Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
Az elveszett hajó ritka bélyege HÉT VÉGI A múlt századiban az állami postán kívül még egyes szállítási vállalatok is nyomtathattak bélyeget, mellyel a járműveiken szállított. postai küldeményeket bérmentesítették. Elsőnek az osztrák Duna Gőzhajózási Részvény- társaságnak volt hajóbélyege 1866-baft. Ma már ennek példányai igen nagy értékű ritkaságok. A mi Balaton hajónkon is szállítottak postai küldeményeket Boglár—Révfülöp között, és ezek bérmentesítésére a Zala—Somogyi Gőzhajó Társaság is felhasználhatta saját bélyegeit. Nem volt különösen szép bélyeg, 1875-ben összesen egy évig használták. Tehát már több mint százéves, ezért igen értékes. A mai magyar bélyegkatalógusban hiába keresnénk ezt a bélyeget. Abban csak a Magyar Posta által kiadottak találhatók. Hiába is szerepelne, hiszen kereskedelmi árat nem is tudnának megállapítani. Egy vonal jelezné, hogy az ára megállapíthatatlan, úgy, mint a híres, ritka külföldi bélyegeknél. A szakemberek eddig 17 bélyegről tudnak — ennyi maradt meg. Ezekből 11 példány Amerikában van. 3 a Bélyegmúzeumban Budapesten, a többi magánkézben. A napokban megnéztem a | Bélyegmúzeumban a mi példányainkat. Kihúzták előttem a keskeny fiókot, ahol üveglapok alatt látható a három bélyeg. Mindegyik zöld színű. Krétapapíron, dombornyomás- j bélyegtörténetbe is bevonult sál készült, egészen egyszerű i rajzzal. A kettős kereten be- I Zákonyi Fi Játék a harangokkal lül egy körben ferden eltie- lyezkedő horgony látható, alatta a társaság nevének kezdőbetűi: Z. S. G. T. A bélyegeket annak idején zöld, vörös és kék színben nyomták, a gyűjtők és a múzeum is csak Balaton-bélyeg néven ismerik. Értékjelzés nincs egyiken sem, de úgy vélik a szakértők, hogy mindegyik színű bélyegnek ugyanaz volt az értéke. Az egyik levelezőlapot, melyen a bélyeg látható, Szalag Augusztának címezték Baiatonboglárra, és Révfülöpön adták fel. Két bélyegző látható rajta. A hajó saját bélyegzője és a bogiári postahivatalé. Abban az időben egy Freikopt nevű egyén volt ,a bogiári postamester, ő bélyegezte le a hivatalos bélyegzővel a feladott küldeményeket. és továbbította a déli vasúton. A bélyegek nagysága 18x23 mm, dombornyomásához rézvagy acélrudat használtak, amely áttörte a kréta papírt, és a bélyegek ettől gyakran megsérültek. Egy ép vagy akár sérült Balaton-bélyeg mai értékét ezrekben lehetne kifejezni. Azt hiszem, hogy ha valaki rendszeresen kutatna a révfülöpi vagy a boglárt régebbi épületek padlásán porosodó Íratok között, talán még föllelhetne ilyen bélyeget. A második balatoni hajó tehát még azzal is megörökítette a nevét, hogy az első balatoni bélyegeket használták a fedélzeten és ezzel a Kaunász litván város harangjátéka. ősi ütőhangszer a harang, | tagjait ütővel vagy hengeres leginkább bronzból készül, j óramechanizmus segítségevei Már az ókorban is használták i szólaltatják meg. az alvó istenség -felébresztése ne», vagy a baj elhárítására. A Baktohosz-misztéri írnokon harang hívta istentiszteletre a részvevőket. A legrégibb ismert harang asszír eredetű, és i. e. 800-ban készült. A kínai hagyomány azonban még régebbre, a III. évezredibe nyúlik vissza. Később i. sz. 500 utón a keresztény egvház is átvette, sőt 1169-ban a templomok számára kötelezővé tette. Európában a VII. század derekán, Franciaországban öntötték az első harangokat, de a mai formájukat csak a XIII. században vették föl. A XV. században kezdődött el az óriási harangok korszaka. (A kölni dómé pl. 25 tonnás.) A világ legnagyobb harangja a moszkvai Kremlben van, a “Harangcár» súlya 200 tonna. 1733-ban készült. A harangjáték több, fölfüggesztett, különböző magasságra hangoit harangokból álió hangszer, amelynek az egyes Kuru^slás vagy tudomány ? Nark Spitz a 183. Iu>ycn... Mark Spitz a müncheni olimpia esztendejében elnyerte -az év sportolója» címet. Hét aranyérem birtokában minden idők legr.agvszarűbb úszójának nevezték. Az ifjú fogorvos hallgató a győzelmek után hátat fordított hivatásának 'és a sportnak, s engedve a pénz csábításának, átment a reklámszakmába. Kétségtelenül jó szimatjuk volt a menedzsereknek. Elvégre a müncheni olimpia vízistadionjának hőse a képeslapok és magazinok fölkapott sztárjaként betört a népszerűség birodalmába. Csakhogy a kiváló képességű úszó színészként szerényebb tehetségű volt. Hasztalan próbáltak vele fürdőruhát, úszónadrágot, borotvakrémet népszerűsíteni vaigy akár a tej i vast, Mark Spitz nem tudta fölvenni a versenyt Bob Hope-pal és Bing Crosbyval. a legismertebb rek- lómsztánokkal. S mily hálátlan a közönség! Egy nemrég rendezett amerikai közrvélemónykutatás szerint a sportolók népszerűségi listáján a hétszeres müncheni aranyérmes a 183. helyre került. Ügy látszik, a filmvilág mégsem mondott le róla: egy olasz produkció rendezője most szerepet ajánlott neki. Egy krimiben többször kell majd — premier plánban — úsznia. Eszpresszóban, vendéglőben, más nyilvános nelyeken gyakran feltűnik az írásszakértő. Pár sort kér csupán, azután félrevonul, s néhány perc múlva néhány forint vagy egy fröccs ellenében a lehető legtöbb jót mondja el a hiszékeny embernek. A múltra vonatkozóan mindenekelőtt kijelenti, hogy az illető csalódáson ment át, ami természetesen igaz, mert nincs olyan ember, akit ne ért volna ki- sebb-nagyobb csalódás az életben. Azután következik a nagyon is rózsaszínűre festett jövő. Sok ember számára ez elég is. a többség azonban odafigyel, s mivel a beígért sok szépnek és jónak rendszerint. a töredéke sem válik valóra, e szélhámosok -munkája» nyomán már-már hitelét veszti egy komoly tudományág, az íráselemzés. Sok minden megállapítható az írásból. A jelenleg is használatos egyetemi tankönyvben Nyírő Gyula professzor így ír a grafológiáról: -Amint nincs két ember, akinek a beszéde egyforma lenne, mert a beszéd hangjában, ritmusában éppúgy, mint tartalmában az értelmiség, a temperamentum, a karakter, tehát a személyiség is visszatükrömás ütembe»", más stílusban járja min/ímki. Két színész sem tudja egyformán eljátszani ugyanazt a szerepet mert minden ember a neki legmegfelelőbb módon, vagyis egyénien mozog. Márpedig az írás sem más, mint papírra rögzített mozgás. Ezt a kifejező mozgást befolyásolják az érzelmek, a hangulatok, a vérmérséklet, az önuralom, a tárfoglaló igény, és egy' sereg más tényező. Vagyis az írásban, mint kifejező mozgásban, kivetííődik a személyiség. A bírósági írás- szakértő azonosító munkája sokszor perdöntő. A saját kezű aláírás bizonyító ereje lényegesen nagyobb, mint az adott szóé. Az írás uralkodó jegyei azonban elárulják a jellemet, az egyén hangulati beállítottságát. A felfelé haladó sor például a derűlátás jele, a lefelé haladó pesszimizmusra mutat. A női írásokra igen jellemző a lágy könnyedség, a füzéres kötési mód, míg a szögletes írásforma merevséget, erőszakosságot, kérlelhetetlenséget mutat. A taktikázó ember hajlékonysága ugyanúgy látszik az írásban is, mint a többi kifejező mozgásban. A szabály'os bétűforma fegyelmezettségre utal. míg az ellentétes irányú zása szeszélyességre vall. A szavak közötti nagy űr: elkülönülés az emberektől. Az állatvilág „tudósai ződik, hasonlóképpen minden | mozdulatok szertelen váltako- ember írása is más és más, mert az egyének lelki különbözősége az írásban is kifejezésre jut. E nagyon érdekes, és mind lélektani, mind pszichopatológiai szempontból a további kutatásnak sok teret nyújtó kérdéssel egy külön tudományág, a grafológia foglalkozik.« És foglalkoznak véle szerte a világon. Némely országban egyetemi tanszéket kapott a grafológia, másutt tudományos intézetek tevékenykednek ez irányban, könyvek, tanulmányok jelennek meg az íráselemzésről, és egyes nagyvállalatok az állások betöltésénél grafológustól kérnek szakvéleményt. Ha egy sportrendezvényen figyeljük környezetünket, feltűnik. mennyire különbözően reagálnak az emberek ugyanarra az eseményre. Más és más az arcjátékuk, a mozdulatuk. Mint ahogy például a táncot is más testtartással, Miv az e: .bér örök vágya a jövőbe látás, a tudománytalan, vagyis s M v.-ros -ínis- szakártj» egyik legfeltűnőbb ismérve, hogy ml/ -:r.áron jósolni akar. Nem ritkán még az egészségi állapotra vonatkozóan is. Mároedig csupán az írás alapún bármilyen kórt megállapítani felelőtlenség. Igaz, a csökkent vitalitást, a fáradékonyságot, a nyomott ke^élyállapotot tükrözi az írás, a grafológus azonban mécsem orvos Betegségek megállapítása, kóros elváltozások és ezek következménye kellő szakisrherettel és műszerekkel, nem pedig írással mutalható ki. A pszichés túlzások az írásban láthatók, de a diagnózis az orvos feladata. fl kQmO’y felkészültségű íráselemz.ra az a legjellemzőbb. hogy mindig csak aJott tényeket állapít meg, múltról, jövőről nem beszél. Azokat a belső okokat, melyek a kifejező mozgásokra hatással vannak, a kézírásból tudományos módszerrel, nem pedig megérzés alapján mutatja ki. Ezért a tudományosan megalapozott grafológia nem is akar több lenni, mint az ember személyiségének feltárását, megismerését szolgáló tudományág, amely segítséget igyekszik nyújtani más tudományok számára. H. V. 99 Ahol a flamingók telelnek Szovjet ornitológusok össze- szamlálták: az idén a Kaspi- tenger északi partján körülbelül egymiUdónyi madár telelt. A parton és a szigeteken létesített védett területen állandó jelleggel több mint háromszázezer vadkacsa él. Rajtuk kívül itt telelnek a flamingók és egyéb ritka mada- :-ak ezrei is. A madarak ösz- sze6zámlálását végző tudósok nem egyszerű madárrajokat, hanem valóságos madárren- gieteget találtak. A madarak neim ijedtek meg akikor sem, ha megjelenik közelükben az ember. A védett szigeteken az emberek nádat ültetnek, mesterséges pallókat állítanak fel a fészkekhez, es madáretetőket létesítenek. A delfinek manapság divatos témává léptek elő. A vízi — tengeri — életmódhoz al- 0A kalmazkodott, hal formájú emlősállatok rokonságban ,) vannak a bálnákkal, tüdővel lélegzenek, s utódját a nőstény tejével táplálja. Közismert a delfinek értelmessége I is. Ez pedig nagy mértékben függ az agyvelőnek a test > súlyához viszonyított nagysá- ^ > gától. valamint az agyteker- ; vények számától. Nagy meg- y lepetést okozott — még a tudósok között is —, hogy több delfinfaj agya a testsúlyhoz viszonyítva majdnem akkora, mint az emberé, az agyteker- vények számában pedig felül is múlja az emberét. Bizonyos tehát, hogy a delfinek az élővilág legértelmesebb képviselői közé tartoznak. A delfinek hangadásra is képesek. Ezért még a tudósok egy része is szinte túlzott reményeket táplált a delfinek Kormeghatározás „kémiai órával” Az életerős zsiráf A legmagasabb termetű, 4—5 méter fejmagasságú emlősök, a zsiráffélék családját nem fenyegeti a kihalás veszélye — annak ellenére, hogy legfélelmetesebb ellenségükkel, az oroszlánnal szemben védtelennek látszanak. Közelharc esetén valóhan nem sok esélye van egy zsiráfnak az életben maradásra — de erre csak ritkán kerül sor. Mert nincs még egy olyan állat, amely oly kiválóan föl lenne készülve a környező térség megfigyelésére. hogy kellő időben elmenekülhessen, mint éppen a zsiráf. Hosszú lábaival óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni. Ez a tempó — hosszú távon — kedvét szegi még a legéhe- sebb oroszlánnak is. S ha netán mégis utolérné a zsiráfot, párharcban az is előfordulhat, hogy kemény patáival bezúzza az oroszlán koponyáját vagy mellkasát, hiszen a zsiráfnak mintegy 500 kilogramm a súlya. A régészek a leletek korát eddig “-fizikai óra» segítségével derítették ki. A kaliforniai Scripps Intézet kutatói most fölfedezték a “kémiai órát» is. A fizikai óra elve azon alapszik, hogy az élőlények pusztulásuk után többé már nem vesznek föl környezetükből radioaktív izotópokat, főleg 14. tömegszámú szén izotópot (C14). A testükben fölhalmozott izotópok pedig felezési idejüknek megfelelő sebességgel bomlanak, s így viszonylag egyszerűen meghatározható az az időpont, amikor a csontok, fák vagy múmiák élete megszűnt. Ez a módszer — sajnos — csak kb. 40 ezer évre visszamenően alkalmazható. A korábbi leletek kora a C14 raszázezer év. A leletekben fennmaradt csontokból ugyanis még aminosavak mutathatók ki. Ezek is ki vannak téve a geológiai időszakokra fizikai—kémiai változásainak. Egyes molekulák struktúrája úgy változik meg az idők során. hogy az élőlényben előforduló aminosav-moLekulák tükörképét adja. M'nél több tükörképes molekula van a leletben, annál idősebb a maradvány. A kémiai óra használ Itat óságát a 40 ezer évesnél nem idősebb leletek Cl4-es vizsgálatával ellenőrizték. Az új módszer alkalmazhatóságának a szakemberek na0’' jövőt jósolnak. Már előkerült Kaliforniában olyan emberi csont- dioakfcivitásának mérése útján vázmaradvány is, amelynek már lehetetlen. A “kémiai j kora — a kémiai óra szerint óra« mérési határa viszont | — 50 ezer évre becsülhető. “beszédével» kapcsolatban. (Érdekesen dolgozta föl ezt a témát Robert Merle Állati elmék című fantasztikus könyvében.) A kutatások még folynak, de úgy látszik: sem mi nem tudjuk megtanulni a delfinbeszédet, sem a delfinek nem tudnak megtanulni emberi nyelvet. Igaz, néhány példányt megtanítottak köszönni, 6ct egy-két egyszerű szóra is, de ez nem jelent sokat. A delfinek egyébként játékos és barátkozó természetű állatok: a nagyközönség számára ritka látványosságot jelentenek. Csigák és kagylók a múzeumban öt világrész csiga- és kagylóérdekességeit mutatja be a párizsi Muzeum National d Historie Naturelle kiállítása. A vitrinekben levő 3000 csigán és kagylón kívül diaifilmeken is bemutatják — természetes környezetükben — a puhatestűeket. Közülük a legidősebb egy több mint 540 millió éves. már kihalt állat, a legfiatalabb korosztálvűakat viszont csak hónapokkal ezelőtt gyűjtötték a tengerek, tavak, folyók mélyéről. A kiállítás rész!?*esen elénk tárja a puhatestűek életét, szaporodását. Az egyik tárolóban azokat a kutatási területeket vázolják, amelyeket a fosszíliák és a ma is élő csigák, kagylók villantanak föl az egyes tr ' XTriny-.gaik képviselői Somogyi Néplap
