Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
A tanácsok 1975. évi munkájáról Igényesebben, tartalmasabban Négy éve lesz, hogy aj Somogy megyei Tanács hatá- ‘ rozatot hozott a különböző l szintű tanácsi szervek mun- | kajának továbbfejlesztéséről. Ennek legfontosabb célja: segítse a tanácsi munka színvonalának emelését, s alkalmasabbá tegye az államigazgatási szerveket feladataik elvégzésére. Különösen fontos célja volt a határozatnak, hogy rendelkezései nyomán javuljon a községi tanácsok tervező és szervező munkája. A tanácsi munka bonyolultságát fölösleges hangsúlyozni. A központi akarat és a helyi érdekek összeegyeztetése önmagában nagy feladat. A tanácsokra hárul a lakosság igényeinek kielégítése, a településfejlesztés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Van olyan nagyközség — nem is egy — Somogybán, amelynek tervező, szervező munkáját példaként lehet említeni. Vannak természetesen kötelező feladatok: ilyen például az, hogy a helyi tanácsoknak évente legalább négy ülést kell tartaniuk. Somogybán átlagosan öt . ülés volt. A napokban elkészült, értékelés szerint a beszámolók tartalmasabbak. A tanácstagok igényesebbek, alapos tájékoztatást kérnek a témában. Ennek a másik oldala: ösztönzi és kötelezi ez a tanácsi tisztségviselőket, a napirendek előadóit, hogy hiány nélküli anyagokkal lépjenek a testület elé. Jellemző, hagy most már a községi tanácsok üléseire is teljes anyagot kapnak a tanácstagok. Ez a jobb felkészülést, az alaposabb tájékozódást segíti. Mindez meglátszott a tanácsülések színvonalán: nőtt a tagok aktivitása. Figyelemre méltó, hogy a községi közös tanácsok társközségeinek tanácstagjai — saját választóik képviselete mellett — sokat foglalkoznak az egész közigazgatási egység problémáival. Eredményesebb lett az utóbbi években a tanácsok és a lakosság kapcsolata. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a tanácsi feladatok megoldásából. Ennek pedig az a föltétele, hogy a helyi államigazgatási szervek tervei reálisak legyenek, vegyék figyelembe a lakosság igényeit. Ezeket — az anyagi lehetőségek engedte körön belül — ki is elégítik, rendszerint fontossági sorrendet állítva föl a különböző jogos kívánságok között. Így a lakosság társadalmi munkafelajánlásai is nőttek. Tavaly például egy lakosra 212 forint értékű társadalmi munka jutott, az 1974-ben elért 184 forinthoz képest. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága a korábban kötött együttműködési megállapodásukat felülvizsgálták és újat kötöttek. Ennek nyomán a helyi szervek szintén éltek a lehetőséggel: kiegészítették, korszerűsítették megállapodásaikat, s ezekben, elsősorban a lakóhely sajátosságait vették alapul. A fejlődés ellenére az együttműködés még mindig formális néhány községben, s jóformán csak az úgynevezett rutinfeladatok végzésére korlátozódik. Pedig ahol jó megállapodást kötöttek, az eredmény nem maradt el, s az is kiderült, hogy még sok tartalék van a két szerv együttműködésében. Nemcsak a HNF helyi szerveivel kötöttek együttműködési megállapodást a tanácsok, hanem a KISZ-szervezeíekkel és az MHSZ-szel is. A tanácsi feladatok közé tartozik a gazdaságirányítás is. Ennek javítása érdekében az államigazgatási szervek koordinációs megállapodásokat kötöttek a vállalatokkal, intézményekkel. Nagy szerep hárul a tanácsi bizottságokra. A megyében 389 van, s ezek 1975-ben összesen csaknem 900 ülést tartottak. Munkájuk szinte az egész államigazgatási tevékenységet érinti. Vizsgálataiknak, ellenőrzéseiknek a száma tavaly félezer volt. Nagyon sok javaslatot dolgoztak ki, a tanácsoknak, a végrehajtó bizottságoknak, a tanácsi és nem tanácsi szerveknek. Ezeknek a javaslatoknak a témái »adottak«: a helyi tanácsok 1975. évi tevékenységéről készült jelentés mellékletei .29 pontban sorolják fel a tanácsok és 22 pontban a végrehajtó bizottságok üléseinek fontosabb napirendi pontjait. A múlt évben Somogy 244 községében 263 falugyűlést tartottak. A tapasztalat azt igazolja, hogy ezek a fórumok a legalkalmasabbak a lakosság tájékoztatására. Érdemes megjegyezni, hogy csaknem 30 ezren vettek ezeken részt, s az elhangzott közérdekű javaslatok száma több mint kétezer. Ezek mind a helyi feladatok megoldását sürgették, mindenkor szem előtt tartva a közérdeket. A hozzászólásokból és a javaslatokból kitűnt, hogy a községek lakói ismerik a helyi anyagi lehetőségeket, és ezek figyelembevételével kérik településük fejlesztését. Éppen ez serkenti őket a több társadalmi munka vállalására. M. A. Korszerűen a háztájiban (Folytatás az 1. oldalról) se, amelyekre a kisgazdaságokban lehetőség van. Így került szóba a szakosodás, a házkörüli állattartás speci- alizálása, az ésszerű, egyszerű, de a munkavégzést megkönnyítő technológiai rendszerek kidolgozása. Nem egészen járatlan úton indul el a megye. Dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai Április 10-én ül össze a megyei KlSZ-küldöttgyűlés Kitüntetések a forradalmi ifjúsági napok alkalmából Befejeződtek Somogybán a városi és a járási KISZ-kül- döttgyűlések. A részvevők mindenütt megvitatták a bizottságok beszámolóit, összegádvezetője és Végh Imréné, a Somogygeszti Általános Iskola igazgatója. Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést heten, aranykoszorús gezték az alapszervezeti tag- | KISZ-jelvényt harmincketten és KISZ kb dicsérő oklevelet hetvenen érdemeltek ki. gyűléseken és a közbeeső KISZ-szervek küldöttgyűlésein elhangzottakat, s ezek alapján állást foglaltak a kongresszusi levélről, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről. Az állásfogLalá- sokat és a beszámolókat figyelembe véve tanácskozik majd a megyei küldöttgyűlés, amelyet április 10-re hívtak ösz- sze. A járási és a városi tanácskozáson megválasztották a megyei gyűlésre a küldötteket. A tizenkét megyei bizottsági közvetlen küldöttel együtt ösz- szesen 170-en tanácskoznak majd a megye ifjúkommunis- táinak képviseletében. Hét helyen újra az eddigi titkárt választották meg a KISZ-bizottság vezetőjének. A kaposvári járásban új titkár került a testület élére: Sovák Lajos. Gelencsér István, a járási bizottság volt titkára a megyei tanács kaposvári járási hivatalának osztályvezetője lesz. A barcsi járásban Svégel László, a marcali járásban Bartsch János, a nagyatádi járásban Magyar József lett a titkár. Siófok városban Brach- na Jánost, Nagyatádon Horváth Ferencet választották a városi KISZ-bizottság titkárának. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából kitüntetéseket adományoztak az ifjúsági szövetségben kiválóan tevékenykedő aktíváknak. A kitüntetéseket a küldöttgyűléseken adták át. Ifjúságért Érdemérmet kapott Nádorfi Lajos, a balaton- boglári szakközépiskola kollégiumának igazgatója. KISZ Érdemérmet kapott Kántor Judit nagyatádi kollégiumi nevelő,, Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa. Csiszár Géza, a Kaposvári Mezőgép KISZ-bi- zottságának titkára, Valentin Gyula, a Siófoki Városi Tanács költségvetési üzemének britanár emlékeztetett rá: elsősorban a sertéstenyésztés és -hizlalás korszerű háztáji módszereire vonatkozóan már évekkel ezelőtt folytak kísérletek, sőt a jó gyakorlat — főként Ráksiban és Göllében — el is terjedt. Ez a mostani munka — ami most kezdődik — azonban minősegében is, tartalmában is jóval több ennél. Ahogy dr. Guba Sándor a mezőgazdasági főiskola főigazgatója hangsúlyozta: az intézet a kistermelést komplexen vizsgálja, s javaslatot tesz a kialakítandó célravezető módszerre. Nemcsak technológiai korszerűsítésekről van szó, a MÉM anyagi támogatásával mintagazdaságok, modellüze- mek létrehozásáról, hanem az egész kisárutermelés közgazdasági viszonyainak elemzéséről is. A népgazdaság hosszú távon számol azzal, hogy a kistermelők bekapcsolódnak a népgazdaság árutermelésébe, s épp ezért úgy kell foglalkozni ezzel, mint hosszú távon támogatandó ágazattal. Nem vitás — és a hozzászólások hosszú sora jól kifejezte ezt —, hogy meglehetősen sok még a megszüntetésre váró probléma, vannak még jócskán fejlődést fékező szemléletbeli hibák. Hogy a sok közül néhány tegnap elhangzottra emlékeztessünk: többen is kifogásolták a ser- tésszerződiések kilencven napos tartamát: az adózásról még mindig keringenek kósza hírek a köztudatban; elhanyagolták a legelők, a kaszálók, s főként a szarvasmarha esetében még mindig nem teljes az értékesítési biztonság. Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése legalább any- nyira fontos, mint maga a kistermelés módszereinek korszerűsítése. A segítő szándék kézzelfogható bizonyosság volt ezen a tegnapi tanácskozáson. És nemcsak az állattenyésztési felügyelőség, a MÉSZÖV, a szövetkezeti vezetők és a főiskola juttatta ezt kifejezésre, hanem például a Ka-Hyb vállalkozás is határozott ígéretet tett, hogy támogatnak min- j den olyan kezdeményezést, amely a ház körüli állattartás, -tenyésztés korszerűsítését célozza. V. M. favítják a munkakörülményeket Hanglemezborítók Karódról A karádi áfész két melléküzemága — a papír- és műanyagüzem, valamint a szitafestőrészleg — a szövetkezet évi összbevételi tervének 12 százalékát adja. Ez a szám azonban még nem jelzi igazán ezeknek a kis üzemeknek a fontosságát. Ugyanis az évi nyereséghez sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá, mivel annak 54 százaléka ezeknek az üzemeknek a tevékenységéből származik. A papírüzemnek nincs nagy múltja. 1972-ben kezdődött a munka, jelenleg 33-an dolgoznak itt, nem számítva a bedolgozókat, akiknek a száma körülbelül húsz. Az üzem elsősorban bérmunkát végez a papírfeldolgozó vállalatnak, a nyomdáknak és néhány termelő vállalatnak. A 5 millió 300 ezer forintos termelési érték ebben az esztendőben mintegy hétmillió forintra növekszik majd. A legnagyobb megrendelő az idén a hanglemezgyár. Itt vágják, ragasztják a nyomdából kikerülő lemezborítókat. Ez a munka az üzem kapacitásának 60 százalékát köti le. A műanyag- és szitafestőrészleget most egy időre bezárják, hogy bizonyos átalakításokat végezzenek. Az SZMT munkavédelmi felügyelői ugyanis az üzem működését a második félévtől már nem engedélyezik. Jogosan született ez a döntés. Elismerik ezt az .áfész vezetői is. hiszen az indokok 1— rosz- szak a munkakörülmények, tavalyi j nincsenek megfelelő szociális létesítmények az üzemben — nagyon is helytállóak. Az áfész-nek az idén van kellő anyagi fedezete arra, hogy a szükséges munkálatokat elvégezze. Ez a munka körülbelül 300 ezer forintba kerül, és a szövetkezetek házi brigádja végzi. Az idén tehát itt — a felsorolt okok miatt — a termelési érték növeléséről nincs szó, 5 millió 500 ezer forintot terveznek. Megkezdték egy új termék gyártását. Kis, háromszögű címkékét készítenek, melyekkel a konfekcióruhákat vásárlók néhány heje találkozhatnak az árun. Ezeken a pontos méreteket tüntetik fel. Tovább folytatják a régi termékek," a'p öli - tasakok készítését is. Szolgálat H |em hívom segítségül a szófejtés tudományát, hiszen a szolgálat mai jelentéséről, s néhány — vele ellentétes — tapasztalatról akarok beszélni. Indítékom az, hogy az utóbbi hónapokban több vizsgalat híre is eljutott hozzánk. Ezek okvetlenül a rendteremtést-szolgáljak, de még nem zárultak le. Tanulságaik azonban segíthetik a megelőzést. Fölhívhatják a figyelmet arra, hogy a vezetés szolgálat; a bizalom megnyilvánulása, s nem a valóságos vagy képzelt képességek fenntartás' nélküli elismerése. Sokat beszéltünk erről, hiszen a politika egyik sarkalatos pontjáról van szó. Inkább a „feledékenység” idéz elő átmeneti bajokat. Ha .pedig így van, akkor a „feledékenység” ellenszerét kell megtalálni ahhoz, hogy a társadalom legkülönbözőbb posztján ne csak a megválasztás, a kinevezés hónapjaiban, hanem később is a követelmények szerint éljenek, és dolgozzannak az emberek. A vezetők beosztásukkal felelősséget és áldozatot, szocialista elvek szerinti életmódot vállaUak, példaadást a munkában, a politikai állásfoglalásban: azaz az eszme, a szocializmus szolgálatát. Nagy többségük becsülettel teljesíti is. Ezt csak azért mondom, mert nem lehet eléggé elítélni azt a felfogást, miszerint a vezetőket általában lehet és illik is szidni. Nincs jogunk az általánosításra. A szidás azoknál sem vezetne eredményre, akiknek változtatni kell módszerükön, vezetői magatartásukon. Vannak ilyenek? A vizsgálatok is azt mutatják: igen. S ez legtöbbször a kisszerüségre, a vezetői készségek hiányára, a fegyelmezetlenségre, a szolgálat alap- gondolatának semmibevételére vezethető vissza. Olvastam egy jelentést, melyben az állt:' a kaposvári vállalatnál tíz éve elégedetlenség uralkodik. Rossz a légkör, egymást jelentgetik az emberek. Az igazgató szerint nem sok jellemes ember van a központban; a páriitkár viszont azt mondja: nem őszinték az emberek, nem mernek véleményt mondani, mert félnek a megtorlástól. Ennél a vállalatnál a gya-uikvás légköre uralkodik. Azt figyelik, ki leivel beszél, mit mond, s erre építik hamis következtetéseiket. Az .,eredmény” nem lehet kétséges. Tovább dúl a harc, az intrika, az elégedetlenség. Pedig vezetőket is váltottak azóta. A mostani igazgató korábban beosztottként bírálta a gazdasági vezetőket, de ő sem képes rendet teremteni. Ki tudja, hány vizsgálat zajlott le egy évtized alatt, hány embert foglalkoztatott, hány jegyzőkönyv készült, és hány embernek volt okkal, ok nélkül álmatlan éjszakája? Hallatlan kár származott ebből, szinte megbénította a vállalat belső éleiét. Vajon tudják ott a vezetők, hogy szolgálatot teljesítenek? S tudják, hogy mit értünk ez alatt? A vezetői határozottság nem embertelenség. Csak a széthúzok, a bajkeverők, a háttérből áskálódok fogalmai szerint az. Aki kemény, határozott és következetes — de nem hiú és öntelt —, azt jobban szeretik és tisztelik a munkatársai. Ok is tudják, hogy a vezetés nem egyes személyek, hanem az eszme, az elv, a szocializmus szolgálatát jelenti. B | eszélhetek más kaposvári vállalatokról is. Az egyiknél — jó ideig — „eszményi együttműködést” kovácsolt a ,té se bánts...” kétes értékű gyakorlata, a közös dáridók és kirándulások, elvtelen kapcsolatok és „kiszolgálások” lekötelezetté sorvasztó módszere. S amikor kitört a vihar, ki ehhez, ki ahhoz csapódott, hogy védje a vezetői mundért és önmagát, A táborok és ellentáborok ízléstelen csatározása végül is azt követelte, hogy mindenki bukjon, akinek buknia kell. Nem a képességei, hanem a magatartása, a módszerei, az összefonódás, s a szolgálat „félreértése” miatt. Miért nem voltak ott olyan emberek, akik időben azt mondták volna: megállj! Vagy beszéljek arról a vállalatról, ahol az igazgató és a he^ lyettese kölcsönösen jelentgetik egymást. Fölborult a rend, s a legképtelenebb áskálódásig is eljutottak. Az igazgató már saját vállalatát is följelentette, mert indokolatlan és szabálytalan kereskedést folytat... A vizsgálatokat felügyeleti hatóságok végzik. De miért kell eljutni eddig? Mit jelent a szolgálat? Semmiképpen sem saját ügyem és érdekem, még kevésbé saját vállalatom képviseletét! A legmeghökkentőbb példa az volt számomra, amikor értesültem róla, hogy legfiatalabb városunkban leváltották a még nem működő intézmény igazgatóját. Pontosabban: nem óhajtják meghosszabbítani igazgatói megbízatását. Még építők, szerelők dolgoznak az új létesítményen, még nem töltheti be hivatását. Az igazgató azonban máris „alkalmatlannak” bizonyult. Az egyedülálló eset kétségkívül fölkorbácsolta a közhangulatot, és nem ok nélkül. Elképzelhető, hogy az az ember — akit felelős vezetők, testületek állítottak oda — nem alkalmas tisztének ellátására. De hogyan értelmezik az ügy szolgálatát azok, akik kilenc hónappal korábban — homlok- egyenest ellenkező vélemény alapján — kinevezték igazgatónak? Beszélhetünk-e így felelősségteljes és körültekintő, megfontolt káderpolitikáról? Ismerték-e azt az embert? Ha nem, hát miért nevezték ki? Most az olvasom róla, hogy nem volt alkalma szert tenni vezetői gyakorlatra. Nem elég határozott, és ráadásul tájékozatlan. Nincs döntési készsége, nem ismeri a vezetéselméletet, a szervezőkészség hiányáról árulkodik, s a még nem működő intézménynél „aggasztó belső ellentétek mutatkoznak”. Hiányzik belőle: a megfontoltság, a kezdeményezőkészség, az önállóság, a felelősségvállalás, a szakmai tájékozottság, az élettapasztalat; nincs vezetői tekintélye — olvasom egy jelentésben. S a felügyelettel megbízott szerv vezetője hozzáteszi: „középfokú vezetői megbízásra sem alkalmas”. Bumeráng. Ha semmi más, de ez a vélemény — kilenc hónap után — igencsak visszahull azokra, akik korábban előterjesztették és megszavazták. Lehet, hogy tönkretettek egy embert, de hogy az ügynek nem szolgáltak — ez egészen bizonyos. A vezetés a közösség szolgálata. Egyetlen vállalat, intézmény sem „hitbizomány" nálunk. A vizsgálatok is tanúsítják: egyre gyakoribb és következetesebb az elszámoltatás. Mindenekelőtt azok érdekében, akik tisztességgel, becsülettel és felelősséggel látják el bizalomra épülő megbízatásukat, a közösség ügyének szolgálatát. Jávori Béla Hatszázmillióval a por ellen Több mint hatszázmillió forintot fordítottak az új Hejő- csabai Cementgyárban a környezetet szennyező hatások ki1 maradó, köbméterenként mintegy ötven ezredgrammnvi por- szennyeződés magas légkörbe juttatására két, esvenként ki1 küszöbölésére. Az új gyárban lencven méter magas kéményt egy tonna cement előállításához mintegy 2,6 tonna anyagot kell megőrölni, s eközben ren geteg por keletkezik. A technológiai folyamat során az aprítás és őrlés közben t keletkező porok megkötésére! S1tana.c hét nagy teljesítményű elektro-! filteres portalanítót és tizenöt j zsákos porszűrőt építettek be. I Az elektrofilterek után meg-1 építettek. Az egyéb munkahelyeken keletkező minimális porképződés további lekötésére pedig az üzem környékén mintegy huszonöt hektárt fá3
