviselői is. Átte­kintették az atomenergetikai szakemberképzés jelenlegi helyzetét, s kiemelték: fon­tosnak tartják a szakember­képzési együttműködést, első­sorban egységes tantervek és oktatási programok kidolgozá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom