Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

A munka volt a középpontban Több komplex műtrágya kellene fi felszólalások „jogalapja ff A «Begyei KISZ küldöttgyű­lésén a részvevőik felhívással fordultak Somogy fiataljaihoz, munkára szólították az ifjú­ságot megyénk ötödik ötéves tervéért. Ez a felhívás is bizonyítja; a küldöttgyűlés »munkaköz- pontú« volt. A felszólalások­ban is mindenki említette azt, hogy milyen »munkasikere­ket« értek el eddig szűkebb hazájukban és milyen felada­tokat vállalnák. Azt hiszem, nem közhely: ez a teljesít­mény és ezek a tervek adnak alapot a fiataloknak ahhoz, hogy jogaikról, kéréseikről — és ha kell, követeléseikről — beszéljenek. Szolnoki Erzsébet siófoki küldött, az 523. sz. szakmunkásképző intézet ta­nulója is először elsorolta, hogy milyen társadalmi mun- kaakctókon vettek részt az is­kola KISZ-esei, hogy miként igyekeztek az ifjúkommunis­ták segíteni a tanulmányi munkát — mert ez is munka, a diák legkomolyabb munká­ja. Weisz Zoltán, a me­gyei tanács ifjúsági titkára át­fogó elemzést mondott a ta­nácsok ifjúságpolitikai mun­kájáról és több olyan létesít­ményt is felsorolt, mely az if­júság szolgálatára épült. Ki­emelte: — Az ifjúság legfontosabb gondja a társadalom gondja is. Megoldásuk társadalmi fel­adat. Ez azt jelenti, hogy to­vábbra is az ifjúsági törvény folyamatos végrehajtása a cé­lunk. De ne feledjük, nem a jogszabály és a paragrafusok jeleneik az ifjúsággal való foglalkozást. És a legfonto­sabb nevelőeszköz a cseleked- tetés; az, hogy mindenbe be­vonjuk a fiatal nemzedéket. Ahogy az a megyei KISZ­bizottság beszámolójában is I Szinte válasz volt erre Kp­szerepel és kitűnt Weisz Zol- vacs József göllei fiatal föl­tan szavaiból is: a felnőttek | szólalása. Elmondta, hogy »végleg és visszavonhatatla­nul« felismerték, hogy a fia- tatokkal együtt dolgozva kell épiteni a társadalmat. Cseres­nyés István, Kaposvár küldöt­te. a városi KISZ-bizottság titkára így szólt erről: — A munkásfiatalok közül egyre többen lesznek ifjúkom­munisták. A munkában helyt­állnak, sőt kezdeményezők. Az idősebb »szakik« és a vezetők véleménye, hogy mindig lehet rájuk számítani. A termelést előrelendítik, és közben a gondolkodásmódot is alakítják versenymozgalmaik. Azaz a fiatalok tudato­san alakítják sorsukat. László Zsuzsa, a marcali járás kül­dötte Buzsákról érkezett. A világnézeti nevelésről beszélt: — A KISZ-szervezet a poli­tikai képzéssel harcol a káros nézetek ellen. Községünk el­maradott település volt. Az emberek gondolkodásmódjá­nak átalakítása hosszú időt igényel, a mi dolgunk, hogy ezt a folyamatot amennyire tudjuk meggyorsítsuk. Tud­juk, hogy ez nem »kampány- munka«, hanem alapos felké­szülést igénylő, nehéz, folya­matos tevékenység. A munkának ez a másik, nehezebben mérhető formája. Nincs darabszám, súly, rmeny- nyiség, objektív mérce. Ha­sonlóan nehéz »mértékegysé­get« találni ahhoz a tevé­kenységhez, amelyről Suhajda Imre, Siófok egyik delegátusa beszélt: — A munkásfiatalok között, sajnos, nem sikerült úgy a tagépítési tevékenység, ahogy kellett volna. A pártfogolási rendszert javítani kell . községükben a vegyes össze­tételű alapszervezetben, ahol igen nehéz összefogni a fiala­tokat, milyen kiváló, moz»ó sitó aktívaháiózatot hoztak létre. A mozgósítás, agitálás egy másik formájáról szólt Vértes Elemérné, a Fonámunkás Kis- színpad tagja, aki szenvedé­lyes