Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
Csodabogár a faiskolában SZELLEMI TÖBBLET Már Fejér megye területén >*— az enyingi tanács közigazgatási körzetében — járunk, de még mindig somogyi mezőgazdasági nagyüzem határa tárul elénk: itt működik Ugyanis a Siófoki Állami Gazdaság aisótekeresi kerülete. Az út mellett furcsa gép, amolyan csodabogár (később a gazdaság dolgozóitól hallottuk: ők is így nevezik) hívja fel magára a figyelmet. A francia gyártmányú Bob: kerti gép. Kezelője, Tóth László, nyilvánvalóan a kerület egyik legmegbízhatóbb — és aihogyan 6 mondja: legnyugodtabb — traktorosa, máskülönben aligha bíznák meg a másfél millió forint értékű, tizenhat munka- műveletre képes gép vezetésével. A kul- tivátorozás az egyéves almafaiskolában — szerinte inA vadalmaalanyokat gép »rakja« a földbe. A jó időben gyorsult a díszcserjeültetés üteme. kább higgadtságot, mintsem nehéz fizikai munkát kíván. — Egy francia szerelő oktatott ki bennünket — mert még egy ilyen gép dolgozik a kerületben —, s beállította a gépeket. Itt nem lehet ugrálni, mert Harminc vagon zöldség 10,5 milliós felvásárlás (Tudósítónktól.) Befejezéséhez közeledik a szerződéskötés a karádi áfész körzetében. Négyszáz kisgazdasággal kötöttek megállapo- • dást, amelyek 46 holdon 30 vagon zöldségfélét kívánnak termelni 1976-ban. A terület 34 holddal több mint az előző évben. Főleg uborka, zöldbab, petrezselyem és paprika termelésére kötöttek megállapodást a gazdákkal, Somogy- acsán, Törökkoppányban, Ná- gocson, Karádon és a hozzájuk tartozó többi községben is. A nyúltenyésztés eredményeinek növelése miatt a Könnyei Állami Gazdaságtól a korszerű tartásnak megfelelő nyúlketreceket vásároltak és adtak ki a tenyésztőknek. A húskombinát közreműködésével 800 tenyésznyulat helyeznek ki. A szövetkezet a termeltetés segítésére háztáji agronómust alkalmazott. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy a karádi áfész ez évben 10,5 millió forint értékű árut vásároljon felkönnyen billen a felépítmény. Sok mindent tud ez, •kérem, nemhiába olyan drága ... Szászi István faiskolai ágazatvezető ad további felvilágosítást a kerületi központban: — Néhány munkagép ezután érkezik a francia kerti géphez, de addig is jól hasznosítható mindkettő. A másik például most permetez. Ama- i gasabbra nőtt csemeték között is boldogulnak, ahol korábban csak lófogattal dolgozhattunk. Az aisótekeresi kerületben 3800 hektáron gazdálkodnak. A faiskolai oltványnevelés a fő profiljuk, de termesztenek itt gyümölcsöt és zöldséget, továbbá szántóföldi növényt is. Oltványnevelésük régóta országos hírű, ezt a tevékenységet 220 hektáron végzik. Évente 600 ezer gyümölcsfa- oltványt állítanak elő, de 1978-ra már egymilliót terveznek. Emellett jelentős meny- nyiségű dísznövényt értékesítenek Alsó bekérésről. A díszcserjéket kézzel ültetik, de a legnehezebb munkát gépesítették: korábban ásóval nyitottak sort, most ezt traktor végzi, majd be is takarja a sorokat. A vadalrnaallainyoikat — lányok, asszonyok közreműködésével — a két, francia gyártmányú ültetőgép helyezi a jól előkészített talajba. H. F. GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS A tervek szerint a szövetkezet 42 vagon gyümölcsöt vesz meg ez évben. Különösen nagy mennyiséget várnak meggyből, szilvából és kajszi- barackból. A tagság kérésére i3 vagon államilag ellenőrzött vetőburgonyát hozattak Dél- Somogyból, melyet a lakosok saját szükségletük megtermelésére használnak fel. Az egyéb cikkek közül jelentős az 5 vagon nyűi és a 6 vagon méz szállítására kötött szerződés. Száraz babra még mindig írnak alá megállapodásokat. Ebből az export szemponjtából is fontos cikkből 12 vagon a felvásárlási tervükA szövetkezet nem tudta kielégíteni a kisgazdaságok igényét: a 70 000 naposcsirke is kevésnek bizonyult. A 20 000 kacsa elég volt. A zöldségtermelés elősegítésére o szövetkezet két szakcsoportot ho~ zott létre. A zöldségtermelők palántaigényeit több forrásból biztosítják. Egyrészt a szakcsoport tagjai termelik meg a szükségletet, ezenkívül a nagyatádi áfész-tól kapnak 10 000 tápkockás paprikapalántát, a karádi termelőszövetkezet pedig a szükséglet szerint káposztapalántát ad. Ezenkívül Andocson a nyál- tenyésztők részére lucemate- rületet ajánlott fel. A termelőszövetkezet az év folyamán 6 vagon görögdinnyét, 2 vagon paprikát szállít az áíész- hez tartozó községek ellátására. A parasztságot egészen más gondok foglalkoztatják. Létét végső veszedelem fenyegeti. Már nem csupán a kisemmi- zés, a szakadatlan rablás sújtja, hanem sarkába szegődik a kipusztulás réme. Rákóczi gazdasági erőfeszítései főképp azért jártak gyér eredménynyel, mert birtokain alig éltek már jobbágyok. A korabeli események gazdag áradata olyan képzetet kelt, mintha elegendő népesség lakott volna az országban, holott az évszázadok óta tartó emberirtás hovatovább lakatlan pusztasággá tette a hazát. Alig hihető, de tény, hogy akkoriban még hárommillió lakosa sem volt az országnak. Kevesebb, mint fele a Hunyadi Mátyás korabeli időknek. S még ezt a kevés embert is egyre ritkította az akkoriban lábra kapott kato- nafogdosás. Rákóczi hiába tiltakozott Eperjesen, Kassán, Bécsben, jobbágyait annál inkább elhurcolták. Hasztalan volt fejedelem, szava nem ért annyit, mint az utolsó német zsoldos hadnagyé. Amikor már végképp lehetetlenné vált az élet, kirobbant a hegyaljai felkelés. Thököly egykori kurucai adták hozzá a katonai tudást. Tokaji Ferenc és Szalontay György mögé sorakoztak fel a harcoló parasztok- Nem féltek a vérfürdőtől. Hiába ismerték el Európa legjobb katonáinak a bécsi zsoldosokat, ezek a parasztok széles rendeket vágtak közöttük. Akit elérhettek, annak nem kegyelmeztek. Keresték Rákóczit, ügyük mellé akarták állítani. De a fejedelem elfutott előlük. Épp úton volt Rakamaz- ról Sárospatak felé, 1697 forró júliusában az útmenti erdőben vadászgatott, amikor meglepte a felkelés híre. Azzal az egyetlen hintóval, amelyben felesége és kisfia tartózkodott, menekülésre határozta el magát. A felkelésben való részességnek még a gyanújától is iszonyodott. Té- bolyultan, csontig sebekkel borítva raboskodott várbörtönben anyai nagybátyja, Zrínyi János, csak azért, mert egykor a felkelők fogságában volt. Rákóczi attól félt, ő sem kerülheti el a lázadókkal való összejátszás vádját, ha csak egyáltalán szóba áll a felkelő jobbágyokkal. Becstől rettegett hát, amikor parasztjai elől menekült. Következtetése nem volt alaptalan. Idegfeszítő kalandok közepette robogott a hintó a császárváros felé, végig a bérces-völgyes Felvidéken. Már Szendrő várába sem bocsátották b« a németek, M egyénk kis falujának ] vezetői nagyon hasznos vitaestet rendeztek, melyen a helybelieken | kívül részt vettek a megyei j népfrontbizottságok képvise- lői. Nem volt elnökség, sem hivatalos tárgyalóasztal. A vita az úgynevezett isten háta mögötti falvak gazdasági és kulturális talpraál- lításáról, a szocialista kultúra alapjainak lerakásáról folyt. Érzékenykedésre, fellobbaná- sokra alkalmas téma ez, hiszen a kis falu nagyon távol esik a világ zajától, az érdeklődés is kevesebb iránta, mint a forgalmas utak mentén fekvő falvak iránt, s így bizony az ottani nép csak nagy erőfeszítések árán tud lépésről lépésre följebb kapaszkodni. Az újságban is szerepeltek már mint olyan közösség, melyen még rajta ül a múlt idők pora, s mely még mindig nem elég erős ahhoz, hogy végképp lerázza magáról az elmaradottság ósdi terhét. Szolgáljon a falu dicséretére, hogy a vita folyamán nem vállalták ezt az elmaradottságot, indulatosan tiltakoztak ellene, s néhány hónapja már a tettek biztató sora is jelzi, hogy tiltakozásuk nem alaptalan. Ez az esti, elmélyült önvizsgálat pedig különösen fontos állomása lehet a további növekedésnek, már csak azért is, mert a vita végén mind- annyiukban emésztő nyugtalanság fészkelődött a tennivalók miatt, és láthatóan fűtötte őket a cselekvés vágya. »■Nézzünk szembe önmagunkkal, emeljük magasabbra a mércét, legyünk igényesebbek« — követelte a vita hevében a szövetkezet elnöke, aki nagyon okosan és nagyon tisztán látta, mi az ő lassúbb fejlődésüknek az oka. Elmondta, hogy falujuk népe is, mint más, hasonló helyzetben levő kis falvak népe, rendszerint- helybeli mércét alkalmaz a jelenségek jnegítélésé- nél, s mivel ez a mérce sokszor. 1 meglehetősen alacsony, elmaradnak az országos követelményektől. Néhány szomszédos falucska talán mögöttük kullog, s ez elég ahhoz, hogy a helybeli büszkeség valósággal kivirágozzék. A mögöttük baktató egykét gyengébbhez mérik saját eredményeiket, s ez a csalóka dicsőség elfedi előlük a járás, a megye, az ország lendületesen fejlődő községeinek példáját. mondván, hogy ő lázitotta fel a népet. Nélkülözés, rettegés kísérte útját. Besztercebányán le akarták tartóztatni a labanc polgárok, miközben a felkelők sem tágítottak a nyomából. Beteg gyermekkel, kimerült feleséggel érkezett meg Bécsbe. Hidegen fogadták. Éreztették vele, hogy felelősnek tartják a lázadásért. Hiszen a pórok hada az ő birtokairól hordta szét a pusztítás tüzét. Amíg igazát kereste az udvarnál, addig a császári sereg iszonyatos bosszút állt Hegyalján. Tovább ritkították az amúgy is gyérszámú népet. Utoljára Zápolya állt akkora bosszút Dózsa katonáin, mint most a németek a felső-magyarországi jobbágyokon. Vérengzéseikkel egyidőben újra, de nem utoljára végigrabolták Rákóczi jószágait. A fejedelem — talán annak érdekében, hogy veszélyek nélkül tartozhasson családja Európa főrangú famíliáihoz — végső és elszánt kísérletet tesz a császári bizalom elnyeréséért. Mintha veszni látná a nemzeti ügyet, mintha tudomásul venné a Habsburgok megingathatatlan nagyhatalmi fölényét. Kéri Lipót császárt, engedélyezze birtokai elcserélését Magyarországon kívüli latifundiumokra. Nem számít, hol lesznek új birtokai, csak méltányosan bonyolítsák le a cserét. Kinsky, a császár minisztere azonban ridegen kijelenti: »Bezárult a kegyelem ajtaja.« Ez nyílt fenyegetés volt. És bizonyos, nem marad következmények nélkül, ha Kollonich is hasonlóképp nyilatkozik. (Folytatjuk) Igaza volt a tanácselnöknek is, aki szerint ahhoz képest, ahonnan elindultak, szép utat tettek meg. Csakhogy ez az ahhoz képest nagyon viszonylagos dolog. Kiderült ez | mindjárt a vita elején, amikor a tanácskozás színhelyéül szolgáló szerény kis párthelyiséget is megemlítették, mint a fejlődés egyik bizonyítékát. Ahhoz képest, hogy egy-két szomszéd faluban ilyen sincs, ez a kis szoba valóban eredmény. De ha egy magasabb igényhez, például a faluban élő kommunistáknak az 1974- ben kivívott rangjához mérjük, kiderül, hogy a párt otthona több törődést is megérdemelne. Ahhoz képest, hogy azelőtt csak 12 mázsa volt a faluban a. gabona átlagtermése, a tavalyi 18 mázsán felüli átlag már valóban szép fejlődés. És mégis elmaradottságot tükröz nemcsak az országos, hanem a járási, a megyei átlaghoz képest is. A vita kezdetén a falu vélt becsületét védők a villanyt, a rádiót, a nagy élményt jelentő televíziókészüléket, a színjátszó csoportot is megemlítették, mint a fejlődés, a kulturáló- dás bizonyítékait. Később, amint a vita elmélyült, ízekre szedték ezt az elégedettséget, majd a kétkedések és a felismerések malmában őrlődve maguk állapították meg, hogy bizony még kevés a faluban a kulturális mozgás. Mert például a villany és a televízió, a fejlődés e két serkentője és lehetősége fentről hullott az ölükbe, mint a szocialista társadalom ajándéka. De megtettek-e mindent, hogy a szocializmus adta lehetőségek kereteit megtöltsék mai kulturális tartalommal? Itt vetődött fel a szocialista kultúra kérdése, a mi kultúránk falusi honfoglalásának ügye. Hogyan épül a szocialista kultúra falun? Erre a kérdésre sok községi vezető ember elsorolja, hogy hány analfabétát tanítottak meg írni- olvasni, hány tagja van a könyvtárnál-:. Elmondják, hogy a legtöbben Petőfit, Mikszáthot, Móriczot, Adyt és József Attilát keresik, s hogy a színjátszó csoport négy vagy öt színdarabot adott elő. Mindez igaz és nagyon örvendetes eredmény. De a vitában az is felvetődött, hogy az analfabétizmust már néhány fejlett tőkés országban is felszámolták, Petőfit, Adyt, Mikszáthot és Móriczot, ha nem is annyian, mint ma, már a múltban is olvasták a falusiak, és a fiatalság a gazdakörben is megtanult jó néhány színdarabot. Mi hát az az erkölcsi és szellemi többlet, mely a mi társadalmunkban a könyvforgató, tanuló, szövetkezeti parasztot is a szocialista módon kulturált ember rangjára emeli? Bár a vitázók közül néhá- nyan talán először gondolkoztak el ezen a fogas kérdésen, mégis sikerült megfogalmazni az igazságot. Kiindulópontnak azt tartották, hogy a mi társadalmunkban mindenki tanulhat, az ő falujukban is okos dolog lesz minél több tanulási alkalmat teremteni. De arra is rátapintottak: a mi kultúránknak még ennél is fontosabb jegye, hogy a tanultak mire ösztönzik az embert, egyéni sikerekre vagy közös boldogulásra? Mivé válik az ember a tanulás által, milyen szellemi, erkölcsi, világnézeti fegyverzetben indul el az új életet meghódítani? Nagy kérdés, hogy csak szórakozás, esti csevegések tárgya marad-e a könyvből merített élmény, vagy elvezeti-e például a szövetkezeti parasztságot ahhoz a felismeréshez, hogy a kilúgozott, erodált földeket ideje már megjavítani? Hogy ne 18, hanem 28 mázsa búzát teremjen egy hold a közösség boldogulására. Több legyen a tej, a tojás, a hús, és a nagyobb jólétből kisarjadjanak az egész közösség újabb, magasabb rendű gazdasági és kulturális igényei. I lyen kérdések villám-fényénél nem csoda, hogy a vitatkozók tettekre készülődtek, tanulási terveket szőttek, és egészséges türelmetlenséggel szemlélték eddigi eredményeiket. Bár az agronómus frappáns érvet is említett, amely mindenképpen a már végzett munka mellett szól. Elmondta, hogy az idén a könyvek szelleme, a tudomány szava már bevonult az állattenyésztésbe, a takarmánytermesztésbe, s a nagyszabású talajjavító munkát is folytatják. A búzavetőmag már a szakszerűen javított, gondosan megművelt, műtrágyázott talajba került, még október elején, így az idei 23 mázsás átlagtermés nem lesz meglepetés. Ez már valóban jelentős fordulat, valóságos frontális támadás az elmaradottság ellen. Ezen a jó úton érdemes lesz tovább haladni. Kőszegi Frigyes Növényvédelmi tájékoztató A levéltetvek kártételének megelőzése Az esős, hűvös időjárás ellenére a növényeken kialakultak a levéltetvek első telepei. A különböző fajták megtalálhatók az almán, a körtén, az őszibarackon, a szilván, a cseresznyén és a zöldségnövényeink közül a káposztán, valamint a kiültetésre váró paprikán. Kártételük — a szívo- gatásukkal okozott levélsodró- dáson, levélszáradáson kívül — a különböző vírusbetegségek terjesztésében is megnyilvánul. Jelenlétük már mesz- sziről szembetűnő a leveleket, lombokat, később a gyümölcsöt is borító nagy mennydsé- I gű, fénylő, ragadós mézharmattól. Az ebben megtelepedő másodlagos kórokozó, a korompenész csökkenti a levelek asszimilációs tevékenységét, korai levél-, illetve lombhullást okoz. A levéltetűtelepék kialakulását megyénk minden részién megfigyeltük. A kertészeti kultúrák mellett — különösen Nagyatád és a Balaton-part körzetében — felhívjuk a figyelmet a szántóföldi növények — búza, borsó, kukorica, cukorrépa — fokozott figyelésére. A kártevő kedvező (párás, meleg) időjárás esetén rendkívül gyorsan elszaporodhat, és a veszélyeztetett kultúráikban jelenfos károkat okozhat. Az ellenük való védekezésre a nagyüzemekben és a házikertetoben egyaránt felhasználható a Lebayeid 50 EC, az Unifcsz 50 EC, a Bi-58 EC 0,1 százalékos, valamint a Sumithion 50 EC, a Metation 50 EC 0,2 százalékos töménységben. A gyümölcsfák virágzásának idején rajzó poloskaszagú alma-, körte- és szilvadarazsaknak a meleg, száraz időjárás ugyancsak kedvezett, és tojásrakásuk bőséges volt. Ez a tény a múlt évinél is nagyobb kártételi veszélyhelyzetet teremt. Az ellenük való védekezés akkor eredményes, ha azt közvetlenül sziromhullás után hajtjuk végre, a levéltetű elleni védekezésekkel egy menetben. A javasolt szerek a fentiekkel azonosak. Tömeges a múlt év tavaszán erős károkat okozó gyapjaspille lárváinak kelése. A veszélyeztetett körzetekben — Somogyaszaló, Gamás, Barcs, Lakócsa, Kálmáncsa, valamint a Zselicség területén — a kártevő figyelésére és a védekezések végrehajtására hívjuk fel a figyelmet. Hernyói — az erdészeti kultúrák mellett — valamennyi gyümölcsfát károsítják a lombot pusztítják, és tömeges fellépés esetén tarrágást okoznak. Védekezésre felhasználható a Ddt- rifon 50 WP 0,2 százalékos vagy a Sáridon 40 WP 0,25 százalékos töménységben, illetve erdészeti kultúráikban 3—3,6 kilogramm/íha adagolásban. i
