Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

Rendkívüli állapot Argentínában (Folytatás az 1. oldalról) magdalénál bázisról harcko­csizó, a fővárostól 60 kilomé­terre fekvő mercedesi tá­maszpontról pedig tüzérségi alakulatok indultak Buenos Aires felé. Portó Belgranóból pedig — ismeretlen úticéllal — hadihaj órajok futottak ki a nyílt tengerre. A Buenos Aires-i gépesített haditenge­részeti egységek szerdára vir­radóra több kormányépületet körülvettek. A katonai junta közlemé­nye szerint Isabel Perón asz- saanyt katonai őrizetben, tart­ják az ország középső részé­ben. Biztonságát a fegyveres erők szavatolják. A légierő egyik különrepü- lőgépén — a Reuter szerint »■a fegyveres erők foglyaként« — szállították el az elnök- asszonyt, valószínűleg a Bue­nos Airestől mintegy kétezer kilométerre levő El Mesidor-i rezidenciában tartják. házi őrizetben. A katonai hatalomátvétel előtt a három argentínai haderőnem vezetői fölkeresték Isabel Perónt. Lemondásra szólították föl, s közben az ország kulcsfontosságú pont­jain katonák és harckocsizok foglaltak állást. Perón asszony — látván, hogy az államcsíny elkerül­hetetlen — hadügyminisztere útján engedélyt kért a fegy­veres erők parancsnokaitól, hogy távozhasson az ország­ból. A válasz »neon« volt. A Reuter egyik tudósítója szerint a katonaság csak a Buenos Aires-i repülőtéren vette őrizetbe az elnökasz- szonyt, amikor az államcsíny elől menekülve távozni akart az országból. Katonai forrá­sok közölték: Isabel Perón a repülőtéren — ahová az el­nöki palotából helikopteren érkezett — revolvert szege­zett az őt körülvevő katonák­ra, de nyomban lefegyverez­ték. Letartóztatták a Perón-kor­mány »köztörvényes bűncse­lekményekkel vádolt« tisztvi­selőit is. Így — az AFP tá­jékoztatása szerint — a Bue­Jorge Videla tábornok, a ha­talomátvétel irányítója. nos Aires-i repülőtéren' vet­ték őrizetbe Julio Gonzalezt, az ex-elnöknő magántitkárát, valamint Egardo Luigit, az elnöki palota testőrségének parancsnokát. A UPI katonai forrásokra hivatkozva — arról tudósított, hogy vérontásnak vagy ellen­állásnak egyelőre nincs jele Argentínában. A kulcsfontos­ságú térségeket országszerte katonák szállták meg. Az amerikai hírügynökség több kormánytisztviselő, a peroniz­mus támogatóinak letartózta­tásáról számolt be. A katonai junta Argentína egész területén betiltotta a légi forgalmat, a folyami és a tengeri hajózást. A katonai kormányzat ál­tal a rádió útján nyilvános­ságra hozott másik közlemény szerint »mostantól katonai érdekűnek tekintenek minden magán- és állami vállalatot«. Az AFP szerint e döntés rea­gálásnak tűnik az Argentin Általános Munkásszövetség által kedden este meghirde­tett általános sztrájkra. A junta — hangsúlyozza egy további közlemény — »számít az egész lakosság közreműködésére", mert »ha­talomátvétele nem irányul egyetlen sajátos politikai vagy társadalmi szektor ellen sem.« Fölkéri a dolgozókat és a munkáltatókat, hogy »a vál­lalatokon belül békés úton, minden erőpróbától és erő­szaktól tartózkodva rendezzék problémáikat«. A három argentínai haderő- nem főparancsnokaiból álló katonai junta tagjai — a UPI szerint — »antiperonista múltjukról, a gazdasági élet fölött gyakorolt kormányel­lenőrzéssel való szembehe- lyezkedésükről« ismertek. a junta három vezetője Jörge Rafael Videla vezér­őrnagyot, a katonai junta ve­zetőjét az 1955-ben Juan Pe­rón elmozdítására vezető ál­lamcsínyben vállalt szerepe miatt annak idején őrizetbe vették. Az AP szerint az 50 éves Videla tábornok kemény köté­sű katona, »antikommunista és hithű római katolikus«. Emilio Eduardo Massera el­lentengernagy »az alkotmá­nyos rendbe vetett hitéről tett tanúbizonyságot«, ám — álla­pítja meg a UPI — róla is köztudott volt antiperonista álláspontja. A junta harmadik tagját, Orlando Agosti vezér­őrnagyot annak idején a Pe­rón asszony ellen lázadó tisz­tek kedélyeinek megnyugtatá­sára nevezték ki a légierő fő- parancsnokává. Oslóból Stockholmba utazott a magyar pártküldöttség Közlemény a norvégiai látogatásról A Páli; Norvég Kommunista Központi Bizottságának meghívására március 22—23- án látogatást tett Norvégjá­ban az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége Gye- nes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével. A magyar pártküldött­ség találkozott a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselőivel. A szívélyes, elvtársi légkörben és a kölcsönös szolidaritás szellemében lezajlott találko­zón részt vett Martin Gunnar Knutsen, a párt elnöke, Rolf Nettum és Hans I. Kleven, a párt elnökhelyettesed. Arne Jörgensen és Kolbjörn Harbu, a politikai bizottság tagjai. A megbeszéléseken kölcsönös tájékoztatókra került sor a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Norvég Kommunis­ta Párt helyzetéről és tevé­kenységéről. A két testvér­párt képviselői áttekintették a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű fejleményeit. Az MSZMP küldöttsége ki- megállapodások végrehajtásá­Két órán át tárgyalt a szovjet és az angol külügyminiszter Gromiko látogatása Wilsomiál Előválasztás Észak-Karolinában Carter és Reagan győzött A republikánusoknál meg­lepetést, a demokratáknál a várt eredményt hozta kedden az Észak-Karolina államban rendezett előválasztás. Ronald Reagan — Ford elnök ultra­konzervatív ellenfele — az előválasztások 6orán először felülkerekedett; 52 százaléká­val maga mögé utasította a republikánus elkötelezettségű szavazóknál 4-6 százalékot el­ért Ford-ot. Két százalék sza­vazó egyik pályázó mellett sem tette le a voksát. Harry Truman óta egyetlen hivatal­ban levő amerikai elnök sem szenvedett vereséget elővá­lasztáson. A demokratáknál Jimmy Carter, a volt georgiai kor­mányzó ismét biztos győzel­met aratott: majdnem húsz százalékkal előzte meg Wal­lace-!, Jacksonnak pedig mindössze a szavazatok négy százaléka jutott. A többi de­mokratapárti induló ennél is kisebb töredékszavazatokat szedett össze. Ford elnök szóvivője, Ron Nessen kijelentette; az elnök nem keres mentegetőzési le­hetőséget a vereséggel kapcso­latban, de továbbra is bízik benne, hogy elnyeri a jelölt­séget. Reagan számára kriti­kus jelentősége volt 6. elővá­lasztásnak; öt vereség után ez a győzelem újjáélesztheti re­ményeit az elnökkel szemben. Meghalt az El Alamein-i győző Szerdán hajnalban 88 esz­tendős korában dél-angliai otthonában elhunyt Bemard Law Montgomery tábornok, a második világháború leghíre­sebb angol katonai parancsno­ka — jelentette be a londoni hadügyminisztérium. Montgomeryt, aki 1887. no­vember 17-én született és a sandhurs-i katonai főiskolán végezte tanulmányait, 1942- ben nevezték ki az Afrikában harcoló nyolcadik brit hadse­reg parancsnokává. Irányítá­sa alatt az angolok fényes győzelmet arattak Rommel tá­bornok csapatai fölött El Ala- meinnél, majd — egyesülve a francia és amerikai erőkkel — kiszorították a németeket a »fekete földrész«-ről. Később a tábornok a szicíliai partra­szállásban részt vevő brit csa­patokat vezette. Ötven esztendei katonai szol­gálat után Montgomery 1958- ban nyugalomba vonult; meg­írta emlékiratait és több or­szágban tartott felolvasókör- utat. Több alkalommal is éle­sen bírálta az amerikaiak vietnami háborúját. Harold Wilson szerdán fo­gadta Andrej Gromikót. a Szovjetunió négynapos láto­gatáson Londonban tartózko­dó külügyminiszterét. A tá­vozó brit miniszterelnök és Gromiko háromnegyed órás eszmecserét folytatott — mint a Downing Street 10. közölte — elsősorban a két ország kereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról. A megbeszélésen — ame­lyet a miniszterelnöki hiva­talban, a Downing Streeten rendeztek — brit részről je­len voít James Callaghan kül­ügyminiszter, szovjet részről pedig Nyikolaj Lunykov lon­doni nagykövet is. Gromiko tegnap délután folytatta tárgyalásait Calla- | fogadta. ghan angol külügyminiszter­rel. Angol hírforrások szerint Gromiko és Callaghan több mint két órán át tartó záró­megbeszélésén ja Közel-Kelet és Afrika déli részének fejle­ményeiről volt szó. Ezeket a kérdéseket — mint közölték — mélységükben vizsgálták. Az eszmecsere konstruktív volt és igen jó légkörben zajlott le — mondották az an­gol fél képviselői. Bejelentették, hogy Calla- ghant Gromiko moszkvai lá­togatásra hívta meg, s ezt a meghívást a külügyminiszter — akinek személyében az új miniszterelnököt sejtik — el­Harcok Libanon fővárosában Támadásba mentek át a baloldali erők Libanonban a baloldali erők fegyveres osztagai kétirányú támadást indítottak a falangis- ták állásai ellen: csapataik előrenyomulnak a Bejrút kö­zelében lévő Beit Meri térsé­gében, ahonnan — hegyi te­repről — a jobboldaliak tü­zérsége az utóbbi két nap so­rán szabadon lőtte a fővárost. Ezzel párhuzamosan offenzí- vába mentek át Bejrút ten­gerparti övezetében, a falan- gista párt főhadiszállásának körzetében is. Első alkalommal lőtte a muzulmánok tüzérsége Frangié elnök palotájának közvetlen környékén. Az elnö­ki rezidencián megszűnt az áramszolgáltatás. A nyugati megfigyelők az utóbbi órák harci cselekmé­nyeit úgy értékelik, hogy a muzulmán és palesztinai erők jobb katonai pozíciókból kí­vánják folytatni a politikai tárgyalásokat. Ezeknek elsőd­leges célja Frangié eltávolítá­sa. Dzsumblatt libanoni szocia­lista pártvezető, aki korábban nem fogadta el a rendezésre vonatkozó Szíriái elképzelése­ket, most otthonában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet veze­tőjét és a damaszkuszi kor­mány megbízásából Bejrútban tárgyaló két magas rangú Szí­riái katonatisztet. fejezte, hogy a magyar kom­munisták szolidárisak a nor­vég testvérpártnak a munkás- osztály egységéért, a mono­poltőke hatalmának korlátozá­sáért, a dolgozók politikai és gazdasági érdekeiért folytatott harcával. A Norvég Kommunista Párt képviselői elismeréssel szóltak azokról a jelentős eredményekről, amelyeket a magyar nép, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel, a szocialista társadalom építésében elért. A két küldöttség ismételten hangsúlyozta, hogy támogatja a szabadságukért, a nemzeti függetlenségéért, a társadal­mi haladásért, az imperializ­mus és a neokolonializmus ellen küzdő népek és moz­galmait harcát.- Elítélik a chilei katonai junta fasiszta terrorját és követelik Luis Corvaíán és a többi bebörtön- zöt chilei hazafi szabadon bo­csátását, a demokratikus jo­gok helyreállítását. A két párt képviselői mél­tatták a . nemzetközi enyhülés eddigi eredményeit, hangsú­lyozták az európai biztonsági- és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt nak szükségességét, s az eny­hülési politika ellen fellépő reakciós erők mesterkedései­nek elutasítását és leleplezé­sét. Ügy vélik, hogy az euró­pai béke és biztonság további erősítése érdekében a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Norvég Kommu­nista Párt alapvető jelentősé­get tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egysége erősítésének, az egyenjogú és 'önálló pár­tok proletárinternacionalista összefogásának. Ebben a szel­lemben fejlesztik együttmű­ködésüket és tevékenyen hoz­zájárulnak az európai és munkáspártok tanácskozásá­nak előkészítéséhez. A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy a pártközi kapcsolataik gyümölcsözően fejlődnek. A magyar pártküldöttség norvé­giai látogatása hozzájárult a jó testvéri viszony további erősítéséhez. A norvégiai látogatásánál?: befejeztével pártküldöttségünk a Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták Központi Bizott­ságának meghívására Stock­holmba utazott. A Biztonsági Tanács befejezte a ciszjordániai vitát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa befejezte Ciszjordánia kérdé­sének vitáját. A képen: Ivor Richard, Anglia ENSZ-nagy- követe hallgatja Terazinak, a PFSZ képviselőjének beszédét, aki köszönetét fejezte ki az ENSZ azon tagállamainak, ame­lyek aggodalmukat nyilvánították a megszállt arab területe­ken kialakult feszült helyzet miatt. (Telefotó: AP—MTI—KS) Portugália — a tervezett választások előtt A fegyveres erőit forradalmi tanácsa sürgeti az alapokmány kidolgozását A portugál fegyveres erők i választásig, illetve az alkot ­legfelsőbb forradalmi tanácsa tegnap reggel véget ért — több mint 12 órás — ülésén ismét kifejezésre juttatta »ha­tározott szándékát«, hogy áp­rilis 25-én megtartsák a tör­vényhozó nemzetgyűlési vá­lasztásokat. Felszólította az alkotmányozó nemzetgyűlés elnökét: gyorsítsák meg az alapokmány kidolgozását, a választás tervezett időpontban való megtartása érdekében. A tanács üléséről kiadott hi­vatalos közlemény 6zerin-t a m Samuim* Zaccagnini került ki győztesen Befejeződött az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa Benigno Zaccagnini 64 éves ravennai orvos — volt parti­zán és ellenálló — lett a ke­reszténydemokrata párt új fő­titkára. Viharos és fordula­tokban bővelkedő éjszakai ta­nácskozás után szerdán haj­nalban választotta őt meg a KDP XIII. országos kongresz- szusának 738 küldötte. A választást hosszú és szen­vedélyes vita előzte meg, amelynek célja az volt, hogy valamiképpen elejét vegyék a kereszténydemokrata párt kettészakadásának; megaka­dályozzák a nyílt konfrontá­ciót a két egymással szemben álló tömb: Zaccagnini és For- lani, a ltot jelölt és az álta­luk képviselt két irányvonal kozott Négy es csúcs Lusakában a Rhodesia kérdésről Zambia fővárosában, Lusa­kában tegnap megkezdődött négy afrikai ország — Mozam- bik, Botswana, Tanzánia és Zambia — államfőjének csúcs- találkozója; a rhodesiai kér­déssel foglalkoznak. A tanács­kozáson részt vesz Abel Muzo- rewa püspök, az Afrikai Nem­zeti Tanács úgynevezett külső szárnyának és Joshua Nkomo, a szervezet mérsékelt szár­nyának vezetője is. A csúcskonferenciát —amely várhatóan péntekig tart — azt követően hívták össze, hogy a múlt hét végén teljes kudarc­cal végződtek Ian Smith rho­desiai miniszterelnök és Jos­hua Nkomo csaknem három hónapig tartó alkotmányjogi tárgyalásai. A találkozón — mint a hír- ügynökségek rámutatnak — várhatóan döntés születik a fehér telepes Smith-rezsim el­len indítandó általános offen- zíva támogatásáról. mány jóváhagyásáig hátralevő rövid idő miatt »csökkenteni kell a választási kampány idő­tartamát«. A tanács végül megvitatta, hogyan változtathatna a »hírközlési anarchián«. Azon az állásponton, amelyre jel­lemző, hogy egyes sajtóorgá­numok — visszaélve a fasiz­mus megdöntése után biztosí­tott sajtószabadsággal — rá­galomhadjáratot folytatnak a fegyveres erők ellen. A portugáliai Tigueira en Fornóban hétfőn délután va­dászpuskával fölfegyverzett földbirtokosok támadtak a közös tulajdonba vett földet megművelő parasztemberekre. Azok ugyancsak vadászpuska- tűzzel válaszoltak, és megfu­tamították a támadókat. A földbirtokosok nyilvánvaló célja az volt, hogy megfélem­lítsék a termelőszövetkezetbe tömörült parasztokat és el­rettentsék őket közös földjük megművelésétől. Az O Diario című baloldali lap a földreform ellen irá­nyuló akciókról írva emlékez­tet arra is, hogy néhány nap­pal ezelőtt »felfüggesztették« tisztségéből Vitor Louro kom­munista mezőgazdasági állam­titkárt. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom