Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

Ünnepségek megyeszerte Megnyitónak a Halmi ifjúsági napokat Több jnint ezer fiatal gyűlt össze tegnap a forradalmi ifjúsági napok megyei meg­nyitó ünnepségén Kaposvá­ron. A KISZ-esek, ka­tonák. felnőttek két gyülekezési helyen találkoz­tak. A megyei ifjúsági műve­lődési otthon előtt és a Szín­ház parkban. Az ifjúsági ház­tól a Kossuth térre vonultak, ott megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Az ünnepségen részt vett Honfi István, a me­gyei pártbizottság titkára. A megyei KISZ-bizottság és több kaposvári üzem. iskola KISZ-bizottságának képviselői helyezték el virágaikat a szo­bor talapzatára. A rövid tisz­telgés Után a Petőfi térre mentek az ünneplők, ott ta­lálkozott a megye fiataljainak két csoportja, és csatlakoztak hozzájuk a felnőttek is. Az ifjúsági" központ fúvós- zenekara eljátszotta a Him­nuszt, majd egy szavalat hangzott el. Cseresznyés Ist­ván, a városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi. be­szédet. Megemlékezett arról, hogy az ifjúsági szövetség tíz éve rendezi meg a forradalmi ifjúsági napokat, a három ta­vasz ünnéplésének sorozatát. Röviden méltatta az 1848-as szabadságharcban részt vett fiatalok tevékenységét, beszélt a Tanácsköztársaság napjairól, az akkori ifjúkomjmutnisták harcairól, és megemlékezett felszabadulásunkról,' a fiata­lok munkájáról az ország új­vonják be a fiatalokat a kö- A KISZ, a Hazafias Népfront, zös munkába. Az együttes tet­tekben az alkotás lelkesedésé­ben találják meg a lehetősé­get, energiájukat ebbe adják. A beszéd végén kitért az in­ternacionalizmus fontosságára, arra, hogy ma a magyar ifjú­ság nemcsak saját, »belső« ... ..... „■ . i gondjait oldja meg, hanem ^F^en. -hogy a | törődik a nemzetközi kapcso­mat fiatalok hogyan tanulnak elődeiktől, és hogyan kama­toztatják forradalmi lendüle­tüket a szocialista óprtőmun- kában. Beszélt az ál for rad almi ság és a befelé fordulás veszélyei­ről, fölhívta a figyelmet: az ifjúkammunisták egyik leg­latokkal is, támogatja azok­nak a népeknek a harcát, | amelyek még nem vívták ká szabadságukat. azután több szerv és szerve­zet helyezett el koszorút a talapzaton. Sok apró óvodás volt ott a téren kis zászlócs’kákka, me­lyeket az ünnepség végén a szobor köré tűztek a földbe. A koszorúzás és a kicsik kedves megemlékezésének vé­geztével a zenekar eljátszotta az Intemacionálét, és rövid, néma tisztelgés után elvonul­részt vettek az üzemek, az is­kolák és az intézmények fia­taljai, valamint a felnőttek. Délután ' a FIN programjá­nak keretében rendezték meg Kaposváron a szakmunkás- képző intézetek megyei mű­vészeti fesztiválját, . Nagyatá­don az alkotó ifjúság kiállí­tást. tak az ünneplők. Hasonló megemlékezések és Az ünnepi beszéd után újra I a forradalmi ifjúsági napok egy vers hangzott el, majd a Klapka-induló hangjai mel­lett a város KISZ-esei meg­fontosabb feladata az, hogy l koszorúzták a Petőfi-szobrot. megnyitói zajlottak le a me­gye minden részében a járási székhelyeken, a városokban. Az ünnepségeken mindenütt Reggeli beszélgetés a műhelyekben Vitatkozó munkások MAI KOMMENTÁRUNK Együttműködés, napi kapcsolat »Az év első két hónapjá­ban határidő előtt teljesítet­tük valamennyi szállítási kö­telezettségünket« — ennek a megállapításnak a nyomába indultam. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál nem jelent holt szezont a tél. Csak ilyenkor nem áll any- nyira a figyelem középpont­jában tevékenységük, mint aratáskor vagy kukoricabeta­karításkor, amikor a földek­ről a raktárakba kerül a ter­mes. Ezekben az időszakok­ban szokott szó esni a szál­lításokról, főként akkor, amikor torlódások vagy gon­dok vannak. A szállítási feladatok nem sokkal kisebbek ma sem, mint a főszezonban, hiszen a vállalat évente összesen mintegy hetvenezer vagonnyi árut mozgat meg. Nem mind­egy. hogy milyen szervezett­seggel. milyen rendben hajt­ják v'égre ezt a hatalmas fel­adatot, A gondok jelentkezésekor azt kutatjuk, ki követett el mulasztást. Most úgy fordí­tom meg a kérdést: kinek köszönhető az év két első hó­napjára vonatkozó kedvező tapasztalat? A választ: sike­rült immár évek óta egy olyan együttműködési gya­korlatot kialakítani a MÁV- val — az egyik fő szállító­partnerrel —, melynek ered­ményeként évről évre zavar­talanabbal oldják meg az egyre növekvő szállítási fel­adatokat. Az együttműködés lényege: a több szinten ki­alakított, rendszeres, bizo­nyos esetekben naponta »elő« kapcsolat. Meghatározott idő­szakonként találkoznak a vállalat és a pécsi vasútigaz- gatóság irányítói. Részletesen megvitatják egy-egy időszak feladatait és a végrehajtás módját. Ugyanilyen közvet­len a kapcsolat a kirendelt­ségek és a rakodóállomások között. Ez a magyarázata an­nak, hogy a vállalat szinte zökkenőmentesen látja el te­temes szállítási feladatát. Tavaly például tizenkét és fél ezer teherkocsi forgalmat bonyolítottak le a MÁV-on keresztül úgy — és ez külön is figyelmet érdemel —, hogy az előző évihez képest felére csökkent a kocsiálláspénz. Az első félévben a belföl­di szállításokon kívül kilenc­ezer vagonos exportszállítási feladata van a vállalatnak. A munka több mint egyhar- rhadán túl vannak a beveze­tőben idézett tapasztalat sze­rint. Télidőben kevesebb szó esik a szállításokról. Ügy szoktuk mondani: ezt az idő­szakot inkább a, feladatokra való felkészülés jellemzi. Az előkészületek időszakában nem árt figyelembe venni az eredményes együttműködés évek óta bevált gyakorlatát. V. M. Cirkáló zöld autók — Mikor készül a propagan­dista? — Szabad szombaton, vasár­nap. Otthon sok könyvem van, s azokat is felhasználom. A múltkor néhány hallgató a tananyagot lapozta, miközben beszéltem. Odaszóltam nekik, hogy ne keressék, ez nincs ben­ne, inkább figyeljenek rám. Híre ment, hogy a Kapos­vári Villamossági Gyár II/1-es telepén nagyon színvonalas a pártoktatás, jó a vita, nagy az érdeklődés. Ez Petrus János propagandista érdeme. — Azelőtt is vezettem szemi­náriumot, most azonban sok­kal biztosabbak az alapjaim. — Miért? A markáns arcú, egy kicsit őszülő műszaki ellenőr szeré­nyen válaszol. — Közben elvégeztem az es­ti egyetemet 1973-ban. Azóta vezetek pártoktatást a telepen. Előtte is be-beugrottam az egyik propagandista helyett. — Sokat segít, amit tanult? — Nagyon ... Enélkül nem vállaltam volna el például az! etikai, azután a kulturális kér- Mi a hatása a pártoktatás- dásek tanfolyamának a veze-! nak? Nincsenek pontos mér- tését. j cék, mégis sok példát mon­Az 5. számú pártszervezet dott, a^ párttitkár és a propa munkája sokat fejlődött a másik tanfolyamra párton kívüliek is járnak. Azon a nemzetközi élet kérdéseivel foglalkoznak. — Milyen segítséget kap a propagandista a pártvezetőség- től? — A gyárra és a telepre vo­natkozó információk rendsze­resen eljutnak hozzá. Petrus elvtárs szervező titkár is, tehát mindent jól ismer és tud. Nem esett szó róla, hogy Pet­rus János több mint hét évig lakatosként dolgozott, s nincs j egy éve, hogy a műszaki elien- őri beosztást elvállalta. Jól is­meri társai gondolkodásmód­ját, érdeklődését, s ehhez al­kalmazkodva tartja meg elő­adásait. Vigyáz rá, hogy munkáshallgatók könnyen megértsék. — Az esti egyetemi könyvei met, sőt a pártfolyóiratokat is lapozgatom, amikor készülök. Most különösen szükség volt j rá, amikor az utóbbi évek ese- I menyeit összegeztem. Mindig j nézem a tévében a politika; vitafórumot, ez sok ötletet ad. a politikai eseményeket. Ügy tapasztalom, hogy a pártokta­tás fejlesztette a párttagok vi­ta-, sőt kifejezőkészségét is. Amikor meg kell magyarázni egy-egy döntés helyességét, nem hallgatnak, képviselik a párt politikáját. Ebben kama­tozik, ha jók a foglalkozások. A propagandista már a kö­vetkező oktatási évre gondol, noha még sok feladat van hát­Vastorony áll a Déi­dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigaz­gatóságának udvarán, anten­na van a csúcsán. URH-s gép­kocsik cirkálnak a városban. A segítő, javító ügyelet. Barna József főmérnök iro­dájában hatalmas tábláról ol­vasom: az üzletigazgatóság dolgozói 1266 kilométer hosz- | szú vezetéket kezelnek, mint- | egy ezer kilométer hosszú kisfeszültségű hálózatra ügyelnek. Több mint 22 500 utcai villanylámpára és 700 transzformátorállomásra van gondjuk. Majdnem 70 ezer fo­gyasztóval állnak kapcsolat­ban. Ha bárhol hiba adódik, működésbe lép a két adó­vevő állomás, vagy a »forró drót«, amely Pécstől Dombó­váron, Igaion, Nagyatádon és a két kaposvári kirendeltsé­gen át mindenhova elér: vezetőjének irodájában állan­dóan cseng valamelyik telefon a három közül. Ide érkeznek a panaszok. Sípos Kálmánná jegyzi valamennyit, azután az URH adóhoz ül, és hívja a Szerelőket, —Naponta hetvenöt-nyolc­van értesítést kapok és to­vábbítok. Délutánra bereke­dek. Hét éve »közvetítek« a lakosság és a szerelők között. Egyhangúságra nem panasz- kodhatom. Tóth. Sándor, a kirendeltség vezetője: — Évente 4500—5000 beje­lentést kapunk. összesen 25 600 otthont, intézményt lá­tunk el villamos energiával. Ha baj van, hat gépkocsival huszonöt munkást tudunk mozgósítani. Fontossági sor­rendünk van: nyilvánvaló, hogy ha a kórháznál, az élel­miszeriparban vagy egy bolt­tem. Lajos Géza utóbbi időben. Az üzemi párt- bizottság figyelemmel kíséri a telepen dolgozó - negyvenhá­rom kommunista tevékenysé­gét, hiszen kilencvenöt száza­lékuk fizikai dolgozó. Bencze Antal párttitkár kü­lönösen fontosnak tartja a ta­gok politikai képzettségének a növelését. — Én is részt vettem több előadáson. Azt tapasztaltam, hogy Petrus elvtárs jól felké­szül, a bevezetés a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe című tanfolyam minden foglalkozására. Annak igen örülök, hogy sokat kérdez a húsz hallgató. ök mind párt­tagok, s fizikai állományúak. gandista. — Először is a taggyűlések aktivitását említeném — kezd­te Bencze Antal. — Amit ta­nultak, megvitattak, felhasz­nálják a hozzászólásukban, amikor olyan a téma. A kommunisták helytállásán is mérhető még a poli­tikai fejlődés. A Csík Ferenc brigád ritka teljesítményt ért el, egy év alatt kiharcolta a szocialista címet. Kilenc párt­tag dolgozik a brigádban, s Petrus elvtárs a propagandis­tájuk. Ugyanígy a Lendület brigádot is említhetném, ez a gyár legjobb brigádja címet érte el. A párttagok minden évben ott vannak ^z oktatá­son. — Mit fűz ehhez a propa­gandista? — A műhelyben minden Ezt azért jegyzem meg, mert I reggel megvitatják a dolgozók Közgyűlést tartottak a kiskereskedők — Nagyon érdekli a párttá _ __ gokat a nemzetközi élet, az [ riasztják a szakembereket, I ban történik valami, előbbre ősztől ezt a tanfolyamot veze- éjjel-nappal ügyeletet , vesszük, mintha egy lakásban tartanak. I kialszik a villany. De ha bal­A kaposvári kirendeltség ! Jettől, ^ell tartani, azonnal a 1 helyszínre megyünk. Ilyenkor kapcsoljuk be járműveinken a kék villogó lámpát és a szi­rénát. Az a baj, hogy száz ember közül hatvan nem tud­ja: a 12-435-ös vagy a 11-350- es telefonszámot kell tárcsáz­ni, ha segítségre szorul. Az új lakótelepeken gyakran előfor­dul, hogy a földmunkáknál el­szakítják a vezetéket, a régi épületeknél pedig az elavult rendszer okoz gondot. Egyre több a feladat a liftek körül. Évente másfél millió forint értékű munkát ad az új fo­gyasztók bekapcsolása. •— Halló, százkettő, halló, százkettő, jelentkezzen! »— harsogja a mikrofonba a fia­talabb villanyszerelő. Idősebb párja a kocsi kormánykere­kénél. A kaposvári kirendelt­séghez tartozó huszonnyolc község és harmincnégy puszta lakói várják őket, ha kialszik a villany. Robog velük a sö­Tegnap délelőtt a Szabad Ifjúság moziban találkoztam azzal a fejkendős nénivel, aki­től a piacon almát szoktam vásárolni, a cipőkellékessel, a műköszörűssel, a bőrdíszmű­vessel, a trafikossal. Közgyű­lést tartottak a Somogy me­gyei kiskereskedők. 1974-ben négyszázöten vol­tak. Tegnap azonban Horto­bágyi Jánosr.é, a KISOSZ me­gyei titkára már csak három- százkilencen kiskereskedő munkájáról tudott beszámol­ni. Ennek az az oka, hogy át­lagéletkoruk 52 év, és negy­ven százalékban a nyugdíj- korhatár fölöttiek. Évente töb­ben mennek nyugdíjba, mint ahányan iparengedélyt kér­nek. A korábbi években azok voltak többségben, akik sze­zon jelleggel dolgoztak a Bala- ton-parton. Ez is megváltozott: ötvenhárom százalékban egész éven át dolgoznak. Tizenegyen kölcsönző-megőrzőként kekesik kenyerüket, 119-en vendéglátó szakmában, 260-an pedig ke­reskedőként. A Balaton-parti községek­ben, Siófokon, de minden fa­lusi, városi peremterületen nagyobb szükség lenne rájuk. Éppen a Somogy megyei Ta­nács elnökének 11,1975-ös rendelete hívja föl erre a fi­gyelmet. Ennek értelmében Balatonmáriától Siófokig a kö­vetkező években 110 vegyes- kereskedőt, zöldség- és gyü­mölcsárust, lángos- és halsü­tőt, kifőzdéét, valamint szesz­mentes büfést szeretnének le­telepíteni. Ehhez a helyi taná­csok közterületet adnak. A somogyi kiskereskedők hetven százaléka nő, és több mint kétszáz családtag a be­segítő. A KISOSZ-nak az a terve, hogy még több család­tagot bevon a munkába. 68 kereskedőt elle­Tavaly nőriztek. Közülük húszat | tétzöld UAZ pénzbírsággal sújtottak, ösz- szesen mintegy 35 ezer forint­nyi büntetést fizettek, mert mérési, számolási hiányossá­gokat, rossz kalkulációt, hely­telen áruigazolást észleltek náluk. Biztató viszont, hogy míg 1974-ben négy személy elen tettek bírósági följelen­tést, 1975-ben ilyen nem for­dult elő. Az egyre nagyobb igények kielégítésére célszerű, ha a bővebb áruválaszték mellett arra is gondot fordítanak kis­kereskedőink. hogy korszerű­sítsék kifőzdéiket, üzleteiket. Ehhez OTP-kölcsönt kaphat­nak. A mester Vértesi István. Tizenkét éve járja a környé­ket. Most éppen Baté, majd Taszár felé veszi az irányt. A tizenkilenc éves Vajda Gyula a fia lehetne. Októberben ke­rültek párba. A báránybőr kucsmás fiatalember lesi idő­sebb társa minden mozdula­tát, szavát. Úgy tervezi, ő is megtanul vezetni. Akkor biz­tonságosabbak lesznek utazá­saik. — Főleg télen nehéz, bár szerencsére sok bekötő utat építettek mostanában. Ennek ellenére Bőszénfa vagy Tóka.i- puszta határában le kell állí­tanunk a kocsit. A nyár vé­gén kaptuk ezt az új jármű­vet. Munkánkat finom fran­cia műszerek teszik biztonsá­gossá — rak elém Vértesi István egy pisztolyszerű vizs­gálóberendezést. Nem cserélnék föl nyugal­masabb munkahellyel a mos­tanit, pedig bosszankodnivaló- juk bőven akad. — Sok a »Iáttam-munka«. Ezt az jelenti, hogy monjuk a kazánkovács nézi: hogyan húzza a vezetéket a villany- szerelő, aztán ő is nekiáli. A kidobott vezetékeket toldoz- gatják. aztán csodálkoznak, ha megvan a baj. Sok veszély leselkedik még ránk. hozzáér­tőkre is. Elég egy pillanatnyi kihagyás, egy mellényúlás. Rengetegen kontárkodnak. Olyan is előfordult már, hogy negyven kilométert utaztunk, s a helyszínen kiderült: csak a villanyóra gombját kellett benyomni. Na és, amikor két háznál is vasgereblyét talál­tunk tv-antenna helyett? — Ez jobb, még ha öreg is — esküszik »harci szekerére« a Kaposváron szolgálatot tel­jesítő Kiss Péter. — Irány a Magyar utca 9. Ez ma a ha­todik címünk. Az Adria utcá­ból telefonálókat nem talál­tuk otthon. Ebédig még őket is 'megnézzük, megjöttek-e már. Látja, ez a bosszantó. Hívnak, aztán nem tudunk bejutni a házba. — Meg az — veszi át a szót ifjabb társa, Metzger István —, ha úgy fogadnak: »már húsz perce beszóltam, s csak most jönnek?« A kicsi utcába nem szokott bemenni a taxi. Az öreg GAZ a ház előtt áll meg. A ház külső falán a hibás villanyóra. — Nem bírja a nagy terhe­lést — állapítja meg két perc alatt a szerelő. Társa a tető alatt javítja a csatlakozó ve­zetéket. A toliam nem fog a hidegtől. Ök csupasz kézzel, nyugodtan dolgoznak. — Most könnyű a dolgunk. Látná, mikor viharban dolgo­zunk. Akkor akad a legtöbb tennivalónk. — Szól a csengő, működik minden —1 köszöni a gyors munkát a házigazda. Sztetoszkóphoz hasonló fe­szültségkémlelőjét éltévé bú­csúzik a szerelő. Igyekszik, mert naponta tizenöt-húsz helyre kell eljutnia. Gombos Jolán Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom