Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
Nagyarányú letartóztatások Az argentin katonai hatalomátvételt követően páncélos alakulatok vették körül Buenos Airesben a Plaza de Mayo téren a kormány épületét. (Telefotó: AP—MTI—KS) Bejrutban változatlan hevességgel dúl a harc Frangié elnök elmenekült Szombatra halasztották a választást Frangié libanoni elnök csütörtökön elmenekült Bejrut |nek feladata, hogy megválasz- környéki rezidenciájából, miután a palota épületét a balol- j sza Frangié államfő utódját. Ami az esetleges tűzszünetet illeti; továbbra is tárgyalások folynak annak feltételeiről. Dzsumblatt, a libanoni szocialisták vezetője azt követeli, hogy a baloldali fegyveres erők a tűzszünet pillanatában elfoglalt állásaikat tarthassák meg. Lezárult a Biztonsági Tanács n cisz Jordániái vitája dali erők tuzersege három oldalról tűz ala vette es a rezi denciát több találat érté. Az államfő jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A politikai fejlemények sorában a legújabb az, hogy biztonsági okokból csütörtökről szombatra halasztották a libanoni parlament ülését. En(Folytatás az 1. oldalról) sebb négy gyár bezárta kapuit. A katonai kormányzat döntése értelmében a szerdán hajnalban lezárt argentínai repülőtereken csütörtökön ismét megnyitották a belföldi és a nemzetközi légijáratok számára. Am továbbra is zárva vannak a tanintézetek és a bankok. A pucesal megbuktatott Isabel Perón államfő sorsa még mindig bizonytalan. Korábbi jelentések szerint háza őrizetben tartják Buenos Airestől távol, egy hegyvidéki rezidencián. A jelek szerint az ex-elnöknő jövőjéről még nem döntöttek. A politikai megfigyelők feltételezik, hogy vagy korrupció vádjával bíróság elé állítják, vagy megengedik neki, hogy külföldre távozzon. Az AP madridi tudósítása szerint a spanyol kormányt nem hivatalosan arról tájékoztatták: lehet, hogy Isabel Peron a hét végén Spanyol- országba érkezik. Külföldi állásfoglalások Buenos Aires-i közlés szerint eddig hét ország ismerte el az argentin katonai kormányzatot. Ezek: Spanyolország, Málta, Peru, Uruguay, Ecuador, Brazília és Chile. Washingtonban az amerikai Külügyminisztérium szóvivője közölte: az Egyesült Államok továbbra is rendes diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Argentínával, »az új kormányzat külön elismerésének kérdése nem vetődik föl«. Venezuelai politikai körökben csaknem egyöntetűen elítélték az argentínai katonai puccsot. Több párt parlamenti képviselője a Buenos Airesben uralkodó új helyzetet »aggasztónak«, a parlament feloszlatását és az argentin politikai pártok betiltását »»sajnálatosnak« minősítette. Alcides Rodriguez kommunista képviselő kijelentette: az argentínai államcsíny »demokratikus folyamatot szakított félbe«. A havannai rádió csütörtökön hajnalban azt jelentette: meg nem erősített hírek szerint letartóztatták Hector Campora volt elnököt is. Más hírforrások azt emelik ki. hogy a kommunista párt egész vezetősége illegalitásba vonult, és az esztelen vérontás elkerülésére hívta föl a lakosságot. gáti megfigyelők úgy értékelik, hogy újabb lökést adhat a baloldali erőknek — tekintve, hogy a muzulmán csoportok és a velük társult palesztinaiak Frangié feltétel nélküli, azonnali távozását követelték, míg az elnök jobboldali hívei látszatmentő intézkedéseket sürgettek egy »»méltóságteljes« távozás biztosítására. Bejrút kereskedelmi negyedében és a várost övező hegyek körzetében alig csökkenő hevességgel folyik a fegyveres, harc. Néhány tüzérségi lövedék a város közvetlen közelében levő elnöki palota épületébe is becsapódott. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a haladó erők katonai csapásának fő célpontja már a jobboldali falangisták főhadiszállása. Sztrájk a Ford-műveknél Egészségügyi és munkabizottsági követeléseinek alátámasztására szerdán sztrájkba lépett a Michigan állambeli Sterling Heighsben levő Ford-autó- üzem 6100 szervezett munkása.» A munkabeszüntetés okozta kiesés hamarosan érezteti hatását majd a konszern más gyáregységeinél is, amelyeket a michigani telep lát el alkatrészekkel. A Biztonsági Tanács szerdán folytatta és csütörtökön szavazással fejezte be a Jordán folyó nyugati partján az izraeli megszállás ellen kibontakozott tiltakozó mozgalom és a megtorló intézkedések vitáját. A felszólalók hangoztatták: az izraeli megszállás komolyan veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét és biztonságát, durván sérti az ENSZ alapokmányát és az emberi jogokat. Mauritánia, Tunézia, Panama, Banglades és India képviselői élesen bírálták a megszállt területeken Mint Bonnban hivatalosan megerősítették, Szódat egyiptomi elnök a jövő héten — március 29-től április 3-ig — hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Bonni politikai és kivált gazdasági körökben nagy várakozásokat fűznek az egyiptomi államfő látogatásához, mert a szövetségi köztársaság közel-keleti befolyásának növekedését várják tőle. Nyugatnémet kormánykörökben látható megelégedéssel szemlélik, hogy Egyiptom az utóbbi időben látványos módon közeledett a nyugati országokhoz. Bölling kormányszóvivő ebben a szellemben méltatta Anvar Szadatnak a »»béke irányában« kifejtett erőfeszítéseit és a látogatást igen nagy jelentőségűnek minősítette. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat semmiféle vita nem terheli, sőt egyre foalkalmazott izraeli tömeges terrort. Irak állandó ENSZ-képvi- selője, Abdel Karim Seikhali hangsúlyozta: Izraelnek haladéktalanul ki kell ürítenie a megszállt arab területeket, és végre kell hajtania a Biztonsági Tanács, valamint a közgyűlés határozatait, amelyek követelik az agresszió megszüntetését. Az olasz delegátus rámutatott, hogy a Biztonsági Tanács által tárgyalt újabb fejlemények és incidensek oka az arab területek folytatódó izraeli megszállása. kozódik az NSZK és Egyiptom gazdasági ég politikai együttműködése. A látogatás alkalmával véglegesítik azt a megállapodást, amelynek értelmében az NSZK újabb százmillió márkás tőkesegélyt és 130 millió márkás árusegélyt (hitelt) biztosít Egyiptomnak. Athén Bírósági döntés Egy görög bíróság elrendelte az Alkimoi elnevezésű görög ifjúsági szervezet feloszlatását. A szervezetet 1924-ben alapították, majd a katonai diktatúra idején félkatonai jellegű csoportosulássá szervezték át. Kapcsolatok fűzték a fasiszta diákmozgalomhoz is. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy az Alkimoi nem tudta teljesíteni eredeti feladatait. Katonai puccs Argentínában Sem meglepőnek, sem váratlannak nem nevezhető az argentin hadsereg puccsszerű hatalomátvétele. Isabel Perón elnök elmozdítása az állam éléről és a háromtagú katonai junta életrehívása csupán formájával és időzítésével jelent, elsősorban a hírügynökségeknek, szenzációt. Az argentin események és a latinamerikai ország belpolitikai változásainak ismeretében szinte törvényszerű a hatalomváltás. A gazdasági gondokkal tetőzött belső politikai és irányítási bizonytalanságok ingataggá tették Perón özvegyének a hatalmát, s a kivezető utat — némi polgári kísérletezés után — egyértelműen a katonák előtérbe kerülésében látták. .Ez, a Latin-Amerikában csaknem általános vezetési forma nem új Argentínában sem. Az ország történelmében az 1930-as évektől a hatodik katonai puccsot jegyezhetik föl. A hadsereg azonban ez alkalommal tétovázott. Magatartásának oka részben abban kereshető, hogy előző kormányalakításaihoz nem fűződött jó emlék: Argentínában a fegyverek árnyékában sem voltak képesek a tornyosuló nroblémákat rendezni. Másfelől egyre inkább meghatározónak érzik az ország földrajzi helyzetét mindenekelőtt Chile és Brazília közelségét, s a földrész rossz emlékű példája, riasztotta az argentin tiszteket egy Pinochet-féle hatalomátvételtől. Nemcsak a chilei fasiszta módszerek, hanem az ország abból következő elszigeteltsége miatt is. A belső ellentétek Argentínában mindinkább a szélsőjobb és az ultra baloldal támadásaiban, véres megtorlásaiban nyilvánultak meg, olyanannyira, hogy úgyis megfogalmazható : a felforgató akciók elburjánzása kénysze látotté a hadsereget a pucesra. A három tagú katonai vezetés legfőbb programjának a rend megteremtését jelölte meg. Vezetésük várható jellegére viszont önmagában az is utal, hogy a puccsot. s magát a katonai triumvirátust az a Rafael Videla vezeti, aki 1955- ben már szerepet játszott Juan Perón elmozdításában és nemcsak antiperónista, hanem kommunistaellenességéről is hírhedett. Politikáját ígv minden jel szerint inkább az Egyesült Államokhoz és a szomszédos katonai rendszerekhez való közeledés határozza meg, semmint Perón egyBKP kongresszusának előkészületei 37 országból 188 újságírót akkreditáltak Szerdán megkezdte működését Szófiában a BKP XI. kongresszusának sajtóközpontja. A hétfőn kezdődő kongresszusra 37 országból 188 újságírót akkreditáltak — ők 18 hírügynökséget, 13 rádió- és televízióállomást, valamint 75 napilapot ás folyóiratot képviselnek. A legnépesebb újságírógárda a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról, az | NSZK-ból, Nagy-Britanniá- ból, Franciaországból, Japánból és Kubából érkezett. A kongresszus nyílt üléseit az újságírók állandóan négy színes monitor és ötnyelvű fordítás segítségével kísérhetik figyelemmel. A kongresszus idején négy sajtóértekezletet tartanak majd. miniszterek és más magas szintű vezetők részvételével. (MTI) Szadat az NSZK-ba látogat A dél-vietnami gazdaság helyreállítása Kékesdi Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A Saigonban tartózkodó külföldi újságíró csoportot a DIFK külügyminisztériumában Nguyen Van Khang közgazdász tájékoztatta a déli országrész helyreállítása érdekében tett erőfeszítésekről. — Sokan úgy gondolják — mondotta —, hogy az amerikai neokolonialisták virágzó gazdasági életet teremtettek Dél-Vietnamban, hiszen Washington 300 milliárd dollárt költött az indokínai háborúra, s Thieu rendszere évente 700—800 millió dollár segélyt kapott. Ezeket az összegeket részben a háború, a 614 ezer amerikai katona, a 970 ezer báhzsoldos, a 112 ezer rendőr és a másfél millió helyi mili- cista fegyverben tartása emésztette föl, részben elúsztak a korrupció és a feketepiac csatornáin. A felszabadult nép már csak a háború következményeit örökölte. Vietnamra 15 millió tonna bomba hullott, 13 ezer négyzetkilométer területű rizsföld és 25 ezer négyzetkilométernyi erdő szenvedett bomba- és vegyi kárt. Egész falvak, értékes ültetvények pusztultak el Déi-Vietnamban is, az országrész 24 millió lakosa közül 10 millió valósággal koldusbotra jutott. Nem is beszélve á hazafiak szenvedéseiről, Chi Hua, Thu Due, Con Somogyi Néplap Son börtöntelepeiről, a 44 tartományi és a 176 járási börtönben összezsúfolt forradalmárok sorsáról. Az amerikai megszállás idején egymillió ember szerzett nemi és más betegségeket, egymillióra nőtt a tbc-s betegek száma. Félmillió prostituáltat és ugyanannyi kábítószerélvezőt kell most a normális életbe visszavezetni, bűnözők sokaságát kell átnevelni. Több mint hárommillió munkanélküli és 370 ezer árva várja sorsának jobbra fordulását. Dél-Vietnamiban a háború során félmillió hektár föld vált gazdátlanná. Az az országrész, amely 1936-ban egymillió tonna rizst exportált, 1965—1975 között 3 828 900 tonnányi behozatalra szorult. Az ipar fejlettségéről csak óvatosan beszélhetünk Dél- Vietnamban. Bien Hoa környéke az országrész egyetlen iparosított körzete. Mintegy 10 ezer ipari létesítmény működött itt, közöttük jól felszerel, modern üzemek is. Túlnyomó többségük azonban kézi erővel dolgozó, néhány fős műhely volt. A viszonylag fejlett textilipar évente 250 millió méter szövetet termelt — főként külföldi nyersanyagból — és ezzel a szükségletek 65 százalékát elégítette ki. A cukoripar 100 ezer tonna cukor gyártására alkalmas, nyersanyag hiányában azonban ezt a mennyiséget sohasem érték el. A konzervipar a külföldről behozott tejpor feldolgozására és csomagolására szorítkozott. Az 1974-es esztendőt a bábrezsim 263 milliárd piaszter deficittel zárta, és csak a kereskedelmi segélyekből meggazdagodott vezetők, tisztviselők és kereskedők jóléte keltette a magas életszínvonal látszatát. Az amerikaiak kivonulása, a segélyek megszüntetése után a jólét csalóka képe hamar széjjelfoszlott. A felszabadult ország népe a kétségtelenül jól berendezett repülőtereken, kikötőkön, a néhány jó minőségű úton kívül felduzzasztott bábhadsereg és állami apparátus állás nélkül maradt; nem egyszer ellenséges érzelmű tisztjeit, katonáit, illetve tisztviselőit örökölte és a megrendült közbiztonságot. A felszabadulás óta eltelt 11 hónap nem volt elég a sebek begyógyítására, a határozott intézkedések azonban tisztázták a helyzetet és megteremtették a kibontakozás lehetőségét. A népi hatalom megszilárdult, biztosan áll a lábán az ellenforradalmi próbálkozásokkal szemben is. Az új rend felszámolta a felszabadulás előtti éhínséget. Megteremtette a lehetőségeket 450 ezer ember szülőfalujában való visszatelepítéséhez, illetve az új gazdasági körzetekben való boldogulásához. 1975-ben 176 ezer hektár szűzföldet törtek fel, és ezzel a megművelt terület 2 millió 400 ezer hektárra nőtt. Helyreállították a villamos erőműveket és kezdeti lépéseknél tartó fémkohászatot, amely egyes termékeknél túl is szárnyalta előző eredményeit. Eddig 429 — száznál több munkást foglalkoztató — magánüzem állt munkába, meg további hét és fél ezer kisebb műhely és háziipari vállalkozás is. Megindult a műtrágya-, a festék-, a műgumigyártás. Hétszáz kilométernyi vasúti pályát állítottak helyre, 412 kilométeren folyik az újjáépítés. Megépült 150 kilométer új út, a hajóforgalom biztatóan növekszik. Jól halad a nagyobb öntözőrendszerek helyreállítása, nem is szólva az új gazdasági körzetek megszervezéséről. Végsősoron a munkanélküliség, az üzemanyag- és a nyersanyaghiány felszámolása, a termelés teljes beindítása az a gazdasági feladatsor, amely az egyesülő Vietnamra a déli országrészben vár. Japán küldöttség utazott Kínába A japán gyáriparosok szövetségének osakai tagozata csütörtökön nagy létszámú, tekintélyes ipari és üzleti vezetőket magába foglaló küldöttséget menesztett Kínába. A kilenc- napos »jószolgálati látogatás« célja, hogy újabb lendületet adjanak a japán—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki kapcsolatoknak, amelyek az utóbbi időben a stagnálás jeleit mutatják. kori haladó elveinek a követése. A junta másik tagja, Eduardo Massera ellentengernagy, szavai szerint, hisz az alkotmányos rendben, de antiperónista magatartásáról közismert. A katonai vezetés harmadik tagja pedig az az Orlando Agusti vezérőmagv lett, akit néhány hónapja az Isabel Perón ellen lázadó jobboldali szélsőséges tisztek leszerelésére neveztek ki a légierők fő- parancsnokává. A katonai vezetés mindenképpen olyan új fejezetet jelent Argentínában, amely egy időre lezárja a polgári kormányzási kísérletezést. Francia vasutasok sztrájkmozgalma Csütörtökön folytatódott a francia vasutasok sztrájkmozgalma. Az államvasutak igazgatóságával szerdán folytatott tárgyalások ugyanis felemás eredménnyel végződtek. A vasutasok többségét tömörítő CGT és CFDT képviselői elutasították az igazgatóság által javasolt új kollektív szerződés aláírását, mert az korántsem elégíti ki a vasutasok jogos béremelési követeléseit. Ugyanakkor néhány kisebb szakszervezet képviselői aláírták az új kollektív szerződést. A CGT és a CFDT ezek után felszólította tagjait, hogy csütörtökön és pénteken folytassák tovább részleges sztrájkmozgalmukat, és így fejezzék ki tiltakozásukat. A vasutas dolgozók nagy része csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, s így csütörtökön a legtöbb menetrendszerű járatnak csak a fele közlekedett. Caglayangil Fordnál Ford amerikai elnök a Fehér Házban fogadta a Washingtonban tartózkodó Caglayangil török külügyminisztert. Elsősorban az amerikai fegyverszállításokról és a török területen levő amerikai katonai támaszpontok további sorsáról volt szó. Ugyanez volt a témája azoknak a szerdai megbeszéléseknek is, amelyeket a török külügyminiszter amerikai kollégájával, Kissingerrel folytatott. (MTI) A fémiparban is folytatódik a bérkövetelési mozgalom. A dolgozók tízezrei különböző formában — elsősorban rövidebb ideig tartó munkabeszüntetésekkel — küzdenek annak a követelésüknek a teljesítéséért, hogy az infláció ütemének megfelelő béremelést kapjanak, és így helyreállítsák a bérek vásárlóerejét.
