Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
Az Alpok csúcsai alatt Ausztria ötödik legnagyobb vámosa, Innsbruck majdnem két héten át a sportvilőg érdeklődésiének középpontjában állt. Megkapó és valóban lenyűgöző látvány itt az év legnagyobb részében hóval borított hegyóriásók közelsége. A sportversenyek zömét a város közvetlen közelében magasodó hegyoldalakon rendezték. Dél felől — Innsbrucktól 45 kilométernyire — húzódik az Alpok fővonulatánaík legalacsonyabb hágója, a mindössze 1362 méter magas Brenner. Mar a kőkorszakban is út vezetett át rajta a Duna völgyéből Dél-Európába. A magas hegyekből számtalan kAsebb-nagyofbb folyó fut alá. A hegyi vizekben rejlő energiát erőművek sokasága hasznosítja (Ausztria évi 3,6 milliárd kilowattóra villamos energiához jut vízi erőművei révén). Innsbruck egyike Európa ama. kevés városainak, ahol soha nincs hiány kristálytiszta ivóvízben — olyannyira, hogy az osztrák szakemberek már a »vízexport« gondolatával is foglalkoznak. Az elektronikus karóráké a jövő A világ első teljesen elektronikus karórája az amerikai Pulsar volt. Ezen már a jelző- rendszer sem a hagyományos számlapból és mutatókból állt; elektrolumineszcens diódák segítségével megjelenő világító számok mutatták az időt. Ugyanakkor ez még csak prototípus volt: a digitális elektronikus karórák 1972-ben kerültek először kereskedelmi forgalomba. A nagy integrá- i ciós fokú mikroáramkörök gyors fejlődése — ami az utóbbi években a zsebszámológépek árának nagy fokú csökkenését eredményezte — már a digitális óráknál is érezteti hatását. A cápa állkapcsai A siófoki hidak története A domb alatt török vám I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi Be- nedek-rendi apátságot és kiadta híres alapítólevelét, nyelvünk első írott emlékét. Az oklevélben az apátság területének határlie- írásánál említik a siófoki hidat. »Van rév is a tavon. A Fok nevű folyócskán ugyanis, amely a mondott tóból (Balaton) folyik ki, van egy hely, melyen átjárásuk van a népeknek, olykor hídon, olykor gázlón is: ez szintén oda tartozik*: (Mármint a tihanyi apátsághoz.) Ez az első adat arról, hogy a Fok folyócska már akkor levezette a Balaton fölösleges vizét. Az átkelésre használt hidat gyakran elpusztította az áradás és a Balaton vízszintjénefc ingadozása. Különben nem kellett volna itt gyakran gázlón is átkelniük a népeiknek a hid helyett. E leírásból az is világos, hogy itt a siófoki révről van A foki török erőd. műk volt a hídvám és ők is tartották fenn a hidat, amely akkor csak egyszerű fahíd Lehetett. Űjább változást hozott a török megszállás. Szigetvár elfoglalása (1566) után a Balaton déli részét is elérték a tőéi. Itt állomásoztak a török hajók. 1674-ben a szigligeti vár kapitánya panaszolja, mennyi kárt okoznak az északi parton ezek a gályák: egyszerre ezer embert tudtak a másik partra száU'ítani a törökök. Ezer ember szállítására való hajóraj legalább 25 nagyméretű naszádból állihatot. Kikötőjük a Sió folyó torkolata volt. Akkor viszont ott nem lehetett híd, mert alatta nem tudtak volna átmenni a naszádok vitorlarúdjaikkal. A vámot ugyanakkor a török fenntartotta és pénzt szedett azért, hogy a folyón átkelhessenek a népek. Hol volt tehát a híd. Sokkal lejjebb a korábbinál, amint ezt egy 1787- ben megjelent Sió-torkolati NEW YORKBAN nem nehéz eljutni egy moziba — bár ma jóval kevesebb filmszínház van, mint korábban. Számukat csökkenti a televízió, a drága jegyek, s az a veszély, hogy hazatérőben kifoszthatják az embert. Hollywood a pornográfiát, a katasztrófákat és a rémségeket fölhasználva küzd a nézőkért. Amerikában ma mindenki az “-Állkapcsok-« című filmet akarja látni, amihez egy jegy átlag 4 dollár. A Variety című hetilap — a filmgyártók és a színházi üzlet kiadványa — közölte, hogy az első négy hónap alatt az amerikai és a kanadai mozikban 60 millió dollárt hozott ez a film. A forgatás 8 millió dollárba került, tehát a költségek már bőven megtérültek. Az Universal meet további 200 moziban, tűzte műsorra a filmet, s ha így megy tovább, akkor az Állkapcsok megdönti a Keresztapa és az Ördögűzés című filmék nézőrekordját. Minden amerikai tudja, hogy miről szól a film — erről a napi reklám gondoskodott —, hiszen egyedül a film tv-hirdetéseire 700 ezer dollárt költöttek. A film elkészülte előtt már sokan olvasták Peter Benckley azonos című könyvét, amely eddig 7,5 millió példányiban jelent meg. S ahogy a cápa mesz- sziről megérzi zsákmányát, Hollywood is biztos érzékkel tudta: ezen lehet keresni. A film első jelenetei New Yorkban, Long Island szigetién, játszódnak, az Atlanti - ' óceán partján. Egy fiatal lány fürödni indul, de egy cápa zsákmányául esik, amely a helyi strandot választotta étkezőhelyül. Reggelire a cápa egy gumimatracon lubickoló kisfiút fal föl, ebédre a tengerbe ránt egy csónakból egy halászt. A filmvásznon részletesen bemutatják, hogyan merül alá a mélybe a halász kitépett lába. Steven Spilbergnek, a fiatal rendezőnek ez még csak a második munkája, de nagy karriert jósolhatunk neki, mert jól ért a nézők idegeinek föl borzolásához. S a film nyilvánvalóan erre törekszik. Persze, a ma divatos — ahogy itt mondják »társadalmi momentum« sem hiányzik. A helyi rendőrfőnök logikus lépésre készül: bezáratni a strandot, amíg megsemmisítik a ragadozót A polgármester azonban határozottan ellenzi: »Szükségünk van a nyáron befolyó dollárokra!« — mondja. S a rendőrfőnök meghátrál: a strand továbbra is nyitva marad, s ez újabb áldozatokat követel. Ez a »társadalmi mellékzönge« azonban csak háttér, a nézőben csupán a cápa veszedelmes fogsora marad meg. Végül három bátor fickó elhatározza, hogy megmérkőzik a fehér szörnnyel. Egyikük a cápa martaléka lesz — ez a képsor még álmában is hideglelést kelt az emberben. A másik egy oxigénnel teli ballont lő az állat tátott torkába, így biztosítva a hatásos befejezést. Nem sokkal később 0 Uj elem a Mars légkörében? 1974. március 12-én szállt le testvérbolygónkra a Mars— 6 jelzésű mesterséges égitest. Sajnos, technikai hiba miatt a készülék nem lágyan ért talajt, s így viszonylag kevés mérési adatot tudott közölni. Az automatikus űrállomás tömegspektrográfjának azonban még volt ideje arra, hogy méréseket végezzen a Mars atmoszférájában, s az adatok elemzése után decemberben jelentették be a szovjet kutatók a meglepő hírt: a bolygó légkörében 25— 40 százalék argon található. A másik nagy űrkutató nemzet tudósai is felülvizsgálták eddigi méréseiket és elméleteiket, s az amerikai geofizikai unió idei ülésén napirendre tűzték a kérdést. A NASA egyik kutatója beszámolt róla, hogyan magyarázható e váratlan eredmény. Mint a csillagászati mérésekből tudjuk, a világmindenségben megfigyelt argon vagy a 36, vagy a 38 tömegszámú izotóp formájában van jelen. A földön ezzel szemben 99,6 százalékban argon—40-et találunk. (Ez radioaktív bomlás révén keletkezett a 40-es tömegszámú nátriumból.) Ha most föltesszük, hogy a Mars ugyanolyan vegyi összetételű anyagból keletkezett, mint a föld, a két bolygó térfogatának és felületének figyelembe vételével arra az eredményre jutunk, hogy a Mars légkörének körülbelül 28 százaléka argon. Ez az elmélet azt is állítja, hogy a Marson is Ar 40-et kell találnunk. Sajnos, a gáz színképi jellemzői a spektrum ultraibolya tartományába- esnek, így a földi légkör elnyelő hatása miatt még az 5 méteres Palo- nar-távcsővel fölvett Mars- színképekben sem mutathatók ki. A Viking űrszondák Marsra érése előtt egyetlen esélyünk van a kérdés eldöntésére: esetleg a Copernicus nevű keringő csillagvizsgáló ultraibolya-spektrométere adhat rá választ. [ugyanis, amikor a cápa újra a hajóra támad, egy golyó eltalálja a tartályt, s az fölrobban, és az egész filmvászon megtelik véres cafatokkal ... És a néző a sötét moziból életörömmel lép ki a fényre. Miért törik egymást az emberek ezért a filmért, amely a kritikusok egybehangzó értékelése szerint semmilyen művészi értéket sem képvisel? Két pszichológus — Mildred és Bemard Barkovitz — szerint a horrorfilmek különösen nehéz időkben válnak népszerűvé, amikor az emberek feje fölött összecsapnak a gondok hullámai. Ezek a filmek pszichológiai igényt elégítenek ki, azt sugallják, a nézőknek: »mit morogsz, nézd milyen szörnyűségek vannak; ezek mellett eltörpülnek a gondjaid.« az Állkapcsok című filmet a »humanizmusáért« dicsérik, hiszen más horrorfilmektől eltérően ebben nem emberek követnek el erőszakot más embereken. Mások azt hangoztatják, hogy a film a századok mélyéből hozott rettegésre spekulál, amit az ember a fenevad rémes állkapcsa iránt táplál. Mindenesetre a New York-i könyvesboltok kirakatait most ellepték a cápafogak. Egyszerre tucatnyi könyv jelent meg a cápák életéről, vadászatáról, meg kézikönyv: Hogyan kerüljük el a cápákat? A business szélesre tátotta állkapcsait. G. Geraszimov, m. APN New York-i tudóéitól a A Granarium, az egykori török szó, mely az Árpád-korban többször emlegetett vámszedőhely volt. A későbbi — 1211. évi — újabb tihanyi összeírás is említi a Fok nevű folyót. A Sió-csatornát egészen a XIII. századig Fok néven említik, míg a tiszta magyar Sió név csak a XIII. századtól használatos. Siófok neve tehát ősi magyar származású, egy vízkifolyás két megnevezéséből tevődik össze. Gyermekkoromban a régi siófokiak csak »fokiaknak« vallották magukat. A Magyar Tájszótár szierint a Dunántúlon a Sió a vízimalom melletti zsilipes árkot jelentette, az áradás idején a vizet ezen bocsátották le, hogy a malmot ne veszélyeztesse. Mára eltűntek a vízimalmok, mutatóba is alig maradt belőlük. Eltűnt a Sió szó e jelentése is. Tisztán, ősi mivoltában a Balaton környékén csak Siófok nevében maradt meg. A Fok folyón levő rév kezdettől a tihanyi apátságé volt, csak 1276-ban változott a tulajdonos. Csák Péter nádor hadai ez évben feldúlták Veszprémet, fölégették a várat épületeivel együtt. Elhamvadt a város híres főiskolája is. Ha az megmarad, ma Európa legrégebbi egyetemével büszkélkedhetnénk! A nagy károk pótlására IV. László király odaajándékozta a veszprémi káptalannak a foki vámot bevételeivel együtt. Egészen a török időkig az ő jövedelés kuruc erőd helyén, (Soós I. rajza) rökök, s a foki erődöt mint vízi várat tartjuk számon. Ez az erőd a mai Granárium dombján állott, a ma is ott magasló magtár az egykori török erőd köveiből épült. Körülfogta a dombot a Balaton vize, előtte pedig a Sió folyócska széles kiöntése terült térkép bizonyítja. Ezen jól látható a Granárium dombja, rajta a török erőd maradványa és látható rajta — déli irányban — a domb alatti híd rajza. Ott lehetett, ahol ma az M 7-es autópálya hídja íveli át a Siót. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc A félholdból kifli lett 1536-ban Bécset ostromolták a török seregek. Hetekig hiába próbálkoztak, a várat nem tudták bevenni. Küszöbön állt a kudarc, így cselhez folyamodtak. Az éjszakák leple alatt aknákat ástak a vár falai alatt, így próbáltak meg bejutni. »Balszerencséjükre« épp azon a környéken voltak a pékek földbe vájt kemencéi, akik éjjel dolgoztak, s meghallották az ásók és csákányok kopácsoiását. Azonnal félreverték a harangokat és fellármázták az egész várost. Így menekült meg Bécs. Ennek az eseménynek az emlékére kezdték sütni a bécsi kiflit, amely formájával a török félholdat utánozza. Magyarországon a múlt század első felében lett igazán népszerű e péktermók. Külsőre azonban nem hasonlított mai utódjára. A közkedvelt nagyváradi kifli például »S« alakú volt. ízletes volt a kolozsváriak hasonló péksüteménye is. A műanyagipar „vegykonyhájában A műanyagipar két és fél évtizeden át a vegyipar legdinamikusabban fejlődő ága volt. 1950-ben a világ műanyagtermelése még csa k 1,5 millió tonnát tett ki, s a tízmillió tonnás szintet 1963-ban lépte túl. A 20 millióra viszont csak öt esztendeig, a 30 millióra 3 évig, a 40 millióra mindössze két esztendeig kellett várni, mivel 1971—1973 Mlközött a termelés 9 millió tonnával nőtt. Az utóbbi két évben aztán hirtelen megtorpant ez a fejlődési ütem, legalább is a vezető tőkésországokban (Egyesült Államok, Japán, NSZK, Franciaország, Olaszország, Anglia). A szocialista országokban jóval dinamikusabb volt a termelés növekedésének üteme, mint korábban bármikor. A műanyag-előállításban évi 2,6 millió tonnával a Szovjetunió vezet, s két esztendő alatt 25 százalékkal nőtt a termelés. 1970 óta pedig 50 százalékkal. A hatalmas szénhidrogén-tartalékok további növelést tesznek lehetővé. A Szovjetunió 1975-ben már megelőzte a világranglista 4—5. helyén álló Olaszországot és Franciaországot. A félhold alakú kifli magyarországi »karrierje« az 1867-es kiegyezés után kezdődött. Bécsi mintára egymás után nyíltak a kávéházak, s azokat a korábban kocsmákba, nyári vendéglőkbe járó nyárspolgárak töltötték meg. Az új formájú péksütemény politikai jelkép lett. Az akkori Függetlenségi Párt tagjai mint bécsi találmányt, nem fogadták be, s tüntetőleg továbbra is a nagyváradi kiflit aprították kávéjukba. A Deák- pártiak viszont a bécsi kiflit favorizálták. Deák Ferenc táborának növekedésével együtt nőtt e bécsi péktermék népszerűsége is. Később természetesen a kifli elvesztette »politikai« jelentőségét, hovatartozás nélkül már mindenki fogyasztotta. Bécs- ben ezt jóleső érzéssel vették tudomásul, »politikai sikerként« könyvelték él abban a hitben, hogy anngk a magyar polgárnak, aki délutáni kávéjába kiflit mártogat, kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a forradalomra gondoljon. A bécsi ki® rövidesen új protektort kapott. A sörgyártás elterjedésével a vendéglősök »feltalálták« a sóskiflit. A komlóval és sóval meghintett süteményre sokkal jobban csúszott a habzó ital. Nagy üzlet volt; sok magyar pék gazdagodott meg rajta. Az egyre fokozódó népszerűség hatására a kifli is »gőgös« lett, és őt is utolérte a »nagyzási« mánia. Megjelent az óriás ki®. Az elmúlt évszázadokban a kifli legnagyobb ellenfele és vetély társa a zsemle volt. íróink, költőink közül Vajda János kedvence a kifli volt. Jókai mindvégig ingadozott, nem tudott a kettő között dönteni. Mikszáth Kálmán is a kiflire szavazott. J. R.
