Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Kaposváron Egy év munkáját értékelték Tegnap tártotta évi köz­gyűlését a Fogyasztási Szö­vetkezetek Somogy megyei Szövetsége. A részvevőket — az áfész-ek, takarék- és la­kásszövetkezetek küldötteit — dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte. Az el­nökség beszámolójához — mely a tavaly május 8-án megtartott közgyűlés óta vég­zett munkát ismertette —, a felügyelő bizottság jelentésé­hez, a küldöttközgyűlés bi­zottságainak 1975. évi mun­kájához szóltak hozzá a rész­vevők. A karádi áfész elnöke. Pa- velka Béla, aki egyben az if­júsági bizottság elnöke is. elsősorban a fiatalok helyze­téről beszélt. A megye szövet­kezeteinek vezetésében erő­teljes fiatalítás indult meg. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a mült: évi tisztújítások során a szövetkezeti vezetők testületéibe átlagosan 15 szá­zalékos arányban kerültek fiatalok a korábbi hat száza­lékkal szemben. A középve­zetők között a' fiatalok ará­nya mintegy 30—40 százalé­kos, különösen sokan dolgoz­nak közülük áruforgalmi elő­adóként. boltvezetőként, vala­mint csoportvezetői es ha­sonló beosztásokban. A fia­talok erkölcsi és ^nvagi meg­becsülése . ugyancsak meg­nyugtató. Pavelka Béla hang­súlyozta, mennyire fontos a harminc éven aluliak nagyobb arányú bevonása a szocialista, munkaversenybe. lényeges, hogy fokozódjon közéleti te­vékenységük. A hozzászólók többsége a szakember-utánpótlás kérdé­sével foglalkozott. Ez a szö­vetkezeti mogalom egyik égető gondja. Köztudomású, hogy sokáig nem volt ilyen Bizottságok a vállalatoknál Vállalati művelődési bizott­ságok megialaikítását javasolta a Szakszervezetek Országos Tanácsa, A SZOT-kezdemé- nyeaessal az Országos Köz- művelődési Tanács elnöksége i;s egyetértett; legutóbbi ülé­sén megáiMapította: a munkás- művelődés következetes fej­lesztése gazdasági érdek is, sürgős feladat. Ennek telje­sítését előmozdítják a vállalati művelődést bizottságok, ame- i Iveket a m/inisztériuirm és ta­nácsa irányítású iparvállala­toknál, építőipari, közlekedé­si* hírközlési, kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatoknál, mezőgazdaságii üzeméknéü, va­lamint intézményeknél hoznak létre. Ezek a bizottságok — mint az irányelvekben meg­fogalmazták — segítik majd a vállalatok vezetését, gazdasá­gi-társadalmi szervezeteit a hatékony művelődési tevé­kenység kialakításában. Ösz- szehangolják a vállalatok ok­tatási, továbbképzési és köz- művelődési tevékenységét, igyekeznek elérni, hogy a gaz­dasági intézkedések, a váília- lati közélet is ösztönözze a művelődést, az aktív művelő­dést. Feladatuk továbbá: meg­honosítani az ismerettár jesz- tes, az olvasásra nevelés, a pi­henés, szórakozás korszerű formáit. A művelődéspolitikai célok­nak megfelelően. — javasolták az ülésen, — az irányelvek hangsúlyozzák a szooiailista- brigádak, munkás szállások, ingázó dolgozók művelődését segítő tennivalóikat, pontosan írják elő a vállalati bizottsá­gok ezirányú feladatait. Indo­kolt lenne a bizottság hatás­körét kiterjeszteni a vái'.aiati- szövetkezeti kulturális alapok hasznosításának ellenőrzésére. Az Országc« Közművelődé­si Tanács elnöksége fölkérte a SZOT elnökségét: a KISZ kb val, az OKT titkárságával és a Kulturális Minisztériummal együttműködve május 31-ig egészítse ki a vállalati műve­lődési bizottságok működését 'meghatározó irányelveket. irányú képzés és még rriost is kevés fiatal kötelezi el ■magát a mozgalomnak. Án­gyán Imre, a csurgói áfész és a MÉSZÖV szövetkezet­mozgalmi és közművelődési bizottságának elnöke hang­súlyozta, hogy nem használ­ják ki kellőképpen az ösz­töndíj-szerződés adta lehető­ségeket. A bizottság tevé­kenységét értékelve elmond­ta. hogy elsősorban a köz- művelődési feladatok megol­dását tekintették fontosnak. Ügy látják, hogy a szövetke­zetek többsége megvalósítot­ta a MÉSZÖV elnökségének a közművelődéssel kapcsola­tos -ajánlását. A kisközségek, puszták lakóinak művelődé­séért azonban az eddiginél lé­nyegesen többet kell tenni, és helyes, ha az igazgatóságokba a művelődési munkához értő tag is kerül. Több hozzászóló — köztük Elek Sándor, a balatonszár- szói áfész elnöke — beszélt arról, miként javítható a la-- kosság áruellátása. A zöld­ség-. gyümölcsellátásróL szól­va kiemelte a fóliás termesz­tés jelentőségét, hiszen enél- kül sok helyütt egyáltalán nem lenne friss zöldség, gyü­mölcs az üzletekben. Több küldött szólt a nagy­kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek közötti kapcso­lat fejlesztésének fontosságá­ról, mivel ez sokszor nem ki­elégítő. Szó volt a takarék- szövetkezetek munkájáról, és arról, hogy mennyire fontos együttműködésük az áfész-ek- kel. Dr. Szabó András, a la­kásszövetkezeti választmány elnöke elemezte a lakásszö­vetkezetek összevonásának je­lentőségét. A kérdésekre dr. Szamos- kövi László — aki a SZÖ- VOSZ képviseletében vett részt a közgyűlésen — és dr. Kiss József válaszolt. Ezt kö­vetően a részvevők személyi ügyekben döntöttek, majd egyhangúlag elfogadták a? előterjesztett határozati ja­vaslatot. A közgyűlésen is­mertették az Országos Béke­tanács május 8-i felhívását. A küldöttek úgy döntöttek, hogy a jövőben is rendezvé­nyekkel, megemlékezésekkel szállnak síkra a világbéke ügye mellett. Az egyes szövetkezetek képviselői délután választ­mányi üléseken folytatták munkájukat. Egymilliós társadalmi munka Főszezonra elkészül a játszópark A CSALÁDOK, a gyerme­kek szeretető a fő mozgató­rugója ‘annak a hatalmas mé­retű tái'sadalmi munkának, amelynek eredménye most már egyre jobban észrevehető Ba- latonföídváron. A déli part első játszópark- ja épül a virágairól híres üdü­lőhelyén. A községi pártveze­téséig kezdeményezése nagy visszhangot keltett minden vállalatnál, kirendeltségnél, intézménynél, s ennek kö­szönhető a sok-sok felajánlás. Százszor-száz méteres terü­leten alakítják ki a játszóte­reket, mégpedig korosztályon­ként külön-külön. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgató­sága az első perctől felkarolta e javaslatot, s vállalta a tár­sadalmi tervezést. Schneider Gáborné kertészmérnök már teljesítette is: minden tervet letett a tanács asztalára. Annyi ötlet, felajánlás szüle­tett, hogy a Hazafias Népfront kebelében megalakított opera­tív bizottság nélküliem lehet­ne pontosan összehangolni a munkákat. Az pedig van bő­ven. hiszen az egymillió-ki- lencszázötvenezer forint érté­kű beruházásból a társadalmi munka értéke körülbelül egy­millió forintot tesz ki. A DUNÁNTÚLI Regionális Vízmű Vállalat kirendelt - sége, a SZOT-igazgatcság. a DÉDÁSZ-kirendeltség elké­szítette a játszóeszközöket a parkba. Ez mintegy 280 ezer forintos ajándék a gyerekek­nek. A volt motel- és a golf­pálya közötti részen előkészí­tették a területet. A körös- hegyi téglagyártól tízezer köb­méter földet szállítottak oda. A pécsi ÉPFU felajánlott se­gítségét vették igénybe. Szép lesz a park. a