Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Asztalitenisz EB Két értékes győzelem Prágában Hétfőn délelőtt az A csoportban ugyancsak nehéznek ígérkező találkozóra került sor az NSZK ellen. Végül nagy csatában ugyan, de sikerült 3:l-re nyerni, s ez annyit jelent, hogy ma az 5—6. helyért áll majd asztalhoz az együttes. A női mezőnyben egyébként a csehszlovákok veszik a legjobban az akadályokat, csoportelsőként remélhetik a továbbjutást, s a másik csoportban a szovjetek és az angolok folytatják eredményes útjukat a továbbjutásban. MNK Magyarország—Lengyel- ország 5:1 Nők, A-csoport: Szovjetunió—Bulgária 3:0 Svédország—Hollandia 3:1 Anglia—Lengyelország 3:1 B-csöpört: Csehszlovákia—Jugoszlávia 3:1 Luxemburg—Bulgária 3:2 Magyarország—NSZK 3:1 Idegenben is nyertek a Táncsics kosarasai A magyar férfiak a lengyelekkel találkoztak, s bár Tímár első mérkőzését elvesztette, a csapat teljesítette tervét: az osztrákok után a lengyelek ellen is nyert — ezúttal 5:l-re. Eredmények Férfiak, A csoport: Svédország—Bulgária 5:1 Szovjetunió—NSZK 5:1 B-csoport: Jugoszlávia—Ausztria 5:0 i Újpesti Dózsa— Bp. Honvéd 5:1 A Megyeri úton nagy meglepetés az Újpesti Dózsa nagy arányú győzelme. Lekéste a mérkőzést a K. Építők »■Nagyüzem-« van a kosárlabda-bajnokságban. Az NB I-ben gyorsított ütemben folynak a mérkőzések. Az NB II-ben a vasárnapi forA röplabda MNK-ért K. Vasas Izzó—Tahi Videoton 3:0 (8,9,5) A közelgő röplabda NB II nyitány főpróbájának tekinthettük Kaposváron Somogy két legjobb női csapatának ösz- szecsapását, — amelynek tétje az MNK- ban való állva maradás volt- Az alaposan átszervezett kaposvári csapat a vártnál is könnyebben győzte le a szintén új erőket is fölvonultató tahi újoncot. A Videoton lányai nem is késztették igazában komoly erőkifejtésre az Izzó- sokat. A röplabda főpróbán a két I Hollósi, Oláh, Kiss. Edző: somogyi együttes az alábbi összeállításban szerepelt: Kaposvár: Böröczfi, Lengyel, Kurucz, Csonka, Gadár, Monár. Csere: Herr, Suta, Witz István. Tab: Garas I., Pirchoffer, Guzmics, Varga, Pesti, Bertalan. Csere: Garas II., Trunk, Böröcz. Edző: Takács Tibor. dúló sok érdekes, izgalmas csatát hozott. A kaposvári csapatok számára csonka volt ez a forduló. A K. Építők gépkocsival vágtak neki a budapesti útnak, a kocsi meghibásodott, s mikorra az újonc kaposvári csapat a verseny színihelyére ért, a félórás várakozási idő már letelt. A játékvezetők fölvették a jegyzőkönyvet, s lefújták a mérkőzést. Az ellenfél ugyan még a helyszínen volt, de a találkozó már nem jött létre. A Honvéd Táncsics SE ez alkalommal Dombóvárral játszott. Noha a dombóváriakat jó hír előzte meg, ez alkalommal a papírforma érvényesült. »-Nem adta százon alul« most sem a Táncsics. Táncsics SE—Dombóvár 113:67 (54:30) H. Táncsics SE: Hoffmann (11), Vágvölgyi (32), Vertetics (11), Rab (28), Halász (12). Csere: Simon (4), Monoszlai, Kovács (3), Csepreghy (12). Edző: Györke István. Rögtön a kaposvári csapat ragadta magához a kezdeményezést a pécsi csarnokban. (A találkozóra Pécsen került sor mert a dombóváriaknak odahaza nincs játékra alkalmas termük.) Aztán megtorpantak a kaposváriak; sorozatban nyolc büntetőt elhibáztak. A szünet után ellenállhatatlannak bizonyult a kaposvári csapat, amelynek jó védekezés, határtalan küzdeni akarás jellemezte- játékát. Ha a kulcsembernek számító Kovács nem lenne hullámvölgyben, akár nagyobb arányban is győzhetett volna az együttes. Vágvölgyi játéka emelkedett ki. | Békés Sándor |" " .. ■ Egy baráber élete Magyar bányász ilyen mélységben még nem járt korábban sohasem. 'A páratlanul magas kőzethőmérséklet, a fokozott gázveszély, valamint a szeszélyes kőzetnyomás már az első percektől rendkívüli nehézségek elé állította a csapatokat. Az emberi kitartás, leleményesség és műszaki szakértelem örökös próbatétele itt az élet. Most itt állunk a két gyönyörű torony alatt Molnár Istvánnal, aki a szó legszorosabb értelméből kaput nyitott Zobák jövője felé. Amióta kész az üzem, nem járt itt. Tisztaság, rend, virágok. Szép testű szoborfiú áll a derűs homlokzatú szociális épület előtt; autó, autó mellett. Hát, körülbelül ilyen lehetett a jövő, amiről álmodtak ... 1955-ben Molnár István és csapata teljesítette zobáki küldetését. Sokhavi kemény munka után — miközben rekordot rekord után döntöttek meg —, 6 centis eltéréssel rályukadt a főszállítóvágat _ az aknára. Ezzel az épülőfélben levő óriás bekapcsolódott a Komló alatti világ szervezett, egységes rendszerébe. Egy héttel korábban megmondták Molnárék, mikor kerül sor a lyukasztásra; pontosan, szinte percre kiszámítva mindent. Akik ismerik a bányászok életét, a bányamunkát, azok tudják: az ilyen lyukasztások ünnepszámba mennek odalent. Ez olyan, mint parasztember számára az aratás. Vége. Elérték, amiért annyit küzdöttek. Molnár hallgatagon, az emlékektől körülzsongva jár-kel a nagyszerű üzemben. Korányi József szobájában fejezzük be a sétát: Kerényi volt akicor az szb-titkáruk. Ropogtatják egymás vállát; az istent, de megváltoztál, fiú ... Előkerül egy könyv is: A bányák hősei. A díszes, al- búmszerű könyv 40 rajzolt portrét tartamaz, negyven rövid életrajzzal. Az egyik portré: Molnár Istváné. S aki a könyvet Molnár Istvánnénak ajándékozta a szakszervezet nevében: Kerényi József. — Ennyi év után is úgy látom: nagyszerű dolog volt. Amit ók akkor napirendre tűztek, az ma is gond. Üzem- és munkaszervezés, munkafegyelem, a gépek és eszközök maradéktalan kihasználása... A feltárás meggyorsítása volt a konkrét cél, mert ettől függött a jövő. Nos, ma ugyanez a helyzet... — Szerették Molnárékat? — Attól függ, kire gondol. — Például a munkások. — A többség feltétlenül. S ez évek múlásával ez a többség nőtt. Az az igazság, azokban az években voltak teljesítmények, melyek mögött nemcsak jó munka állt. A kozmetikázott rekordokra, az ezer százalékokra gondolok. Molnáréknak nem volt szükségük soha kozmetikázásra. — És a műszakiak? — Ez összetett dolog. A kö- zépműszakiak között elég sok ellenségük volt. A kényelmesek, az óvatosak nemigen szerették őket. De voltak nagyszerű segítők is. Csak egyet közülük: Pora Jenőt hadd említsem meg. — Tudjuk Molnár Istvánról: vastmarok'kal tartotta csapatát. ök például nemigen kocs- mázta-k. — Vasfegyelem volt a csapatban, mert csak így volt lehetséges az óramű pontosságú , munka. Ez természetesen azt is jelentette, hogy kiszállás után sem csinálhatott mindenki azt, amit akart. Mert mire használható egy másnapos ember? A nagy teljesítmények gyakran együtt járnak a minőség romlásával. Nos. Molnárék arra is ügyeltek. hogy a minőséggel se legyen baj. Pista nemegyeszer mondta: pajtás, ez a biztosítás olyan, mintha a szél fújta volna ide... Vasárnap bejöttök, ,s kiigazítjátok szépen ... Ez nagy dolog volt. Híre ment ennek, s ez új híveket szerzett Molnárnak és a 100 méteres mozgalomnak. — Minden hónap első vasárnapján brigádértekezletet tartottak ... — Pedig akkor még nem volt feltalálva a szocialista brigádmoagalom ... ! (Folytatjuk) Díszletek főszerepben Gáspár András kiállítása elé A színlapról kiállítási meghívóra került Gáspár Andrásnak, a kaposvári Csiky Gergely Színház díszletfestőjének és díszlettervezőjének a neve: szerdán a tervező vállalat ifjúsági klubjában bemutató nyílik több mint másfél évtizedes munkásságából. Ismerős díszlettervekkel találkozunk, amelyek felidézik a színház korábbi előadásait. — Hogyan fogalmazhatnánk meg: mi a díszlet? — A díszlet nem beszél, de mint tér éppen úgy játszik az előadás folyamán, mint a színész. Gáspár András 1960. május 1-től dolgozik a kaposvári Csiky G-ergely Színházban, előbb kizárólag díszletfestőként, majd rábízták néhány darab díszlettervének az elkészítését. Elsősorban az operettek, a zenés vígjátékok adnak számára ma is ilyen feladatot. A díszletfestői, tervezői ambíciói még nem jelentkeztek abban az időben, amikor beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára. Benne rejtőzött azonban a különböző anyagok szeretetének, titkainak kutatásán keresztül, hogy munkássága előbb-utóbb összefonódik a színház művészetével, s ha Shakespeare-re hallgatunk — »Színház az egész világ« —, a valóság sajátos kifejezésével. A díszlet éppúgy, mint más alkotás, a művészi képzelet szülötte. A testvéri múzsák nagy családjába tartozik: kapcsolatban áll a költői, írói művel, a színész játékával, és a rendező művészetével. önállóan nem létezhet. Képzőművészet, ezen belül festészet, de szobrászat is meg építészet. A díszlet feladatai azonban nem azonosak a festményével, a szoboréval, az épületével, csakis a színpadon élhet. A díszlet már benne van a megírt darabban. Ahogy Michelangelo belelátta művét a bányából kapott márványba, úgy tesz a tervező is. De messze áll még feladatának teljesítésétől, ha csak ennyiben hagyja munkáját. A díszlettervező együtt dolgozik a darab színre álmodójával, a rendezővel is. A rendező hat a díszlettervezőre és fordítva. — Ügy éreztük mi, nézők, hogy egyre inkább megvalósul egy sajátos díszletstílus is a kaposvári színházban, — A műsorterv is jelzi már, hogy milyen stílusa lesz az előadásnak, illetve, hogy mire törekszünk az előadásokkal. Persze, hogy ebben benne van a díszlet stílusa is. A játék, az előadás színészre bízott feladata talán nem változott annyit, mint a díszlet. Hevesi Sándor írta: ».. .a barokk és a rokokó drámája már teljesen elszakadt a képzőművészetektől, s elszegényedve, minden inspirációtól megfosztva tengette a maga kolduséletét egy pódiumhoz hasonló, szegény színpadon, ahol a nagy festői és dekoratív törekvések kihaltak ...« Jól értelmezte Hevesi a század elején a díszlettervező megváltozott, új feladatát is. »A modem dekorálást mindenekelőtt a valódiság jellemzi, de a művészi értelemben vett valóság is.« — Munkaideje hosszúra nyúlik, mivel elsősorban díszletfestő, s ha maga tervezi a játékteret, akkor is várja a kivitelezés. Nézi-e az előadásokat? — Nagy vágyam, hogy rendszeresen részt vehessek a próbákon. Hiszen ott derül ki először, hogy sikerült-e játékra bírni a holt tárgyakat. — Szabad idejében, tudom, táblaképeket is fest. — Ha több időm lenne, nem ilyeneket festenék, jobban el tudnám felejteni a díszleteket. A különböző anyagok, úgy érzem, erősen hatnak rám, s az eddigieknél önállóbb festészetet folytathatnék. De a játékosságról altkor se mondanék le. Gáspár András díszlettervei mellett ezekből a táblaképekből is láthatunk néhányat kiállításán. Bizonyságul inkább, hogy önálló mondanivalója is van — s kell lennie — a díszletfestőnek. Horányi Barna TIZENÖT KÖZÜL Hat együttes kiváló Vasárnap reggel kilenc órakor rendezték meg az amatőr színjátszó és irodalmi színpadok megyei minősítő fesztiválját a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. Tizenöt irodalmi színpadi csoport lépett föl, s ez a valóban nemes versengés este fél hatig tartott. Rendhagyó módon a zsűri elnökének,' dr. Bécsy Tamás docensnek — a neves esztétának — zárszavaival, azaz az értékeléssel kezdjük. Egyetértünk a háromtagú zsűri véleményével, melyet dr. Bécsy Tamás így fejezett ki: »A két évvel ezelőtti minősítő versenyhez viszonyítva nagy fejlődést tapasztaltunk. Összbenyomásaink nagyon kedvezőek.« Ennek eredményeként hat amatőr együttes kapott »■kiválóan megfelelt« minősítést, mely feljogosítja a színpadokat arra, hogy országos minősítő versenyen vehessenek részt. E hat amatőr irodalmi színpadi csoport a következő: a nagybajomi Pálóczi Horváth Ádám Színpad, a balatonföld- vári együttes, a tabi művelődési ház és gimnázium csapata, a kaposvári Vasas-színpad, a kaposmérői Horizont és a Kaposvári Tanítóképző Főiskola csoportja. Kezdjük velük a sort! A nagybajomi színpadon érződött, hogy jó közösséget alkotnak. Azon a szép tavaszi napon című oratóriumuk arra példa, hogyan lehet a műfajban maradandó benyomásokat hagyni a hallgatóságban. Versek és lírai napló részleteti »álltak össze« szerves egésszé. S ami ebben a produkcióban nagyon fontos volt: a zenei aláfestés tökéletesen harmonizált a szöveggel. Érződött, hogy a színpad lelke, vezetője jelentős egyéniség, művész. A balatonföldvári közösség tagjai már-már nem is amatőr színvonalat képviseltek. Több generáció dolgozik egymás mellett, egymásért ebben a csoportban, s ez azt jelenti, a tapasztalat párosul a fiatalos játékkedvvel. Igazi színház volt a produkciójuk. Burányi Ferenc: A lónak vélt menyasszony című egyfelvonásosát adták elő elamentális erővel, áldott humorral. Jogos volt a vastaps. S ez áll a gimnazista korú fiatalokból álló tabi irodalmi színpadra is, melynek tagjai a Bácskai csúfolót »hozták«. Új együttes ez, s máris ilyen — megérdemelt — nagy sikert, aratott. Hamvas tisztaság, naiv báj sugárzott műsorukból, melynek értéke a hagyományőrzés is. Egyáltalán nem érződött rajtuk, hogy kezdők. Külön említésre méltónak tartom azt az ötletüket, hogy maguk formálták a díszleteket is: élő kanapét, ajtót, ablakot, asztalt. Sorakoztassuk melléjük a másik friss együttest, a kaposvári Vasas irodalmi színpadot. Devecseri Gábor, Weöres Sándor felnőttekhez is szóló bájos gyerekverseit kötötték csokorba, s annyi kellemmel és szellemmel nyújtották át, hogy még hosszú ideig szívesen maradtunk volna társaságukban. Műsoruk címe: Mit játsszunk? volt. S egy kicsit azt sugallták: ne vegyük mindig komolyan önmagunkat. Szabadítsuk fel önmagunkban a gyermekit. Ne szégyelljük a nevetést. Hadd említsem meg Nagy Ferenc »házi zeneszerzőjük« nevét: megérdemli! Kitűnő muzsikát szerzett. Számomra meglepetés volt a kaposmérői Horizont szereplése. A zsűri értékelésével meszszemenően egyetértek: »Egyenletesen fejlődő, magas színvonalig eljutott együttes ez.« Veress Zoltán meseparódiáját adták elő Irgum—burgúm Benedek címmel. Magatartásformájukat, számításon alapuló »erkölcsöt« figuráztak ki, nagy kedvvel, ízléssel, ötletek robbannak, mirit megannyi petárda ebben a műsorban. Több kiváló egyéni teljesítményre is felfigyelhettünk a mérőiek- nél. A tanítóképző főiskola Szerelem, szerelem című Petőfi- műsorát adta elő. Házibuli és Petőfi — ezt egyeztették ös?- sze. Kételkedtem a sikerben, de végül is be kellett látnom: nekik volt igazuk. Fergeteges produkció született, vaskos diákhumorral »fűszerezve«. Helyzetkomikum, a szöveg és a »cselekmény« kontrapunkt- jai fakasztottak jóízű nevetést. A eikerhez hozzájárult a már országos minősítésű — tehát nem versenyző — somogy- geszti aktuális műsor, melyet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteltek, az 503-as Szakmunkásképző Intézet Csokonai- művekből összeállított produkciója — felfigyeltünk a szép beszédű fiatalokra —, a fonói csoport, a felsőmocsolá- diak — ragyogó Fruzsinájuk van a Baranyi-egyfelvoná- sosban —, a siófoki kórház hivatástudatból jelesre vizsgázó együttese, a böhönyei Forbáth Imre irodalmi színpad. Fejlődésben lévő csoport a mernyei, a nagyszakácsi és ha jobban választ: a csurgói gimnázuimé is. Leskó László
