Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

Szomszéd megyei fotóklubok

Nyolcvan éve született Zalka Máté

N

evezhetnénk egyszerűen [ katonaírónak is. Volt | ebből a derekas példa- ; képtajtából több is a magyar históriában és irodalomban. Csak hát életének teljességét — a teljes életet — ez a megnevezés alig fejezi ki. Volt idő, amikor hivatalosan gyártott legendák ködébe burkolták alakját, olyannyira, hogy egykori segédtisztje, Eisner német internacionalista lehangoltan írta: »Alakja

lassan-lassan elmosódik, arcvonásai eltorzulnak, elferdülnek, s olyanná lesz. mint amikor a kontár fényképész nekifog, hogy egy kis fényképből retusálva és akvarell festékkel összemázolva, mellképet készítsen.«

S bár a szépítés, a mesterkéltség valóban nem illik különben joggal legendává nemesedett figurájához, mégis van valami népmeséi ízű abban, ahogyan Franki Bélából, a matolcsi mészáros legkisebb gyermekéből Zalka Máté szovjetunióbeli emigráns magyar író és Lukács tábornok, spanyolországi magyar internacionalista mártírhős lett.

Az életút látszólagos kacskaringói, logikus mozgással álltak össze egyenes vonallá.

A kereskedelmi iskolát végzett, érettségizett és tiszti rangra jogosult fiatalember sors- és kortársai naiv' nekibuzdulásával indult 1917-ben a háborúba. »Tudtam, hogy szolgálni és tisztelni kell másokat, méltóságteljesen viselni magamat, és meghajolni a felettesek bölcsessége előtt... Mentem őszintén, egyenesen és azzal a szent naivsággal. amit az iskolákban loptak belém. Meghalni, de győzni! Na de, hisz így ment az egész had, ez volt a tömeg tragédiája ...« S az imperialista háború értelmetlen borzalmai, az orosz hadifogság, a forradalom és a polgárháború megvilágo6ító zivatarjai az ő szemét is felnyitották. Mün- niph Ferenc visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Omszkban, a volt osztrák—magyar hadifoglyok konferenciáján a forradalom mellett adta le vokA nagyatádi művelődési házban hangversenysorozatot szerveztek a szakmunkástanulók részére. Az első két koncert sikere biztató, a színvonalas előadások meghódították a diákokat.

sát. »Viharos tetszéssel kísért, lelkes beszédben... aktív részvételt követelt az orosz forradalom védelmében. A közgyűlés egyhangúlag így határozott.«

Zalka Máté Szibériában esett át az új, az előzőnél sokkal igazságosabb harc tűzkeresztségén. Győzelmek és vereségek, börtön, fogolytáborok és szenvedések kísérték útját a győzelemig. Kalandosan és rövid úton szervezett partizánosztaga reguláris vörös zászlóaljjá alakult az internacionalisták hadosztályában. Dél-Ukrajna, a Krím és a moszkvai katonai kerület voltak Zalka oroszországi tevékenységének további állomásai.

A polgárháború nemcsak katonává, hozzáértő parancsnokká nevelte Zalkát, aki járatos lett a lö- vészárokharc stratégiájában, a partizántáktikaban. a lovasrohamok harcművészetében. Belül is átalakította, ki- kovácsolta világnézetet. Ifjú kora fellángolásait és hajlamait jellemmé edzette.

Leszerelése (1923) után néhány évig a szovjet állam diplomáciai munkával bízta meg. Futárszolgálatot teljesített Nyugat-Európában. Skandináviában és a Közel-Keleten — Törökországban es Perzsiában. Közben pedig egyre több lehetősége volt a régen benne szunnyadó ösztönzésnek engedni: írni! Novellákat, karcolatokat, kisregényeket. Nagy terveket, re- génytrilógiákat kovácsolt — ideje és lehetőségei nem mindig engedték ezek valóra váltását.

Irásművé6zete. forradalmi és katonai tapasztalatai gazdag fegyvertárából merítette tematikáját. Mindig visszatért az internacionalizmus, az osztályhoz való hűség, a katonai, emberi, parancsnoki helytállás irodalmi rangú és rendű propagálásához. S közben egyre mélyebben, árnyaltabban tárta föl a jellemeket és a helyzeteket. Mindemellett közéleti kulturális tevének, hogy a következő tanévtől indítsanak komoly zenei szakkört. Bíznak a sikerben.

K. Gy.

| kenységet is kifejtett. 1925 és j 1828 között a Forradalmi Színház vezetője volt. Miközben állandóan tartotta a kapcsolatot a moszkvai magyar internacionalista emigrációval, annak kulturális tevékenységébe. kezdeményezoen kapcsolódott be, s jó néhány rövidebb lélegzetű írással a háta mögött végre nagyobb munkába is foghatott. Legismertebb művében, a Dober- dóban (1936) egy fiatal katonatiszt világháborús kiábrándulásának, eszmélnének és lelki felépülésének történetét követhetjük nyomon. Máig egyik legjobb háborús regényünk ez, bár utolsó fejezetei már a sietség nyomait viselik magukon.

Meg hocsat hatóan. Ugyanis Spanyolországban kitört a polgárháború, és Zalka már készülődött.. »Nem új viszonyok elé megyek — írta családjának. — Csak a régi leckét kell újra átvenni. És nem érzek nyugtalanságot az ismeretlen előtt. Azzal a szilárd meggyőződéssel utazom, hogy hasznomat veszik, amire büszke leszek majd, 6 ami már most melegséget, erőt és harci kedvet önt szívembe.«

Az újonnan szervezett 12. Nemzetközi Bxigád parancsnokaként. Lukács tábornok néven, több mint fél éven át harcolt Spanyolországban. Jelentős sikereket ért el Madrid védelmében, a Jarama mentén és Guadalajaránál. Ludwig Renn német író, Roman Karmen szovjet filmrendező, Mihail Kolcov haditudósító és Hja Ehrenburg írásaiból tevékeny szervező és leleményes katonai vezető képe áll előttünk. »Ö inkább a bátor, szívélyes, vidám parancsnok-apa, parancsnoktestvér típusa. Mindenkihez van néhány szava, olykor egészen meghatározhatatlan nyelven: spanyol-francia-német-magyar-arosz szókombinációban.«

S

egédtisztjétől tudjuk, hogy időnként ábrándozott az irodalomról, néhány nyugodt évről, amikor nem hallja majd a golyók süvítését, a srapnelek robbanását és terveit valóra válthatja. De mindig hozzátette: »Én most Lukács tábornok vagyok. Zalka írót otthon hagytam. Nerm tudom kettéosztani magam.«

Terveit a maguk teljességében nem válthatta valóra. Mégis teljes élete volt. 1937. június 11-én a huescai fronton elesett. Valenciában nyugszik jeltelen sírban.

D. M.

Hangverseny szakmunkást ami lóknak

Németh József autószerelő- tanuló így vélekedett:

— Egyre többen leszünk, akik örömmel látogatjuk a hangversenyeket. Egy időben azzal vádoltak bennünket, hogy nem szeretjük az ilyen »rendezvényeket«. Ez részben igaz volt. de a dolog másik oldala az, hogy többségünk kevéssé — csak a tv-ből, a rádióból — ismerte ezt a műajt. Hogyan szerettük volna ••zt, amit nem is -ismertünk?

y, »élőben« sem lehet mától holnapra megkedvelni valamit, bár könnyebb, mint a tv-ből. Több társam «ak rosz- szul értelmezett »vagányság- :tól« nem ismeri el, hogy szívesen hallgat komoly zenét. Ezért is jó, hogy az iskola és a művelődési ház szorgalmazza a hangversenylátogatást. Ha minél többen metósmerjü'.' a legszebb műveket, lassan a zene iránti szemléletünk is megváltozik.

Kovács László gépszerelő- tanuló :

— Szokatlan számunkra ez a műfaj. Ha úgy válogatják össze a műsort, mint legutóbb megkedveljük. Hallottam egy — Úgy érzem — egyre jobban nagyon jó elképzelésről, remélem lesz belőle valami. »Kombinált« bérlet kiadását tervezik részünkre, am ?! tóién színházi előadások, hangversenyek és egy-két beaskoncert is lennének. A KISZ-ben már beszéltünk erről, s mi is odafigyelnénk arra, hogy ne csupán egy-két alkalommal jöjjenek a bérlettulajdonosok.

Az iskolai KlSZ-bizotteág fölmérte az érdeklődést, s javasolja az iskola vezetoségeGERENCSER MIKLÓS

EMLÉKE

TISZTA FORRÁS

De amikor Thököly lett a nevelőapa, a könyvek mellől gyakran *hyergébe vette a fiút, szoktatta a tábori élethez, a katonás edzettséghez. Alig gyaníthatta a hétesztendős Rákóczi, hogy később a nélkülözésekkel. szenvedésekkel teli hadjáratok idején mennyire hasznára válnak majd ezek a korai leckék.

Bármennyire 'szerette családját a kuruc vezér, rövidesen meg keltett vánlia tőle. Szakadatlan hadakozásban teltek napjai és a távolabbi veszélyes vállalkozásokra

nem vihette magával a vezért sorsra szánt apró katonát. Kevéssel a házasságkötés után elfoglalta Kassát, a bányavárosokat. egészen Fülekig ellenőrzése alatt tartotta Felső-Magyarországot. A pillanatnyi állás szerint szerencsés jövőnek nézett elébe, Kórösy György tehát nyugodtan oktathatta a tudományokra kis tanítványát, aki rendre szép vizsgáidtól jutott túl az iskola alsó osztályain.

Thököly Imre ekkor már rég a függetlenségi törekvések egyedüli, kimagasló vezére. Királyi címet kapott a portától, de nem fogadta «L

Csak a »Felső-Magyarország fejedelme« címet viselte. Rettegett harcosok serege engedelmeskedett szavára, de a vakmerő, szerencse« harcos kevéssé értett a politikához. Elkövette azt a végzetes hibát, hogy a haza ügyét mereven a török győzelmeihez kötötte. Pedig az ozmán birodalom már csak az igényei szerint volt nagy, erejének megroppanása gyorsan közeledett. Európában elcsendesedtek az évszázados vallásháborúk, egyre szilárdabb lett a protestánsok és a pápistáik közös szándéka, hogy ki kell űzni a szultánt a keresztény Európából. A várható hadmozdulatok fő szintire nem lehetett más, mint Magyarország. Tisztában volt a porta a készülődő offenzívá- val, ezért megelőző hadjárattal kívánta elejét venni a csapásnak.

Kara Musztaía óriási sereggel vonult Bécs ellen 1683 tavaszán. Thököly az ö oldalán szállt" táborba. Ennek a viágtörténelmi eseménynek részben a kis Rákóczi is szemtanúja volt, mert Pozsonyig ő is eljutott a sereggel.

Találkozás cserekiállíiással

Tóth Károly: Quartett.

A Somogyi Foto- és Filmklub pécsi bemutatkozásáért cserébe a pécsi Mecsek Foto- klub kiállítást rendezett Kaposváron a megyei könyvtárban. A szomszéd megyei fotóklubok találkozása élénkíti a közösségek életét, serkentőleg hat az alkotókra. Megjegyzendő továbbá az is, hogy az amatőrök Pensen és Kaposváron művelődési in- tóssményben kaptak helyet a bemutatkozásra. Ez — túl az elismerésen — közművelődési szempontból is fontos. A közönséggel is érdemes szembesíteni a klubok tevékenységét, eredményeit.

A Mecsek Fotóklub kamáira- kiállítása és nyilvános klub- program tette teljessé a találkozót. (Dia- és diaporáma- vetítós.)

A pécsi klub fotósainak az alkotásai több napig láthatók a könyvtárban. A kiállításról olyan összkép alakult ki bennünk. hogy a fptoklub nem tartotta elég fontosnak a megfelelő képek kiválogatását. De így is vannak olyan

vonásai e gyűjteménynek, amelyeket jellemzőknek ítél a néző. A pécsi fotósok — ellentétben a kaposváriakkal — szívesebben foglalkoznak a fiatalok életével. Stenrer Ferenc a zene felől közelíti meg őket, Surányi Éva a gyerekkortól a tizenévesekig. Stenrer képei közül megjegyzendő a Rhoda-monlazs. Czakó i László a fiatalságot a ssép- ség igézetében mutatja be. Az egész kiállítás legmegkapóhb alkotása Bartó László Alice csodaországban. Körtvélyesi László képei tartoznak még a sorba. Tetszett — Körtvélyesi tol — a Kofa című »ízes« fotó is.

A másik jellemző vonás a néprajzi érdeklődés, bár ez csupán egy személyhez kapcsolódik. Lantos Miklós tárgyilagosan szemléli témáját, bár ezen olykor változtathatna is — amikor a kép szerepe lehetővé teszi. (Azaz: a kép nem néprajza illusztráció.) De meg tud nevettetni is (András II.), és gondolkodásra is késztet (Lovak).

Az erőltetettség is jellemző vonás: dr. Mátrai Árpád Történelem című képe nyersen fogalmazza meg Pécs történelmi múltját es jelenét.) A régi templom tornya és az uj tv-adó áll egymás mellett a térben, hagy kifejezze az | időt.) Tőle a Vízen című kép tetszett. Cseri László erőltetett megoldása szinte súrolja a rossz ízlés határát — Virágok című felvételére gondolok. Tillai Ernő csendéletei közül a Furcsa dolgok tartozik ebbe a sorba. Tetszett viszont az Űr a után játékossága. leleménye. Beidek András | Áramszünet, Regős István Hajnal című képe is a maradandók közül való.

Tóth Károly anyaga összességében jó válogatást nyújt az alkotó munkásságából. A Reggel, a Tel. a Csikós és különösen a Quartett olyan fotó, amelyet szívesen érzünk meg emlékezetünkben. Ezek bizonyítják a pécsi Mecsek Futóklub szép sikereit, eredményeit.

H. B.

Diáklap a Táncsicsban

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium újságja, a Voluntas a magyar diáksajtó egyik ismert és elismert lapja. Az első »Voluntast 1919.

A nyolcéves gyermek szorgalmasan gyakorolta a latint Bárkány Jánossal közhen a puskaporos leckékből is kijutott neki. Thököly bizonyosra vette a török győzelmet, ám keserűen csalatkozott. Mindenesetre baj nélkül hazakerült Munkácsra a gyermek Rákóczi, noha a megvadultén menekülő török tábor majdnem legázplta.

A győzők nagy' diadalt ültek a törökön. Nemcsak Bécs alól űzték el, de a Duna völgyében előrenyomulva birtokukba vették Esztergomot és Párkányt, ahonnan már csak egv lendület kellett a legközelebbi es legfontosabb hadászati célig, Budáig.

Thököly Imre elszigetelődött. Az egész Európát képviselő roppant zsoldos erővel szemben nem sok babér teremhetett számára, ha még olv elszánt kuruc csapatok fölött rendelkezett is. Hűségéért közönnyel, sőt bizalmatlansággal fizetett a török. Visszaszorult északkeletre, a viszonylag nyugodt országrészbe, amelynek biztos középpontja volt Munkács vára. Megpróbált kitömi politikai elzártságából, tájékozódott a nyugati hatalmaknál. Franciaország barátságát kereste, de már késő volt. Megkísérelte felélénkíteni szövetségét a törökkel, ez ügyben a hódoltsági terület török vezetőinél puhatolódzott. Legnagyobb megdöbbenésére Nagy-váradon vasra verték a budai nasa parancsára és Belgrádha hurcolták, 1685 októberében.

(Folytatjuk)

február 8-án alapították az akkori kaposvári gimnazisták, majd kihagyások és kevésbé sikerült próbálkozások után 1969. február 8-an szerveződött újjá.

A szerkesztő bizottság a diákság soraiból tevődik ösz- sze; felelős szerkesztő dr. Szíjártó István tanár. Az elmúlt évek .sarán a Voluntasra csakúgy, mint a magyar cjtóksajtó történetére általában, jellemző volt, hagy egy-esgy tehetséges szerkesztőgárda távozásával nemegyszer színét, dinamikáját vesztette a lap. Ez a természetes folyamat azonban nem jelentett hosszú távon hullámvölgyet; az iskolai hagyományok ápolása, az önművelésre való készség és igény rövid idő alatt »kitermelte« az új generációiból is azokat az irodalmi érdeklődésű fiatalokat, akik a lap szerkesztési munkáit lelkesen es eredményesen folytatták.

A Voluntasnak nyolc száma jelenik meg évente, s az újsághoz kapcsolódva adják ki a Szülőföldünk című mellékletet, mely a honismereti szakkör munkájának legsikerültebb közleményeit foglalja magába.. A Táncsics Globe című kiadványuk angol nyelvű műfordításokat tartalmaz, melyeknek külön érdekességük, hogy a gimnázium diákjainak fordításában látható a magyar szőve®, az angol eredeti mellett. A Diákköltők a Táncsicsban című, ugyancsak Vo- luntas-melléklet összeállítóinak egyik büszkesége, hogy az első számhoz az előszót Fodor András költő irta.

Erdős Judit. Kelemen Márta es Kr aszna i Ildikó, a szerkesztő bizottság tagjai most készítik elő nyomdába az újság ötvenedik szántót. Erdős Judit most ismerkedik a tördelő- szerkesztő munkájával, s érthető izgalommal várja, miként sikerül ez a szám, s vele együtt az q első tördelői próbálkozása, Kelemen Márta elmondja, hogy a tavalyi diák- főszerkesztq fizika szakos volt; ennek ellenére az újság akikor is, most is zömmel humán jellegű érdeklődést elégített ki. Krasznai Ildikó szerint helyes lenpe, ha a természettudományoknak is helyt adnának a lap hasábjain; tervezik, hogy a jövőben, ilyen témájú szak- dolgozatokat is bemutatnak.

Beszélgetésünk során kitűnik, hogy bár az ifjú szerkesztők büszkék az újságjukra — s joggal, mivel két évvel ezelőtt a KISZ kb dicsérő oklevelét nyerte el a Voluntas —, kellő kritikai érzékkel és jobbító szándékkal bírálják saját munkájukat és a lap egészét. Bár Szíjártó István tanár fogja össze és irányítja a lapszerkesztést, a tantestület többi tagja is véleményezi, bírálja az elkészült szamokat.

Az újságírás — mint annyi más egyéb — kollektív munka. A közösség egészének elismerés és megtiszteltetés, ha egyikük elnyerheti az 1970- ben alapított Gyergyai irodalmi dijat. Büszkesége a Voluntas szerkesztő gárdájának, hogy ezt a díjat azóta is minden évben közülük kapja valaki.

B. I.

Somogyi Néplap