játszóte­reket virágágyások, bokrok választják el egymástól. Már megérkezett a negyvenfajta növény — díszfa, évelő, egy­nyári virág stb. — Földvárra. A hétvégeken egyre több földvári i nd ul társadalmi munkára, így volt ez szomba­ton és vasárnap is. A KISZ­esek, az úttörők, a pártalap- szervezet tagjai dolgoztak a területen; az oda hordott föl­det egyengették el. A munka nagyja persze még hátra van, s erre mindenki készen áll. A KISZ-szarv ezer. az iskola pél­dául ötszáz—ötszáz óra társa­dalmi munkát ajánlott fel. Tóth János tanácselnök el­mondta. hogy pénteken dél­után hatvan iskolás folytatja a munkát, szombaton pedig a SZOT-igszgatóság, a pártüdü­lő, a KISZ-szervezet serény­kedik a jövendő játszópark­ban. Elterítik a salakot az utakon, elkülönítik egymástól a korcsoport szerinti tereket, s megkezdik a növények ülte­tését. BALATONFÖLD VÁR és kör­nyéke egyre jobban a csalá­dos és a- gyermeküdültetés fel­legvára lesz. Éppen ezért jó­kor kezdték ezt a beruházást, amply sok örömet szerez majd a szülőknek és a gyerekeknek is. A tervek szerint a fősze­zonra, július elejére kialakul a játszópark. Minden létesít­ményével együtt pedig jövőre készül el. Az egymillió forint értékű társadalmi munkát akár emléktáblán is megörö­kíthetnék majd, hogy az or­szág különböző részeiből ér­kező dolgozók megtudhassák: kiknek az ajándéka e gyer­mekparadicsom. Lajos Géza Mai kommentárunk Kevés a szakképzett eladó, felszolgáló. Kénytelenek va­gyunk azokat alkalmazni, még gyakorlat hiányában is, akik legalább kedvet érez­nek a kereskedelemhez, a vendéglátóiparhoz. Ennek következménye, hogy inkább csak beszélünk a kulturált, szocialista kereskedelemről; saját hibánkon kívül nem tudjuk a kiszolgálás, a ven­déglátás színvonalát úgy emelni, ahogy azt joggal el­várnák tölünk. Nincs olyan esztendő, hogy ilyen panaszokat ne lehetne hallani a tanácsi és a szö­vetkezeti vállalatok vezetői­től. főként azoktól, akik a Balaton menti üdülőhelye­ken tevékenykednek. Évekkel ezelőtt hasonló gondokkal küzdött a siófoki fogyasztási szövetkezet is. Egyetlen példát erre: a Sió Aruház megnyitásakor a kétszáz dolgozó alig 25—30 százalékának volt megfelelő a szakképzettsége. S hason­ló gondokkal küszködtek más üzleteikben is. Következetesen arra töre­kedtek, hogy a gyakorlott előadókat, felszolgálókat be­iskolázzák, szakmai képzett­séget szerezzenek, vizsgát tegyenek. Ám a siófoki ke­reskedelmi, vendéglátó szak­munkásképző intézet a szö­vetkezet dolgozóinak csak egy részét tudta szakmun­kássá képezni. saját erőbői Ezért határozták el az áfész gazdasági és pártvaza- tói, hogy saját erőből meg­gyorsítják a szakmunkáskép­zést. Főként a szocialista brigádok közösségeire és a pártcsoportok vezetőire tá­maszkodtak ebben, akik na­gyon sokat segítettek társaik meggyőzésében. Márciusban, indítottak a szövetkezetnél egy tizhóna- pos szakmunkásképző lapfo- lyamot, amelyre 90 gyakor­lott kereskedelmi, 22 vendég­látó dolgozójuk jelentkezett. Havonta egyszer a szövetke­zet szakemberei tartják a foglalkozásokon az előadáso­kat. Az érdeklődésre jellem­ző. hogy a megjelenés eddig csaknem teljes t'olt. Ezt jó előkészítéssel es azzal érték el. hogy az előadók alaposan felkészülnek a foglalkozásra, nagy segítséget adnak a szakmai vizsga előtt álló dolgozóknak. Jól járnak az eddig szak­képzetlen eladók, felszolgá­lók, mert az eredményes vizsga után magasabb bér­rel folytathatják munkájú­idat. Jól járnak a vevők. A siófoki áfész példáját más, szakemberhiánnyal küzdő vállalatok, szövetkeze- i tek is követhetik. Újból csak a Sió Áruházat említjük. A tanfolyamra innen járnak legtöbben, s a vizsga után a dolgozók .97 százalékának lesz meg a szakmunkásvísz- gája! Sz. L. Milyen legyen a mennyezet? Megújulnak az épületek Gépipari együttműködés Együttműködés alakult ki a i magyar és az osztrák szer­számgépipar között. Egy ko­rábban kötött megállapodás alapján a magyar számjegy- vezérléses szerszámgépek egy részébe egy osztrák vállalat öntvényeket gyárt, s a kész gépekből megvásárol néhá­nyat. Az első megrendelést az öntvényekre a Technoimpex külkereskedelmi vállalat nem­rég küldte Ausztriába. 1970 és 1975 között Somogy megyében 722 lakást újított fel es korszerűsített a Somogy megyei Ingatlankezelő, Köz­vetítő és Felújító Vállalat. Ez a munka különösen a váro­sokban fontos: a régi, de fnég használható épületek megszé­pült homlokzatával a város­kép változik előnyösen, a bel­ső korszerűsítés pedig a laká­sok minőségét javítja. A fel- újtítások-korszerűsítések fo­kozódó jelentőségét mutatja, hogy az IKV a IV. ötéves tervben erre a célra 80 millió forintot fordított, 1980-ig pe­dig 123 millió forint felhasz­nálását tervezi. Ez a munka azonban a meglehetősen bonyolultak kö­zé tartozik. Már a lakók ide­iglenes kiköltöztetése is ren­geteg bajjal jár. A jelentős korszerűsítéssel — jogszabály mondja ki — megszűnik a la­kásbérleti jogviszony. S ez számtalan félreértés, felhal­mozódó emberi indulat forrá­sa. Pedig a gyakorlatban a kor­szerűsített lakásba — az ese­tek 95 százalékában — a régi bérlő költözhet vissza. (Kivé­ve, ha a lakás meghaladja igényjogpsulteágát.) Másoknak azért fáj a fejük, mert a kor­szerűsítés során az indokolat­lanul nagy alapterületű laká­sok terüiéte csökken. (Pél­dául egy negyven négyzetmé­teres szoba húszra.) A költöz­ködésről önmagában is azt tartják: kész leégés- Márpe­dig, ha megjelennek az IKV brigádjai, kétszer is költözni keli... Az IKV-nál számon tartják a köz- és lakóépületek állapo­tát. Mmdén érben tervezési címjegyzék készül, amely tar­talmazza, hogy két év múlva hol válik esedékessé a javítás, karbantartás, felújítás, kor­Dús legelők között Vannak állattenyésztő te­lepek, ahoya jó érzéssel lép be az ember. Már a külső sokat elárul arról, hogy a gazdaságnak mennyire szív­ügye a telep. A múlt évben a húshasznú szarvasmarha­tenyésztő vállalkozás itt, Iha- rosberényben rendezett bemu­tatóval egybekötött tapaszta­latcserét: ez a telep valóban méltó arra, hogy tanulságul szolgáljon. A három évre szóló beru­házási program tavaly feje­ződött be. Ez évben fokoza­tosan jószág kerül valameny- nyi férőhelyre. Épp úgy nem egy év munkája lesz ez, mint ahogy az egész húshasznú tenyésztési rendszer kialakí­tása sem egy év feladata Volt. Először a bekötő út épült, azután sorban a három 100 férőhelyes istálló, a 25 férő­helyes elkülönítő, amelyre — ahogy Horváth László elnök megjegyezte — eddig sze­rencsére nem volt szükség. Ezzel párhuzamosan folyt a munka a telep körüli földe­ken: a hároméves program során mintegy kétszáz hek­tárra telepítettek gyepet, il­letve javították a meglevő területeket. E szövetkezetben a húster­melés a fő cél, de nem kizá­rólag erre áz ágazatra sza­kosodnak. Az iharosi részér, levő százas tehenészet jelen­leg is és a jövőben is tej­hasznú állomány marad, s legalább akkora gondoskodás­ban és figyelemben részesül mint a HSZV-telep. — A negativizálás után, ta­valy, sajnos csak 2070 liter volt a tehenenként! tejterme­lés- — mondta az elnök —, erre az évre 2200 literes ho­zamot terveztünk. Az első ne­gyedév tapasztalata biztató: tejértéke'sítési tervünké 126 százalékra teljesítettük. A HSZV-telepen jelenleg 158 tehén és a szaporulat van. Tervük szerint az év vé­gére kétszázas állomány lesz itt. Az Istállókhoz csatlakozó silóterekben mindenütt j'ócs- kán van még takarmány, a szénapajtákban ott a szálas. Ez' a tartalék is arról tanús­kodik: jó gyakorlatot alakí­tott ki a nagyüzem azzal, hogy az egész takarmányter­melést, -gazdálkodást a fő- állattenyésztő kezébe adta. így nincsenek viták a két ágazat között. Tavaly 99 hízómarhát szál­lítottak el a telepről, az idén. a beruházás befejezése utáni első évben 131-et kívánnak értékesíteni. Tizenhat hízóbi­kát már elvittek — vala­mennyit exportra —, tizen­kettő szállításra vár. Dús legelők ölelik körül a telepet. — Holnap kezdjük a kaszá­lást — mutat az elnök a ha­ragoszöld gyep felé. — Egy részét silózzuk, a többi szé­na lesz a tejelő állománynak. A kétféle hasznosítás ilyen szempontból is jól kiegészíti egymást. Néhány nap. azután először az üszők mennek, majd a teljes állomány kiköl­tözik a legelőre. Évekig tartó munka után a gyümölcs most érik be. V. M. szerűsítés. A felújításra szánt épületek jegyzékét évente a városi tanács hagyja jóvá. Ez után ütemterv készül majd terveket rendelnek és — amit saját kapacitással a vállalat nem bír — szerződéseket köt­nek más kivitelezőkkel. A friss terveket felülvizsgálják: indokoltak-e az előírásai, akadnak-e elvégezheletlen javaslatai, s lehetne-e többet korszerűsíteni? A tervbírála­toknál mindig ott ülnek a te­rület első számú »gazdái«, az építésvezetők. Amikor így kialakul az — egyáltalán nem végleges — program, akkor kezdődik a költöztetés és a munkások fölvonulása. Ha ilyen tervszerűen készí­tik elő a munkát, miért megy mégis lassabban néhány ka­posvári épület felújítása? Az egyik ok: a felújítás-korszerű­sítés nem sorolható egy kate­góriába az iparszerű építke­zésekkel. Kész lakóépületek­nél nem lehet alkalmazni be­építhető szerelvényeket, min­den lakásba egyedi berende­zés kell. A házsorokba ékelt épületekben szűk a hely, a munka nehezebben gépesít­hető. A Május 1. utca 14- szá­mú háznál például nem ka­pott az IKV közterület-fogla­lási engedélyt: a háznak nincs udvara, a lakók a felújítás alatt is a lakásban maradtak. Akad ezenfelül néhány más hiba is. A vállalat nem a szo­kásos nagykereskedelmi csa­tornákon keresztül kapja az anyagot. A téglát, a cementet, a' különböző szerelvényeket sokféle forrásból szerzi be. Akad a tervezés-kivitelezés­ben is néhány hiba. A Május 1. utca 8. számú épületet a júniusi határidő helyett csak decemberben fejezik be. Itt a tervezői körültekintéssel van baj. A tervező nem mérte föl, hogy ki kell dobniuk a régi salakbeton födémet. S akkor megindult a huzavona: milyen mennyezet legyen az emberek feje fölött? Végül megegyez­tek: fából készül majd- A ge­rendákat most is fűrészelik még! Ezért húzódik el az át­adás. Az IKV építőipari szer­vezetében is vannak hibák, régi beidegződések, a korsze­rűbb szervezési eliárásokkal szembeni értetlenség. Az IKV ma még az épüle­tek felújításának mintegy fe­lét vállalja, a többit szövet­kezetek, vállalatok végzik. 1980-ra ezt a részarányt 70— 80 százalékra emeli. Cs. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom