Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
LEVELEK AZ ÜZEMRÉSZEKNEK A gyár alkotmánya — A dolgozó a kezébe vesz egy ekkora paksamétát, bizonyos, hogy elmegy a kedve az áttanulmányozásától. Gál Andor belső ellenőr, a Kaposvári Cukorgyár kollektív szerződés bizottságának a vezetője riasztóan vaskos dosz- sziét mutat. — Mi az elképzelésük? — Most. tömörebben, más formában szeretnénk kiadni. Végeredményben nem a rendeleteket kell ismételnünk, hanem a sajátosságainkat megfogalmazni. A tizenhánomtagú kollektív szerződés bizottságot tavaly alakították meg, s azóta sokat tett a gyár alkotmányának összeállításáért. Alaposan áttanulmányozták a rendeleteket, az ajánlásokat, a Cukoripari Tröszt irányelveit, az V. ötéves tervi elképzeléseket. Közben megkezdődött a közvéleménykutatás is, a javaslatok összegyűjtése. — A jó és hasznosítható javaslatokat nagyon fontosnak tartottuk. A kollektív szerződést csak együtt készíthetjük, hiszen ez mindnyájunk alkotmánya. Se egy, se két ember nem végezheti el ezt a munkát. Albert Imre szb-titkár is bekapcsolódik a beszélgetésbe, s elsősorban azt tartja hátráltató tényezőnek, hogy későn jelentek meg a rendeletek. — .Mindenki ügye volt-e az előkészítés? — Nem egészen ... Itt-ott közömbösséget tapasztaltunk, pedig minden fórumon, a faliújságon stib. felhívtuk a figyelmet arra, hogy várjuk a véleményeket. Nem mindenki szólt bele — A propaganda jó volt — teszi hozzá a bizottság vezetője. . — A beérkezett j avaslatokát jórészt az üzemvezetőktől kaptuk, azután a társadalmi szervezetektől. Kevés dolgozó írta meg a véleményét — mondja dr: Pálföldi László, a gyár jogásza. — Ezt azért kiegészíteném azzal, hogy nehéz pontosan megmondani: egy-egv területről ki adott kiegészítést. Az üzemvezetők küldték be a listát, ez azonban több dolgozó együttes állásfoglalása — szól közbe Állóért Imre. Gyors számvetést készítünk. Kiderül, hogy tizennégy helyről száz javaslat érkezett. Ezek között persze volt egyező is. Nem egy megvalósítása biztosan elmarad gazdasági okokból, vagy azért, mert nem felel meg az előírásoknak, a ren- dele telinek. — Milyen segítséget adtak, akik tollat fogtak? — A bizottság csoportosította a javaslatokat, s most építjük be a kollektív szerződés tervezetébe. A cukoripar fejlődésével összhangban például sokan felhívták a figyelmünket a bérnormák megváltoztatására. Az úgyn evezett mázsadíj' például már nem ösztönző a raktárban. A várható technológiai változások miatt más munkaruhák szükségesek. A vaslépcsők miatt nem megfelelő nálunk a bőrtalpú bakancs, ehelyett gumitalpúakat írunk elő a jövőben — sorolja az szb-titkár. A bizottság egy-egy téma alaposabb megvizsgálására albizottságokat is alakított. A Tizenötmilliós teljesítés Komplex üzemrendezési és beruházási tervet dolgoztak ki Tizenötmillióval teljesítette túl első negyedévi termelési és árbevételi tervét a Kaposvári Villamossági Gyár. A tapasztalatokról, a menet közben jelentkező gondokról és örömökről Szálinger Ferenccel, a terv- és statisztikai osztály vezetőjével, valamint Tóth Gézával, 4 termelési főosztály vezetőjével beszélgettünk. — Sokéves tapasztalatunk, hogy mindik a harmadik negyedév a legnehezebb. Ezért előre szeretnének dolgozni egy kicsit. Lemaradás egyik termékcsoportból sem volt, túlteljesítés annál inkább. Például kétszer annyi elosztóberendezést szállítottak Abu- Dhabiba — egy arab sejkségbe —, mint amennyivel számoltak. — 16 millió forintról azért sikerült 32,56 millióra emelni a termelést, mert olyan lakatosműhelyt alakítottunk ki, amelyben csak ezzel az egy művelettel foglalkoztak a munkások. A termelőüzem létszámát — átcsoportosítással — sikerült növelnünk. — Üj gondok nem jelentkeztek az év első hónapjaiban. Viszont a régiek megoldása már nem tűr halasztást. Például éppen mi ketten dolgozunk ki egy intézkedési javaslatot arra, hogy miként lehet az alkatrészeket időre előre gyártani. Az a célunk, hogy olyan sorrendet alakítsunk ki a résztevékenységnél, amelynek segítségével rövidül a szerelési idő, nő a hatékonyság. Fontos feladatként jelölték meg az ésszerűbb anyaggazdálkodást. Tavaly 141,5 milliós készletük volt, de év közben előfordult az is, hogy 165 millió forint értékű állt a raktárakban. A termelési és anyaggazdálkodási főosztály jó együttműködésének köszönhető, hogy az első negyedév végére sikerült a készleteket 134 millióra csökkenteni. — Minden gyárban ismerik ft tőkés export fokozásának szükségességét — mondta Szálinger Ferenc. — Az első negyedév krónikájához tartozik, hogy komplex beruházási és üzemrendezési tervet dolgoztunk ki azért, hogy az energiaelosztó gyártmánycsoportot fejlesszük. Ezt benyújtottuk a vezérigazgatóságunknak, s várjuk az elbírálást. A 60 millió forintos beruházási program lényege, hogy 1977- től fokozatosan létrehoznánk egy korszerű forgácsoló gépparkot és egy festőüzemet. Termelőterületünk bőségesen van, viszont gépeink zömét a társgyáraktól, használtan kaptuk. Ezek nem a legkorszerűbbek. Nálunk a gépek teljesítő- képessége mindössze ötvenszázalékos. A termelési osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a már tavaly megkezdett profiltisztítást tovább folytatták: a veszteséges tranzisztorgyártást fokozatosan megszüntetik. Így sok, tőkés importból származó alapanyagot nélkülözhetnek. — Legnagyobb gondunk, hogy bizonytalanná vált több tőkés export. A: TRANSZELEKTRO-:n keresztül tárgyalunk a nyugati cégekkel, de az első három hónap alatt még nem sikerült megnyugtatóan tisztáznunk mindent. A több mint 2.5 millió dolláros exporttervünk mintegy 25 százalékára nincs még rendelés. Emiatt szorítunk egy kicsit, mégis jó érzéssel tudjuk magunk mögött a hónapokat. Ma már szívesen jönnek hozzánk dolgozni, a létszámunk emelkedik. A munkások bevonása a tervezésbe megtette a hatását: jókedv és igyekezet érezhető a gyárban. — No, és ki ne felejtsük az első negyedévi visszatekintésből a nyereségrészesedés szétosztását. Bizonyára a további hónapokra is jótékony hatással lesz, hogy az idén hét nappal több nyereséget tudtunk átadni dolgozóinknak, mint tavaly. A 2,2 millióval szemben ■3,4 milliót vihettünk haza. G. J. munkaruha, a béríorma így kikerült az általános eíűkészí- tésíoől, s így sokkal nagyobb szakértelemmel vitathatták meg, mit és hogyan fogalniia?- zanak. A munkaügyi csoportra például sok feladat hárult. A főkönyvelőt megkérték, hogy segítsen a részesedési alap felhasználásával foglalkozó rész kidolgozásában. A nőbizottság a gyermekes anyákkal beszélget, ki mikor és hova viszi a gyermekét. A munkaügyi csoport ezt a vonatérkézésak és -indulások összesítésével egészíti ki, ugyanis a KISZ, a műszaki fejlesztés javaslata: a karbantartás idején reggel hattól délután kettőig dolgozzanak. Ezt csak alapos elemzés után vihetik az egész közösség elé. Egyébként mindenkinek írásban válaszoltak. Arról is értesítették az előkészítésben részt vevőket, ha elfogadták a javaslatot, s arról is, ha nem valósítható meg. — Fontos szakaszában van a vállalati alkotmány készírésé. Április 26-ig összeállítjuk, mi az új a.régihez képest, majd üzemrészenként termelési tanácskozásokon mindenkivel megismertetjük — mondja az szb-titkár. — Azután véglegesítjük, s a szakszervezeti tanács elé visszük. — Várható, hogy most sokkal többen mondanak véleményt? — Föltétlenül... Könnyebben beszélnek az emberek, az írás nem mindenkinek a kenyere. Sok nehézséggel küzdenek, akik az új kollektív szerződés összeállításán dolgoznak. Mégis érdemes ennyi erőt és energiát fektetni bele, hiszen az egész gyár közös érdeke ez. Lajos Géza *■ ‘ 1- ' Y P. - K.>'Az országgyűlési képviselő naplójából B FALUGYŰLÉSEK FELELŐSSEGE Rz ország§víi-ési képviselő nem ismerheti annyira a választókerületét, hogy né izgalommal, várakozással készüljön minden találkozásra. A kéréseket, észrevételeket összegyűjteni elsősorban nem fáradság, hanem öröm. amelyet mindig érez a . közélet szolgálatába szegődött ember. ha a bizalmat látja megnyilvánulni. A fedezet nélkül i ígérgetéseknek semmi értelmük sincs, s ezt jól tudják a választók is, akik a legtöbbször nem lehetetlent szeretnének. Ezt állapítottam meg az elmúlt hónapban választókerületemben, a marcali járás huszonhat községének tizenhárom falugyűlésén. Akárcsak a többi képviselőtársam, én is készséggel vettem részt a gyűléseken, hiszen ilyenkor szaporán telnek jegyzetfüzetem lapjai: a részvevők elmondták, ami a szívüket nyomta. Nem könnyű megszervezni egy falugyűlést, jól tudom. Viszont azt is látom, hogy főbb ember érdeklődött a gyűlések iránt, mint a korábbi években. A tizenhárom falugyűlésen részt vettek munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak, öregek és fiatalok, nők és férfiak — szóval mindenki, aki felelősséget érez lakóhelye jövőjéért. Nemcsak a jelenlevők, hanem a nópfronttisztségekbe megválasztottak összetétele is változott a korábbiakhoz képest. Jó volt tapasztalni, milyen népszerűségnek örvend a fiatal balatonberényi pedagó- j gusnő, meg az öreglaki, KISZ- munkában jeleskedő lány, és azt is örömmel láttam, hogy itt is, másutt is ez a népszerűség a falu apraja-nagyja bizalmával jár. A munkásközösségek, a szocialista brigádok. a falvak lakói majdnem mindenhol arról számoltak be, hogy környezetük szépségéért, körülményeik javításáért szervezett társadalmi munkájuk értéke növekedett az utóbbi öt esztendőben. Nem udvariasság, sokkal több volt ennél, hogy a községi párt-, tanácsi és népfrontvezetek a falvak lakóinak szorgalmát dicsérték, ők viszont, a vezetők odaadását, felelősségét hangsúlyozták... A járás ütemesen fejlődő községei közé tartozik Lengyeltóti. ahol öt esztendő alatt eljutottak addig, hogy ma már minden gyermek bölcsődében vagy óvodában lehet. Az igényeknek megfelelően bővítették és korszerűsítették az öregek napközi otthonát, és sokat tettek az egészségügyi alapellátás fejlesztéséért, valamint gyermekes fogszakorvos áll rendelkezésre. Még egy új iskolát és tornatermet is szeretnének, a fölajánlásokból sincs hiányVálasztókerületeidben jól ismerik a népgazdaság helyzetét, s — a többi között az év elején megtartott pártnapoknak köszönhetően — a lehetőségeket is, így azután nem a követelőzés volt a jellemző. Azt viszont igen sokan tudják, hogy a lehetőségeket a falvak lakóinak vállalásai növelhetik, s ezt a kívánságok elsorolásakor sem hagyták figyelmen kívül. Igaz, esetenként a lelkes felajánlásoktól sem várható gyors eredmény, ezért például a ba- latonfcnyvesi új óvoda épülése is várat magára. Véleményem szerint viszont néhány társközségben az eddigieknél jobban alapozhatnának a társadalmi munkára. A Balatonszentgyörgyhöz tartozó Ilolládon olyan ravatalozót akarnak, mint amilyen a közelmúltban Vörsön épült. Semmi akadálya, felelt a tanácselnök, ha a holládiak olyan szorgalmasan dolgoznak .majd az építkezésen, mint a vöreiek. A tanács a típusterv Á Drávából öntözik a burgonyát 200 vagonos tároló épül a vízvári tsz-ben szerint megveszi az anyagot, a munka viszont a falubeliekre vár, s az épület akár már az idén elkészülhet. A legtöbb falugyűlésen föl- I jegyeztem: baj van az utak- I kai, a járdákkal, a belvíz es I a csapadékvíz elvezetésével. Ezek rendbe hozásához általában sok pénzre van szükség, s a gondokat nem oldhatja meg a társadalmi munka felajánlása. Súlyos a helyzet Hácson és Vörsön, ahol kifogásolható vizű kutak vannak. és minél hamarabb egészséges vizűek fúrását kell megkezdeni. Néhány községben — például Szőlősgyörökön és So- mogyváron — egy emberként kifogásolták az orvoshiányt, s igen határozottan kérték, hogy töltsék be végre az üres állásokat. Másutt — a többi között FonyMon és Ordacse kiben — szóvá tették, hogy az üzletek nyitva tartása nem igazodik a dolgozók munkaidejéhez, s csak a munkafegyelem megsértésével lehet vásárolni. A bírálat nyomán a tanács rögtön intézkedett. Vürsön, Táskán löskislakon és Gyugyon különösen sokan érdeklődtek a háztáji gazdaságok segítésének jövőjéről. A fölszólalók tudják, nagy a jelentősége a háztájinak, de nem értik, hogy a gazdálkodáshoz néha miért nem kapnak több támogatást. A termelőszövetkezetek térítés ellenében sem tudnak — vagy nem akarnak? — fuvarozni a háztáji gazdaságoknak, s többször szalmát sem adnak. A kisebb településeken nem veszik át a tejet, nincsenek apaállatok,/a mesterséges megtermékenyítés körülményei sem megfelelőek. A falugyűléseken elhangzott kérdésekre, javaslatokra válaszolni ke’l — s ahol ez még várat magára, minél gyorsabban, hiszen ezek a hasznos közéleti fórumok'a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgálják. Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselő Húsz hektáron fejezték be a hét elején az clúhajtatott burgonya ültetését. A megye déli részén, különösen a homokterüleíeken, az idén is előbb nyílt mód a tavaszi munkakezdésre, mint másutt. A vízvári Kossuth Termelőszövetkezetben például elvetették a repcét mind a 45 hektáron. Tavaly nem termelték ezt a növényt, s hogy az idén miért foglalkoznak vele, ezt Vida Imre tsz- elnök így indokolta: — Megfelelő az ára. jó elő- veteménye a búzának. a munkákhoz felhasználhatók a gabonatermesztés gépei. Ha ebben az évben beválik, jövőre tovább növeljük a területét. Új növény tehát a repce a Kossuth Tsz-ben — régi - viszont a burgonya. Csakhogy itt is változás történt az utóbbi éveikben. A gazdaság részt vesz a barcsi burgonyatermesztési együttműködésben, s a tavalyinál nagyobb területen, összesen 180 hektáron ültetik ki a gumót. Húsz hektárra a tábla végén, fólia alatt előhajtatták a krumplit, ennek kézi ültetése befejeződött a hét elején. A többit három gép teszi a földbe, s ehhez a munkához is hozzáfogtak. Somogy gyöngyét és Desirét termelnek. — Majdnem nyolcvan hék- táixm termelünk veí-őburgo- nyát — mondta az elnök. — Az étkezésit és ezen belül az előhajtatottat a megyei MÉK- nek és a budapesti TÁSZI- nak adjuk el. A burgonyával kapcsolatos munkák gépesítése megoldott, s a későbbiekben a terület növelését tervezzük. A hozam elhelyezését, kezelését nagyban segíti majd a 200 vagonos tároló, mely jövőre elkészül. Ezt a létesítményt a szövetkezet brigádja építi. A beruházás értéke- mintegy 8 millió forint lesz. A munkákat tavaly kezdték, egyes gépi berendezések már megérkeztek. A burgonya tárolásán kívül a válogatást, az osztályozást is itt végezhetik. Fölkészültek arra, hogy ha szükség lesz rá. a Desirét a Drávából pntözik majd. Ehhez i megfelelő fölszerelésük van. A I szövetkezet kertészetéhez isj juttatnak a Dráva vizéből. Szántóföldi kertészetükben 22 hektáron paprikát, 9 hektáron uborkát és 5 hektáron paradicsomot termelnek — ehhez maguk nevelték a palántát •—, s az uborka kivételével ezeknek az öntözéséhez a folyó vizét használják. Szeretnének mindenből gazdag termést betakarítani, s ehhez megteremtették a föltételeket. Ez a szövetkezet példát adott a barcsi járásiban arra, hogyan lehet — és kell — üzemi keretek között jól megoldani a felnőttek szakmai képzését. Három évvel ezelőtt több mint félszázan végezték el a szakmunkásképző tanfo- lyamot, közülük többen két szakmából — szarvasmarha- és sertéstenyésztésből — is bizonyítványt szereztek. Csaknem harmincán lettek ugyancsak szervezett képzéssel betanított munkások. A bizonyítványok birtokosai most sokat lehetnek azért, hogy a gazdaság céljai megvalósuljanak a termelés különféle ágazataiban. H. F. KiSZ-es felaján'ás Csatlakoztak a szocialista brigádok Friss zöldség és gyümölcs ezekben a napokban nem érkezik feldolgozásra a Nagyatádi Konzervgyárba, mégis akad munkájuk az itt dolgozóknak. Az ötliteres üvegekben levő befőtteket most a KGST-szabVány szerint öt- negyedes üvegekbe töltik át. A tmk legfontosabb feladata a zöldborsóvonal karbantartása. mivel a szezon a zöldborsó feldolgozásával indul. Az eredetileg április utolsó napjára tervezett határidő helyett már a hónap közepére elkészülnek a munkával. A tmk KISZ- alapszervezete tett erre felajánlást, s csatlakoztak a műhely szocialista brigádjai. A Nagyatádi Konzervgyár az ötödik ötéves tervidőszakra ötvenmillió forintot tervezett fejlesztésre. Az idén csaknem huszonhat millió forintot használnak fel. A legnagyobb idei beruházás a HUNISTER. osztott hidraulikus sterilizáló berendezés munkába állítása. A tizennégy milliós beruházáshoz a gépet tizennégy kooperáló vállalat szállítja. S bár a gépet a szállító szereli föl. a mellékberendezéseket a nagyatádiaknak kell elkészíteniük. Szükség van minden munkáskézre, hogy május végén már a berendezés működéséről adhassanak számotA sterilizáló berendezés jelentős munkaerő-megtakarítást eredményez, s megköny- nyíti az itt dolgozók helyzetét. Nem kell naponta több ezer kosarat felemelniük és üveget pakolniuk az asszonyoknak. Egy vezérlőpultról irányítható majd a munka. Somogylßplap