hangon beszélt az amatőr művészek tevékenységéről. Munkás, munka, dolgozni, cselekedni, agitálni, alakítani mozgósítani... Rokon fogal­mak, előremutató szavak. So­mogy ifjúkommunistáinak el­kötelezettségét bizonyítják. Kecsmár Ilona, a KISZ kb osztályvezetője beszélt arról, hogy á központi bizottság mi­ként vélekedik Somogy KISZ- eseiről, elismerő hangon szólt az eddigi munkájukról, és ter­veiket ismerve szintén dicsé- rően nyilatkozott. Felhívta a figyelmet egy hagyományra is: — Ne feledkezzenek meg ar­ról, hogy az előző kongresz- szuson úgy ismerték a somo­gyiakat: az »éneklő Somogy« képviselői. A XI. pártkong­resszuson hangsúlyozták az emberi kapcsolatok fontossá­gát. A ti jókedve tele, éneklé­setek, vidámságotok az egyik bizonyítéka a jó közösségnek. És csak a jó közösség képes jó munkára. Munkaközpontú értekezlet; ezt írtam, amikor elkezdtem a beszámolót a hozzászólásokról. És mivel fiatalok tanácskoz­tak, »stílszerűen« a vidám­sággal fejeztem be. A két do­log nem zárja ki egymást, sőt erősíti. Luthár Péter Ügyintézők tanfolyama Fonyódon Segítség: a munkához A pihenés helyett a mun­káról esett a legtöbb szó a fonyódi Tungsram-üdülőben. Száztizenöt somogyi társada­lombiztosítási ügyintéző hat­napos továbbképzésen vett itt részt. Az előadások nagy segítséget nyújtanak számuk­ra a tavaly életbe lépett tár­sadalombiztosítási törvény jobb megértéséhez. Hampó Ferencné, a Somogy megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság titkárságának, egyben a tanfolyamnak a vezetője ezt így fogalmazta meg: —• A törvény és a gyakor­lati munka során felmerült problémákat két csoportban bejszéltiik meg- Külön tartot­tunk előadásokat átoknak, akik már több éve dolgoznak a vállalati kifizetőhelyeken társadalombiztosítási ügyin­tézőként, és külön azoknak, akik néhány éve kerültek er­re a munkaterületre. Érthe­tően más-más »órarenddel«. Az első csoportban a konzul­tációkból, a másodikban az előadásokból volt több. Sokkal többen jelentkeztek, mint amennyire számítottunk. A részvevők egy részét IBUSZ-szobákban kellett el­helyeznünk, annak ellenére, hogy a környékbeliek közül sokan úgy járnak be a fog­lalkozásokra. A társadalom- biztosítási ügyintézőkön, kívül — éppen, mert az új törvény­ről volt szó — néhány belső ellenőr és felülvizsgáló is kérte, hogy részt vehessen a tanfolyamon. — Kik tartották az előadá­sokat? — Igazgatóságunk munka­társai. Közülük is kiemelném az ellenőrzési osztály veze­tőit. A legtöbb előadást ők tartották, hiszen a törvényt, az üzemi viszonyokat legátfo- góbban ismerik. Bilcali Rózsa, a Rákospalo­tai Bpr- és Műanyagfeldolgo­zó Vállalat marcali telepéről érkezett: — Utoljára három éve vet­tem részt társadalombiztosí­tási tanfolyamon, s hogy most újból itt vagyok, arra a munkám miatt van szükség. Halbreiter Kurtné szintén Marcaliból jött, a járási épí­tő és szakipari szövetkezettől. — Nálunk I73-an dolgoz­nák. Nem nagy létszám, mun­ka mégis akad bőven. Nekem különösen segít a tanfolyam- Anyagkönyvelői munkát is végzek, s eddig nem nagyon volt időm a törvény tanul­mányozására. Solt Petemé, a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezető ügyintézője is arról beszélt, hogy a törvény meg­jelenése után feltétlenül szük­ség volt erre a tanfolyamra, hisz a gyakorlati munkához elkerülhetetlenül szükséges. — A szemléltető eszközök és az előadások jegyzetei a későbbiekben is használhatók lesznek. Számomra különösen sokat jelent, hogy munkajog­gal is foglalkoztunk. Tóth Illésné belső ellenőr saját kérésére került Fonyód­ra a Pamútfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárából. Ö a konzultációk szerepét emelte ki, ahol az egyedi, de mégis közérdekű problémákat be­szélték meg, s azok megoldá­sához kaptak segítséget. A tanfolyam részvevői já­ruléküggyel, betegségi és anyasági segéllyel, családi pótlékkal és nyugdíjüggyel kapcsolatos kérdésekből »vizsgáztak«. Valójában arra voltak kíváncsiak a tanfolyam vezetői, hogy milyen anyagot sajátítottak eL Szombaton Pusztai Ferenc, a Somogy megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője adta át a tanfolyam elvégzését tanú­sító oklevelet. Nagy Jenő Új tervezési módszer Somogyváron Az agárdi simítok az olajlen magágyát készítik. *'1 Ezekben a napokban me- • — 25 hektárt — kézi műve­gyénk gazdaságaiban befeje zik azokat a munkákat, me­lyedet a késői tél késleltetett- Mindenütt megkezdődött a vetés. Somogyváron a Dózsa Termelőszövetkezetben jár­tunk. A gazdaságban a szán­tást fejezték be, két Dutra pedig simítózott. Az idén vá­sárolt két agárdi simítóval kitűnő talajfelület készíthető. Az IFA tehergépkocsikra szerelt Tornádó műtrágyaszó­rók is dolgoztak. 1100 hektár­ra kellett még kijuttatni a műtrágyát. Kiss Jenő, a gaz­daság megbízott főagronómu- sa szerint könnyebb és haté­konyabb lenne ez a munka, ha több komplex műtrágyát kapnának. — A komplex műtrágyák előnye, hogy egy művelettel mindhárom hatóanyag — foszfor, nitrogén, kálium — kijuttatható a talajba. Így gyorsabban dolgozhatnánk, és csak egyszer kellene a gépek­nek? a talajra menniük; tehát kevésbé roncsolnák a talaj­szerkezetet, másrészt pedig takarékoskodhatnánk az üzemanyaggal. A földi gépek mellett heli­kopter is dolgozott az üzem­ben. A NEGE gépe négy és fél nap alatt végzett az őszi kalászosok és a takarmány- keverékek fejtrágyázásával. Nem karbamidot, hanem 28 százalékos pétisót használ­tak. Ennek oka: ha a kar­fa amid nem szívódik időben a talajba, akkor jelentős a nit­rogénvesztesége. Ezért a kar­bamidot elsősorban a cukor­répa-, kukorica- olajlenvetés­nél használják, ahol gyorsan a talajba dolgozható. A gazdaság két növényter­mesztési rendszernek is tagja. Búzát a babarci, kukoricát pedig az IKR-rendszerben termesztenek. Az idén több mint 35 hek­tárral növelték a cukorrépa termőterületét. A termesztés­hez, betakarításhoz szükséges gépek rendelkezésükre állnak, azonban a terület egy. részét Kilenc a testvérvárosból Orosz könyvek Marx könyvtárában NAGYON Érdekes doku­mentumot. a Marx Károly könyvtárában meglévő orosz könyvek jegyzékét közölte nemrégen Az SZKP történeté­nek kérdései című szovjet fo­lyóirat. Ezt maga Marx állí­totta össze és írta le 1883-ban. A jegyzék száztizenöt sorszám alatt több mint százötven kü­lönféle orosz kiadványt sorol fel. Marx orosz könyveinek so­kasága ékes bizonyítéka an­nak, hogy a tudományos kom­munizmus megalapozója mi­lyen komolyan és részletesen, forrásmüvek alapján tanul­mányozta Oroszország gazda­sági helyzetét, történetét, a cári uralom belpolitikáját. Marx az orosz. nyelvet is el­kezdte tanulni 1869-ben. Marx és Engels Oroszország iránti érdeklődése a jobbágyrend­szer eltörlésével kapcsolatban megnőtt. Marx Károly nagy érdeklő­dést tanúsított Kaposvár test­vérmegyéje. az akkori tveri kormányzóság (ma Kalinyin terület) iránt is. A jegyzékben kilenc olyan mű szerepel, amelyet Tverben nyomtattak. A mai olvasót biztosan iz­gatja- a kérdés: kik látták el Marxot Oroszországról szóló könyvekkel. Elsősorban a ba­rátai, G. A. Lopatyin forra­dalmár, a Tőke első kötetének orosz fordítója és . mások. A könyvek többsége az egész országgal foglalkozó általános mű. Ezeket Moszkvában és Péterváron adták ki. Az ősz-, szegező tizennyolc könyvnek csaknem a fele tveri eredetű. Vajon miért található eny- nyi könyv nála a tveri kor­mányzóságból. Lehet, ' hogy főleg azért érdekelte a kor­mányzóság, mivel Oroszország két gazdasági központja, Pé- tervár és Moszkva közelében terül el. Különösen fölkelt­hette figyelmét a munkásosz­tály kialakulása. Ezenkívül a tveri zeimsztvo (helyi önkor­mányzati rendszer és szerv) kitűnt aktív kiadói tevékeny­ségével. Számos statisztikai és gazdasági munkát tett közzé a 70-es és a 80-as években. E kiadványokat természetesen jól ismerte P. A. Lavrov orosz szociológus és publicista, az I. Internacionálé kiemelkedő személyisége, a Párizsi Kom- mün tagja. Lavrov a toropeci járásban — ez a testvérme­gyénkben van — született és nőtt fel. 1871-ben Londonban ismerkedett meg Marxszal, és ő lett az oroszországi infor­mátora, az orosz irodalom szállítója. Marx halála után Engels és Eleonora Marx az orosz könyvek nagy részét Lavrovnak adta. Hol vannak Márx könyvei ma? Engelsével együtt egy­részt Amszterdamban, más­részt Moszkvában, a Marxiz­mus—len inizmus Intézet Köz­ponti Pártarchívumában. Az ott őrzött könyvek közül négy van, amelyet Tverben, a mai Kalinyinban adtak ki. TESTVÉRMEGYÉNK lakói büszkék rá, hogy Marx olyan jól ismerte e terűiét múltját, s műveiben is felhasználta ezt. L. G. lésre kiadták azoknak a ta goknak, akik igényelték. Ök minden, mázsa cukorrépáért 1,5 kiló cukrot is kapnak. Ennek a területnek a meg­művelése, betakarítása nem vonja el a munkaerőt a kö­zös tennivalóktól, hiszen ott elsősorban gépek végzik ezt a feladatot. Az üzemben az idén olaj­lent is termesztenek. 121 hek­táron a borsó helyett vetik el, ami azon a vidéken nem ho­zott jó termést, és a betaka­rítására sem volt felkészülve kellőképpen a gazdaság. Ezenkívül az olajlen kitűnő búzaelővetemény. Nemrég érkezett meg az üzembe a sör árpa vetőmagja. Ezt a növényt 137 hektáron termesztik, a tesmést a sör­gyárnak szállítják. A gazdaságban egy új — legalábbis termelőszövetke­zetekben eddig nem alkal­mazott — «tervezési módot vezettek be az idén. A mód­szert az öreglaki Állami Gaz­daságtól vette át a somogy- vári tsz. Ennek lényege,- hogy a tsz-ekben régóta használa­tos — és ma már kissé el nálnak. Minden növényféle­ségnél minden munkaművele­tet részletesen kidolgoznak, megterveznek. Így előre ki­számítható minden ráfordítás — részműveletenként —, minden művelet munkaerő­szükséglete, anyagszükségle­te, önköltsége- Bármikor el­lenőrizhető, hogy vajon nincs-e valahol »csúszás«, és több lehetőség adódik a ta­karékosságra. A korábban használt munkalapoknál erre — a részletesség hiánya miatt — nem volt lehetőség. Természetesen a tervezés­nek ehhez a módjához nagy gyakorlatra van szükség. Aki például nem ismeri pontosan a legkisebb műveletek sor­rendjét, az ilyen tervet nem készíthet. A tervkészítés jóval több munkával jár így, ám ez busásan megtérül. Azt hi­szem, több helyen is megpró­bálkozhatnának a tervezés­nek ez^l a módjával, hiszen nemcsak korszerig gépekre és technológiákra, hanem kor­szerű tervezésre is szükség van ahhoz, hogy az eredmé­nyek minden területen jók legyenek- Azonkívül ilyen tervek segítségével nagyobb a avult — munkalapok helyett I lehetőség a takarékosságra, műveleti munkalapokat hasz-1 Dán Tibor 42 milliós munka a mezőgazdaságnak Vízrendezésl, talajjavítási tervek Dél-Somogyban Egyesülés folytán jelentősen megnövekedett működési te­rülettel, a korábbinál korsze­rűbb és több munkát előirány­zó tervekkel kezdte ezt az évet és az ötéves tervidősza­kot a Rinya—Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulat. Űj szervezeti és működési szabályzatuk et­től a hónaptól érvényes. A társulat idei tervében több mint 42 millió forintos terme­lési érték szerepel. amelyet mintegy 38,7 millió forintos termelési költséggel kívánnak előállítani. A tennivalók nagyobb ré­szét a megrendeléses munkák teszik ki, ezek együttes össze­ge megközelíti a 24,3 millió forintot. Olyan, a mezőgazda- sági termelést közvetlenül se­gítő tevékenységről van itt szó, mint amilyen a vízrende­zés, az altalajlazítás, a ké­miai talajjavítás, a műszaki tervezés és a szaktanácsadás. Mindezeken felül jelentős a saját, közcélú munkák kere­tében elvégzendő felújítás, tervezés és karbantartás is. A társulat területén levő tag- gazdaságok és más érdekeltek csaknem 157 800 hektáron gazdálkodnak, ebből a társu­lati tagok — nagy többségük tsz — területe mintegy 132 ezer hektár. Itt mindig adó­dik munka, méghozzá nem is kevés. A közcélú vízfolyások fel­újítása például azoknak az üzemeknek a területét érinti, ahol már folyik vagy a közel­jövőben indul az üzemi víz­rendezés. Ilyen tevékenységet a Dombó-csatornára 14 ,6 mil­lió forint értékben, a Rinya vízgyűjtő , területére pedig több mint 11 milliós\ értékben irányoztak elő. 840 lilioméiért meghaladó hosszúságú vízfo­lyáson kell az idén a fenntar­tási, karbantartási munkákat elvégezniük. Űj talajvízkutak építésével növelik a meglevő, hasonló beruházások számát': a Rinya segesdi és böhönyei vízgyűjtőjében öt-öt fúrt kút- bói, álló kútkeresztet létesíte­nek ebben az évben. Megren­deléses munkaként megközelí­tőleg 21 millió, forint értékű vízrendezést végeznek, s egy-, illetve háromnegyed millió fo­rint körül lesz az altalajlazí­tás és a kémiai talajjavítás értéke. Figyelemre méltó a társulat tagjainak és érdekeltjeinek az igénye a műszaki tervezésre, valamint a szaktanácsadásra. Tervezési feladatot kapott a társulat például a Kutas! Ál­lami Gazdaságtól, á böhönyei Szabadság Tsz-tői, a segesdi, a lábodi és a berzencei erdé­szettől, a nagyatádi városi és a zákányi községi tanácstól. A somogyszobi tsz-ben altalaj- lazításra, a görgetegi tsz-ben pedig erre a munkára és ké­miai talajjavításra kerül sor az idén: mindkét tennivaló­val a harmadik ütemhez, vagyis a befejezéshez jutot­tak el ezekben a közös gaz­daságokban. A feladatok megvalósítása számottevő beruházást, fő­képp a meglevőnél »ütőké­pesebb« gépparkot követel. Ezért majdnem 4,8 millió fo­rintot fordítanak erre a célra: egyebek között nagy teljesít­ményű traktort, kotrógépet, ároknyitót, továbbá önrakodó­kat pótkocsikat, átemelő szi­vattyúkat, terepjáró gépkocsi­kat vesznek. Csaknem negyed­millió forintért vásárolnak geodéziai és egyéb műszere­ket. H. F. SomfaiNéplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom