Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
A tanácsok gazdálkodása tanácsok napjainkban! oak. Ninos lényeges javulás írásokból származó bevételek j munkával arányban nem álló mind látnak több feladatot | az eszközök hatékonyabb, tael az állami karékosabb felhasználásában. célkitűzések helyi megvalósításában, a települések fejlesztésében. és a lakosság életkörülményeinek javításában. Gazdasági tevékenységük fejlődését jól mutatja, hogy kiadásaik az elmúlt ötéves tervben 1223 millió forintról 2288 millió forintra növekedtek. A tennéló ágazatok — az ipar, a mezőgazdaság — fejlődésével összhangban bővültek a tanácsok pénzeszközei. A bevételek 43.8 százalékkal meghaladták a IV. ötéves terv .előirányzatát. Legnagyobb részük az állami vállalatok és szövetkezetek növekvő befizetéseiből és az állami támogatás emelkedéséből származott. A tanácsok gazdasági és pénzügyi önállósága is tovább erősödött. A pénzügyi források összhangban voltak a területfejlesztés céljaival. Javult a költségvetési gazdálkodás. A helyi pénzügyi források feltárásával, ,a koordinációval és a lakosság közreműködésével a pénzügyi alapok növekedtek. Az irányítási rendszer fejlődésével összhangban mind több tanács él felelősséggel a megnövekedett döntési hatáskörrel, és hatékonyabban Egyes tanácsoknál nem gondoskodnak az épületek karbantartásáról, hasznosításáról. E ddigi eredményeink és belső tartalékaink lehetővé teszik, hogy a munkában magasabb minőségi követelményeket érvényesítsünk. • A megyei tanács által jóváhagyott középtávú pénzügyi tervben a fejlesztés és fenntartás feladataira csaknem 11 milliárd forint áll a tanácsok rendelkezésére. A terv figyelembe veszi a népgazdaság erőforrásainak várható alakulását, s mindazokat a követelményeket, melyeket a terület- és ágazaxfejlesztésben. az intézményhálózat működésében teljesíteni kell. A feladatok végrehajtása nagy- mértékben függ a rendelkezésre álló pénzeszközök tervszerű felhasználásától és a belső tartalékok feltárásától. A helyi tanácsoknak a saját gazdasági és társadalmi feladatok meghatározásakor a rendelkezésükre álló eszközöket együttesen kell számba venniük. Döntéseikben a helyi igények mérlegelésekor fokozottabban figyelembe kell venni a központi érdekeket. Ahol arra mód van, célszerű a meglevő létesítmények hasznosításával összekötni a és az állami hozzájárulás teremtik meg. A tanácsok a saját bevételek mellett részesülnek a terület gazdaságaiból származó jövedelmekből is. A bevételek alakulását a jövőben fokozottabban befolyásolják a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményei. Ezért különösen indokolt a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatok fejlesztése, a területfejlesztés és a lakossági feladatok ellátásának összehangolása. A gazdaságra vonatkozó, gyors és széles körű változások miatt a tanácsok gazdálkodásának biztonsága érdekében a szabályozási rendszer - új elemekkel egészült, ki. A beruházási források éssserűbb felhasználását segíti az átmenetileg sza- dab fejlesztési pénzeszközök kölcsönalapba helyezése. Az alapból a helyi tanácsok — a rendelkezésükre álló építőpari kapacitással összhang jövedelmek elvonásara. Következetesen végre kell hajtani a telek-, lakás- és üdülőtulajdon korlátozására hozott rendelkezéseket. Az adók és illetékek elvonó szerepének erősödésével vissza kell szorítani a spekulációs lehetőségeket. A differenciált adóztatás útján el kell érni, hogy a nagy értékű üdülők és lakóépületek tulajdonosai nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közterhekhez. Különösen indokolt, hogy a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek a tanácsokkal közösen minél több létesítményt hozzanak létre. Gondoskodjanak gyermekjóléti intézmények, népművelési és sportlétesítmények közös fenntartásáról. A megye ötéves tervében a egfontosabb feladat a lakásépítés. közműfejlesztés, óvodai ellátás, iskolai és szakmunkásképzés fejlesztése. Fontos, hogy a lakások a használja fel eszközeit. Egyes j fejlesztést. Törekedni leéli a tanácsoknál ugyanakkor a ; több funkció ellátását is biz- gazdálkodás gyenge, oldalai is ] tosító létesítmények létreho- jelentkeztek. Anyagi eszkö- j zására. műszaki gazdasági normákban — á hitelpolitikai irány- | bak megfelelően felépüljenek, elvekben szereplő feladatokra j A tervezett 12 ezer állami, kölcsönt vehetnek föl. A I szövetkezeti, magánlakás épí- pénzellátás és a beruházások ] tésében jelentős szerepe van kivitelezésének összhangja a beruházó, tervező, kiviteleérdekében 1976. január 1-től az állami támogatás összegének kiutalására is csak akkor kerülhet sor, ha a tanácsok || saját eszközeiket már felhasználták. ző szervek sének. jó együttműködézeik szétaprózódtak, a gazdálkodás során indokolatlanul pénzmaradványok keletkeztek. Egyes tanácsoknál — esetenként a szükséges pénzügyi források hiányában — elhatározott fejlesztések is elmaradták. A beruházások nem megfelelő gazdasági, műszaki előkészítés. és kivitelezői kapacitáshiány miatt elhúzódA fejlesztés lehetséges változatai közül a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb megoldást kell választani. A gyorsabb munka érdekében az adott településen egyidőben kell elvégezni a különböző célú építkezéseket. A tanácsi feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit a tervidőszakban is o helyi forA költségvetési gazdálkodás területén a községi tanácsok felújítási alapjainak megyei szintű összevonásával lehetővé válik az eszközök tervszerű, koncentráltabb felhasználása. Áz utóbbi években hozott központi intézkedések hatására a tanácsok tevékenysége nyomán az adóterhelések is jobban igazodnak a ténylegesen elért nagy jövedelmekhez. •• Összegezték a KISZ-szervezetek vitáit A IV. ötéves terv során elért eredmények megfelelő alapot adnak a további előrehaladáshoz. A gazdasági feltételek ismert változásai azonban nagyobb feladatok elé állítják a gazdálkodó szerveket. Az elhatározott gazdasági fejlődést a hatékonyság növelésével kell biztosítani. A terv megvalósítását a helyi kezdeményezésekben rejlő lehetőségek meg- | felelő kiaknázásával, a tár- j sadalmi munka fokozásával | is elő kell segíteni. Különö- I sen fontos, hogy a IV. ötéves terv időszakában kibontako- A ■ jövőben még nagyobb ! /.ott széles körű társadalmi gondot kell fordítanunk a j összefogás tovább fejlődjön. Műdig István, a megyei tanács pénzügyi .osztály ánaic vezetője MAI KOMMENTÁRUNK Új irányítás, nagyobb feladatok A Minisztertanács viarcius 11-i határozatának értelmében a Mezögéptröszt ezután a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozik. Csaknem 50 ezer (Somogybán kétezer) ember munkáját érinti ez a váltó-, zás. Miért volt rá szükség? Az V. ötéves terv fokozott követelményeket állít a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet elé is. Termelékenység, magasabb fokú gépesítés — a fejlődésnek csak ez az útja képzelhető el. így ez ágazatok gépszükséglete 35 százalékkai növekszik az előző ötéves tervhez képest. 24 milliárd forint értékű gépet és berendezést vesznek a mezőgazdasági üzemek. Köztük sok olyat, amelyet nagy sorozatban gyártani vagy a szocialista országokból beszerezni nem lehet. Az élelmiszeripar beruházásaiból a magyar gépgyártás 9,8 milliárd forinttal részesedik, míg az erdészet 680 millió forint értékű gépet és berendezést vár a hazai gépipartól. Ezzel egyidejűleg a szocialista országokkal kötött szakosítási szerződéseknek, kormányközi megállapodásoknak megfelelően a mezőgazdasági gépimport ellenértékeként mintegy 583 millió rubel értékű mező- és élelmiszeripari gép exportkö- telezetlségünk is van. E feladatok oroszlánrésze a Mezögéptrösztre hárul. Ám az is nyilvánvaló, hogy mindez nem lehet csak a tröszt vállalatainak a feladata; az egész magyar gépipar ilyen vagy olyan formában bekapcsolódik e munkába. Hatékonyabb munkát csak fokozott integrációval lehet végezni. Ezért kerültek át a Mezőgép vállalatok a KGM-hez. Az új felügyeletnek több közvetlen előnye is van. Lehetőség lesz az intenzívebb fejlesztésre, az igények magasabb műszaki színvonalú kielégítésére. Olyan gépipari vállalatok kapcsolódhatnak be a munkába — Egyesült Izzó, Magyar Vagon- és Gépgyár —. amelyek technológiai felkészültségükkel, gyártási színvonalukkal is biztosítékot nyújthatnak a korszerű mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek előállítására. Az egységes irányítás további előnyei sem lebecsülendők. Gazdaságosabb termékszerkezet alakulhat ki, jobban kihasználhatják a kapacitásokat, és megszüntetik a párhuzamos gyártásokat, fejlesztéseket. Mind a gép- és alkatrészgyártáshoz, mind a szolgáltatásban a korábbi időszaknál jobb, egységesebb műszaki háttér alakulhat ki. A Mezőgéptröszt vállalatainál már évek óta intenziven folyik az anyagi és szellemi erők koncentrálása, a vállalati profilok tisztázása és kialakítása. A korábbi 22 termelő vállalat helyett ez év január 1-től 18 vállalat jött létre,, s megszűnt az egy gazdasági körzetben, sőt ugyanazon településen (például Kaposváron is) működő azonos tevékenységű vállalatok, üzemek eltérő irányítása. Ez a folyamat továbbra is érvényes: az idén a vállalatok száma 15-re csökkent. Az új felügyeleti szerv — a minisztérium — fölvette komplex, kiemelt feladatai közé a mezőgépipar fejlesztését is. A szükséges beruházások megvalósítására azonban szűkösek a Mezőgép vállalatok anyagi eszközei: 1980-ig mindössze 1.7 milliárd forintjuk van. A fennálló feszültségek feloldására asjdén az első félévben az Állami Tervbizottság tárgyal majd a helyzetről. Cs. T. Erdőt telepítenek a homokon A közbeeső KISZ-szervek bizottságválasztó küldöttgyűlései befejeződtek Somogybán. Az iskolai, üzemi és lakóterületi vezetőségek, csúcsvezetőségek helyett, ahol több alapszervezet működik, megválasztották az új irányítási rendszernek megfelelő KISZ- bizottságokat, meghallgatták a beszámolót az utóbbi évek munkájáról. megvitatták a központi bizottság kongresz- szusi dokumentumait. Az alapszervezetek/ küldöttei nagy munkát végeztek. Az alapszervezeti taggyűlésen — mint már megírtuk — felelősségteljes, komoly viták folytak az ifjúsági szövetség életéről. Akkor elmondtuk: a küldöttek megválasztásánál nagyon kell ügyelni arra, hogy jól dolgozó, megfelelő tapasztalatú szószólói legyenek a kisebb közösségeknek. Az alapszervezetek — a néhány rossz példától eltekintve — körültekintően dolgoztak. Ezt meg lehetett állapítani a küldöttgyűléseken. A tagság véleményét képviselték, eljutott a magasabb fórumra a fiatalok »hangja«. A küldöttgyűléseken és az osszex-ont taggyűléseken majd mindenütt azt hallottuk: ösz- szegezzük az alapszervezet; tanácskozásokon elhangzottakat, rendszerezzük a hozzászólásokat, hogy kialakíthassuk a nagyobb közösség együttes véleményét. Az alapszervezetek olyan mélyreható vizsgálódás után adták tovább észrevételeiket, hogy a küldöttek munkája »könnyű« volt. Nem kellett újra ugyanazt fölöslegesen megtenniük, más kötelességét elvégezniük. Szembetűnő, hogy a helyi gondok már a második taggyűléseken bekerültek az akcióprogramokba, s csak azok a javaslatok »mentek tovább«, amelyek minden KISZ-est érintenek, a nagyobb közösség munkáját segítik. Ezek a javaslatok egymáshoz hasonlóak voltak. Itt sem az »egy kaptafa« elv érvényesül, a hasonlóság a szövetség egysé] gét bizonyítja, nincsenek behozhatatlan lemaradások. A bizottságok megválasztásakor azok kaptak bizalmat, akiket a közösségben már régóta ismernek, tudják róluk, hogy képesek ellátni feladatukat. Ahol az eddigi bizottság vagy csúcsvezetőség jól működött, általában újra ugyanazt a vezetőséget választották meg. ezzel is segítve a folya- ] matos munkát. A járási és a városi kül- j döttgyűlések részvevőin a sor. I Ugyanolyan felelősségteljes, I ha kell önkritikus ténykedés- ! re van szükség, mint eddig. A munka eddig töretlen volt, | ez a biztosíték a további I egyenletes tevékenységhez. A megyei küldöttértekezletig még több mint két hét van hátra. Somogy ifjúkommunistái munkával és az eddigi tartalmas vitákkal készültek erre. Az ő véleményüket tolmácsolják majd a küldöttek, és a IX. KISZ-kon.g- resszuson Somogy képviselői. Nagy felelősség megfelelni ennek a bizalomnak. A közösségek eddigi jó munkájának eredménye** az egyénektől, a küldöttektől is függ. ök is bizonyítanak, és bizonyítják I szűkebb hazájuk« ifjúkom- j munistáinak felelősségérze- J tét, hisz akit megválasztanak, : azért a választók is felelősek. L. P. Termeljünk többet — mag nélküli Elolvastam a vetőmagellátás jelenlegi helyzetéről és várható kilátásairól írt tudósítást az újságban, hallottam a rádióban az erről szóló tájékoztatókat, nyilatkozatokat. Mindezekből kitűnt, hogy van vetőmag a nagyüzemi és a háztáji gazdaságoknak is — aki nem hiszi, nézzen be egy vetőmagboltba. Aki még < ezek után is kételkedik, azt meggyőzi a , tévében látható-hallható reklám, miszerint: a szükséges mennyiségű vetőmagot vegyék meg a termelők. Tehál nem többet és nem kevesebbet, hanem a szükségeset. És a képernyőn folyik a zsákokból, a íasakokból a különféle mag, csak győzzék alá tartani az edényt. Nem értem. Ugyanis az a helyzet, hogy jó néhány igencsak fontos magot nem lehet .beszerezni. A közelmúltban a kaposvári vetőmagbóltban egy .darabig jegyeztem, hogy mi nincs, hány vevőt utasítanak vissza azzal, hogy kérése teljesíthetetlen. Aki például paradicsom-, hagyma-, lucerna-, napraforgómagot vagy dughagvmát akart venni, érintetlen pénztárcával léphetett ki az üzletből. Más magokban sem dúskáltak. Nem az ő hibájuk, ezt le kell szögezni. Csakhogy a kiskerttulajdonos nem a hibást keresi, hanem a magot. Amikor a háztáji termelés fejlesztéséről beszélünk, ez a gond fokozott mértékben jelentkezik. És nemcsak a megyeszékhely vetőmagboltjában, hanem más magértékesítő üzletekben is: ezt tanúsítja az Országos Vetőmagfelügvelő- ség Somogy megyei Felügyelőségének vizsgálata. Munkájuk ugyanis a vetőmag forgalmazásának, ellenőrzésére is kiterjed. Észrevételeiket megküldték a Vetőmagellátó Vállalatnak. Jó volna minél többet, jobbat adni. de ehhez' nemcsak a termelők kertészkedési kedve szükséges! H. F. Ésszerű földhasználat Pusztakovácsiban A homoktalaj nem tűr meg minden növényfajtát. Vannak magok, amelyekből semmi sem lesz benne. Nikla, Pusztakovácsi, Libickozma olyan terület, ahol szinte kizárólag a homok az úr. Ez egyúttal azt is meghatározza, mivel foglalkozzon, mit termeljen a pusztakovácsi termelőszövetkezet. A »fő« növények mellett még így is akadt jó néhány, amely nem hozta meg azt a költséget, amelyet ráfordítottak. Különösen a libickozmai részre áll ez. Ezért kért a termelő- szövetkezet hozzájárulást művelési ágváltozáshoz, s fogott jó néhány évvel ezelőtt az erdősítéshez. Az erdőrendezőségtől kapott szakvélemény a döntő, ennek alapján került például erre a területre a vörösfenyő. A szövetkezet a nagy horderejű tervek megvalósításához, a tennivalók irányításához évek óta szakembert alkalmaz. öt éve van erdőtnérnö- kük. Kondor Lászlóné »tartja kézben« az egész erdőgazdálkodást; a telepítést, a kitermelést és a részleges feldolgozást. Munkáját egy technikus és két erdész segíti. — Az idei erdőtelepítés terve, majdnem ötven hektár. Ebből mintegy harminc hektárral a múlt év őszén végeztünk — kaptuk a tájékoztatást Kondor Lászlónétól. — Az idén. amikor az idő engedte, öt- hektárnyit telepítettünk. Ezek a földek előzőleg szántó, legelő és szőlő voltak. Elhanyagolt terület. Most fenyőt, égert és tölgyet telepítünk egy állandó brigáddal, de ilyenkor, amikor a mezőn-nincs még munka, a növénytermesztési ágazattól is kapunk kézi erőt, s nyugdíjasok is jönnek. I Az eddigi erdőtelepítések | igazolták, hogy a szövetkezet I törekvése helyes: szépek az ötéves fák. Az úgynevezett j rontott akácosból — kiterme- j lés után — fajtacserével fenyvest, tölgyest alakítanak ki. A kivágott fákból a tagok épü-l Saját csemetekcrtjükből 350 ezer erdeifenyőt adnak ki, letanyagot kapnak, a Balaton- boglári Állami Gazdaság pedig oszlopokat vásárol. Fű- részgatter felállítását tervezi most a tsz, ahol majd félkész termékeket állítanak elő; a gattert már megvették, az üzemkezdést jövőre tervezik. — Meglevő erdeinkben üzemterv szerint 'folyik a te-1 vékenység; tíz évre meghatároztuk, hogy mikor mit kell j tennünk. Ettől független a te- lepítési terv. Libickozma határában járunk: kopasz, öreg erdők és vidáman zöldellő, néhány éves fenyvesek mellett visz az út. Az erdőmérnöknőtől tudjuk: mihelyt lehet, folytatódik a telepítés és a felújítás. Tavaly ilyenkor ugyanis már majdnem teljesen végeztek a telepítéssel. Csemetekertjük-1 bői és az erdőgazdaságtól kap- j ják az apró fácskákat. Saját kertjükből például 350 ezer i | erdeifenyőt adnak ki. A lom- í bős fajok telepítéséhez a csemetét ugyancsak maguk nevelik. Az állam jelentős összeggel | támogatja az erdősítést. Evvel | a segítséggel lépnek előre év- I ről évre a pusztakovácsi ter- I melőszövetkezetben, és számos tsz-tagot tudnak foglalkoztatni. E munkával olyan területeket tesznek hasznossá, melyektől azelőtt elfordult az ember, mert soványka termést adott itt a munka. Gondozzák a meglevő erdőket, és melléjük újakat ültetnek. Az eljövendő nemzedék, ha évtizedek múlva hozzákezd a fák kivágásához, elismeréssel szólhat majd a mai telepítőkről. Hcrnesz Ferenc
