Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Pártkongresszus cIStt Bulgáriában KISZ küldöttgyűlés a siófoki járásban Életszínvonal és cselekvési egység A kirakatok, a jói öl­tözött emberek, a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a jó orvosi ellátás és még sok min­den mutatja azt, hogy a bol­gárok jól élnek. A tervek pe­dig arra adnak választ: ho­gyan élnek majd. A Bolgár Kommunista Párt kongresszusi irányelveiben ta­láltaim egy táblázatot Ez jól mutatja, hogy milyen szintet értek el 1975-ben és mit kínál a terv 1980-ban. Akkorra csak egy valami csökken: a liszt­fogyasztás. Az 1975-i egy la­kosra jutó 157 kilós lisztfo­gyasztást 150 kilóra csökken­tik. Ezt a hús, a zöldség, a gyümölcs és a cukor, fogyasz­tásának növelésével kívánják elérni. 1975-ben Bulgáriában egy lakosra 57 kiló hús ju­tott, 1980-ban már 70 kiló. Tejből évi 174 litert fogyasz­tott minden bolgár állaimpol- | gár 1975-ben, 1980-ban vi­szont 220 litert fogyaszthat. 145 tojás helyett 200-at törhet fel személyenként, az eddigi 94 kilóval szemben 150 kiló zöld­ség jut a bolgár családok min­den egyes tagjára.. , Száz családra számítva 130 rádió, 80 televízió, 90 hűtőgép és 26 gépkocsi — az eddigi 106,9 rá­dióval, 60,3 televízióval, 61 hűtőgéppel és 16 személygép­kocsival szemben. Bulgária lakosságának a fe­le felújított vagy új lakás­ban lakik. Voltam néhány ott­honban is. A lakások korsze­rűek, szépek, tágasak. A VI. ötéves tervben 242 ezer új la­kást adtak át, a hetedikben 400—420 ezer átadását terve­zik. 1990-ig összesen 1,6 mil­lió lakást építenek, s ezzel el­érik, hogy minden családtag­nak külön szobája lesz. Ezek­ben a lakásókban távfűtés ad­ja majd a meleget. Sokat tettek — és tesznek — a gyermekekért, ' az anyá­kért, az emberekért. Már 1975- ben szinte teljessé vált az öt­napos munkahét, az iskolás- gyermekek ingyen kapják a tankönyvet, nőtt az anyák fi- j zetett pótszabadsága. A VII. ötéves tervben a böl­csődék, óvodák építése, a szolgáltatóhálózat építése meggyorsul. Kiépítik az őre­Költöznek a vállalatok Nagyatádon Nagyatád rendezési terve szerint az ipari üzemeket a központból a város peremére kell kitelepíteni. A végrehaj­tás során alakul ki a város északi és délnyugati ipartelepe. A széljáráshoz igazodva északra az úgynevezett tiszta üzemek — a Danúvia, a ke­nyérgyár és a sörlerakat — kerültek. A kevésbé tiszták délnyugaton helyezkednek el, a taranyi út és a vasút beszögel- lésében. A már ott lévő vagy még ezután költöző vállalatok a vasutat legyezőalakban épí­tik tovább telephelyeikhez.. Az ipartelepek belső részének jobb megközelítésére pedig — a nyugati oldalon — egy észak dél tengelyű út építését terve­zik. Ez lehetővé teszi, hogy az anyagokat, illetve termékeket ne a városközponton keresztül szállítsák. A kitelepülésre felszólított vállalatok maguk is kedvet kaptak a költözéshez. Amelyi­kek az új helyen dolgoznak, további területeket kérnek. Mintegy húsz hektárnyit már el is foglaltak. Kiköltözött a városból a Ga­bonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat helyi kirendeltsége, a talajjavító vállalat, az útépítő vállalat füzem vezetősége a be­ton- és aszfaltkeverő-üzemmel, továbbá a megye egyetlen tég- laközépblokk-gyártó üzeme. A tanácsi építőipari vállalat most készül a kiköltözéshez. A DÉLVIÉP, valamint a Rinya és Dombó-csatorna menti Víz­gazdálkodási Társulás is meg­kezdte a terület előkészítését. A város közepén szorong a Tűzép-kirendeltség. Képtelen itt terjeszkedni és ez a tüzelő­féleségek választékán - is lát­szik. Érthető, ha még az idén szeretnének új telepre kerülni. Ugyancsak ebben az évben ké­szül el az új ipartelepen a MÉK 560 vagonos — nagyhalmos — burgonya tároló ja. Az új ipartelepen a közmű­vekből a víz. a villany már megvan. A közeljövő felada­ta a szennyvízcsatorna kiépí­tése. valamint a magasnyomá­sú földgázvezeték telepítése. G. J. gek napköziotthon-hálózatát. A terv szerint 1976-tól 1980-ig évente négy százalékkal nő a reálbér; népgazdasági ágazat­tá válik a közétkeztetés, a vá­laszték bővítése céljából 20 százalékra növekszik az im­portcikkek aránya... A bolgárok tudják, hogy az életszínvonal további emelése a szorgalmuktól, az igyekeze­tüktől függ elsősorban. A pártkongresszus előtti or­szágos vitákon, eszmecseréién milliók vettek részt. — Az emberek . egyre tevé­kenyebben szólnak bele az országos politika alakításába — mondta Jelena Szobeva, a Ha­zafias Front osztályvezetője. — 1973-ban például mintegy hárommillióan vitatták meg a helyi tanácsok munkáját. A VI. ötéves terv idején ösz­tönösen bontakozott ki a kör­nyezetátalakító, környezetvédő és -szépítő mozgalom. Ezt a mozgóimat fölkarolta a Haza­fias Front és eredményeként tavaly 6.6 millió volt a vállalt társadalmi munkaórák száma. — Nemrég jártam a burga- 1 szí körzetben; öröm volt látni a tiszta utcákat, a felújított házakat. Nemcsak az egyének, hanem a városok és a közsé­gek is versenyeznek egymás­sal: ki tesz többet a környe­zetéért — újságolta Jelena Szo­beva, s hozzátette: — Az idén minden eddiginél több társa­dalmi munkaórát vállaltak az emberek. Az emberek annak tudatá­ban cselekszenek, hogy orszá­guk a VI. ötéves tervvel is­mét nagy lépést tett előre. Ezt érzik is. mert családjuk töb­bet költhet, mint az előző években; a boltokban több' és szebb áru kapható, s ha ők maguk nem. akkor rokonaik vagy barátaik költöztek új, szebb lakásba. Látják, hogy az országban új üzemek, szociá­lis és kulturális létesítmények épülték. Bulgáriában a párt programja a nép programja. A nép és a part egységes ab­ban is, hogy a jövőt csak a szocialista országok közösségé­ben formálhatják biztonságo­san. »A bolgár nép bizakodva te­kint a jövőbe — jelentette ki Todor Zsivkov —, hiszen bele­kóstolt már a szocializmus gyümölcseibe: ez a nép hisz munkájának mindent átalakí­tó erejében«. Szálai János Teljesítették az akcióprogramokat A siófoki járás KISZ-esei tegnap küldöttközgyűlésen szá­moltak be az 1973-as küldött­értekezlet óta végzett munká­ról. A gyűlésen jelen volt Klenovics Imre, a megyei párt-vb tagja, az SZMT veze­tő titkára, Gyenesei István, a megyei KISZ-bizottság titkára és Balassa Béla, a járási párt- bizottság első titkára. A járási KISZ-bizottság írá­sos beszámolójában szerepel­nek a több mint kétéves idő­szak eredményei és kitérnek benne a hiányosságokra is. Az ipari üzemek fejlődése és a termelőszövetkezetek -egyesülé­se kedvező helyzetet teremtett, s a fiatalok élet- és munka- körülményei is fejlődtek.' Az ifjúsági törvény végrehajtása során javult az állami, a gaz­dasági és a társadalmi szervek tevékenysége. A VIII. KISZ-kongresszus határozata szerint az egyik legfontosabb feladat a KISZ kommunista, politikai jellegé­nek erősítése. A járásban nem volt egyenletes ez a munka — állapítja meg önkritikusan a beszámoló, de a KISZ 1974 áp­rilisi központi bizottsági hatá­rozata után sokat javult a po­litikai tevékenység. Nagy gondot fordítottak a siófoki járásban a munkásif­júsággal való foglalkozásra. Javult az érdekvédelem, a szervezettség is emelkedett. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talok között is egyre több a KISZ-tag,- tíz termelőszövetke­zetben működik önálló alap- szervezbt. Az éves akcióprogramokat megvalósították a járás ifjú­kommunistái. A politikai kép­zés egyire jobb színvonalú, a munkavereenyekben és a tár­sadalmi munkaakciókban min­denütt részt vettek a KISZ- esek. A tagok háromnegyede benevezett az Edzett ifjúságért mozgalomba. Kusz József járási KlSZ-tit- kár szóbeli kiegészítést fűzött a bizottság írásbeli beszámo­lójához : — A IX. KISZ-kongresszus sikere elsősorban az alapszer- vezetek munkájától függ. Ed­dig a felkészülés során jól vizsgáztunk. Mindössze 18 szá­zalékos volt a titkárcsere, s ez a jó munka eredménye. Az alapszervezetek a második tag­gyűléseken a kongresszusi le­vélben megfogalmazottakat már fölhasználták az akció- programok elkészítéséhez. Hangsúlyozta még a KISZ- taggá nevelés fontosságát.* a KISZ-en kívüliekkel való foglalkozást. Dávid Irma, a járási KISZ- bizottság tagja a kongresszu­si dokumentumok állásfoglalás tervezetéhez fűzött néhány észrevételt. A dokumentumok vitája — mint mondotta — ott volt a legjobb, ahol külön munkacsoportokban jól felké­szültek a beszélgetésre az alapszervezetek tagjai. A kongresszusi levéllel egyetértenek a járás KISZ- esei. Javasolják többek között, hogy a szocialista brigádokban dolgozó KláZ-tagok munkáját jobban ismerjék el. A demok­rácia továbbfejlesztéséhez is több ötletet adnak. Különösen fontosnak tartják a KISZ te­vékenységének javítását a szakmunkásképzés területén. A szervezeti szabályzat terve­zetének elemzése során a fel­ső korhatár eltörlése váltotta ki a leghevesebb vitát, a több­ség egyetértett a korhatárnél­küliséggel. Egyszerűnek és jó­nak ítélték a tervezetet. ‘ A küldöttgyűlés részvevői meghallgatták a pénzügyi' el­lenőrző bizottság jelentését is. A szünet után tizenöten hoz­zászóltak az elhangzottaikhoz. Először Horváth Katalin úttö­rő köszöntötte a küldöttgyű­lést. Ezután Sándor István, Naigyberény küldötte a helyi ts;s fiataljainak gondjairól szólt. Az átlagéletkor 39 év, mégis kevés beleszólásuk van a vezetésbe. Tamáskovics Ká­roly járási ifjúgárdaparancs­nok elmondta: nagy gond, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók között nincs gárista. Nagy Ilona, kőröshegyi kül­dött a KISZ és a fiatal értel­miség kapcsolatáról beszélt. Gyenesei, István hozzászólá­sában kiemelte: — A járás KISZ-esei jó munkát végeztek az elmúlt időszakban. Ha csali a káder­munkát említem, amely itt a legjobb a megyében, álékor .már képet kaphatunk az egész tevékenységről. Bakai János, a járási párt- bizottság titkára hangsúlyozta: — A KISZ-tagok kiállnak a párt politikája mellett. Ez annyit jelent, ,hogy teljesítik kötelességüket. ’ A pártbizott­ság továbbra is hatékonyan segíti az ifjúkommunisták munkáját. Már a járási párt- értekeziet megállapította: az új párttagok .70 százaléka á KISZ-ben dolgozott és sok fia­tal párttag erősíti a KISZ so­rait. Kusz József ezután össze­foglalta a vitát, majd a kül­döttek nyílt szavazással egy­hangúlag elfogadták a beszá­molót, a kongresszusi doku­mentumokkal kapcsolatos ál­lásfoglalást és a szóbeli kiegé­szítéseket. A járási KISZ-bizottság megbízatása lejárt. A küldő bt? gyűlésen az elkészített jelölő­lista alapján — titkos szava­zással — megválasztották a 13 tagú új járási bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got és a húsz küldöttet a me­gyei küldöttgyűlésre. A bizottságok megtartották alakuló ülésüket, megválasz­tották a tisztségviselőket. A járási KISZ-bizottság titkára újra Kusz József lett. A küldöttgyűlés nyílt szava­záson ajánlotta Kusz Józsefet és Kleiber Józsefet a felsőbb KlSZ-sziervbe. Ezután kitünte­téseket adtak át. A küldött- gyűlés a DlVSZ-induló el- éneklésével fejeződött be. L. P. Fáklya-ankét Kaposváron „lapunk célja népeink testvéri barátságának ápolása 99 »Láttam a mosolygó ta~ vaszt, Láttam az égető nyárt, Láttam minden idősza­kaszt S minden földi lát­határt*< — ezt szedte sorba Berzsenyi Dániel. (Közeledik a költő születésének kétszá­zadig évfordulója; a múlt héten, is élénk volt a készü­lődés Somogybán, hogy mél­tóképpen. megünnepelhessük a nevezetes dátumot.) Berzse­nyi idejében még bizonyára mindig mosolygott a kikelet, perzselt a június és méteres hó köszöntötte az új évet. Mostanában évek óta csalfa a naptár, s ezt a csúf tulajdon­ságát az idén is megőrizte. Az elmúlt napoknak kellett volna kitenniük az első iga­zi tavaszi hetet, csakhogy hétfőn újfent ránk mordult a tél, s rövid időre hóleplet dobott a mezőre. Többfelé eső is áztatta a földet, s ez egyáltalán nem volt örömteli újság a termelőszövetkezetek­nek, amelyek gépeik egy ré­szét szívesen küldenék a ha­tárba talajelőkészítésre. Mindennapi kenyerünket, élelmiszerellátásunk javát a mezőgazdasági nagyüzemek­től várjuk, de fontos feladat a háztáji termelés támogatása is. Á népfront megyei elnök­sége mellett működő gazda­ságpolitikai munkabizottság egyebek között a háztáji gazT daságok segítésének lehető­ségeiről tárgyalt, ugyanakkor a megyei gabonafelvásárló vállalatnál a kisgazdaságok takarmányellátása szerepelt napirenden. Föltehetően ezek­ről és a hozzájuk hasonló té­mákról még gyakran szó esik majd. Ha felelősséggel, igazan segítő szándékkal tanácskoz-1 nak, nem bizonyul mindez | időfecsérlésnek, s a’ jobb szer­vezés, a körültekintőbb ellá­tás előnyeit azok is hamaro­san észreveszik, akiknek ér­dekében a tanácskozásokra meghívókat küldenek szerte a j megyében. Hózápor ide, kemény szél oda, a tavasz jelenlétét a sok balatoni hír is igazolja. | A komp után megindult a i rendszeres hajójárat, terveket készítettek a szúnyogirtásra, j s bejelentették, hogy bővítik a zsilipet Siófokon. Jó lenne | J sürgés-forgást látni néhány I | Balatomparti településen is, | j mert a falvak képe sok he- ! | lyütt még elkeserítő. Nem árt rendbehozni a járdát — nem­csak a vízközeiben! — s ké­szülni a virágültetésekre. De igazán nem akarok tippeket adni, a tanácsok biztosan tudják a dolgukat, s ezt ha­marosan igazolják is. Klabu- zai Miklós siófoki képviselő az országgyűlés legutóbbi I ülésszakán a szünetben kese- j rű szavakkal ostorozott né- { hány siófoki visszásságot, többek között azt, hogy az | «-őslakosok« önszántukból ke- I veset tesznek a város rendje- j ért, tisztaságáért, s elvárják, J hogy minden munkát a ta- j nács végezzen el. A környe- [ zetvédelmi törvény szelleme, | a lakóhely szeretete talán változtat a helyzeten ... Az írás, a beszéd tisztasá­gáról sokan vallottak, több tucat idézettel megismerked­hetett az 1 érdeklődő, aki fi­gyelemmel kísérte a magyar nyelv hetének krónikáját. A í legszebben talán Kosztolányi 1 Dezső fogalmazott az anya­nyelvről: »Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és ma­gyarul beszélek, gondolko­zom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fog­ható.« A költő, az író, a toll­forgató számára kötelesség a szónak, az anyanyelvnek a tisztelete. Sokan azt hiszik, ez a tisztelet csak azoknak ad parancsot, akiknek sorai nyomtatásban megjelennek vagy akik a mikrofon előtt állnak. Ügy vélik, hogy akik jelentéseket fogalmaznak vagy egy gyűlésen felszólalnak, ké- nyük-kedvük szerint rakos­gathatják a szavakat, rago­kat. Azt gondolják, ha örö­kösen idegen szavakat szaj­kóznak, műveltebbnek látsza­nak ■— pedig csak nevetsége­sek és szánalmasak nagyké­pűségükért. Egy nyelven beszélni: sok jelentést takar e megfogal­mazás. Vajon mennyit segít­hetnek azok, akik »gondola­taikat« ostoba locsogással, le­hetetlen zsargonokkal, tudo­mányosnak mondott halan­dzsával fejezik ki? Tegnap ünnepeltük a szín­házi világnapot — érdemes hát az eddigiekhez fűzni Aranka György megállapítá­sát, amelyet a múlt század­ban, a Magyar Színház meg­születésekor vetett papírra: »A színház leghatásosabb esz­köze a nyelv mivelésének, tisztulásának és terjesztésé­nek.«• Nemcsak a színpadon ér­vényes: a tiszta szó az igaz gondolat édes gyermeke. Pintér Dezső- Tegnap délután a Pamut­fonóipari Vállalat Kaposvári Gyára kultúrtermében talál­koztak az olvasókkal a Fák­lya szerkesztői. A lapnak ha- ' zánkban igen nagy a népsze­rűsége, 90 000 olvasója van. De kifejezte az is, hogy nem* csak a gyár, hanem a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Kaposvári Húskombinát dolgozói, s a megyében tevékenykedő MSZBT-tagcsoportok képvi­selői is megjelentek a Moszk­vai Rádió Somogy megyei klubvezetősége által rende­zett ankéton. Sőt a szomszé­dos megyék: Baranya, Tolna, Fejér megye rádióklubjainak képviselői is megjelentek a baráti találkozón. A gyár előcsarnokában fo­tókiállítás keltette fel a ven­dégek érdeklődését, A lapban megjelent fényképek jól il­lusztrálták, hogy milyen sok oldalú tevékenységet fejt ki a folyóirat. A II. Rákóczi Ferenc iskola tanulóinak kedves műsora után Laczkó Jánosné, a rádió­klub titkára köszöntötte az ankét résztvevőit, majd a lap főszerkesztője, Nyikolaj Za- belkin, a Szovjetunió Hőse tartott tájékoztatót. — Lapunk célja a magyar és szovjet nép testvéri ba­rátságának ápolása, erősítése — hangsúlyozta, amikor bei számolt, arról a sokrétű poli- | tikai, gazdasági és kulturális munkáról, ami a szerkesztők­re, a lapnál dolgozó újság­írókra hárul. Végezetül — áp­rilis 4-e, a felszabadulás 31. | évfordulója közeledte alkal­mából — személyes emlékeit j idézte. A második világhábo­rú idején Kaposvár, illetve a megye, majd Budapest felsza­badításában is részt vett. őszinte jókívánságát tolmá- j csolta a lap olvasóinak, s az ankéton résztvevők útján a I somogyi és a szomszédos me- j gyék lakóinak. A Krenusz János iskola ta- 1 nulóinak orosz nyelvű műso­ra után adták át az úttörők között indított felszabadulási emlékraj z-pályázat nyerte­seinek a jutalmat. Első lett Takács Sándor, a II. Rákó­czi Ferenc iskola nyolcadikos tanulója. Emlékezés felszaba­dítóinkra címmel a gyár ipari tanulói közötti pályá­zatot Lukács Zsuzsa másodi­kos ipari tanuló nyerte írá­sával. Itt sorsolták ki annak az öt­fordulós pályázatnak a nyer­teseit, amelyet a Fáklya szer­kesztősége indított az SZKP XXV. kongresszusának tisz­teletére, s amelyen szocialista brigádok és különböző terü­leten dolgozók is részt vehet­tek. A szerkesztőséghez 505 szocialista brigád és 3818 ol­vasó küldte el megfejtését. A sorsolás a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára Do« bó István szocialista brigád­jának is kedvezett: ötödik díjat nyertek.' Az ankét, amelyen igazi baráti hangulat alakult ki, színvonalas műsorral zárult. A Táncsics gimnázium diák­színpada, a tanítóképző ka­marakórusa, a barcsi ifjú­munkás kisszínpad, a kapos­vári fúvószenekar, s a muil- káskórus, majd pedig a BM táncegyüttes járult hozzá mű­sorával az ankét sikeréhez. S ahhoz is, hogy a Fáklya szerkesztői és a kaposvári ta­lálkozóra látogató, Budapes­ten tanuló szovjet diákok és az ankéton részt vevők közötti barátság még tovább erősöd­jön. Sz. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom