Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
Pártkongresszus Prágában A kommunista és munkáspártoknak, az egész nemzetközi munkásmozgalomnak kiemelkedő eseménye lesz a Csehszlovák Kommunista Párt április 12-én összeülő XV. kongresszusa. A nemzetközi közvélemény és a csehszlovák társadalom fokozott érdeklődése olyan párt tanácskozását előzi meg, amely az utóbbi öt esztendőben is a néppel együtt, a népért bontakoztatta ki politikáját és hűen képviselte a munkásosztály, valamennyi dolgozó érdekeit. A kongresszus alkalmat ad a megtett út felmérésére is. A szomszédos Csehszlovákia testvéri népeinek sorsa sok tekintetben hasonlóan alakult a mienkhez. A szabadságot oda is a szovjet hadsereg katonái vitték el. Velük együtt harcolt a Ludvík Svoboda vezette csehszlovák hadtest, a cseh, a szlovák és a magyar partizánok egész serege. A csehszlovák ellenállási mozgalomnak elévülhetetlen érdemei vannak az ország felszabadításában és az óriási véráldozattal járó népi ellenállás élén kezdettől a kommunisták álltak. A fasiszta megszállás hat esztendeje alatt ők ösztönözték, szervezték és irányították az antifasiszta harcot, kezdeményezték és vezették diadalra a szlovák nemzeti felkelést és a prágaiak önfeláldozó megmozdulását. A csehszlovák kommunisták huszonötezer mártírral állítottak örök emléket a kommunista haza- fiságnak. Miként nálunk, Csehszlovákia véráztatta földjén is új történelmi korszak nyitánya lett a felszabadulás: a népi demokrácia és a szocializmus korszakáé. 1948 februárjában a kommunista part vezetésével az ország dolgozó népe kiszorította a hatalomból a tőkés restaurációra törekvő erőket és elindult a szocialista fejlődés útján. 1949 májusában a CSKP IX. kongresszusa kitűzte a szocialista építés fő irányait: a nehézipar fejlesztését, a mező- gazdaság kollektivizálását, Szlovákia iparosítását. A fejlődés fontos állomása volt a CSKP 1960. júliusi konferenciája, amely a helyzetet úgy értékelte, hogy Csehszlovákiában győzött a szocializmus, és jóváhagyta az új alkotmányt, amelynek alapján az ország nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta. Nem kevésbé fontos a föderációs törvény elfogadása 1968 végén, amely megfelelő kereteket szolgáltatott a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatának teljes rendezéséhez, illetve az azt köthető nemzetiségi törvény, amely segítette, hogy a nemzetiségek is végérvényesen megtalálják helyüket az országban. A több, mint három évtized gazdasági sikereit mindenekelőtt az ipari teljesítőképesség jellemzi. Ma a csehszlovák ipar alig hat hét alatt termel annyit, mint az 1937. esztendőben. Ez pedig hallatlanul nagy eredmény, hiszen Csehszlovákia már a két világháború között is Közép- és Kélet- Európa iparilag legfejlettebb országa volt. Jól lemérhető a fejlődés az utóbbi öt esztendőben. 1975-ben a nemzeti jövedelem csaknem harminc százalékkal volt nagyobb, mint 1970- ben, az ipari termelés 38, a mezőgazdasági 14, a lakosság reáljövedelme pedig 28 százalékkal nőtt az említett időszak ban. r Maradéktalanul megvalósult a párt XIV. kongresszusa által elhatározott szociális program: a tervezett félmillió lakas helyett 614 ezer épült fel; hatmilliárd koronával növekedtek a nyugdíjasok bevételei; sikerrel valósították meg a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésével kapcsolatos elképzeléseket, s az előirányzott ütemben nőtt a lakosság élet-- színvonala annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági élet negatív tendenciái Csehszlovákia gazdasági életére is hatnak, A népgazdaság és az egész társadalom dinamikus fejlődésének mindig is alapvető feltétele volt a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval 'meglévő sokoldalú kapcsolatok elmélyítése, a KGST-n belüli együttműködés. A CSKP — amint azt a kongresszusi irányelvek szerepét betöltő, múlt év októberi központi bizottsági körlevél is tanúsítja — a jövőben is minden erejével a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országok egységének és összefogásának, a proletár internacionalizmusnak az erősítésén munkálkodik. A CSKP XV. kongresszusának előestéjén sok sikert kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, a szocializmust építő Csehszlovákia minden dolgozójának. Tanácskozott a KISZ megyei küldöttgyűlése Somogy fiataljai kedvező körülmények között végzik a mookájikat jól - előkészítették. Jelentőségüket bizonyítja, hogy az illetékes pártszerv a legtöbbször a legrangosabb szinten képviseltette magát a tanácskozásokon. Az egyéni értékelések jobbak voltak, mint tavaly. Körültekintőbben választották ki a KISZ-esek a vezetőket is. A kongresszusi dokumentumok vitjái azoknál a közösségeknél sikerültek a legjobban, ahol előzetesen munkacsoportokban előkészítették a beszélgetést. A KISZ-tagok véleménye gyorsan eljutott a központi bizottsághoz- Ennek köszönhető, hogy a kongresszusi levél bonyolultsága a határozattervezeten már nem érezhető. A somogyi ifjúkommunisták különösen fontosnak tartják a szakmunkástanulókkal való kiemelt foglalkozást. Az a véleményük, hogy a KISZ többet tud vállalni mindenütt minden munkából. Szenes Imre kiemelt több kiválóan dolgozó KISZ-es közösséget, amelyeket — »helyszűke« miatt — az írásos anyagban nem tudtak külön emliteni. Szenes Imre szóbeli kiegészítője után a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek. ponti Bizottság osztály veze tőnél vett eset, Böhm Józsefet, a Somogy megyei tanacs elnökét és Kecsmár Ilonát, a KISZ kb osztályvezetőjét. A megnyitót követően a küldöttek az előzetesen kiadott lista alapján megválasztották a küldöttgyűlés tisztségviselőit és a munkabizottságok tagjait. Ezután Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára szóbeli kiegészítést fűzött a bizottság jelentéséhez. Többek között elmondta, hogy az ifjúságpolitikai határozat és az Ifjúsági Törvény megjelenése után az ifjúsággal való foglalkozás formái, szervezeti keretei alakultak ki. ’ Ma már a tartalmi munkán van a hangsúly, a társadalom valóban törődik a fiatalokkal. Többek között ennek is köszönhető, hogy javult a fiatalok közéleti tevékenysége. Részt vesznek a vezetésben, az ifjúsági parlamenteken is Erősödött a KISZ kommunista és mozgalmi jellege hallatják hangjukat- Egyre több fiatal dolgozik a választott , testületekben, a megyei és alsóbb szintű szervek vezetőségeiben, a vállalati, szövetkezeti irányításban. Az írásos beszámolóban is szerepel, hogy erősödött a KISZ kommunista, politikai jellege. Ezzel együtt nőtt • az ifjúsági szövetség politikai befolyása a KISZ-en kívüliek körében is. Most az a feladatunk, hogy munkastílusunk javításával az új körülmények között, a nagyobb követelményeknek megfelelően fellépjünk a fiatalok körött még meglevő közömbösség és más visszahúzó magatartás ellen. A politikai oktatás jól szolgálja a fiatalok gondolkodás- módjának, világnézetének fejlesztését. A forradalmi ifjúsági napok vitái, a hazafiságA megyei KISZ-bizottság öt év munkáját összegezte a küldöttgyűlés elé terjesztett jelentésében. Az 1971- november 13-i megyei küldöttértekezlet óta eltelt időszak kedvező társadalmi, politikai körülményeket teremtett az ifjúsági szövetség munkájához. A párt ifjúságpolitikai határozatának szellemében, az Ifjúsági Törvény alapján javult az ifjúság szocialista szellemű nevelése. Kedvezően változott az ifjúság megítélése. Nagy eredmények születtek a fiatalok helyzetének javításában. Meghonosodott a munkamegosztás az ifjúság- politikai határozat megvalósításában. Az. állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, a vállalatok, gazdaságok felelősségérzete az ifjúság iránt megnőttA megyei KISZ-bizottság megállapította, hogy a korábbiaknál nagyobb gondot fordítanak mindenhol a pályakezdők, a katonai szolgálatból, a gyermekgondozási segélyről visszatérők munkahelyi beilleszkedésére. A fiatalok bérezése, az anyagi és erkölcsi elismerés szintén jobb tervszerűbb a pályaválasztás, egyre több fiatal kap lakást, A szabad idő eltöltése tartalmasabb. javult a szórakozás, a művelődés és a sportolás lehetősége. Több a klub, a könyvtár, a sportpálya, mint korábban. Ezeket a körülményeket és lehetőségeket nagyra értékelve javasolta a megyei KISZ- bizottság a küldöttgyűlésnek hogy fejezze ki köszönetét a megye felnőtt lakosságának, a kommunistáknak, a párt, az állami, a gazdasági, a szövetkezeti szerveknek és vezetőinek ezért a gondoskodásért. A megyei KISZ-bizottság munkáját javuló színvonal jellemzi. A megyei pártbizottság, a pártszervek és -szervezetek elvi irányítása val tovább erősödött a KISZ kommunista és mozgalmi jel lege. A KISZ az egész megyében növelte tömegbefolyását az ifjúság körében, eredményesen hirdette a párt politikáját, részt vállalt a határozatok végrehajtásából. A jelentés leszögezte: a megyei KISZ-bizottság ezután is arra törekszik, hogy nagyobb tudatformáló hatást gyakoroljon az ifjúságra a párt politikájának szellemében, a felnőttekkel, az ifjúság nevelésében érdekelt szervekkel együtt, munkájuk még jobb összehangolásával. tartalmasabb együttműködéssel. Az a céljuk, hogy olyan fiatalokat neveljenek, akik a marxista világnézetet magukénak vallják; akik fejlettek és művel(F oly talas a 2. oldalon.) ról, a forradalmiságról segítettek a téves nézetek elleni harcban. Az internacionalista érzés, meggyőződés fejlesztését jól szolgálták , többek között a magyar—szovjet barátságfesztivál megyei rendezvényei. A középpontban az alapszervezetek munkája van, erre törekedtünk az utóbbi időben. 20—30 tagú úgynevezett profiltiszta alapszervezeteket hoztunk létre. A kongresszus előkészítésének idején a taggyűlések 65 százalékán vettek részt a megyei bizottság függetlenített munkatársai- A legtöbbször a jól dolgozó közösségeket látogatták meg. holott a gyengébb szervezetek több segítségre szorulnak. Az ifjúsági klubmozgalom, amely a nem KISZ-tag fiatalokat is mozgósítja, elsősorban a tanintézetekben és a nagyüzemekben fejlődött megfelelően. A klubok munkája nagy jelentőségű, nemcsak táncolási, szórakozási lehetőségeket 'nyújtanak, hanem a nevelésben is sokat tesznek. Sok klubban még nem sikerült megvalósítani a KISZ politikai irányítását. A megyei KISZ-bizottság első titkára kiemelte: — A taggyűléseket és a küldöttgyűléseket mindenütt Tegnap kilenc óra előtt a megyei KISZ-küldöttgyűlésre gyülekeztek a küldöttek és a meghívottak, a kaposvári Do- rottya-szálló nagytermében. Az érkezőket vidám énekszó fogadta. Akik már elfoglalták a helyüket, azok két gitáros „karmester” vezényletével mozgalmi, forradalmi dalokat énekeltek. Ütemes taps, dobogás volt a kísérőzene. A gyűlés megkezdése előtt kisebb csoportok alakultak, beszélgettek a járási és városi tanácskozásokról, tájékozódtak egymás véleményéről. Amikor az elnökség bevonult, a résztvevők nagy tapssal köszöntötték őket. Közösen elénekelték a KISZ- indulót, majd Németh Jánoi megyei úttörőelnök megnyitotta a küldött- gyűlést. Köszöntötte a részvevőket, és az elnökség soraiban helyeit foglaló Varga Pétert, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Baranyai Tibort, a KözHUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! _ Ära: 1 forint Somom! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 87. szám 1976. április II., vasárnap
