Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Idegek tantálból Miközben világszerte egyre nagyobb — több méter átmérőjű — csillagászati teleszkópokat . építenek, a szerényebb méretű obszervatóriumi műszereik sem veszítik el jelentőségüket. Mint például az —• a képen látható — mindössze 48 centiméter tükörátmérőjű teleszkóp, amelyet Alma-Ata közelében, a tengerszint fölött 3000 méter magasan épült asztronómiai intézetben 'használnak. Élve a kedvező légköri vi- ror.yok adta lehetőségekkel, az Intézet munkatársa! szinte egész évben megfigyeléseket végezhetnek. Tanulmányozzák a Napot, a Holdat, ultra i bplya -spektrum ban a távoli csillagokat. A világon először ez a csillagvizsgáló mérte be fótotelevíziős-opíikai berendezésekkel a Luna automatikus űrállomások helyzetváltoztatási paramétereit. E viszonylag kis teleszkóppal sikerült vizuálisan követniük a szovjet Szonda űrállomás útját is. amikor — a Földtől 328 ezer kilométerre — megkerülte a Holdat. Sérüléseknek. megbetegedéseknek gyakori következménye lehet az egyes testrészeket ellátó idegek pusztulása. A lepra, a trópusi országok félelmetes betegsége is az idegek pusztulását okozza. Ilyenkor a megfelelő ideghez tartozó bőrterület érzéstelen lesz, a beid,egzési területhez tartozó izmok pedig megbénulnak. Fagyasztott és szárított emberi eredetű ideg átültetésével igyekeztek segíteni a bajon. Ez. a módszer azonban nem minden esetben vált be. Újabban a moszkvai H-es számú sebészeti klinikán mesterséges idegszál beültetésével próbálkoznak. Az ideg — elektrotechnikai szempontból — vezető. Többféle fémet kipróbáltak. aranyat', platinát s‘b., míg végül eljutottak a tantálhoz. A tantál ritka elem: a földkéregben 0.00001 szár.i -r,-i van belőle. Kemény fém, mégis jól alakítható. A legerősebb savakban sem oldódik fel. E tulajdonsága miatt vegyipari berendezések, csövek bevonására használják. ÖNBIZALOM Kedves hölgyem, nem ha- Ljszik, ha leülök ide az ab- - .khoz, maga mellé? — Másutt is van hely. — Köszönöm a szíves kí- "llást. Engedélyével rágyújthatok? — Utálom a füstöt, uram. — Volna egy szál gyufája? — Nincs. — Könnyelműség így elindulni hazulról. Egy kicsit kinyitom az ablakot, hogy bejöjjön a levegő. — Huzat van. — Vegye föl a télikabátját, nem fog fázni. Sajtot kér? Finom pálpusztai. — Utálom. — Pedig nagyon egészséges. Egy korty szilvóriumot? Huzza meg az üvegetl — Nem húzom. , — Hová tetszik utazni? —- Utazom, ahova utazom. — Megáll ez a vonat Pács- gorgolci felsőn? — Nem tudom. 1 —■ Én Pácsgorgola . alsóra megyek. A sógcroméknál disznóvágás van. Ha megadja a címét, hozok egy kis hazait. — Nem adom. — Talán férjnél van? — Semmi köze hozzá! — Megmondom őszintén, engem nem zavar, ha férjnél van. Azért találkozhatunk. Ilikor akar látni? — Soha. — Rendben van. De pontos legyen! Fölírom magának a 1 címemet, ott bármikor megtalál. — Értse meg: ha maga volna az egyetlen férfi a világon, akkor sem érdekelne! — Tudom, csak a női büszkesége nem engedi, hogy elmondja: tetszem magának. — Ha azonnal nem hagyja el a fülkét, meghúzom a vészféket. — Kis könnyelmű! Es fizetné érte a büntetést? Ilyen sokat jelentek magának? — Tökkelütött! Idióta! — Még. még! Súgjon ilyen becéző szavakat a fülembe. — Akar egy pofont? Tessék.' — Ugye, most boldog, hogy hozzáérhetett az arcomhoz? Kis rajongóm. Belémszédült. Szerelem az első látásra! Van ilyen. G. Sz. Mesterséges arcicteg-beüUetés műtétje egyetem sebészeti klinikáján. a moszkvai orvosi Készítenek még belőle laboratóriumi készülékeket, rádióadó- és egyenirányító csöveket, töltőtöllhegyeket, fogorvosi fúrót, röntgencsökatódot, hőelemtartót stb. A kísérletek szerint beválik mesterséges idegszál készítésére is, kitűnő vezetőképessége miatt, és mivel az emberi szövetekkel érintkezve i nem fejt ki mérgező hatást. Vérnyomáscsökkentés elek! restimül át orral A rochesteri egyetem (Egyesült Államok) két kutatója új módszert dolgozott ki a gyógyszerrel befolyásolhatatlan magas vérnyomás, a hipertónia normalizálására. A nyak bőre ,alá építik be az elektrostimulátort, s ez percenként 80—100 impulzust ad le, a nyaki erekre. A módszert két betegen próbálták ki (mindkét esetben semmi- fele gyógyszeres terápia sem hatott), s az egyik esetben az eredetileg 220.120-as vérnyomás 150 104—130 94 közé szállt alá, a másik esetben a 230/110-es vérnyomás 150 100- as értéken stabilizálódott. A megfigyelések még nem adtak biztos eredményt arra vonatkozóan, hogy mincs-e valamilyen káros mellékhatása a nyaki erek tartós ingerlésének. már alaposabb tatarozásra szorult — eladták 7600 koronáért egy dunai vállalkozónak. Itt új kazánt helyeztek bele, és még évekig járta a folyót. z. r. Kísérletek feketerigóval A feketerigó a lakott területek közismert madara lett, s zord időben sem hagyja él megszokott helyét. A madaraknak a tél nemcsak a zord időjárással és táplálékhiány- nyal okoz problémát, hanem a nappalok megrövidülésével is, mivel így tulajdonképpen a táplálék keresésre fordítható időt korlátozza. A nyugatnémet kutatók a‘skandináv félszigeten megfigyelték a feketerigó viselkedését a téli időszakban. Az ott élő mintegy 75 madárfaj közül csak 45 vándorol délebbre, 30 madárfaj azonban télen is ott marad. S ezek sajátos módon alkalmazkodnak a téli hideghez. A tél kezdetére jelentős zsírtartalék halmozódik föl testükben, ezenkívül gyakran egymáshoz bújva melegszenek. A feketerigónál kísérletekkel időszakos energiaforgalom-változást is sikerült kimutatni. Megmérték a jklíma- kamrában tartott e gyedek oxigénfogyasztását, s azt tapasztalták: 15—22 °C-nál megközelítően változatlan, ennél alacsonyabb hőmérsékletnél azonban emelkedik. Az évszakosán egész éven át végzett klímakamrás vizsgálatok során a feketerigókat 22—20 °C- os hőmérsékleten figyelve bizonyos ritmust lehetett kimutatni: az oxigénfogyasztás a téli hónapokban alacsonyabb volt, mint nyáron. A magyarázat gondot okozott a kutatóknak: vagy a nappalok hossza idéz elő közvetlen változást, vagy egy velük született belső évszakos ritmusról van szó. amit a fényciklusok összhangja alakított ki. HÉTKÖZNAPI AINK Volt egyszer egy gyermek Alvórüígy módján időtlenül szunnyadhatnak kiaiudtnak vélt ói"zés,etk, azután jóformán semmiségtől, mint madár- számytól a lavina, olyan tektonikus erővel mozdulhatnak meg a tudat alatti mélyén, hogy belerokkan a lélek. Egy hétköznapi reggeli zés úgy indul, mint máskor, de most ki- öimlák a tejeskávé; az érettségire készülő fiú minden tiltás ellenére evés. közben is maga elé rakja könyvét, leánytesl.vóre meg hergelődve kaphassa előle. Gondtalanul hanieúroziniak, akár a kölyökkutyák. es csak nevetnek zsörtölődő anyjukon. A lány így próbálja vigasztalni a leöntött abroszért: »örülj, anya, hogy csak két gyereked van!« Az elejtett kés öszetöri a csészét. A gyerekek fulladoznak féktelen kedvükben, hogy az anyjuk még nagyobb kárt csinált. Honnan sejthetnék, hogy a szíve tört össze. Ettől kezdve pánikban él, mert hiába próbál szabadulni gondolataitól, azok bogáncsként ragadnak, mint a kényszerképzet, és mégis csak az ad enyhét vergődő léikének, ha megadja magát, ha-a múltba tünlre gondol. Hol lehet, boldog vagy boldogtalan, kérdi -e. ki lehet az édesanyja? Nyaidasi könnyeit, és egyre gyakrabban kell b inneninkülnie a fürdőszobába vidám családja látványa elől. Nem tud enni. se aludni, fogy. Nem tudja, mitévő legyen? A titok súlya egyenes aranyban nő hordásuk idejével, mert sehol sincs afféle siratófalként személytelen menedék, ahöl még« elvan titkos nyilvánossággal! vallhattha a létek, mint ama libapösztön!árnyka a mesebeli ki‘mérvnek. Ügy véli. megkönnyebbül, ha vezekel: magva1!ja megölő titkát férjének. Története mindennapi: a fiú cser'bfen.'iagvta. Nem sírt utána, de ott volt a magzat, akit már csak megszülni lehetett. Távol laktak a failu- tÓL, a tavasszal kökányviráig- tál fen éri ő dombok között, könnyű volt titokban tartani gyűlölt terhességét, mert gyűlöletes napokat ólt az átkozódó apával és a haloittsiirató jajgatással zsémbelő anyjával. Kórházban szült, a gyerekét látni se akarta, beleegyezését , adta az örökbefogadásaihoz, ! így egyeztek meg mér otthon, j Boldogan lélegzett föl, mikor I kilépett a kórház kapuján. Csillagvizsgáló a felhők fölött Elszánt gyónásától gyógyulást roméit, és még nagyobb keserűség lett belőle; férje csak annyit mondott, kár volt elhallgatni, sajátjaiként vállalta volna a szerencsétlen kis porontyot. Gyerekei, ahogy végre fölfogják: olyasmit hallanak, amin most az egyszer nem lehet nevetni, csak ázom csodálkoznak, hogy mit tartozik ez rájuk? Neheztel hát gyerekeire közönyükért, neheztel urára közömbös jóságáért, önmagát megveti, és mikor kutyájuk napokig nyü- szőgve keresi elrekkentett köTiykeit, j idegösszeroppanást kap. Csak árnyéka önmagáinak. Szép csa'ddi élete bankóban. Férje, amit eddig sohasem tett, ldinn,áradozik, és bizony a cimboráik, közt nem nv v, iváis nélkül. Véletlenül kihallgatta gyermekei beszélgetését: elmebajosnak tartják anyjukat. Ékkor határoz, hivatalosan kutattál utána. Férje durván letorkolja: végiképp elment az esze? Egv másik családot is tőnkre akar tenni? Ez már nem anyai szeretet, hanem erkölcstelenség! És mát csuhái, ha feltalált fia is elítéli? Semmi sem tarthatta volna vissza, hogy megkeresse. de most megbénítja az a gúzs- bakötő gondolat, hűha gyűlöli eldobott gyereke? Máif any- nvival is beérné, ha távolról láthatná. Nem altar már Egyebet, csak egy kevéske bizonyosságot, csak annyi nyugvást szívének, hogy a fia jól van. Az utcán arcokat figyel, idegenek után bámul, ismerős vonások nyomába szegődik. Almiában gyakran látja; szép, nagy fiú, melegbafna szemű. Csak hallgat, sohasem felel a kérdéseire. Mihályi Margit A ló vagy a leve? A tudósok évekig vitatkoztak arról, hogy a sztyeppéi állatok közül az ember melyiket szelídítette meg előbb. A leningrádi régészek türk- méniai ásatásai most lezárták a vitát: a tevének adták az elsőséget. Az i. e. III. évezredből származó kultúrréte- gekben tevecsontokat tártak föl; ugyanakkor lónak, szamárnak még a nyomara se bukkantak. A leningrádi archeológusok több évi kitartó munkáját egy másik fölfedezés is koronázta: kiderült, hogy a Szovjetunió területén, az akkori időben ismert települések közül a legnagyobb ott terült el. A gazdag leleteket őrző sírokból bronz- ás ezüstbélyegzők, fantasztikus állatfigurák, islenszobroeskák kerültek elő. Különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot az állati csontokra és a kis szobrokra karcolt titokzatos jelek,. 1883-ban megalakult a Ba- latontavi Gőzhajózási Részvénytársaság. Ügy tervezték, hogy egy . személyszállító gőzöst állítanak üzembe, amely 1889-ben csak a felső Balatonon közlekedik. Hartmann újpesti hajógyárában épült az új hajó. amely először Kelén néven járt a vízen. Két hajó szelte tehát 1889-ben a Balaton vizét. A tó nyugati felén a Rohan, a keletin pedig a Kelén. A Rohan azorthan ve- télytárs volt, ezert a részvénysebb gőiös Boglár. Badacsony és Rév-Fülöp közt rendesen jár...« Lukács Károly, a kiváló balatoni tudós (188:1—1954) írta egyik tanulmányában. hogv kisdiák korában sokat utazott a Rohan gőzhajón, mely akkor'a »jó öreg Amancsics kapitány vezetése alatt« járta a vizet. Az öreg a dalmát partékról került a Balatonra ahol először Jánosi kanonok alkalmazta a >>Dodó« nevű vitorlásán. A Veszprém és társai a siófoki halászati kikötőben. társaság elhatározta a megvé- l telét. Hunyadi Imre el is adta a kis gőzöst. A Rohant Siófokra vitték, és a partra húzva' javítási, festési munkálatokat végeztek rajta. A Somogy 1830. április 29-én így írt erről: »Ma délután bocsáj- tottak vízre Siófokon egy kisebbfajta csavargőzöst, a neve Rohan, mely ideiglenesen fog közlekedni addig, amíg a jövő évre elkészül a két nagyobb gőzhajó, melyek az Al- } sóbalaton partjai között fog- I jak az állandó összeköttet Sst fenntartani . .. Az idén a ki- J A kis Rohan csavargőzös még tíz évig járta a tó nyugati részét. Időközben (1891) két újabb gőzhajót bocsátottak vízre (Kelén, Helka), és a ki« hajót, amely csekély befogadóképességével nem tudta mar ellátni a forgalmat, kivonták a személyszállításból. 1900-ban eladták a siófoki halászati vállalatnak. A halászok akkor tértek át a gőzvontatásra, két gőzös — a Zala és a Veszprém — vontatta hajóikat. A Rohan új nevet kapott: Somogynak keresztelték el. Öt év múlva azonban — amikor 7600 koronáért eladták A Kőbánból Somogy lett \
