Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
Steril és légmentes ampullák A megtalált hajó Ä gyógyszeripar ae ampullák tízmillióit használja föl befecskendezésre szánt készítményeinek forgalomba hozataléhoz. Ez a meghatározott alakú, kémiai hatásoknak ellenálló, nagy hőingadozásokat jól tűrő és jól forrasztható anyagiból gyártott kis üvegedény a gyógyanyagok csíra- mentes eltartását teszi lehetővé. Az ampullákat üvegcsőből automata gépeken gyártják. Fölhasználás előtt nagy teljesítményű gépeken tisztára mossák, megfelelő hőmérsékleten kiszárítják, illetve csírátlanítják (sterilizálják), és automata berendezéseken megtöltik őket. Az üvegedénykók lezárásét (forrasztását) is a töltőgép végzi. A megtöltött és lezárt ampullában levő gyógyszert — szükség szerint — sterilizáló autaklávban 120 C fokon csírátlanítják, majd az ampullákat repedésvizsgálatnak vetik alá. A képen látható esetben olyan különleges ampullák lezárását végzi a szakember, amelyekből forrasztás előtt el kell távolítani a levegőt. A feladatot úgy oldják meg, hogy a gyógyanyaggal megtöltött, elszűkített nyakú ampullákat egy központi vákuumvezeték csonkjaira erősítik fel, majd a légszívás megindítása után az üveg a szúrólángtól gyorsan megolvad és összetapad anélkül, hogy levegő jutna be az ampullákba. Gőzösmatuzsálem a Dunán Az orosz nyelv külföldön Évről évre nő a külföldön oroszul tanulók száma. Jelenleg 89 országban mintegy 20 millió legkülönbözőbb korú ember tanulja a nyelvet. Az oroszul beszélők száma kétévenként körülbelül egymillióval nő. Jelenleg a világ majdnem minden hetedik lakosa tud, illetve tanul oroszul. Az orosz nyelv külföldi népszerűsítésében fontos szerepe van a moszkvai Orosz Nyelvi Intézetnek. Ennek 1975-iben nyílt meg az intézet egy-egy módszertani központja Magyarországon, Lengyel- országban és Csehszlovákiában. fi sejtek hcvédeEme Az élő sejtek ellenállóképessége az erős fölmelegedéssel szemben arányos a tápoldat sejtsűrűségével — ezt egy minszki biofizikai laboratóriumban állapították meg, élesztősejtekkel végzett kísérleteknél. A vizsgált tápoldatban az összes sejtek 38 százaléka túlélte az 50 C-fokra történt fölmelegítést. Ez olyan hőmérséklet, amely alacsony sejtsűrűségű oldatokban a sejtek teljes mennyiségének pusztulását okozza- Nyilvánvaló azonban: a megnőtt hőmérsékletellenállás szempontjából nem a mechanikus ösz- szefüggés mérvadó; a sejtek anyagokat adnak le, s ezek a fölmelegedésnél , aktívabbá válnak és megakadályozzák a károsodást. A Balaton csavargőzös egykori címeres harangja, ma a Közlekedési Múzeumban látható. A Dunára vitt hajó után néha érdeklődtek a balatoni szakírók, de nem találták. Csak Bíró József, a Közlekedési Múzeum hajózási szakértője akadt a nyomára, aki az 1908. évi Hajós Naplóban kutatott, és ott a hajók felsorolásában megakadt a szeme az Irma nevű gőzhajón. A napló jegyzet rovatában az állott: »A volt Balaton«. Részletesebb adatok nem szerepelnek a naplóban, de most már könnyű volt követni a hajó nyomát a korábbi és későbbi hajónaplókban. Kiderült, hogy az Irma nevű gőzhajó korábban Albrecht főherceg tulajdonában volt (Alexandra néven), az egyik Duna melletti uradalmához tartozott. A hajózási engedély kelte 1879. Tehát három év hiányzik. Az alatt nem volt nyilvántartva sehol sem. De az Alexandra népnél feltüntették, hogy 46 tonnás, és 24 lóerős gép hajtja. Ugyanúgy, mint a Balatont. 1898-ban már Mohács a neve, akkor a tulajdonos Rosenfeld Simon. 1901- ben pedig Schődl Károlyé, aki az Irma nevet festette rá. Ekkor már 100 lóerős, új, erősebb kazánt építenek bele. A felépítmény fölé egy alacsonyabb kormányosfülke került. Korábban ugyanis a Balatonnak Hiútok pusztulása A hiúz mint állandó vad Közép-Európából már több "mint száz éve kipusztult. Németországban a legtovább a Harz-hegységben élt. Ennek az állatnak érdekes szokása, hogy egyes példányai nagyobb távolságokra is elkalandoznak; 1956-ban például hiúzt láttak a Szász-Svájcba-n. 'Feltehetőleg Legyelországból vagy Csehszlovákiából került arra a vidékre. A Szovjetunió tajgazónájá- ban, ■ Norvégiában, Svédországban és Finnországban a közönséges hiúz még állandó vad, ha nem is gyakori mindenütt. Izlandon, Írországban, Angliában, valamint Dániában már nem él. A megcsapolt tengerfenék Sekély tengerekből olajat termelni — ez ma már nagyon gyakori dolog. Jelenleg a víz alatti lelőhelyekről nyerik a világ olajának 20, a termelt földgáznak pedig 12 százalékát. Sokan azt jósolják: egy évtizeden belül ez az arány teljesen megváltozik, a tengeri lelőhelyek javára. Az utóbbi években sok száz mesterséges szigetet létesítettek. A geológusok csupán az Északi-tenger alatt — Anglia, Hollandia és Norvégia partjai előtt — az olajat hétmilliárd tonnára és a földgázkészleteket 100 ezer milliárd köbméterre becsülik. A kutatási és kitermelési összegek természetesen nagyok. A viharos Északi-tengeren egy fúrótorony fölállításának a költsége elérheti az ötmillió dollárt is. Igaz viszont, hogy a tengerfenéken végzett kitermelés nem, igényel úthálózat-kiépítést (a csővezetéken vagy hajón olcsón szállítható), és nem kell feláldozni értékes, mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket sem. Képünk egy norvégiai dokkban készített olajkitermelő szigetet ábrázol. A betonalapzat súlya 75 ezer tonna, s egy fjord mélyebb réstón — a helyszínen — szerelik majd rá a berendezéseket. a kazántér fölött csak egy hídja volt, azon járt a kapitány, a kormánykereke pedig hátul, a kormány fölött volt, mint a Kisfaludy hajón. 1913-ban megint változik a tulajdonos: a Budapesti Homok- és Kavicsszállító Rt-é. Itt megadják a hajótest méreteit is. 30,3 méter hosszú, szélességé 4,9 méter, merülése 1, 30 méter, építési éve 1872. Gyártó cégnek Schimmelbusch van feltüntetve, más, mint amelyet mi ismertünk. A Schoenicben cég talán összeszerelte a hajótestet és a gépet. De az is lehet, hogy a hajótestet építette ez a cég, a gép pedig Becsből származott, és annak a táblája maradt a hajón. Az Irma további életében is vontatóhajó volt, utoljára 1930-ban a Nagybátony-Üjlaki Egyesült Iparműveknél. 1945- ben sok más hajóval együtt nyugatra hurcolták, de szerencsére épségben visszakerült. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat műhelyében átépítették. Felépítménye maradt a régi, de magasabb kormányállást kapott. Hossza ma 29,35 méter, szélessége 5.31 méter, merülési mélysége 1,5 méter. Négyhengeres, 150 lóerős Diesel-motor hajtja. 1954-ben. már nincs neve, hanem az F. K. 312 jelzést kapta, és így járja azóta is a Dunát. Nyilvántartási könyvében a jegyzet rovatban olvasható: »Régi neve Irma, építési éve 1872.« A mi régi kis balatoni hajónk tehát ma már 104 éves. Hazánk legöregebb hajója, és mint a fényképe mutatja, még jó állapotban járja a Dunát. Sokáig azonban már nem mehet. Jó volna a bogiáriaknak gondolkodni azon, hogyan lehetne kiselejtezés után megszerezni, és a bogiári parton szárazdokkban felállítani, amint az sok helyen Európában látható. Nagy' látványosság lehetne. Megmentése —ha már az első gőzhajó, a Kisfaludy elveszett — Boglárnak, de az összes balatoni intézménynek is szép feladata lenne. Záhonyi Ferenc (Folytatjuk.) Hány bolygó van a naprendszerben ? Aki egy kicsit is jártas a csillagászatban, a címben föltett kérdésre azt válaszolja: kilenc. És minden bizonnyal téved. Az égitestek mechanikájával foglalkozó leningrádi kutatók ugyanis az asztronómiai katalógusokban 1862—3 jelzéssel ismert üstökös (a földi megfigyelők látóterében legközelebb 1982-ben jelenik meg) röppályáját elemezve kiderítették: a «-csóvát húzó-« csillag pályája észrevehetően megnyúlik egy nagy tömegű, Csatorna épül a sztyeppéh Sajtóanekdoták ftforraiwló Nyugat-Szibéria sztyeppéin csupán 250—300 milliméter az évi csapadékmennyiség, öntözés nélkül tehát nem élnek meg a mezőgazdasági kultúrák. Szerencsére sok helyütt lehetőség nyílik rá, hogy a bő vizű Ob folyóból leágazásokat, csatornákat építsenek, s ezek mentén öntözőműveket létesítsenek. A nagyszabású tervek megvalósítása nagy erőfeszítésekbe kerül, s komoly anyagi áldozatot igényel. A Kamenynaobi városától induló, majdnem 180 kilométer hosszú öntözőcsatama a kulundinszki sztyeppevidékre vezeti el az Ob vizét. A csatorna medrének kiépítése viszonylag könnyen megy — homokos a talaj —, ám annál nagyobb gondot okozott, hogy miként oldják meg a víz gyors beszívódásának megakadályozását. Ügy döntöttek, hogy a csatornamedret teljes hosszában polietilén fóliával bélelik ki. Eddig már 50 kilométer hosszú szakaszt készítettek eL A mulatságos történetek, vidám anekdoták egyik fő lelőhelye a sajtó, a rádió, a televízió világa. Az itt megesett derűs esetekből idézünk föl néhányat. A második világháborút követő bűnhullám idején néhány példás ítéletet kellett hozni a közbiztonság helyre- állítására. Ekkor történt meg Macsellár Kamillái, az akkori Magyar Országos Tudósító törvényszéki rovatvezetőjével: egy halálraítéltet elkísért a siralomháztól a vesztőhelyig, hogy azonnal jelenthesse az ítélet végrehajtását. Az elítélt — egy banditavezérré lett hajdani »úrifiú« egyszercsak ezzel a kérdéssel fordult Macsellár Kamiihoz: — Szerkesztő úr, ön már több ilyen procedúrán vett részt. Mondja, mennyit ülik ilyenkor adni a hóhérnak? A kézzel írt, a szerző által »körmölf« kéziratok korában Kóbor Tamás, az Újság szerkesztője, a nyomdászok réme volt. Írásai tartalmukban kitűnőek voltak, külsejükben annál kevésbé. Ahol a cikkeit, novelláit közlő lapokat nyomták, mindenütt volt egy-egy »Kóbor- szakértő«, aki meg tudta fejteni a szerző által rótt hieroglifákat• Egy alkalommal azonban a , Hétnél vagy az Újságnál már hazament az ügyeletes szakértő, amikor Kóbor sürgős írását kellett értelmezni. Ám aliányan olvasták, annyifélét olvastak ki belőle. Végül a szerkesztőségi szolgát a szomszédos patikába küldték, hátha ott megfejtik Kóbor macskakaparását. A küldönc el is iramodott a patikába, majd kis idő múltán egy csomaggal érkezett vissza. — Na, mit mondtak? — kérdezték izgatottan megbízói. — Semmit — vont vállat a szolga. — Megnézték a papírt és kiadták rá ezt az orvosságot... A harmincas évekből maradt fenn az a rádiós anekdota, amelyet Nagy Ákos, a Magyar Távirati Iroda ma már nyugállományú, »két lábon járó adattára« mentett meg a feledéstől: Egy alkalommal a rádió éppen a Bolondóra című operettet sugározta, amikor utasítás érkezett a miniszter- elnökségről Hlatky műsorigazgatóhoz, hogy haladéktalanul be kell olvasni Gömbös Gyula 95 pontját■ Az operettközvetítést Gömbösnek a stúdióba érkezése után azonnal megszakították, s bejelentették, hogy rendkívüli adás következik: Gömbös Gyula kiáltványa a nemzethez. A 95 pont felolvasása után Gömbös elsápadt, s arcán döbbent kifejezés jelent meg. Beöthy Baba, a szolgálatban levő bemondónő ugyanis így konferálta be a további műsort: — Elhangzott a miniszter- elnöki szózat. Most a Bolondóra folytatása következik. És egy importból származó vidám történet: Hagenbeck, a világhírű német állatkereskedő cég feje észrevette, hogy a hamburgi közönség nagy érdeklődést mutat a vadak párzása iránt: ha neszét veszik, hogy a Zooban ilyesmi várható, csak úgy tódulnak a jegypénztárhoz. Az élelmes üzletember tehát néhány nagy példányszámú lapban hirdetést adott fel, amely ilyenformán tájékoztatta az érdeklődőket az aznap várható látnivalóról: »Ma a vadmacskák...«, »Ma á tigrisek. •.«, »Ma az oroszlánok ...« — s az olvasók tudták, miről van szó. Egy kisebb példányszámú lap kiadója is szerette volna megszerezni a rendszeresen megjelentetett nászhirdetéseket, Hagenbeckék azonban nem álltak kötélnek; éppen az alacsony példányszám miatt. Schmidt úr, a kiadóhivatal igazgatója bosszút forralt, s ennek a napja akkor virradt fel, amidőn Hagenbeck esküvőjét tartotta. Ezen a napon Schmidt lapjában — ingyen és bérmentve — a következő hirdetés jelent meg: »Ma Hagenbeck.. ■!« ismeretlen égitest felé. A tudósok véleménye szerint ilyen hatást egy — eddig még senki által nem látott — 8—12 ezer kilométer átmérőjű, azaz: majdnem a földdel azonos térfogatú és tömegű bolygó fejthet ki. Ez a bolygó a naptól 54-szer távolabb helyezkedik el, mint a föld. Ha a hét év múlva megjelenő üstökös pályája egybeesik a kiszámítottál, ez megcáfolhatatlan bizonyíték lesz arra, hogy' a földnek távoli »-rokona-« van. Influenzavíruskutatás Évenként rémisztgeti az emberiséget a föld különböző tájain a járványos influenza, és ha valahol felütötte a fejét, nem ritka, hogy egész kontinenseken végigsöpör. Az öregek még emlékeznek az 1918—19-es nagy járványra, de a betegség kórokozóját akkor nem sikerült fölismerni. Az igazi kórokozó, az , influenzavírus fölfedezését 1933- ban egy véletlen körülmény segítette. Egy kis ragadozót, a vadászgörényt igyekeztek megfertőzni az állatkísérletek során; az orrüregbe csöppen- tett vírusanyag hatására az állat lázas lett és légutainak a nyálkahártyáján hurut fejlődött ki. A vírust további görényátoltással tartották fenn, majd egérre vitték át. De kiderült: más emlősök is fogékonyak a betegségre. Az idők folyamán azonban rájöttek, hogy ezek a vírusok — miután antigén szerkezetük nem egységes — megváltoznak, s ennek megfelelően ma már megkülönböztetik az A-0, A-l, valamint A-2 (ázsiai) altípusokat, sőt a B, illetve C jelű törzseket is. A-0 törzseket találtak a vírus fölfedezésétől 1946-ig, majd az A-l törzsek jelentek meg, s ezek okoztak járványokat egy évtizedig. Az 1957. évi járványt az A-2 törzsek hozták. A nagy járványok 2—3 évtizedenként, a kisebbek 2— 3 évenként jelentkeznek. /
