Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

A könyvtárban Jelenkor-ankét Nagyatádon (Tudósítónktól.) A nagyatádi városi-járási könyvtár meghívására kedden a Jelenkor irodalmi folyóirat szerkesztőségi ankétjára há­rom pécsi író érkezett: Arató Károly, a somogyi származású Berták László, valamint Tüs­kés Tibor. Az íróvendégek először Nagyatáddal ismer­kedtek meg, majd az Ady Endre Gimnáziumban két ne­gyedik osztály összevonásával rendkívüli irodalmi órán vet­tek reszt. Az érdekes, színes órát dr. Laczkó András tar­totta a vendégek részvételé­vel, akik személyes és meg­hitt vallomásaikkal tették maradandó élménnyé a talál­kozót. Délután a városi-járási könyvtárban rendezték a Je­lenkor szerkesztőségi ankét­jét. A télies idő ellenére több mint ötvenen gyűltek össze: szakmunkások, iskolások, szo- cialistabrigád-tagok. Még a környező községekből is — Tarany, Kutas, Csurgó — volt érdeklődő. Turbék Károly könyvtár- igazgató köszöntötte a találko­zón megjelenteket. Kiemelte az irodalompropaganda könyvtári feladatát, s elmond­ta, hogy a jövőben is hason­ló rendezvények szervezésé­vel kívánják élővé tenni az író és az olvasók közötti kap­csolatot. Ezután dr. Laczkó András tartott bevezető elő­adást, ismertetve a Jelenkort, kapcsolatát Somoggyal, és történeti áttekintést adott a lapról. Az írók műveiből Mészáros Ágnes, Ács József és Szabó Miklós részleteket és verseket olvasott fel, majd a vendégek is bemutatkoztak. Arató Károly Hajdani tere­pen című írását olvasta föl, melyben visszatekintett a so­mogyi szülőfalu megváltozott világára. Bertók László somo­gyi ihletésű, illetve itt írt ver­seket olvasott föl. (Levél egy pályatárshoz, Anyámhoz, Zöld pajzs alatt). Végül Tüskés Ti­bor arról beszélt, hogy írásai­ban miként kutatja az ember r Élni kell a lehetőséggel Először végeznek a főiskolán ágazatszervező üzemmérnökök LESEN »'A mezőgazdasági üzemek­ben folyó tervező és elemző munka alacsony színvonalú. Nem teszi lehetővé a megala­pozott gazdasági döntéseket, nem nyújt felvilágosítást ar­ról sem, hogy a feltételek változását milyen üzem- és munkaszervezési intézkedé­sekkel lehet hatékonyan ki­használni..« A megyei tanács végrehajtó bizottságának meg­állapítása közismert, a tény­ből származó súlyos gondokat naponta érzékelik a gyakor­latban gazdaságaink. Nem most fölfedezett fogyatékosság ez: a mezőgazdasági főiskola fejlesztéséhez azért járultak hozzá anyagilag a termelőszö­vetkezetek, hogy ilyen képzett szakembereket mérnököket — negyvenet. Ml az oktatás során nagy gondot fordítottunk arra, hogy hall­gatóinkban magas szintre fejlesszük a ma annyira el­engedhetetlen elemző készsé­get. Ezért is rendelkeznek az átlagosnál nagyobb számviteli ismeretanyaggal. — A szokásos gyakorlat után milyen »posztokat« tölt­hetnek be az ágazatszervező üzemmérnökök ? feladatok elvégzésére nem volt eddig megfelelően képzett szakember. Most összesen ki­lencvenet bocsát ki a két in­tézmény. Milyen az érdeklő­dés irántuk? — Lehetnek folyamatok elő- és utókalku­látorai. Vállalhatnak szám­viteli csoportvezetői, pénzügyi célra í előadói, közgazdasági osoport- bo- I vezetői beosztást. Mivel a csásson ki az intézmény. A befektetés első gyümöl­cse most érik be — erről be­szélgetett lapunk munkatársa dr. Ember Jánossal, a főisko­la főigazgató-helyettesével. — Még néhány hónap, és a főiskola »útra« bocsátja az ágazatvezető üzemmérnökök első csoportját. A korábban megfogalmazott terveket ho­gyan váltotta valóra az inté­zet? — ötvenen tesznek rövide­sen államvizsgáit — mondta dr. Ember János. — Ezek a hallgatók a megszerzett, is­mereteik alapján munka- és termelési folyamatokat szer­vezhetnek, technológiákat, termelési rendszereket adap­tálhatnak. Fel tudják hívni a figyelmet a termelés hibáira, az ellenmondásokra. Megis­merték mind a növényter­mesztés, mind az állattenyész­tés különböző ágazataiban al­kalmazott technológiákat, és természetesen ismerik az ösz- szes jelenleg »élő« termelési rendszer jellemzőjét és alkal­mazhatósági feltételeit is. Nem egy-egy ágazat vezetésé­re, a termelési rendszer köz­vetlen irányítására képeztük elsősorban őket, hanem az információs rendszerek meg­szervezésére, az ínformációk feldolgozására, arra, hogy tudják: bizonyos munkafolya­matok milyen feltételek között végezhetők el a leghatéko­nyabban. j — Talán lehet úgy fogal­mazni, hogy ezek az üzem­! mérnökök a jelen ismeretei tervkészítésben rendkívül já­ratosak, lehetnek tervelőadók, szervezési csoportvezetők. Hangsúlyozom, hogy elsősor­ban nem adminisztratív, ha­nem műszaki feladatokra ké­peztük ki őket. Rendelkeznek olyan ismeretekkel, hogy a gazdasági problémákat ma­tematikailag meg tudják fo­galmazni, így kapcsolatot tarthatnak — ez már a jövő útja — a gazdaság és a szá­mítóközpont között. — összegezve úgy is lehet­ne mondani tehát, hogy olyan képzettségű szakemberek ke­rülnek ki innen és a nyír­egyházi főiskoláról, akik na­gyon hiányoztak eddig mező­gazdasági üzemeinkből. Gond­jaink jó része abból szárma­zik, hogy az említett fontos — Azt ötven hallgatónkból tizennyolc társadalmi ösztön­díjjal jött, tehát olyan üze­mektől, ahol már felismerték, hogy az ágazatvezető üzem­mérnök léte a ma mezőgazda­ságában elengedhetetlen. Saj­nos, az a tapasztalatünk, hogy nem ez az általánosan jellem­technológiai | ző. Ahol van üzemgazdász — tapasztaltunk ilyet —, az sem üzemgazdász^ hanem admi­nisztratív feladatokat lát el. Említhetnék példákat, de in­kább a következtetést mon­dom: első lépésként a gazda­ságokban, a irtunk akörökben kellene rendet teremteni, és természetesen ezzel együtt megfelelő fogadtatásban ré­szesíteni ágazatszervező üzem­mérnökeinket. Arról most nem is beszélek, hogy a me­gye szövetkezetei az oktatási létesítmény felépítéséért anyagilag is áldoztak, tehát érdekük, hogy a befektetés mielőbb megtérüljön. Jó len­ne, ha hallgatóink többsége »itthon« maradna, és a me­gye mezőgázdaságában meg­levő gondok megszüntetésén munkálkodna a jövőben — fejezte be a beszélgetést dr. Ember János. V. M. Az űrhajósok napja Vetélkedő főiskolásoknak, egyetemistáknak és a környezet kapcsolatának [ alapján a jövőt szervezik. alakulását. A jól sikerült ankét zár­szava után a vendégek köny­veiket dedikálták, és több szocialista brigád naplójába írtak be emléksorokat. — Vitathatatlan, hogy ez az alapvető feladatuk. Az ország­ban még a nyíregyháza főis­kolán van ilyen jellegű kép­zés. ök is most bocsátanak ki először ágazatszervező üzem­Védnökség a rekonstrukcióért KISZ-bizottságot választottak a cukorgyárban összevont KISZ-taggyűlést tartottak a múlt hét végén a Kaposvári Cukorgyárban. A két alapszervezet az eddigi csúcsvezetőség helyett meg­választotta az üzemi KISZ- bizottságot. A titkár Végh István lett A taggyűlésen ott volt az üzem 'párt- és szakszervezeti vezetőségének képviselője. A vezetőség beszámolójában az eddigi eredményeket sorolták föl és megemlítették, hogy az utóbbi idők sűrű vezetőség- változásai egy kicsit vissza­vetették a munkát. A vitában elhangzott, hogy a politikai vitaköröket a kampány ide­je alatt is meg kell szervez­ni, ez eddig nem sikerült, az új vezetőség és a KISZ-tagok feladata a gond megoldása. A javaslatok között szerepeit és a taggyűlés egyhangúlag el­fogadta, hogy a cukorgyár KISZ-esei védnökséget vállal­nak a gyár rekonstrukciós munkái fölött. A KISZ kb kongresszusi le­veléről szóló megbeszélésen összegezték a két alapszerve­zet önálló taggyűlésén elhang­zottakat. A KISZ-taigok java­solják, hogy az V, ötéves terv­ben a fiatalok sok társadalmi munkával, védnökséggel se­gítsék a helyi új beruházáso­kat és a nagyobb felújítá­sokat. A szervezeti szabályzat módosításának tervezetéhez azt fűzték hozzá, hogy legyen kötelező a 30 vagy ennél több tagú alapszervezetekben a KISZ-cspportak megalakítása; ez tapasztalataik alapján sok­ban segíti az ifjúsági szövet­ség munkáját. Szó esett még a gyár új kollektív szerződésének terve­zetéről, melyhez a fiatalok már eddig is sok ötletet, ja­vaslatot adtak. Nemsokára tizenöt éve lesz, hogy a TASZSZ szovjet hír- ügynökség világgá röpítette: ». . . 1961. április 12-én, moszk­vai idő szerint 9 óra 7 perckor a »Vésztők« űrhajó emberrel a fedélzetén a világűrbe emel­kedett, körülrepülte a földet, és szerencsésen visszatért ha­zánk — a szovjetek országa — szent földjére ...« Az emberiség történetében először emelkedett az ember a világűrbe, Jurij Alekszejevics Gagarin ! repülő őrnagy szemé­lyében. Azóta minden év ápri­lis 12-én az űrhajósokat ünne­peljük. A mostani űrhajósok napja színes programot ígér, erről tájékoztatott bennünket Vető Kálmán, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos veze­tőségének munkatársa: — Április 12-én az ember első űrútjának tizenötödik év­fordulóján Budapesten, a Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítás nyílik Szovjet űrku­tatás 1971—76 címmel. A be­mutatásra kerülő tárgyak és dokumentumok a Szovjetunió­ból érkeznek. A tárlat egy hó­napig várja az érdeklődőket. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége közreműködésével tudomá­nyos ülést tartanak a főváros­ban, amelyen három szovjet űrhajós mellett több űrkutatá­si szakember is részt vesz. Az űrhajózás eredményeinek pro­pagálására rejtvényfüzetet je­lentetünk meg április végén, amelynek nyertese egy napot a Csillagvárosban tölthet. Leg­jelentősebb rendezvénysoro­zatunk az az űrhajózási vetél­kedő lesz, melyet a főiskolák és egyetemek hallgatóinak részvételével hirdettünk meg, s amelynek győztesei a Szov­jetunióba utazhatnak majd. A nevezéseknek március 8-ig kellett beérkezniük. A Kapos­vári Tanítóképző Főiskola há­romtagú csoportot nevezett. Mint azt Sárdi Árpádtól és a főiskola KISZ-bizottságának titkárától megtudtuk, a fiata­lok lázasan készülődnek .a te­rületi döntőre. A kaposvári főiskolásoknak különösen sokat kell bizonyí­taniuk a területi .versenyen, hisz — a tervek szerint — ha­zai pályán léphetnek föl. A három területi döntő közül egyet a megyeszékhelyen tar­tanak április végén. Az orszá­gos döntőre májusban kerül sor, ahol már csak a legjob­baknak kell számot adniuk az űrrepülésnek 1957-től 1976-ig terjedő történetéről. N. J. (Fotó: Gyertyás László) Születésnapi ajándék” FELALOMBAN Tulajdonképpen arról akar- tette őket a park, amiért meg- tam írni, hogy ébred a park. zavarták a nyugalmat. Voltam is nála látogatóban. Más vendégek között leültem egy padra, sütött a nap é.s be­A minap még duzzadónak látszó rügyek aprónak, soha A park újra kikukkantott takarója alól. Dühösen, vicso­rítva, és egy percre elkerget­te a napot egy kis felhő mö­, _____>__________,, ____ ki nem. fakadónak látszottak: gé. A társaság is elcsendese­s zélgettünk. De a park becsa- n hótól megvastagodott ága- dett akkor, de újrakezdte a __Mj. • T.-x /^i i- xan... 1.7 Ji'nn Tic 'tyirton 'iiillnn-f A „ n - 7 - Mák» p ott minket. Csak fölkukkan­tott egy kicsit álmából, ráné­zett az órájára, és a másik ol­dalára fordulva aludt tovább. Napoztunk. Es másnap újra indultunk - volna délutáni pi­henőnkre, kedves házigaz­kon. Ijesztően villant szemünk- játékot, és a park hiába dü­he a jégprizmákról a kalapos höngött. Hosszú ideig tartott lámpa fénye. Andersen go- még a hócsata. Azután ki-ki, nősz hókirálynőjének birodal­mát utánozta minden. Másnap reggel két gyerek kacagott végig, úton-útfélen dánkhoz. De bevágta az ajtót megzörgetve az alacsony ága­kat, porrá rúgva az összefa­gyott havat. Időnként meg- münk láttára. Ügy éreztük hemperedve a vastag fehér magunkat, mint a mesében, paplanban. Golyóbisokat is az orrunk előtt. Gonosz fan­tomként átváltozott a sze­Tavaly szeptemberben a [ érkeznek a zánkai postára a képzőművészeti világhét alkal- piros és kék nyakkendősök al­mából »Születésnapi ajándék­címmel hirdette meg a Ma­gyar Úttörők Szövetsége jubi­leumi gyermekrajzpályázatát. A gyermekszervezet idei 30. születésnapjának tiszteletére az ország 4000 úttörőcsapata, illetve a művelődési házakban és más közművelődési intéz­ményekben működő gyermek­szakkörök számára nyílt lehe­tőség a kisdiákok művészeti alkotásainak versenyszerű be­mutatására. Március l-e óta tucatjával kotásai. A zánkai úttörőváros­ban, a gyermekalkotások galé­riájában előreláthatólag már­cius 15-ig sok száz pályamű sorakozik fel: a képzőművé­szekből alakult zsűri ezek kö­zül választja ki a legjobbakat. A 360 legszebbnek ítélt pálya­mű gazdája júniusban juta- lomtáborozáson vehet részt. Itt osztják majd ki az arany, ezüst és bronz okleveleket is. Az or­szágos pályázat legjobb 50 al­kotása pedig nemzetközi rajz­pályázaton képviseli hazánkat,) továbbsietett a dolgára. Üjra teljes csend honolt. Csak a park nem nyugodott meg. Hiába tett úgy, mintha még a legmélyebb álmát alud­na. Félálom volt ez már. Hi­ába jöttek vissza a fenyege­tő hókirálynőjelek. A tél ve- , , , . , reséget szenvedett. Elvesztette amikor a kmcsesbarlang szik- gyúrtak, dobálták egymást es vagyonát és csillogó ruháiá- la börtönné alakul. a. bokrokat. A hósapkák meg- - ■ ­A kopár ágak nemrég még remegtek, telehintve az a fény felé nyújtották karjai- épp arra járókat. Senki sem kát, átölelték a langyos leve- lett mérges, csak furcsán gya- gőt. Csapdát készítettek csak. A szürke hófelhők alatt óri­ási pókhálóként elkapták és gúzsba kötötték a tévelygő napfényt. A padokat előkelő fehérre festette a tél, és tud­tuk: nem lehet leülni csend­ben, nyugodtan. Estére a si­ma, csillogó utak hívogató tékba, végül két nyugdíjas bá- szépsége álnokoskodott. Az csika hajladozott “nehezen a embereket eltaszította a föld, hóért, és sok találatot kapva, es ha nem is estek el, szabály- keveset elérve együtt nevettek Man, vad táncra kényszert- a társasággal. nakodva nézték a két kaca­gó, viháncoló, nagykabátos embergombócot. Azután először egy fiatal pár követte a példájukat, meg-megfürdetve egymást. Később egy anyuka és nagyob­bacska fia kapcsolódott a iá­ban várakozik a végrehajtóra, aki elárverezi a gazdag kön­tös'.. Megveszi majd a tavasz és sutba dobja, nem kell már. Még alszik a park. Magá­nyosan. De az át-átfutó ne­vetés, a várakozó emberek el­ső örömkacajai figyelmezte­tik: itt az ideje, hogy lelép­jen az ágy melletti zöld fű­papucsába. L. P. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom