Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI,' E G Y E S 0 L J E T E K ! Ara: 1 fonni A névadóra emlékeztek AZ MSZMP SOM OGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 75. szám 1976. március 28., vasárnap Kongresszus Szófiában Az utóbbi öt esztendő tár­sadalmi és gazdasági építő­munkájában elért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése — ezek a legfonto­sabb napirendi pontjai a Bol­gár Kommunista Párt holnap kezdődő XI. kongresszusának. Testvé-rpártunk nagy jelentő­ségű tanácskozását pártérte­kezletek, Bulgária valmennyi dolgozó rétegét átfogó esz­mecsere előzte meg. A külön­féle szintű tanácskozásokon megnyilvánuló nyílt, alkotó szellemű légkör arról tanús­kodik: az ország dolgozó né­pe személyes ügyének tekinti a fejlett szocialista társadalom építését. az irányelvekben meghatározott feladatok gon­dos megvalósítását. Nyilván­való, hogy az össznépi vitá­ban megmutatkozó magabiz­tosságot és derűlátást a párt világos, a gyakorlati élet ál­tal bizonyított politikája ala­pozta meg; ez tette lehetővé, hogy Bulgária elmaradott or­szágból fejlett ipari-agrár or­szággá váljék. A párt pedig az országot átalakító nagy mun­ka közepette sem feledkezett meg á dolgozók életkörülmé­nyeinek állandó javításáról, a szocialista demokrácia fejlesz­téséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szem- betünőek. Töretlen fejlődés jellemezte a X. kongresszus óta eltelt öt esztendőt is. 1971—1976-ban 46 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, a dolgozók reáljövedelme 32, a fogyasztási alap 48 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves szakaszban. E figye­lemre méltó eredmények csakis a szocialista országok­kal való sokoldalú együttmű­ködés fenntartásával és bőví­tésével születhettek. A BKP XI. kongresszusa minden bizonnyal megerősíti és újabb elemekkel gazdagít­ja majd a párt jól bevált po­litikai irányvonalát. Ennek fő iránya a testvéri szocialis­ta országokkal. mindenek­előtt a Szovjetunióval való szoros együttműködés, a nem­zetközi élet és a gazdasági építőmunka minden területén. Bennünket, magyorokat örömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus—lenini/ mos eszméi aiapaján egyre erősödnek kapcsolataink, tel­jes az egyetértés és az egy­ség minden fontos elvi és po­litikai kérdésben. A pártja­ink és népeink közötti inter­nacionalista kapcsolat a ma­gyar és a bolgár nép évszá­zadokra visszanyúló barátsá­gára épül. Ez akkor vált tel­jessé. amikor népeink az el­nyomók ellen vívott sok év­százados harc után a szocia­lista forradalom útjára lép­tek, és most már több mint harminc esztendeje az élet minden területén szorosan együttműködnek. a Varsói Szerződés tagjaiként, a Szov­jetunió és a többi testvéri szocialista ország népeivel együtt harcolnak a közös cé­lokért. A magyar nép soha nem fe­ledi. hogy felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunkat az ö ki­ontott vérük pecsételte meg, s e barátság az utóbbi több mint három évtized alatt kéz­zelfogható eredményeket ho­zott politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A Bolgár Kommunista Pari XI. kongresszusának küszö­bén újólag megerősítjük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövő­ben is egyesítjük erőinket — a magyar és a bolgár nép, a szocializmus, a béke javara. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv időszakában (1971 — 1975) I. vekedtek. A beruházások a j tervezettnél nagyobb mérték- j ben. emelkedtek. A külkerekedelem egyen,- j súlyi helyzete, elsősorban kül- I árváltozások jelentős veszte­séget okoztak a népgazdaság­nak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedve­zőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fo­kozódtak. A népgazdaság fej­A IV. ötéves tervidőszak­ban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a nö­vekedés majdnem teljes egé­szében a munka termelékeny­ségének emelkedéséből szár­mazott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházá­sok jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korsze­rűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bő­vültek nemzetközi gazdasá­gi kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integ- rációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvo­nala rendszeresen és jelentő­sen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és' a béraranyok javítását központi intézkedések is se­gítették. A munkavégzésből származó jövedelmek folya­matos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzben! — társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedé­sek és a demográfiai tényezők hatására a nepszaporodás meggyorsult. Javulták a la­kosság egészségügyi és kultu­rális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban nö­II. Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszak-1 ezen belül a fogyasztásé 28 ban a nemzeti jövedelem fo- százalékkal, a felhalmozásé lyamatosan és viszonylag! 32 százalékkal haladta meg egyenieteen nőtt, ^évi átlag- , 1970. évit. AJogyasztós a^ter- | ^ ^re^ítő "“beruházá­sokra. Az ipari beruházások 22,8 százaléka jutott a bá­nyászatnak és a villamos­energia iparnak, 7,7 százalé­ka a kohászatnak, 16,2 szá­zaléka a gépiparnak, 18,9 százaléka a vegyiparnak. 8,6 az építőanyag iparnak, 13,3 százaléka a könnyűiparnak és 11,2 száza­léka az élelmiszeriparnak. A gépek és berendezések ki­használása nem változott szá­mottevően. A szocialista iparön belül az állami ipar termelése 36 iparé 52 százalékkal nőtt. A százalékkal, a szövetkezeti budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az időszak második felében a lődése a tőkés világ gazdasá­tervezettől eltérően, kedve­gi válságának kedvezőtlen ha­zőtlenül alakult. A világpiaci i tásai ellenére toretlen volt. A IY. ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése Terv Tény az 1975. év az 1970. év százalékában Nemzeti jövedelem 130—132 135 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 130—132 120 Ezen belül: Lakosság fogyasztása 120—130 128 Felhalmozás 131 132 Ipari termelés 132—134 137 Építőipari termeién 141—H3 128 Mezőgazdasági termelés, 1971—1975 évek, az 1966— 1970 évek százalékában 115—116 ns Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 116—118 118 Lakosság egy főre jutó reáljövedelme 125—127 125 Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 . 133 Az 1971—1975. években összesen Lakásépítés, 1000 db 400 438 A szocialista szektor beruházásai, milliárd Ft 480—500 574 bem,. A termelés egységére ju­tó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszközállomá­nya öt év alatt 39 százalék­kal bővült. Minden ágazat­ban sor került kapacitásbő­ban a tervezett 5,5—6 száza- J vezetett megközelítő ütem- léknál nagyobb mértékben, ! ben, a felhalmozás az elő- 6,2 százalékkal. A növekedés I irányzatnál nagyobb mérték­öt év alatt összesen 35 száza- j ben emelkedett. A belföldi lék volt. Az 1971—1975-ben j felhasználáson belül a fo- mégtermelt nemzeti jövede- j gyasztás és felhalmozás ará- lem összege — 1968. évi ára- [ nya 1975-ben, 1968. évi ára­kon — megközelítette az | kon 75:25 százalék volt, ha-; százaléka Háromszáz éve született II: Rákóczi Ferenc, a magyar nemzeti függetlenség és szabadságharc egyik zászlóvivője. Az évfordulón, tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a ka­posvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörői, akik ebben a tanévben különösen fontosnak tartják a névadó em­lékének ápolását. Sok rendezvényen idézték föl Rákóczi alak­ját, eszméit, tevékenységét. Az év eleji vetélkedő valamennyi tanulót felvértezte a szabadságharc vezérének példamutató hazafiságával; szorgalmas gyűjtőmunkájuk során megismer­kedtek Rákóczi életével és korával. Rajzkiállításuk — ame­lyen több kaposvári általános iskola is részt vesz — már arról vall: nemcsak ismereteik gyarapodtak, hanem érzelmileg is azonosultak a tanulók példaképük ma is ható szellemiségével. Provokációk Portugáliában A jobboldal a kommnnistaellenesssget szítja Súlyos incidensek színhelye volt pénteken a késő esti órákban Lisszabon: A maoista MRPP aktivistái megtámadtak egy kommunis­ta fiatalokból álló csoportot, amely a maoisták székhazá­nak közvetlen közelében pla­kátokat ragasztott. Három személy lőtt sebbel, további négy pedig zúzódásokkal ke­rült kórházba. A lisszaboni incidens egy nappal azután történt, hogy a dél-portugáliai Évorában szélsőbaloldali provokátorok rátámadtak a jobb-közép irányzatú Demokratikus Nép­párt (PPD) gyűlésének rész­vevőire. Ebben az összecsa­pásban heten sérültek meg. Szombatra virradóra Por­tóban újabb pokolgép rob­bant, hét nap alatt immár az ötödik. Spanyolország Egyesül a két ellenzéki tömörülés 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forint­tal több volt az előző öt évi­nél. öt év alatt a termelő ága­zatokban együttvéve a ter­melékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jöve­delem növekedését megköze­lítően emelkedett. A termelő, s állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egy­ségnyi termeléshez a koráb­binál több állóeszközt vettek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növe­kedésében meghatározó szere­pe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nem­zeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 szá­zalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11.9 százalék, 1975- ben 11,7 százalék, a mezőgaz­daságé pedig 16.8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználásának TMÚumeoe 3& azá&alekkai, sonló az 1970. évihez. Ipar Az ipari termelés a terve­zett 32—34 százalékkal szem­ben 37 százalékkal, éves át­lagban 6,5 százalékkal nőtt A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számít­va — több, mint 35 százalék­kal emelkedett, jóval .gyor­sa óban az előirányzottnál. ’ A termelésnövekedés 97 százaié- j 1970. évi 34 százalékról 31 ka származott a termelékeny- j százalékra csökkent, a vidé- ség emelkedéséből, a terve- | ki iparé 66 százalékról 69 zett 75—80 százalékkal szem- 1 százalékra emelkedett. A szocialista ipar termelésének növekedése 1975-ben 1970-hez képest százalék Terv Tény Bányászat 7 9 Villám osen ergia' ipar 45 44 Kohászat 24 27 Gépipar 33 47 Epítőanyagipar 55 28 Vegyipar 53 65 Könnyű- és egyéb ipar 34 34 Élelmiszeripar 32 25 Összesen 32—34 37 ßFa&ytotas a Z. oldatomJ A spanyol „Demokratikus tanács" és „Demokratikus platform” pénteken megálla­podott ,a két kiterjedt ellenzéki tömörülés egyesítésében — je­lentette be pénteken este Mad­ridban a spanyol ellenzék szó- yívője. A többnapos megbeszé­lések eredményeképpen létre­jött „Demokratikus koordiná­ciós tanács” megalakulásával, kapcsolatos részleteket hétfőn sajtóértekezleten ismertetik. Mint ismeretes, a Demokra­tikus tanács a Spanyol Kom­munista Pártot, a Szocialista Szövetséget, a Szocialista Nép­pártot, a Spanyol Munkapár­tot, a liberális jobboldalt, a munkásbizottságokat és a li­berális monarchistákat foglal­ja magában. A Demokratikus platform a Spanyol Szocialista Munkáspártot, a Karlista Pár­tot, a Dolgozók Forradalmi' Szervezetét, a demokratikus i baloldalt, a (maoista) Spanyol í Kommunista Mozgalmat, a : Spanyol Szociáldemokrata Szö- ! vétségét, a Katalán Szoeiálde- : mokrata Csoportot, valamint I több kereszténydemokrata cso- 1 portosulást tömörít. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozata Az Argentin Kommunista Part nyilatkozatot juttatott el az argentin sajtóhoz az or­szág jelenlegi helyzetéről. A nyilatkozat leszögezi, hogy »a helyzet végsőkig kiéleződött«. -Ezért hatalmas felelősség terheli a Lopez Rega féle reakciós csoportot és védelmezőjét, Isabel Pe­rónt, akik lábbal tiporták a nép által 1973-ban megszava­zott programot«. Felelősek a helyzetért a -szakszervezeti vezetők is, akik elfojtották a munkásmogzalmat«. A dokumentum kiemeli, hogy a katonák kiáltványa oeüoent túza kg a -parlameaö, demokráciához, a társadalmi igazságossághoz való hűsé­get, az alkotmányos intéz­mények felélesztését, s azt, hogy megrősítsék az állam szerepét és ellenőrzését, a gazdaság fejlődő ágazatai és az ország védelme felett, továb­bá megvédjék a nemzet dön­tési képességét«.-Bár nem osztja a hivata­los dokumetumokban foglalt valamennyi pontot«, az Ar­gentin KP -nem teheti meg, hogy ne értsen egyet a kije­lentésekkel, amelyek össz­hangban vannak programjAr nak tételeivel*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom