Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Tavaszi napsütésben Egy kaposvári rendőrjár őr-vezető mindennapjai Szolgálat után magyaréra Fotó: Gyertyás László Szépen sikerülnek a vizsgái, bár Janus Pannoni usról sze­retett volna tartalmasabban felelni, készült az epigram­mákból, az elégiákból és az epikus költeményekből. Csak­hogy a Munkácsy gimnázium esti tagozatán kívül helyt kell állnia a marxista középisko­lában is, és egy-egy szolgálat után alaposan elfárad. — Tanul az egész család, a lakás tankönyvekkel van te­le. Nem hajtogatom, bárcsak vége lenne már. mert az érettségi után újra iskola­padba szeretnék ülni. Igen jól érzem magam a járőrve zetői beosztásomban — nem az előrejutás lehetősége sar­kall. Szeretnék képzettebb len­ni, jó volna még alaposabban, kultúráltabban intézkedni. Gencsi István törzsőrmester intézkedéseivel eddig sem volt baj, hiszen a járőralo6ztály legjobbjai közé tartozik. El­végezte az alap- és középfokú rendőri6kolát, s jeles bizo­nyítványt szerzett Budapesten a körzeti megbízottak iskolá­ján. A tanultakat 1970-ben rögtön hasznosította is. — Magyaratádra helyezték, az én körzetemhez tartozott a székhelyközségen kívül Pata­lom. Tátompuszta, Rácegres, Őrei és Zimány. Ezen a hat­van négyzetkilométeres terü­leten majdnem négyezren él­nek. Rendkívüli esemény rit­kán adódott, szorgalmas, lel­kiismeretes emberek lakják a vidéket. — Hogyan ismerte meg a falvak életét? — Igyekeztem minél előbb beilleszkedni az ott élők kö­zösségébe, és mindenkivel a legjobb kapcsolatot kiépíteni. Semmiféle káros előítélettel nem kellett megbirkóznom, az emberek nem tartottak hiva­tásom miatt »eleve kellemet­lenkedőnek«. — Bűncselekmények a rend ellenére bizonyára előfordul­tak. — Néhányan terményt loptak a termelőszövetkezettől’ az állami gazdaságtól, mások nem fizették a gyermektar­tást. A lopásra a becsületes emberek fölhívták a figyel­memet: hol kell tüzetesebben vizsgálódnom. — Élet elleni bűntett ügyé­ben nem intézkedett? — Volt egy csecsemőgyil­kosság. leányanya ölte meg gyermekét. Az ilyenkor szük­séges hivatalos teendőimet el­láttam, de az eset engem is mélyen megrázott. Akárcsak Kaposváron, amikor már jár- őrvezetőként dolgoztam. A donneri városrészben egy fia­talember ittasan fejbe szúr­ta az édesanyját. Üldöznünk kellett a fiút, mindenképpen szeretett volna elmenekülni. — Akadt olyan, akinek sí- 1 került meglógnia? — Harmincöt éves vagyok, én is jól futok... — Védekeznie kellett-e már? — Több mint tízéves pálya­futásom alatt még egyszer sem emeltek kezet rám. Az viszont ötször-hatszor előfor­dult, hogy használnom kellett a gumibotot. — Mikor dönt az ütés mel­lett? — A legvégső esetben. Ha látom: csak erőszakkal fé­kezhetek meg egy garázdát, aki a következő pillanatban már bicskát vagy boxert rán­tana. — Sok a verekedés? — URH járőrkocsinkkal gyakran látogatjuk az italbol­tokat meg a környéküket is. A szeszárusítás korlátozása eredményesnek bizonyult, ke­vesebb részeggel támad ba­junk. Minden csehó megszün­tetése a közrendet szolgálja. Nem tagadom, mi nagyon szeretnénk, ha a rossz hírű- ek közül többet is becsukná­nak Kaposváron. Nem azért, mert könnyebb lenne a mun­kánk: nem mindig érkezhe­tünk idejében... — Egy-egy garázdaságnál számíthatnak arra, hogy a je­lenlevők segítenek ártalmat­lanná termi a botrány oko­zóit? — Nincsenek fényes tapasz­talataink, a járókelők jobbá­ra csak bámészkodni szeret­nek. Igaz, eddig ketten az URH-gépkocsi vezetőjével még minden feladatot meg tudtunk oldani. De ki tud­ja, lehet, hogy holnap már igencsak rászorulunk az ál­lampolgárok segítségére. — Sokszor látjuk, hogy te­herautók szállítmányát el­lenőrzik. — Változatlanul sok a visz- szaélés, különösen a fekete­fuvar. Általában az első pil­lanatban megérzem, ha vala­mi nincs rendjén, mert a gépkocsivezetők zavarba jön­nek és összevissza beszélnek. — Megdöbbentő, hogy mennyi a városban az ittas vezető. — Rengeteget szondázok, ha van egy kis »üres« időm, meg­állítom a járműveket akár nappal, akár éjszaka teljesí­tek szolgálatot. Kevesen isme­rik be mindjárt az elején, ha ittak. Inkább hangoskodnak, összeköttetéseikkel fenyege­tőznek. A vérvétel után több­nyire elcsöndesednek, s kö­nyörögnek simítsam el a dol­got. Erről természetesen szó sem lehet. — Megesett már, hogy az intézkedéséért valaki bosszút akart állni? — Ha szabályosan intézke­dem, a törvény megvéd en­gem. S ami legalább ennyi­re fontos: ' az állampolgárok túlnyomó többségének rokon- szenve kíséri a munkámat. A közszellem nyújtotta védelem fölér a paragrafusok biztosíté­kaival. Pintér Dezső Megkezdték az első kompresszorállomás építését A magyar szakemberek megkezdték az első kompresz- szorállomás építését az Oren­burg—szovjet nyugati ország­határ közötti nemzetközi földgázvezeték ötödik szaka­szán. Ez az útvonal legnehe­zebb része: a gázvezeték 150 kilométer hosszúságban a he­gyeken vonul végig és az ös­vényeken, vízmosásokon és szakadékokon keresztül 250 átkelőhelyet kell létesíteni. Az 1420 milliméteres átmé­rőjű acélcsöveket az ukrajnai építők fektetik le, magyar tár­saik pedig a lakott helyisé­gek közelében kompresszor­állomásokat építenek, ök épí­tik a lakóházakat is a gáz­vezeték építői számára. Bogorodcsaniban jelenleg több mint 500 magyar mun­kás é6 mérnök dolgozik, szá­muk azonban rövidesen más­félezerre nő. Huszonkét éve népfrontelnök Fiatalos hévvel A LATYAKiDS, hepehupás utcán meg-megcsúszik a gép­kocsi kereke, de az árkon túl, a házak előtt már betonjárdán tolja a gyereíkkocsit egy fia­talasszony. Egy éve még csak jó időben tehették ezt Orci- ban, mo6t pedig másfél kilo­méternyi új járdával dicsek­szenek. A zömét társadalmi munkában építették. — A népfront szervezte — mondja Farkas Imre zimányi tanácselnök. A tágas udvaron előbb acsar­kodók, azután megjuhászodik a kutya. Gondozott gyümölcs­fák, galambdúc, jól karbantar­tott melléképületek. A kútban motoros vízszivattyú surrog: nyomja a vizet az öreg ház­hoz és a szomszédban épült új­hoz. Sovák Lajos bácsi szeme fénye, Péterke, a kilenchóna- pos kisunoka az ágyban ját­szadozik. — Legutóbb le akartunk mondani zimányi elnöktár­sammal, a Zánkai Karival, de a tanácselnök úgy a lelkünk­re beszélt, hát csak marad­tunk. Pedig szívesen átadnánk a helyünket a fiataloknak. Nem bírja már úgy az ember, mint tíz évvel ezelőtt. Kivágják a sebzett fákat Erdészeti üzemág a nagybajomi tsz-ben (Tudósítónktól) Hogy miért van szüksége külön erdészeti üzemágra a nagybajomi Lenin Termelő- szövetkezetnek, erről beszél­része fenyő, kocsányos tölgy és cser. De van lucfenyő is — karácsonyfának —, ezen­kívül kevés éger és akác. A jövőben növelni szeretnénk az gettünk Hőgye Mihály erdő-i akác- és tölgycsemeték szá­mérnökkel, az üzemág veze­tőjével. — Termelőszövetkezetünk­nek mintegy 900 hektár er­dőterülete van, mely a fá­sított legelővel együtt majd­nem 1200 hektár. ■ Mindezt csak előre elkészített terv alapján lehet gondozni, kezel­ni. Ennél az üzemágnál negy­venen — negyvenötén dolgoz­nak. Évente mitegy 4000 köb­méter fát termelünk ki, en- fiek 45 százalékát saját fű­részüzemünkben ipari célok­ra dolgozzuk fel. Elsősorban szövetkezetünk saját szükségletére épületfa, deszka, léc készül, de gyár­tunk parketta alapanyagot is. Ezért nem kész parkettát, mivel az ehhez szükséges gépsorral és szárítórészleggel nem rendelkezünk. A papír­gyáraknak is adunk fát. Amit nem tudunk ipari fának fel­dolgozni. abból elégítjük ki — majdnem teljes egészében — tagságunk tűzifaigényét. A beteg, sebzett fákat el kell távolítani. Ilyenek még a háború után 31 évvel is ta­lálhatók. A kivágott és fel­dolgozásra kerülő fában még ma is nagyon < sok a szilánk, ettől gyakran szakad a mo­torfűrész lánca vagy a szalag- fűrész megy tünkre... Ma­gunk neveljük a csemetéket, évente mintegy másfél mil­lió darabot. Ennek jelentős mát. Az idén 29 hektáron er­dei fenyőt telepítettünk. Ter­vezzük egy csemeteültető gép­sor beszerzését, mivel mind kevesebb az emberi erő. Kor­szerű gépekkel gyorsabb a munka. Évente 28—30 hektár erdőfelújítás a feladatunk. Az üzemágnál még nem fordult elő súlyosabb baleset. Megkövetelik, hogy minden dolgozó ismerje a munkavé­delmi rendszabályokat, ve­gyen részt a baleset-elhárítási oktatásokon. A védőeszközök használata nélkül senki sem dolgozhat. Legnagyobb á bal­eseti veszély a fakitermelés­nél, az anyagmozgatásnál, a szállításnál. Ezekre a mun­kahelyekre különös figyelmet fordítanak. Amit mond. nehéz elhinni, mert élénk tekintete, egyenes tartása nem a 65 évet mutat­ja. S ebből huszonkettőt a népfrontmozgalomban dolgo­zott, négy cikluson át a köz­ségi bizottság elnöke volt. Ta­nácstag is. 1918-ban költözött Orciba. 12 gyermekes zsellér volt az édesapja. Ö másfél évtizedig a tsz-ben dolgozott brigádveze­tőként. S bár tavaly augusz­tus óta nyugdíjas, azért »amíg az egészség engedi« — ahogy ő mondja — mindennap dol­gozik a szűkebb közösségben is. A járdaépítéshez kanyaro­dunk vissza. Lajos bácsi na­gyon szerény: — Sok segítséget kaptam Baranyai .eactáxsjpl, a párttit- kartól, még a 'simányi tanács vezetőitől, a többi mér ment magától. Mióta összevonták a tanácsunkat, azóta még inkább érezzük. hogy többet kell a helybeliek igényeivel törőd­nünk. Megyei tanácstaguk, dr. Mózes Gábor segítségét sem felejti ki, ő tízezer forintot »hozott« a falunak, kiegészí­tésül a helyi hozzájáruláshoz. — Ez még nyomja a belső- 'részem. A vízmű ■*— mutat ki az ablakon. — A zimányiak- nak már van, de a mi tsz-ünk kútja gyengén sikerült, és a falut nem bírná el... Sokat hallom az emberektől, hogy tegyünk valamit. Érdeklőd­tünk is már sokfelé, még a képviselőnk segítségét is kér­tük, de kicsi falu a miénk... A KÖZELMÚLTBAN ismét népfrontválasztást hirdettek a plakátok. Lajos bácsit mara­dásra kérték. A falugyűlésen tekintélyes »úti csomagot« ál­lítottak össze a népfrontbizott­ságnak, s a számadásból kiju­tott a vezetőknek is. Sokan köszönték meg a közösségért végzett munkát. N. F. 2500 csemetét telepítenek Megújuló gyümölcsösök (Tudósítónktól.) Az előző évihez viszonyítva 30 százalékkal növeli a zöld­ségfélék termeltetését az iga- li áfész a területéhez tartozó községekben, összesen 10 va­gonnyit kívánnak felvásárolni a termelőktől. Főleg paprikát, paradicso­mot, hagymát, zöldbabot, uborkát és káposztát termel­nek a környéken. Eddig hat­van gazdával kötöttek szerző­dést. A múlt évben Göllében három, Igáiban egy nagyobb területű fóliasátor alatt dísz­lettek a primőrök. Két nap­pal ezelőtt újabb két fóliafel­szerelés érkezett Göllébe, amely majd 200 négyzetméter területet borít. A régi és új sátraik alatt 70 ezer paprika- és paradicsompalántát nevel­nek. A körzetben levő házikertek, szőlőhegyek gyümölcsfáinak többsége elöregedett, férges. A szövetkezet nemrég — a fel­vásárlói segítségével — föl­mérést végzett. Ennék figye­lembe vételével hozattak 2500 gyümölcsfacsemetét, főleg a pándi meggyet, almát, cseresz­nyét és barackféléket. A cél, hogy tovább szorgalmazzák területükön a fák fiatalítását. Terveik szerint 1976-ban 20— 25 vagon gyümölcsöt akarnak megvenni. Házinyúlttenyésztéssel kö­rülbelül háromszázan foglal­koznak : várhatóan 5 vagon mennyiséget adnak majd el a szövetkezetnek. A közeljövő­ben a szövetkezet 350 tenyész- nyulat hozat a szakcsoportok részére. Ezen túl a gazdák igénye alapján százezer napos- csirkét, huszonötezer naposka­csát és ezer libát adnak ki. Az igényelt mennyiség 60 százalé­ka már megérkezett. Kétmillió tojást szeretnének megvenni. Gadácson egy libatömő szak­csoport létrehozását tervezik. A szövetkezet méhészszakcso­portjának tagjai a jó időben bízva 1,5 vagon méz szállí­tására kötöttek szerződést. Szá­raz babból várhatóan 12 vagon­nal vehetnek meg közepes termés esetén az egyesült szö­vetkezet területén. Az igali álfész-nek gyógynö­vény-felvásárlója is van, aki elsősorban a vadon termő gyógynövényekét veszi át. Ezenkívül kis gazdaságokban 100—200 négyszögölön, össze­sen két holdon termeltetnek majoránnát, mely a gyógy­szergyártás egyik alapanyaga. Ha a tervek valóra válnak, akkor 10 millió forintot fizet­hetnek ki a kisgazdaságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom