Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Átfogó program kellene Fák, parkok a Balatonnál Mindé n üdülőterület szerves tartozéka a zöld: a park, a szemet gyönyörködtető kert és a faóriásokkal benépesített sétány. A zöld és a kék víz csendes nyugalma együtt igazán- pihentető. Együtt jelentik az üdülőhely kultúráját. A Balaton zöld szegély nélkül — kocsi kerék, madár toll és vitorlás vászon nélkül. Elképzelhetetlen. Milyenek a balatoni parkok, kertek, füves területek? Megfelelnek-e rendeltetésüknek? Erről beszélgettünk Hreblay Ferenc kertészmérnökkel, az Egyetértés Termelőszövetkezet kertészeti és parképítő részlegének vezetőjével Siófokon. A szövetkezet jó nevet szerzett magának a szakmában: egyebek között ők »lajstromozták« Nagy- cenken a Széchenyi-kastély híres, régi hársfasorának állományát. Hreblay Ferenc sokáig mint tervező foglalkozott a kertekkel, zöldterületekkel. — A balatoni táj zöldterületei ma is szüntelenül változnak. Ami ezekből a változásokból legjobban hiányzik, a tervszerűség. Az utóbbi ötven évben a tóparton se parkot nem építettek, se fákat nem telepítettek részletes és átfogó tervek szerint. Ebből következik, hogy a gyakori fásítások is nélkülözték a szakmai hozzáértést. Pedig szakszerű telepítésre a Balatonnál nagy szükség volna. A sétányok, facsoportok ugyanis tájkarakterizáló elemek. Ha tájidegen fajtákat honosítunk meg, hosszú évekre megfosztjuk a környéket történelmileg kialakult ősi jellegétől. Hreblay Ferenc nem értelmezi mereven az elmondottakat. Természetesen egy-egy, a Balatonnál korábban ismeretlen fajta betelepítésének nem lehet akadálya. Baj csak akkor van, ha tömeges ez a telepítés, s megváltoztatja a táj hagyományos arculatát. Jó néhány rossz példa máris f van a Balatonnál. Negyven- | ötven éve például Balaton- szerte feketefenyő-csemetéket ! raktak a földbe. E fának köz- i tudottan hegyvidék a hazája. ' Mára felnőttek, fenyőligete- ] két alkotnak, Szabaditól Fenyvesig. S a vonatból utazókat, az autóbuszból kitekintő utasokat mindenütt ez a látvány fogadja. A következő lépés: az új villatulajdonosok is elsőként fenyőfát ültetnek kertjükben. —, Nem a jóindulatot vitatom — folytatja Hreblay Ferenc —, hanem a hozzáértést kérem számon. A tanácsok ez év január 1-e óta az összes zöldterület gazdái lettek. Néhány községben teljesen jóhiszeműen gömbakácok ezreit vették meg áfész-ügynököktől. Ezek tájidegen növények, nem valók a Balaton-pa-rtra. De nemcsak a telepítésben lehet nyomon követni a szakszerűtlen beavatkozást, a gondozásban is. A siófoki szállodasor platánjainak nagy része például — a helytelen kezelés miatt — beteg. Az utcafásítós aránylag nem drága. Ma elrontjuk, évtizedekre megváltoztatjuk a balatoni táj, környezet képét. A helyi szak- igazgatási szerveknek tehát alaposan meg kellene gondolniuk, s ki kellene kérniük a szakemberek tanácsát, ha belevágnak. Sajnos, a tanácsadó szolgálat sincs kiépítve: nincs kihez fordulni szakvéleményért. A náddal, sással, füzessel és nyárral övezett balatoni őstáj mára visszaszorult, helyét más növények foglalták el. A platán például, amely eredetileg nem őshonos ezen a tájon, mégis kitűnően illeszkedik a környék képébe. A természetes növényvilág több nemesített változata is megtalálható a Balatonnál. A kertek és a parkok zöldjét azonban merőben új növények betelepülése jellemzi. Hogyan alakul az üdülők, közparkok növényvilága? Magyarországon nem sok hagyománya van a parkkultúrának, az emberek gondolkodásában még mindig a haszonkert esz- ; méje gyökerezik szilárdan. ! Érdekes megfigyelni a fris- j sen vásárolt telkeket: az új t tulajdonos rögtön szőlőt telepít, krumplit, málnát, epret ültet és paprikát palántáz. ! Pedig: — A Balatonnál, ilyen kiemelkedően értékes üdülőterületen a haszonkertnek nincs I helye — véli, Hreblay Fe- ; renc. — Sok-sok gyep, virág, j díszcserje, bokor és sövény: i ez illik üdülőterületre. Rengeteg képem, diám van, oár- merre járok a Balatonnál, ha figyelemre méltó kertet, facsoportot látok, megörökítem. Tapasztalataim elég vegyesek. A magánkertek között akad néhány szép, de annál több a túlzsúfolt vagy elhanyagolt, szakszerűtlenül kialakított. A vállalati és SZOT- üdülők évről évre többet áldoznak parkosításra. Megértették, hogy a derűs hangulatú kert idegnyugtató hatású, üdülőértéke a balatoni vízzel vetekszik. Ezért többet is áldoznak parkosításra. Sajnos, nem programszerűen: nagyrészt egy-két kertszerető gondnoktól függ, mennyit és hogyan. ' A tanácsoknál pedig azt tapasztaltuk: a zöldterületek gondozása, építése nem tartozik legfontosabb teendőik közé. A parképítés — a fásítással szemben — drága, s ha van is rá pénz, inkább másutt — út- és járdaépítés, szennyvízelvezetés — használják föl. Akadnak természetesen jó példák is. Az utóbbi öt évben nagyobb az érdeklődés a zöldfelületek építése, gondozása iránt. Amit én legjobban hiányolok: egy átfogó zöldterületi program. Csupor Tibor Még mindig csak készülődés Két—három hetes eltolódás a tavaszi munkákban Megyénk termelőszövetkezeteiben az idei évkezdés már eddig is próbára tette a vezetők szervezőképességét: a télies időjárást fölváltó, tavaszt sejtető meleg napokat ismét szeles, fagyos, igazán télbe illő hetek követték — s most, hogy búcsúzunk a márciustól, megint tavasz van. Ennek a változásnak megfelelően rugalmasan kellett szervezni az erőt, mindig a feladatokhoz és az időjáráshoz igazítva. Jelenleg két-három hetes eltolódás van, ennyivel késnek a munkák a tavalyi helyzethez képest. Keszthelyi Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője tegnap elmondta: lényegében, most indulnak meg nagyobb méretekben a tavaszi munkák a termelőszövetkezetekben. A kezdés ideje jobbára a talajtól függ: egyrészt a mély fekvésű területek fel- szikkadásától, másrészt — ez a vetésekre nézve döntő — a talaj hőmérsékletének alakulásától. Az eltolódás a kora tavaszi vetéseknél okozhat figyelemre méltó zavart, a későbbieknél — a burgonyánál, a kukoricánál — már nem jelent ilyen veszélyt. Ami azonban már most szinte bizonyosra vehető, az a várható munkatorlódás. Ez azonban jó szervezéssel elkerülhető, vagy legalábbis mérsékelhető. Szövetkezeti járadék helyett nyugdíj Napjainkban a területet készítik elő a tavasziak alá: műtrágyáznak, simítóznak, magágyat készítenek, az őszieknél pedig befejezik a fej trágyázásokat. Ez a feladat a borsónál mintegy 2500—3000, a tavaszi kalászosoknál 7000, a cukorrépánál több mint 4000 hektáron vár a szövetkezetekre. Soros tennivaló a pillangósok felül- vetése. Mint arról a megyei tanács szakfelügyelője tájékoztatott, az igényelt tíz vagon lucernamagból mindössze 473 mázsát kapnak a somogyi termelőszövetkezetek, ezt a mennyiséget ezekben a napokban szállítják az üzemekbe. (E'bből mintegy 1600 hektáron végezhetik el a felülvetést.) Vörösheremagot a gazdaságok igényeitől függően adhatnak. Tanácskozott a kaposvári KISZ-küldöttgyülés II tagság kiáll a párt politikája mellett Száznegyven. küldött tanácskozott vasárnap a Dorottya nagytermében Kaposvár KISZ-küldöitgyűlésén. Jelen volt Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Prjevara Pál, a városi pártbizottság titkára és Kovács Ferenc, a városi tanacs elnöke. A városi KISZ-bizottság írásban számolt be az 1973. évi küldöttértekezlet óta elvégzett munkáról. A beszámolóban hangsúlyozták, hogy az ifjúságpolitikai határ.ozat hatására jobb lett az állami és a társadalmi szervezetekkel az együttműködés. mindenütt többet törődnek a fiatalokkal. Méltatták a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek leien tőségét: ezek kedvezően hatottak a fiatalok világnézetére. A KISZ kommunista, poli- lihai jellege erősödött a me- .gveszékhelyen. A jó nevelő munkának köszönhető, hogy a tagok ismerik és értik az MSZMP politikáját és ki is állnak mellette. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a munkásifjúsággal. Meggyorsult a munkássá válás folyamata. Részletesen | kitértek a szocialista brigádmozgalomra, a kommunista műszakokban való részvételre és a felszabadulási munkaversenyre. A tanulóifjúság KlSZ-szer- vezctei elmaradtak a többiektől. A helyzet okainak feltárásán kívül a beszámolóban meghatározták, hogyan lehetne javítani az ifjúsági szövetség munkáját a tanulók — a középiskolások — között. * kádermunkáról szólva a beszámolóban megállapították, hogy tervszerűbb ' a vezetők kiválasztása és a nevelése. A KISZ-tagfelvételek azonban sok helyütt nem voltak kellően megalapozottak, a KISZ- taggá nevelésre ezután nagyobb gondot kell fordítani. A KISZ és az úttörők kapcsolatában jelentős, hogy az úttörőcsapatok többségének van testvér KISZ-szervezete. Különösen jó a honvédség if- jűikomamunistáinak úttörőket segítő tevékenysége. Cseresnyés István, a városi KISZ-bizottság titkára a szóbeli kiegészítőben elmondta: — Az 1975. évi városi pártértekezlet értékelte tevékenységünket. Megállapították, hogy politikai befolyásunk egyre jobbam érvényesült Kaposvár fiataljainak körében. Az 1976-os taggyűlések jól sikerültek, 195 fiatal lépett az ifjúkommuiústák soraiba. Elemezte a második taggyűléseket is, kitért az akció- programokra és a közbeeső KISZ-szervék küldöttgyűléseire. A pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója után Bunovácz Dezső, a városi KISZ- bizottság munkatársa szólt a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalás- tervezetről. A KISZ-tagság véleménye alapján összeállított javaslatokat összegezte. A kongresszusi levél meghatározza a feladatokat, az ifjú- kommunisták egyetértenek azzal, hogy a munkát állítja a középpontba. Ne legyen olyan fiatal, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ezt is nagyon fontosnak tartják Kaposvár ifjúkommunistái. Szóvá tették, hogy a testnevelőtanár-hiányt a le- | vélben megfogalmazott módon nem lehet megoldani. A szervezeti szabályzat tervezetével egyetértenek a kaposvári KISZ-esek. Huszonegyen szólaltak föl a vitában. Szöllősi Éva, a textilművek küldötte a párttaggá .nevelést elemezte. Hafner László az elektroncsőgyárból a KISZ-tagfelvétel hiányosságairól beszélt és említette, hogy a legtöbb helyen teljesen lemondanak azokról, akik egy- ■ szer nem kaptak tagsági igazolványt, holott az áprilisi határozatban éppen ennek ellenkezője szerepel. Gál ■ Jó- zsefné a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében a mozgalomban való részvételre kérte a fiatalokat. Bojtor La- josné, az 512. sz. szakmunkás- képző küldötte segítséget kért, mert sok gonddal küszködnek. Elemző, lelkes felszólalását nagy tapssal fogadták. Hasonlóan nagy elismeréssel hallgatták Tóth Annát, aki az amatőr művészeti mozgalomról beszélt szenvedélyesen. Szenes Imre felszólalásában elmondta: — A megyeszékhelyen él a , somogyi fiatalok egyharmada, ezért különösen fontos ez a I küldöttgyűlés. A felszólalók ! közötti versengés nagyon jó volt, ennek a vetélkedésnek máskor is meg kell lennie, s jobb lesz a munka. Értékelte a város KISZ- eseinek teljesítményét, szólt a kongresszusi munkaversenyről, és felhívta a figyelmet arra, hogy Kaposváron az ingázó fiatalokkal többet kell foglalkozni, mint eddig. Úttörők köszöntötték a részvevőket, a küldöttek együtt énekettek velük. Majd Prjevara Pál szólt a küldöttgyűléshez: — Az itt elhangzottak jól kiegészítették a beszámolót. A kommunisták mindig nagy figyelmet fordítanak a fiatalokra, a jövőben is így lesz. Szólt az ifjúság neveléséről, az ötödik ötéves tervről és a fiatalok feladatairól. i A küldöttek a beszámolót, a dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalást és a szóbeli kiegészítéseket egyhangúlag elfogadták. Ezután a jelölő lista alapján megválasztották a 15 tagú városi KISZ-bizottságot, a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és a 36 küldöttet a megyei küldöttgyűlésre. Átadtak 32 kitüntetést. A bizottságok megválasztották a tisztségviselőket, a városi KISZ-bizottság titkára újra Cseresnyés István lett. L. P. Hatvanöt idős szövetkezeti taghoz viszi ki a postás a napokban a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság határozatát. Az eddigi mező- gazdasági szövetkezeti járadék helyett magasabb összegű öregségi nyugdíjat kapnak. E kedvezménnyel már korábban is többen éltek. A jelenlegi társadalombiztosítási szabályok szerint sincs akadálya a nyugdíj megállapításának, ha a járadékos a nyugdíjhoz 'szükséges* szolgálati időt a járadék megállapítása után megszerzi, vagy annak korábbi megszerzését bizonyítja. Azok a tsz-tagok, akik 1960. szeptember 30-a után kapták meg a járadékot, s a termelőszövetkezetben mint járadékosok dolgoztak, nyugdíj- éveket' nem szerezhettek. Csak az öregségi járadékosoknak van lehetőségük arra, hogy nyugdíjéyeket ismerjenek el a járadék megállapítása után ténylegesen teljesített vagy jóváírt munkaegységek, illetőleg munkanapok figyelembevételével, a nyugdíjjárulék utólagos megfizetése esetén. Ez a kedvezmény a munkaképtelenségi járadékosokra nem vonatkozik. Az öregségi járadékosok úgynevezett évvá&árlásával is csak azok az idős tsz-tagok élhetnek, akiknek a járadékát még 1973. január elseje előtt állapították meg, és a járadék megállapítása előtt már- legalább öt évvel rendelkeztek, továbbá a beszámítható évekkel az öregségi járadékos öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. Előírás az is, hogy csak teljes naptári év beszámítását lehet kérni, mégpedig annyiét, hogy az egybe számított szolgálati idő a tíz évet elérje. Helyes, ha az érintett szövetkezeti tagok fölkeresili szövetkezetük társadalombiztosítási ügyintézőjét, és segítségét kérik ügyeik intézésében. S. Gy. Értékelték a múlt évet 4500 vagon árut vesz meg a MÉK Tegnap délelőtt Kaposváron tartotta ülését a Somogy megyei MÉ^C Vállalat igazgató tanácsa. Az ülésen az áfész-ve- zetőkön, tsz-szakembereken kívül a megye és az ország számos intézményének vezetői, munkatársai is részt vettek. Ott volt Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese. Páriát László, a S^ÖVÉRT vezérigazgatója, Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója. A vállalat vezetősége az igazgató tanács elé terjesztette beszámoló jelentését az 1975. évi tevékenységről. A vállalat a múlt esztendőt kedvezőtlen körülmények között kezdte, mert a 920 vagon tárolt áru minősége romlott. A lakossági fogyasztás ebben az időszakban körülbelül 15 százalékkal visszaesett. A rossz időjárás miatt lényegesen kisebb lett a gyümölcsösök terméseredménye a .tervezettnél, s ez természetesen nagyban befolyásolta a felvásárlást, a forgalmazást. A rendkívüli áruhelyzet ellenére sem volt különösebb fennakadás a megyei ellátásban. A lakossági forgalmat éves szinten — az első félévi lemaradás ellenére — 97 százalékra teljesítette a vállalat. Burgonyából 152 vagonnal kevesebbet, zöldségből viszont 64 vagonnal, gyümölcsből pedig 34 vagonnal többet hoztak forgalomba megyénk lakosságának ellátására. A MÉK a megyén kívüli értékesítési tervét egyetlen cikkből 6em tudta teljesíteni. Az exportszállítás az elmúlt tíz évben tavaly volt a legalacsonyabb. A legnagyobb kiesés görögdinnyéből volt: a 65,6 vagonos export nem érte el az előző évinek a tíz százalékát sem. A forgalmak alakulását tekintve a leggyorsabban fejlődő üzemág a kiskereskedelmi tevékenység. A vállalat fennállása óta tavaly sikerült először átlépni a Í00 millió forintos forgalmat. Az egységek száma — a korszerűtlenné vált pavilonok megszüntetése, az építészeti és városrendezési szempontok figyelembevéte- le miatt — tizenhárommal J csökkent ugyan, azonban a I zöldség-gyümölcsboltok forgalma összességében 13,6 százalékkal nőtt. ' A beszámoló jelentésben szó volt az ipari és kisegítő üzemek tevékenységéről, a beruházásokról is. Az igazgató tanács megvitatta az 1976. évi üzletpolitikai'! célokat. A tervezett forgalmat teljes egészében termékértékesítési szerződésekkel alapozták meg. A biztonságos termelés- szervezés érdekében különösen fontosak a több éves szerződések. Jelenleg 11 gazdasággal kötött ilyen szerződést a MÉK, 1553 vagon áru átvételére. Ebben az esztendőben összesen négy és fél ezer vagon áru megvásárlását tervezik megyénkben. A tanácskozás résztvevői meghallgatták az ellenőrző bizottság beszámolóját, majd személyi ügyekben döntöttek. Megválasztották m vállalat bizottságainak tagjait, vezetőit. Küher János, a MÉK eddigi igazgatója ebben az évben vonul nyugdíjba. Helyette az igazgató tanács tagjai Báli Gyulát, a buzsáki Munka Harcosa Tsz elnökét választották meg a vállalat igazgatójává. Az igazgató tanács elnöke Illés László, a böhönyei Szabadság Tsz elnöke lett. D. T.
