Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

A szovjet sajtó ünnepén A Pravdát köszöntve Május 5.: a szovjet sajtó nap­ja, 1912-ben ezen a napon jelent meg először a Bolsevik Párt lapja, a Pravda. Valamikor, a húszas évek derekán járt a Szovjetunióban Knickerbocker. a világhírű amerikai újságíró. Sok min­den nagyon tetszett neki, akadt, amit konzervatív pol­gárként képtelen volt megér­teni, s volt olyasmi is, amit -jellegzetesen szovjet dolog­ként« írt meg. Ilyen volt pél­dául az is. hogy leszögezte: valakinek a társadalmi rang­ját, helyzetét az ország életé­ben. a városa, faluja minden­napjaiban elért tekintélyét »a legjobban az jellemzi, hogy jár-e neki a Pravda«- Azaz: Knickerbocker észrevette, hogy a Pravda nem egysze­rűen csak újság, napilap, mint a többi, hanem intézmény, a szovjet életnek olyan eleme, amely nélkül aligha ábrázol­ható, sőt, aigha érthető a szo­cializmus országa. Persze Knickerbocker cso­dálkozását, meglepettségét napjainkban csak kuriózum­nak tekinthetjük, de azt ma, a szovjet sajtó ünnepén is megállapí hatjuk:, a szovjet élet meghatározó eleme a most már a kommunizmus építését szolgáló pártlap, a Pravda. Lenin azt vallotta: a tájé­koztatásnak, a közvélemény- formálásnak, a nevelésnek, a szervezésnek legfontosabb esz­közét a,, sajtót a pártnak kell irányítania. A Pravda szüle­tése óta a párt lobogója alatt harcol, és így lett példaképe és tanítómestere a világ sok ezer kommunista lapjának. Az 1912-i május óta termé­szetesen új és újabb kommu­nista lapok százai, ezrei szü­lettek. A Szovjetunióban, 'a soknemzetiségű ország min­den népének nyelvén napila­pok, hetilapok, folyóiratok lé­giója jelenik meg. Nemrégiben, egy statisztika számoszlopai­ból megtudhattuk, hogy a szovjet sajtó kiadványainak egyszeri példányszáma meg­haladja már a 320 milliót. A szocialista építés kérdé­seiben, a nemzetközi politika problémáiban egyaránt úgy tekintenek világszerte a Prav­da szavára, mint a világ első j szocialista országát irányító í pórt állásfoglalására, vélemé- ! nyére. | A szovjet sajtó ünnepén, a Pravdát köszöntve, mindenek- I előtt új sikereket, eredményes ! munkát kívánunk a Lenin i alapította újságnak. Szakmunkások és szakképzetlenek is Száznál több somogyi fiatal dolgozhat az Hatszáznyolcvan somogyi fiatal dolgozott a Német De­mokratikus Köztársaságban, mióta 1967 májusában a két ország kormányai között egyezmény született magyar fiatalok NDK-beli ideiglenes foglalkoztatásáról. Az idén több mint száz somogyi fia­tal jelentkezését várják a ba­ráti országba. Tegnap Balogh László, a megyei tanács mun­kaügyi osztályának vezetője elmondta, hogy negyven szak­munkásra és hatvanhárom szakképzetlen fiatalra számí­tanak. Akinek nincs szakmá­ja, az NDK-ban betanítás után kap munkakört. Főleg gimnáziumi érettségivel ren­delkezők érdeklődjenek, ám szóba jöhet általános iskolai végzettségűek munkába állí­tása is. Az NDK-ban elismerik a magyar dolgozók itthon szer­zett szakképzettségét. A vál­lalatok hozzájárulnak, hogy a magyar fiatalok továbbké- pezzék magukat a szakmá­jukban, a szakképzetlenek pe­dig általában lehetőséget kap­nak egy-egy szakma alapis­mereteinek elsajátítására. Az NDK-beli vállalat a szakmai gyakorlatról vagy a kint szer­zett szakképesítésről bizonyít­ványt ad. Természetesen a tanuláshoz nyelvismeret szükséges, en­nek hiánya sok fiatal szak­Gyarapítják a tehénállományt OTP-hitelt is igénybe vesznek Az idén eddig tizenöt vem- ] tapasztalható a kisgazdaságok hes üszőt adott el a kisgazda- ! szarvasmarha-tenyésztésé­ságok tulajdonosainak a So­mogy megyei Állattenyésztési ben: a tehenet fejik, a tejet eladják, s a borjakon — azon 99 Felügyelőség. A tenyészállatok Célul, amit saját tenyésztésre zöme a kaposvári járásba ke- 1 visszatartanak — ugyancsak rülrt, de például Törökkoppány '■ gyorsan igyekszenek túladni, körzetében is többet vásárol- Ügy érzi a gazda, hogy a tej tak. Jó néhányon- éltek a 'ie- árával jól kijön, — nem rit- hetóeéiggel, és — a felügyelő- j kaság az évi 4000 litert adó segtól topott igazolás alapján tehen az üszőre pedig biz­— OTP-hitelt vettek ?ganybe. [ Általában azok a gazdák ked­velik az üszőkiihelyezésnélí ezt a módszerét, akiik máskor is a felügyelőség révéin szerezték be a tenyészmarhát, Egv pái- majori gazda például már a harmadik ilyen üsző vételét tervezi, miután az előző kettő jól bevált; egy törökkoppányi tenyésztő pedig egyszerre ket­tőt vett. Tavaly egész évben huszon­három vemhes üszőt adtak el a kisgazdaságoknak, most négy hónap után már tizenöt­nél tartanak. Közrejátszik eb­ben a felügyelőség által a me­gye községeiben rendezett üszővásár Is. ötszáz üszőre kötöttek szerződést, ezek egy része. — az első vevő jogán — visszamaradt a tenyésztőik­nél, a saját állomány szinten tartására vagy fejlesztésére, a többivel megjelennek a vásá­rokon. Perger Vilmos, a felügyelő­ség csoportvezetője és Puska Lajos háztáji felügyelő sze­rint bizonyos fokú szakosodás tos vevő a felügyelőség. A háztáji tehéntartásra a kü­lönböző mértékű dotációk is ösztönöznek. Az idén április 30-ig ezer-ötszáz forintot 1544, háromezer forintot pedig 303 tehén után fizetett ki — a községi tanácsok igazolására támaszkodva — a Somogy me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség. mai előrehaladásának gátja. Az NDK-beli vállalat a nyelv- oktatás, a szakmai képzés és továbbképzés elősegítésére háromhavi fizetett szabad időt ad. A heti munkaidő ne­gyedóra híján negyvennégy óra, s minden szombat sza­bad. (Minderről a járási hi­vatalok, a városi tanácsok és a megyei tanács munkaügyi osztályának dolgozói adnak fölvilágosítást. Jelentkezni is | a fölsorolt helyeken lehet.) Az idén csak szakképzetlen somogyi lányok vállalhatnak munkát az NDK-ban. Húszán betanított elektroműszerész­ként dolgoznak majd Drezdá­ban vagy Erfurtban, öten pe­dig gyűrűsfonóként Ebers- bachban. Tíz esztergályos és köszörűs szakmunkást várnak Rade- beulba. Tíz lakatos, köszörűs, fúrás és gyalus szakmunkás Kari Marx Stadtba pályázhat, ugyanide tizenhárom szak­képzetlen fiatal is jelentkez­het. Lipcsébe öt lakatos és villanyszerelő szakmunkás utazhat, s ugyanitt Somogy ból öt elektrolakatos betaní­tott munkás fölvételét terve­zik. Erfurban öt elektromű­szerész betanított munkást várnak: helyesebben, ott ké­pezik majd őket elektromű­szerésszé. Zwikau tíz somogyi lakatos és öt forgácsoló szak­munkásnak ad majd otthont, s tfz fiatalt lakatosnak sze retnének betanítani. Tizennyolc évesnél időseb­bek és huszonhat évesnél fiá talabbak, továbbá nőtlenek, illetve hajadonok jelentkez­hetnek. A szakmunkások kí­vánságuk. szerint három- vagy kétévi munkavállalásra köt­hetnek szerződést; azok, aki két kint tanítanak be. csak három esztendőre vállalhat­nak munkát, Az idén először — fpleg harminc, éven aluli :— somo gyi vegyész-, építész- és gé­pészmérnökök NDK-beli WMkayaF-alas» ,ÍS..,lehetséges. Egy német nyelvtanár jelent­kezését is várjak a tanácsnál P. D. Itt leltem cs...” Egymillió forint megtakarítás újításokkal Sajátos jubileumot ünnepel­nek a Dorogi Szénbányák Bri­kettgyárában dolgozó Gagarin- hriigáid tagjai. A világ első űr­repülésével egyidős brigád magialakulása óta egymillió forint megtakarítást ért el újí­tásokká.!, javaslatokkal. A 30 tagú karbantartó bri­gádban dolgozó villanyszere­lők. lakatosok, hegesztők, kő­művesek és segédmunkások szinte kifogyhatatlanok az öt­letekből, felfigyelnek minden apróságra és jobbnál jobb ja­vaslatokat tesznek a takaré­kosabb anyaggazdálkodásra, a munkás védelem javítására A «milliomos« brigád való­ságos újítási kultuszt terem­tett a bnikettgyárban. Ebben az üzemben rajtuk kívü-l szá­mos fizikai dolgozó, segéd­munkás foglalkozik újítások­kal. Amikor a Famutfonő-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának vezetőitől érdeklődtem, vala­mennyien ugyanazt a nevet említették: E gyed Izsák Te­réz. Fiatal . kislány kísért az üzembe. Mintha személyes örömet szerezne neki. hogy Terézt keresik, olyan lelkesen beszélt róla. — összementem a nagymo­sásban — csúíolódik Teréz kicsi termetére célozva. — A hat, közül én voltam a csa­ládban az utolsó és a legki­sebb. Az pedig, h^gy huszon­hét éves létemre ma is húsz­nak néznek, a három műszak­nak köszönhető — incselke­dik tovább —, hiszen az üdít és frissít! Tíz éve csinálom. Tizenöt éves voltam, mikor meghaltak a' szüleim. A gyámhatóság helyezett el en­nél a vállalatnál, ahol leány­otthon is van. Az Alföldről származom, testvéreim távol élnek, hát itt Teltem kedves családra. Az az asszony, aki a gyakorlati oktatóm volt ta­nulókoromban; ma is közel áll a szívemhez, de a többi is. Ha új ember érkezik a gyárba, azonnal körülveszik, törődnek vele, segítik. Egy pillanatig sem éreztem egye­dül magam. Elkomolyodik. Kötényében gyapotszálak pihennek. Kicsi labdát formált a tömött, pu­ha kötényből, játszadozva bokszolgatja, és hangosan gondolkodik. — Talán az a baj, hogy egy kicsit elkényeztetik azokat a gyerekeket, akik ide jönnek. Ingyen kapják a szállást, az ebédet, a reggelit, a buszbér­letet. Mi egy évig tanultuk a szakmát, ők kettőig. Mikor azután kemény munkára, műszakba kerülnek, ahhoz már nem fűlik a foguk. Pe­dig igazán meghálálhatnák, amit áldoznak rájuk. Piros-fehér pöttyös kendő­jét leoldja a fejéről: hosszú, sötét hajzuhatag omlik a vál­lára. — Ezért nem ismertek meg kezdetben még a munkatár­saim sem az utcán. Dolgozni pedig nem lehet másképp, csak úgy. ha gondosan el­kötjük a hajunkat. Különben tele lenne az is pillével, mint a ruhánk. Nem titkolja, hogy eleinte furcsa volt a zaj. — Társaimnak köszönhe­tem. hogy ezt a szakmát ma már nem cserélném föl sem­i mivel. Tudom, hogy amit csi­nálok, annak kézzelfogható haszna van. Jó eljátszani az­zal a gondolattal, hogy meny­nyi minden készül azokból a fonalakból, melyek az én orsóimról kerülnek le. 1971 óta KISZ-titkár. A Kállai Éva szocialista brigád tagja, egy darabig vezetője volt. A leányotthon önkor­mányzatában kultűrfelelőe. — Örömet találok abban, hogy emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozom. A mozgalmi munka teljesebbé teszi az életemet. Más vál lalatok fiataljaival, gondjaik­kal. okos, ügyes módszereik­kel is ismerkedem. Érdekesek például a pécsi továbbkép­zések. Nem mondom, előfor dúl, hogy kudarc ér. Ilyen kor elmegy a .kedvem az egésztől. Szerencsére mindig akad a lányok vagy a vege tőim között valaki, aki lelket önt belém. Fintor fut át az arcán: — Csak hát az utánpótlás képtelenek vagyunk kinevel ni. mert akárkit kiszemelünk férjhez megy. No hát ez az. amire nekem nincs időm. Azt pedig ki nem állhatom, ha bárki akcióba kezd . . . A leányszálláson ketten hárman laknak egy-egy szó bábán. Terézéké könyvektől főleg útleírásoktól zsúfolt. Vi lágifjúság, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Film-Szín ház-Muzsika. Képes Filmhír­adó, Somogyi Néplap, Film világ'. Labdarúgás — ezekr* fizet elő Teréz. — Imádom a focit! Az út leírások azért kellenek, mert minden évben külföldre uta zom. Háromezerötszáz forint körül keresek, legutóbb elér tem a négyezer forintot. La kasra mindössze száznegyve net költők. Szeretek színház ba. moziba járni, olvasni, jó kát enni, nagyokat aludni Tudok takarékoskodni a tu ristautakra. Jártam már az NDK-ban. Lengyelországban Csehszlovákiában, a Szovjet unióban, és kétszer Jugoszlá víában. Az idén Bulgáriába utazom. Gombos Jolán Rend a fejekkel E gy tapasztalt egészségügyi vezető tollal ragadott. Örömmel, segítőkészen, azonnal. Fejek és tettek cím-- mel április elején írtam az egészségügy egységesítése­rői, a miniszteri utasításról, a néha nagy port kavaró, de egy­re higgadtabb vitákról, törekvésekről. Nem titkolom: he­lyenként a jegyzet is váltott ki vitát; miért is tagadnám, hi­szen ez volt a célja. A kórházigazgató főorvcs azonban nem vitatkozott. Talán nem neheztel érte, ha idézek leveléből egy részletet: „Érdeklődéssel olvastam a Somogyi Néplap egészség- ügyi integrációiról szóló cikkét. Annál is inkább érdekelt, mert a miniszteri utasításban régi elképzelésemet látom ,,tör­vényerőre emelkedni’’, s ez engem is nagyon lelkesít. A me­gyei kórházaknál nem megy vita nélkül a megvalósítás. De Somogynak van két másik kórhaza is. ahol nem új az integrá­ció, sőt. hagyományai vannak, örülnék, ha tapasztalatainkkal valamelyest segíthetnénk a megyei gondok megoldásában is.’’ Nagy múlttal nem dicsekednél a siófoki kórház; éveinek száma alig haladja meg emlékezetesen elhúzódó építésének idejét. Működésének nyolcadik évére azonban sok jó tapasz­talat halmozódott föl a korszerű irányításról, s ezt valóban nem árt közzétenni. Dr. Viczián Antal azonban ennél is mesz- szebbről indult. Mutatta a Marcali Járási Tanács 1967. július 28-i határozatát, mely á húszéves fejlesztési tervvel foglalko­zik. Ott már akkor hitet tettek az egységes egészségügyi irá­nyítás mellett. Nem kétséges, máshol is próbálkoztak az or­szágban. Voltaképpen évtizedek óta él a gondolat, de min­denhol külön utakon jártak. Miért? Mert nem volt rá „pa­rancs”, azaz utasítás. Csak irányelvek voltak. Azokat meg vagy végrehajtották, vagy nem. Társadalmi tanulság’ Hány munkaterület követelne még utasítást az irányelvek mellé . .? A fölfedezés nem új, az ötletet az élet szülte, mégpedig a kisebb helyeken, a községekben és a vidéki kórházakban, ahol nem is lehetett másképp szervezni az egészségügyi ellá­tást. Siófok előnyös helyzetből indult. Nem kellett küzdeni az elavult, a begyöpösödött, a régi ellen; új volt a kórház, a rendelőintézet, s.a városban, .nagyrészt újak az egészségügy dolgozói is. Ezek az adottságok azonban önmagukban nem ol­dották volna meg az akkor — országosan — távlati elképzelé­seket. Kellettek a gondolkodó fejek, kellett a felhalmozódott tapasztalat. S . jóllehet a megyei szakvezetés nem túlságosan lelkesedett érte (mert nem volt rá parancs!). Siófokon mar évekkel ezelőtt megvalósult és továbbfejlődött a kórház-ren­delőintézeti egység. S hogy ennek elsősorban a beteg élvezi a hasznát? így igaz. De sokat kaplak általa az orvosok, az egészségügyi dol­gozók is. Az igazgatói irodában tanulmányoztam a kórház­rendelőintézet úgynevezett organogramját, azaz a hovatarto­zást, a szervezeti fölépítést. Bonyolultnak látszott, némi figyelemmel azonban kiolvasható belőle az egész rendszer. Például. A kórház gyermekosztályához tartozik a városi körzeti gyerekorvosi, az iskolaorvosi, a védőnői és a mozgó szakorvosi szolgálat is. Egy kézben összpontosul a vezetés, s a főorvos ugyanolyan jogkörrel irányít, mint a saját osztá­lyán. Munkáltatói jogot is kapott. M ilyen a kapcsolat a járás községeivel? Négy „utazó nagykövei;”, az úgynevezett sáv-belgyógyász főorvo­sok járják a vidéket. Mindegyiknek hét körzeti orvo­sa van. Konzíliumot tartanak, s ha kell, fele idejüket vidéken töltik. A kórház belgyógyászatával olyan erős a kapcsolatuk, hogy például ügyeletet is vállalnak. Az irányítás az osztály- vezető főorvosé. Az együttműködésből többek között az a ha­szon is‘származik, hogy a sáv-főorvos vidékről tudja befolyá­solni a kórház betegforgalmát. Néni sorolom tovább. Tény, hogy valamennyi szakrende­lés átkerült a kórházi osztályvezető főorvosok hatáskörébe, s a városban — a közegészségügyön és bölcsődéken kívül — mindent hatósugarukba vontak. A rendelőintézeti igazgató (egyben kórházigazgató-helyettes) azokért a szakmákért fe­lelős. melyeknek nincs kórházi osztályuk. Siófokon azt tapasztaltam: rend van a fejekben. A kor­szerű szervezettségnek nincs ellenlábasa. Miért is lenne? Az orvosok dolgoznak a kórházban és a rendelőintézetben is, de már az asszisztensek között is megvalósult a „körforgás”. CTermészetesen a rendelőintézeti asszisztens nem. vállalhat ápolónői munkát a kórházban.) Nem „deklasszált” már a rendelőintézeti sebész, aki „csak kötözött és tályogot nyitott” azelőtt. A munka, a terhelés kiegyenlítődik; csaknem annyi operációja van, mint a kórházi sebésznek. Eredményes harc ez az egyoldalúság, a fásultság, a lemaradás ellen. Es jobban becsülik egymást a szakemberek. Most az a cél, hogy a rend­szeres továbbképzés révén a körzeti orvosok is közelebb ke­rüljenek a kórházhoz. Ahogy a szenvedélyt, a lelkesedést ér­zékelhettem, nem lesz akadály. Olvastam egy izgalmas .tanulmányt, amelyben kimutat­ták': ha országosan egy nappal csökkenne az egy betegre jutó ápolási idő, az 4,5 milliárd forint megtakarítást jelentene. Ehhez „csupán” az kell, hogy előbb fedezzék fel a kórt, s a beteg oda kerüljön kezelésre, ahol gyógyulásának minden feltétele megvan. Azaz: végre kell hajtani az integrációt. A siófokiak példája is ezt bizonyítja: ott már megszűnt az át­fedés; a röntgennél, a laboratóriumi vizsgálatoknál, az EKG- hál létjesen kikapcsolták a fölösleges ismétlés lehetőségét is. A párhuzamosság felszámolása azonos az ápolási idő egyna­pos csökkenésével. De tétféle mást is. Egységes kartonrend­szert dolgoztak ki. Az új dokumentáció egyszerűsíti az ügy­intézést, növeli a betegekre fordítható időt, s évekre vissza­menően hű képet ad. M eglepő számok: ha az átlagos ápolási idő országosan 15-ről 1.4 napra csökkenne, ezzel egy év alatt 2283 re­latív ágyszámnövekedést érnénk el, azaz a kórházak 130.000 beteggel többet tudnának fölvenni. Dr. Viczián Antal nem beszél integrációról*és egységesí­tésről sem. Azt mondja: integráció egyenlő hatékonyság. A megelőző gyógyító munkában sem árt használni ezt a fogai- ma*- Jávori Béla Ij gépek segítik a zöldségíermeszlést A nagyüzemek zöldségtermő területének átlag egynegyedén már gépesítették a termesz­tést, szedést, s ez nemzetközi összehasonlításban is jó ered­mény. A zöldségtermesztés: kormány program megvalósí­tására a tervek szerint 1980- han már az ország nagyüzemi tóldségterrnő területének kö­rülbelül a fele gépesítve lesz. A kézi erőt helyettesítő, ter­melékeny gépeket a Mezőgáp- íejfesztő Intézet alakítja ki, s munkájuk nyomán az idén is egész sor új gép mutatkoz­hat be a mezőgazdasági üze­mekben. Már gyártják azokat az új zöldbab-betakarító gépeket, amelyek .júliustól Békés, Szol­nok és Bács-Kiskun megye ter­melőszövetkezeteiben csökken­tik a munkaerőgondot. Ezek a nagy teljesítményű gepek egy műszak alatt egy vágom termést takarítanak be. To­vább folytatódik az intézetnél kifejlesztett komplex paradi- csoimermesztő-betakarító ge­pek elterjesztése is, az idén négy további gazdaságban, tér­nek rá alkalmazásukra. Nagyüzemben az idén írni- tatkoaik be az eddigieknél háromszor nagyobb teljesít­ményű új hagymaszedő gép. A Makó környéki üzemekben próbálják ki, s ha beválik, megkezdődik sorozatgyártása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom