Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

Nagyatádi hangverseny Katedra helyett pódiumon I Műsorok az üdülőknek Vándorkiállítás íermekrajxokkól Minden évben nagy sikert arat a SZOT Csepel Üdülők siófoki citerazenekara és me­nyecskekórusa. gyermeküdülőkben és az üdü- j gyomány folytatásaként a* lőihielyi központtól távol eső j idén százötven növendékhang- üdü lökben várva várt a tele- J versenyt rendeznek. Siófokra, Sem túl gyakori eset, hogy zeneiskolai tanárok önálló 1 koncertet rendeznek egy-egy járási székhelyen. Ez azokból a körülményekből adódik, amelyek között dolgoznak. A somogyi zeneiskolád, többségé­ben nemcsak egy ember mun­káját látja el egy tanár, ha­nem ennél többet. Nagyon magas óraszámban és sok gyereket tanítanak énekre, hangszeres zenére, így aztán arra, amit emellett szívesen csinálnak —, hogy egy na­gyobb közösség, a város vagy a köaség nyilvánossága elé álljanak — csak ritkán kerül sor. A nagyatádi zeneiskola sincs jobb körülmények kö­zött, mint a többi, sőt: a mű­velődési központ alagsorában kaptak helyet. Ott foltyik a tanítás már évek óta — s na­gyon jó eredménnyel. S a tanárok csak nehéz munka árán jutnak hozzá, hogy mu­zsikáljanak is — a tanítás mellett. Azonban már máso­dik éve bizonyítják, hogy ezt is meglehet tenni. Kenedi Ti­bor igazgató irányításával ta­valy is rendeztek tanári hangversenyt a művelődési központban. Ügy látszik, nem — Elnök elvtárs! Tegnap próbált az asszonykórus. Már húszán voltunk, de néhámvan még jelentkeztek, ők is sze­retnének énekelni. Komáromi Mária egyúttal elmondta Hunyadi István ta­nácselnöknek, hogy dr. Tor- nóczky Józsefné énelktanámő vezetésével berzencei népda­lokat tanulnak. Ez a rövid beszélgetés is ki­fejezi, mi ösztönözte a Ber­zencei Közös Községi Tanács vezetőit az 1976—1980-ra szó­ló középtávú közművelődési terv elkészítésére. — Terveket máskor is csi­náltunk, a mostani azonban lényegesen különbözik a ko­rábbiaktól. Arra törekedtünk, hogy mindenkit bevonjunk a közművelődésbe — mondja Hunyadi István tanácselnök. Fölméréseik szerint Bér zen- ce, s az ide tartozó Sornogy- udvarhelv 15 és 40 év közötti lakói közül hánynak nincs meg a nyolc általános iskolá­ja, illetve mennyi az analfabé­ta? Milyen az értelmiség rész­vétele a közművelődésben, s hogyan lehetne ápolni a népi hagyományokat? Területükön jelenleg 190 analfabéta lakik, ezt csökken­teni akarják. A társadalmi szervezetek, a gazdaság arra törekszik, hogy az ötven — 40 év alatti — lakó sikeresen fe­jezze be az általános iskolát. Mind több korszerű gépet vásárol a tsz, s a szakosított termelés indokolja a tagok műveltségének fejlesztését. A Március 15. Tsz nőbizottsága ismeretterjesztő előadássoroza­tot rendezett az asszonyok számára. Az idén és a kővet­kező években a gépek keze­lői, a szerelők részére tovább­képző tanfolyamokat szervez­nek. Az értelmiség nem látogat­ja a rendezvényeket, állapítot­ták meg, s hegy változás kö­vetkezzen be, az idén közéleti klubot alakítanak Berzencén. Működését közös pénzalapból fedezik. A népi hagyományok ápolá­sát szolgálja a népdaléneklő együttes megalakítása, ebbe bevonják Berzence és So- mogyudvadhely már eddig is eredményesen szereplő úttörő- és ifjúsági kórusát, a berzen­cei asszonykórust és az udvar­helyi férfikart. A tsz, az erdé­szet, a Napsugár Ipari Szö­vetkezet, a Dombó-csatoma menti Víztársulat, az általános iskoláik meg az udvarhelyi művelődési ház segíti az együttes működését. — Gyakran megyék a fiata­lokhoz. A régi tanács épületé­ben kaptak helyet a pince- club kialakítására. Szakembe­reiket, anyagot adtunk, a fia­alak 800 óra társadalmi mun­kát végeztek. Bátran vitatkoz­nak, politizálnak, véleményt mondanak különböző kérdé­elégedtek meg azzal, hogy egy alkalommal lépjenek a nyil­vánosság elé, hanem folytatni kívánják a sort. Nemcsak a szándék van meg bennük, hogy bizonyítsák: nemcsak tanárok, hanem előadóművé­szek is. A koncert műsora nagyon szerencsés összeállítás volt: szinte a zeneirodalom kereszt- metszetét adta. Az első szá­mok Schubert és Mozart mű­vei voltak. Schubert D-dúr szonátáját Kenediné Mészáros Mária és Radovits József ad­ta elő. Majd Mozart C-dúr andantéja következett: Thö­rész Vilma játszotta fuvolán, Kenedi Tibor zongorakísére­tével. Stamitz F-dúr klarinét­versenyét May Győző adta elő, Massenet Thais medita- tione című művét Kenediné Mészáros Mária játszotta he­gedűn — ugyancsak Radovits József kíséretével. Nagyon szívesen hallgatta a közönség is a műsorukat, már az első számok után kiderült, hogy mennyire föl­készültek, mennyire gondos munka az övék. Nemcsak a szólóra törekednek: Radovits József — aki zongorán kísért — például nagyszerűen tű­sekről — jegyezte meg az el­nök. A pincéklub még nincs kész teljesen, de már így is mutat­ja, hogy milyen nagy szere­tettel rendezték be a fiatalok. Ide járnak a tsz-ben, az erdé­szetnél dolgozó fiúk és lányok, a falu ifjú értelmiségei is. Közös ifjúsági rendezvényeket tartanaik majd a somogyud- varhelyiekkel, s itt tartja pró­báit az ifjúsági irodalmi szín­pad. Ilonka negyvenegynéhány éves elvált asszony, és egyedül neveli szakmunkás- tanuló fiát.' Egy nagy bér­ház harmadik emeletén lak­nak, ahol a sötét kapualj­ban kukásedények sorjáznak, mint a köztisztaság jelképei, s alkonyat után mint jelen­tős forgalmi akadályok. Az udvaron körbefutó gangok egyikéről nyílik a szoba- konyhás lakás, ahová Ilona esténként fáradtan tér meg a napi munkából, s ahol Had, az ifjú lakatostanuló délutánonként gitárkoncerte­ket rendez a szomszéd nyug­díjasok mérsékelt lelkesedé­sétől kísérve. Lacinak hobbyja a gitár, valamvnt a menő szerelés, és a hosszú, váltig omló haj. Ez utóbbit Ilona többször gusztustalan sörénynek és ápolatlan szőrzetnek minő­sítette, mígnem egy reggelen így búcsúzott a csemetéjé­től: — Estére pedig, mire ha­zajövök, levágatod a hajad, és a lehetőségek szerint kul­turált formát öltesz! S miközben a fent jelzett célokra átnyújtott egy ötve­nest, lesújtó pillantást vetett a boldog emlékű fejedelem, II, Rákóczi Ferenc arcmása­mogatta azoknak a játékát, akik éppen szólót adtak elő. A műsor második részében modernebb és ismert koncert­darabok váltották egymást. Thőrész Vilma David: Szoná­táját adta elő. Ennél a da­rabnál volt leginkább mérhe­tő a fiatal fuvolista hangszer- tudása, a hangok tiszta meg­szólaltatása. Igazi, szép fuvo­lazenét hallhattunk. Az est meglepetése Kenedi Tibor és May Győző kettőse volt. Ká­rolyi Meditazione című da­rabjával nagy és megérdemelt sikert arattak. A mű a nagy­atádi hangversenylátogatók­nak, de a modem zenét ke­véssé ismerők fülének is szo­katlan. Furcsa a nyitott fede­lű zongorából áramló, »pen­getett« hang; a klarinét me­ditációja. Mégis osztatlan si­kert aratott a kétségtelenül újszerű, de rendkívül egysé­ges, jól összefogott, kiváló előadásban. Az utolsó műsor­szám Scarlatti Kvartettje volt. A négytagú együttes olyan jól játszott együtt, mint ahogy mindennapi munkájukat, a tanítást is egymást segítve végzik. A tanácsülésen a kózséigi pártszervezet, a társadalmi és tömegszervezeték által már jóváhagyott tervet fogadták él. Többen szóvá tették, hogy az épülebhiány gátolja a gazdag program megvalósítását. He­lyeselték, hogy az iskolához építenék egy olyan tornater­met, amely egyúttal közműve­lődési oélokat is szolgál. Kősz­re. A fia kaján vigyorgásá­ra válaszul így folytatta: — Zrínyi Ilona megenged­te a fiának — az ő dolga. A te anyád Kovács Ilona, és nem engedi. Kész. Péter, a jó barát rövide­sen tudomást szerzett a hír­ről, hogy Lacinak — a tör­ténelmi példaképek ellenére — fodrászhoz kell mennie. Mélységes kétkedéssel és gyanakvással a hivatásos figarók szakértelme és ügy­buzgalma iránt, a két fiú úgy döntött, hogy Péter kör­bevágja Lad haját fülma­gasságban, otthon, tükör előtt, Ilonka jól kiélesített szabóollójával. Már majdnem kész volt a mestermű, mikor Péter meg­táltosodva az eredménytől, egy hanyag mozdulattal el- csattintotta az ollót Lad bal füle mellett, ahol még egy apró hajfürt kur.korodott. A hajtincs lehullott, s vele a felső fülkaréjból egy ujjnyi darabka ... Vér folyik, Lad ordít, Péter az első döbbenet után egy ápolónővér ügybuz­galmával nyugtat, csillapít, kötöz. Azután haditanács. Eltűnt telni a nyomokat, hogy anyu észre ne vegye, miképp ala­kult a szoba-konyha fodrá­szatból műtővé. Péter ugyan A riporter nem csekély meghökkenést okozott, amikor az egyik adásban megkérdez­te az országos hírű üdülő kul- túrosától, hogy most is köte­lezőek-e a programok, mint hajdan. A válasz megnyerő volt és igaz: ma már minden­hol csak ajánlanak, o vendég dönti el, mit választ. A balatoni szakszervezeti üdülők tapasztalata az, hogy évről évre több az érdeklődő, igényes beutalt. Ez természe­tes is, hiszen az emberek ál­talános, szakmai, politikai mű­veltségének a bizonyítéka. Ez persze nem jelenti, hogy csak ilyen dolgozók érkeznek az ország különböző vidékeiről. Megesik, hogy a beutalt »csak a maga kedvéért, kultúros- kám!« felkiáltással néz meg egy előadást. Ha lekötötte, ér­dekelte, megköszöni, hogy fel­hívta rá a figyelmét. A kényelmes környezet, a jó ellátás, az udvarias kiszol­gálás ma már alapvető köve­télmény. Ezenkívül a jó prog­ramokat is várják mindenfe­le. Sokan a két hét alatt pó­tolják be az elmaradt olvas­mányokat, mások az időtöltés miatt keresik fel az üdülő könyvtárát. Tavaly például több mint ötvennyolcezren él­tek ezzel a lehetőséggel, s száznegyvenkét és fél ezer könyvet vettek kézibe. Ez azt jelenti, hogy a teljes állomány minden kötetét háromszor kölcsönözték ki. A lehetőséget tovább javítják, egyrészt száz­ezer forintot fordítanak a Ba­laton déli partján könyvek beszerzésére, másrészt egy új könyvtárat is nyitnak. A vándormozi elsősorban a dünnyög valamit, hogy a borbélymesterséget és a gyógyítást a klasszikus ko­rokban nem választották el olyan mereven egymástól, mint századunkban, de nincs idő oknyomozó történeti fej­tegetésekre. Vágta a baleseti sebészetre. Kedves, fiatal or­vosnő veszi át a beteget, s hallgatja az elfúló, egymás szavába vágó, kusza magya­rázatot. — Nincs baj fiúk, ha azonnal elhozzák a levá­gott darabot, pár öltéssel visszavarrjuk, minden rend­ben lesz. Néhány napig a beteg itt marad, s rövidesen nyoma sem látszik a bal­esetnek. Lacit máris kezelésbe ve­szi, a hű barát pedig rohan vissza a tett színhelyére. Este Ilonka a konyhába nyitva elhűl. Ép ésszel nincs magyarázat erre a galádság- ra. Valaki felhordta a ház összes szemetét az ö ragyogó, tiszta kis konyhájába. Ez a téboly kezdete. Talán csak képzelődik, talán ... S ekkor belép Péter, kö­szön és szól: — Ne tessék haragudni, levágtam a Lad fülét, de szerencsére a harmadik ku- kába:i megtaláltam; már varrják. Csókolom. Bedo Ildikó volt több mint negyvenötezer nézőjük a filmvetítéseknek. A vándormozi tizenhárom helyre látogat az idén. Szép tervről értesültünk a SZOT Dél-bala­toni Üdülési Igazgatóságán: az ezüstparti üdülők klubjának kerthelyiségében mozipresz- szót nyitnak. A nagy forgalmú partszakasz közkedvelt helyé­vé szeretnék tenni e mozit. A helyismereti, irodalmi, ze­nei, orvosi-egésizségügyi elő- | adások egyre népszerűbbek. | Tavaly például harmmcezren | szántak rá egy kis időt, le— i mondva a napozásról, a sétá­ról. Az idén szintén mintegy 430 TIT-előadást terveznek az üdülőkben. A Zeneművészeti Főiskola és a SZOT Üdülési Főigazga­tósága csaknem egy évtized­del ezelőtt szocialista szerző­dést kötött, s azóta állandóak a növendékhangversenyek. A déli parton eddig ezerötszázat — tavaly százh uszonhetet — rendeztek. Olyan fiatalok kap­tak szereplési lehetőséget az üdülőkben, mint Kocsis Zol­tán, Ránki Dezső, Budai Lí­via, Kovács Kolos, Sass Szil­via, akik azóta nagy sikereket aratnak külföldön is. A jó ha­1970 ÖTA több mint 3600 mezőgazdasági betanított és 1700 szakmunkást képeztek a megyében. A számok nagy fej­lődést tükröznek. Elgondolkod­tató viszont az arány, de még inkább az, hogy például a kálmáncsai, a somogyvári és a tabi gazdaságoknak egyálta­lán nincs az állattenyésztés­ben dolgozó szakmunkásuk. Hosszan lehetne sorolni azo­kat a szövetkezeteket is, ahol még csak papíron vannak meg a szükséges szakemberek. Az. új technológiák bevezeté­se, a szakosodás a fenti arány megfordítását követeli: első­sorban a szakmunkásokat kell tehát képezni. Ma már tartha­tatlan vélemény, mely szerint elég, ha a traktoros »hajtani« tudja a gépet, vagy hogy a növényvédelem »egyszerűen« a vegyszerek kiszórását je­lenti.. Az idén 32 felnőtt szakmai tanfolyamot indítanak a me­gyei tanács irányításával, kö­zülük hat betanított, a többi szakmunkásokat képez. Bár az idősebbek közül is egyre többen érzik fontosnak. a szak­tudás gyarapítását, o tanfolya­mok megszervezése ma sem gondmentes. Az ösztönzők so­ra — például a fizetésen felüli különórabér — mellett ezért tapasztalhatók néha túlzások: az egyik gazdaságban egyebek közt Parker golyóstollat vet­tek a »tanulóknak«. Néhány gazdaság vezetői még csak akkor érzik gondnak a szakmunkáshiányt, ha pél­dául egy szaktelep beruháza­Rádió és Televízió gyermekkó­rusát. az Ex Antiquis, a Mu- sica Hungiarica együttest, Ko­csis Albert hegedű-, Szabó Csilla zongoraművészt várják. Az idén is megrendezi az NDK ' kulturális tájékoztató központ a hagyományos bala­toni NDK kulturális napokat. Kiállítások, filmvetítések lesz­nek.. négy helyen. NDK-beli művészek esztrádműsort ad­nak. Az ŐRI révén tizenkét előadást kapnak. Jó a kap­csolat a szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központtal, tavaly például a lipcsei Ge­wandhaus kórusát hallhatták a segítségükkel. Most már a siófoki járási-városi művelő­dési házra is számítanak. Az Országos Múzeumi Köz­pont hat helyre ígért vándor- kiállítást. Az országos gyer- mekrajz-kiállítás díjnyertes műveit a gyermeküdülők la­kói láthatják. Ezenkívül az Állami Bábszínház ígér fel­üdülést; kilencvenegyszer lép­nek föl, mégpedig a Jancsi és Juliska, az Ezüstfurulya, a Furfangosok, a Kacsalaki rej­tély, a Pingvin című műso­saira hitelt igényelnek ... Sze­rencsére ma már nem ez a jellemző. Bizonyítja ezt, hogy jelenleg mintegy hatszáz, na­gyobb részt leendő mezőgazda- sági szakmunkás tanul. Siófo­kon például zöldségtermesztő­ket, Buzsákon gyümölcster­mesztő kertészeket, Magyar- atádon szarvasmarha-tenyész­tőket képeznek. Talán a leg­eredményesebben működő szakmunkástanfolyam a gyé­kényes!, ahol helyi kezdemé­nyezés nyomán hetvenen ta­nulják a sertés-, a szarvas- marha- és baromfitenyésztést. A JÖVŐBEN a tanfolyamok mellett fontos szerephez jut­nak a tapasztalatcserék és a szakmai utak. A »mit érde­mes termelni?«, a »hogyan lehetne még gazdaságosab­ban?" vagy a »milyen gépeket érdemes megvásárolni?" kér­désekre legbiztosabb választ az ilyen tapasztalatcserék so­rán kaphatnak a szakembe­rek. Tavaly csaknem 8000 so­mogyi szakember vett részt a 165 országos, megyei és üzemi tapasztalatcserén. Figyelemre méltó az is, hogy csaknem 40 ezren voltak kíváncsiak a megyéből a mezőgazdasági ki­állítás bemutatóira. Az év tel­jes programja áprilisig áll össze, addig is azonban jó né­hány tapasztalatcserére kerül sor. B. F. Somogyi Néplap S. M. Mindenkit bevonnak 1 művelt emberekért KISZ-fiatalok között a pinceklubban. segesen vállalkoztak társadal­mi munkára. Sz. !>. Hajtincs ha van, ha nincs iáikkal. L. O. Halszáz mezőgazdasági dolgozó az iskolapadban

Next

/
Oldalképek
Tartalom