Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

Hegemlékezés a Tanácsköztársaságról A bolgár falu társadalmi és kulturális fellendülése (Folytatás az 1. oldalról) Forradalmi indulók hang­zottak el; a szoborhál ifjúgár­disták, katonák, munkásőrök, rendőrök álltak díszórséget. A Himnusz hangjai után egy sza­valat következett, majd Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. — A Magyar Tanácsköztár­saság emléke előtt tiszteleg ma népünk: az ország minden egyes falujában és városában felidézik most a korszak tör­ténetét, és hálával adóznák j ság dicsősé- hőseiknek. Emlékezni jöttünk! ges 133 napja e helyre mi is. hogy ne felejt- j eröfyr ras a je- sük. ami 1919. március 21-én ; ien e-s a lovö történt; hogy példát, erőt me- ■ számara is rítsünk további harcunkhoz: hogy lerójuk kegyeletünket megyénk, városunk mártírjai előtt. lelően építhet- ~ jük jövőnket, a fejlett szo­cialista társa­dalmat. Kö­szönet és há­la mindezért -a mártírhalált halt hősöknek. 1919 példája nélkülözhetet­len elméleti— történeti al­kotóeleme a szocialista épí­tőmunkánk­nak. A Ta- nácsköztársa­Az ünnepi megemléke­zés után ko- j szorúzásra ke­Ezt követően arról szólt, rült sor. A me­hogy a Magyar Tanácsköztár­saság megszületése és a hősi napok küzdelme mit jelentet­tek a magyar és a nemzetközi proletariátus számára. Rövid négy és fél hónap gyei és a vá­rosi pártbi­zottság nevében Honfi István, i szobránál a koszorúzása ün- a megyei pártbizottság és j népségét Baksa Sándor, a Csapó Sándor, a városi párt- j nagyközségi pártbizottság bizottság titkárai, a tanácsok munkatársa nyitotta meg. majd alatt a Magyar Tanácskoztál-- ! nevében Sugár Imre. a me- j Bántó Károly tanácselnök saság betöltötte a szocialista .gyei tanácselnök helyettese « mondott emlékbeszédet. Mel forradalom hivatását. Büszkék v----— » ■> = ■•v” fa­v agyunk an-a. hogy a somo­gyiak, a kaposváriak élen jár­tak a proletárhataloón megte­remtéséért vívott küzdelem­ben, s 11 nappal a Tanácsköz­társaság kikiáltása előtt meg­alakították a direktóriumot. A továbbiakban szólt La- tinca Sándornak és társainak szerepéről, mártírhalálukról, és arról, hogy 1945-ben a szovjet hadsereg segítségével hogyan kaphatott a magyar nép lehetőséget 1919 dicső hagyományának folytatására. Befejezésül ezeket mondotta: — Ma a XI. pántkongresz- szus iránymutatásának rriegfe­Kovács Ferenc,, a városi ta nács elnöke kosaorúzott. A j ta;tta az évforduló jelentose- szaiksaervezieteik koszorújáét Ró- j fölelevenítette a Tanács- na Imre, az SZMT elnöke és j köztársaság dicső napjait, , Klenovics Imre, az SZMT ve- j megemlékezett helyi vezetői zető titkára helyezte el a szó- nék tettedről, megkínzatásáról bornál. Koszőrű val tiszteleg- , mártírhaláláról, tek a KISZ, a Hazafias Nép- front, valamint a közép és a [ -őz ünnepség keretében lep- szakmunkásképzó iskoláik kép- ! lezték le a nagyközség új mű­viselőd. Az ünnepség az Inter- ] vészi alkotását: Kiss Sándor nacdonálé hangjaival ért vé- j Mártírtemetés című szobrát. get. Március 21-én koszorúzás: ünnepségek zajlottak le me­gyénkben mindenütt — a ta­nácsköztársasági emlékművek előtt. Marcaliban, a mártírok Az avatáson megjelent a mű vész is, alá néhány szóban ismertette a szobor mondani valóját. Marcali ötödik köz­téri szobrát a Munkásmozgal­mi és Helytörténeti Múzeum előtt állították föl. Lelkesen veszik az akadályokat Tovább tanuló munkásnők Az osztott műszakok miatt dította arra, hogy tanulmá-. a‘ taranyi klubnak. Ez utóbbi­nehéz, mégis fontos feladat I nyaít a szakmunkásképzőn j nak azért, mert Taranyban annak megoldása, hogy a folytassa? 1 lakik szüleivel, így kötődik az dolgozók az esetleg még hiány zó VII. és VIII. osztályos ál­talános iskolai tananyagot a munka mellett elsajátíthas­sák. 1970-től kihelyezett osz­tályok működnek a Nagyatádi Konzervgyárban, három éve már módosított formában fo­lyik az oktatás: így lehetőség van tíz hónap alatt összevon- J1**“ .aozusseggei tan elvégezni a hiányzó két "eszt. ve\zunk kmoníele ren- osztályt 1 dezvenyeken, a tavaly indult ifjúsági klub munkájába ie- Szeretném elnyerni a oltani néptánccsoporthoz is. technikusi képesítést — vála-1 Három műszakban dolgozni szolja. — Szívesen végzem a j még jól gépesített, korszerűen munkám és úgy érzem, fon - fölszerelt üzemben, gyárban is tos, hogy az ember összefüggé- í nehéz. Emellett tanulni, vizs- seiben is áttekinthesse a ter-j gázni, naponta utazni, ’ eset- melési folyamatokat. Mint | leg családot ellátni, bizony KISZ-alapszervezeti titkár, a ; nem könnyű feladat. 28 tagú közösséggel együtt! „ .. Orom, hogy a Nagyatádi Konzervgyár munkásnói ilyen lelkesen »veszik az akadályo­Kaurics János szb-titkárral és Orbán Istvánná személyze­ti vezetővel beszélgetünk a gyár munkaközösségének ok­tatási formáiról, továbbképzé­séről. Évente átlagosan 35 ember fejezi be itt az általá­nos iskolát — s ez szép ered­mény. Az viszont, hogy évi átlagban 100—110 dolgozót vesznek föl ilyen iskolai vég­zettség hiányával — s ezek zömmel tizenévesek —, nem kedvező arány, és mindany- nyiunkat elgondolkodtató. A vállalat munkaidő-ked­vezményt ad a tovább tanu­lóknak, s a kiemelkedő ered­ménnyel végzetteket külön ju­talmazza. A szakközépiskolát végzők tanulmányi szerződést köthetnek, s ez a tovább ta­nulók számára anyagilag is kedvező. Jelenleg 28 emberrel van a gyár ilyen kapcsolatban. Hosszú Józsefné, a szakszer­vezeti bizottság nőfelelőse ve­zet végig az üzemen, ö maga szintén most végzi a VII— VIII. osztályt — nagymama­ként. bekapcsolódtunk. Szabad időmben szívesen olvasok, vagy hallgatom pihenésképpen Bach zenéjét. Krasznai Józsefné két gyér- i -oarl- mek édesanyja, most fejezi be j a nyolcadik általánost. Férjé­vel együtt tizenhárom éve dolgoznak a gyárban, s mivel Lábodról járnak be, reggel négykor ébredniük kell. A na­gyobbik fiú most első gimna­zista, a kisebb még általános iskolás. — A gyerekeket önállóságra neveltem — mondja. — Na­gyobbik fiam festeni, rajzol- gatni szeret, képzőművésznek készül. A lehetőséget megad­juk neki. de az ösztönzést ér a kritikát önmagától, társaitól kell elvárnia. Hegedűs Ferencné a szak­munkásképzőt végzi jelenleg. Közepes eredményt vár a vizsgától, no meg azt, hogy a havi jövedelme kedvezőb­ben alakul majd, ha szakmun­kát végez. kát«, és a gyár közösségének segítőkészségét felhasználva szép eredményeket érnek el a továbbképzésben, a tanulás­Bedő Ildikó a szocialista forradalom győzelme megnyitotta a bolgár falu előtt is a gyökeres átalakulás útját. Az ország termőföldjén szö­vetkezetek es állami gazdasá­gok alakultak. A falu új anyagi-műszaki bázissal gaz­dagodott, amely lehetővé tet­te új technológiák bevezetését a növénytermesztés, a zöld­ségtermesztés és az állatte­nyésztés területén, és ily mó­don a magas hozamok eléré­sét. A föld teljes kollektivizá­lása és a mezőgazdasági ter­melés további koncentrációja és szakosítása nemcsak a bolgár táj képét változtatták meg. hanem a parasztember lelkivilágát, öntudatát is. A mezőgazdasági szövetkezetek­be tömörült, a mezőgazdasági tudomány és technika leg­újabb vívmányait megismerő, szilárd államhatalomra tá­maszkodó bolgár parasztok gyors ütemben korszerűsítik és fejlesztik a mezőgazdasá­got. Ez a folyamat természe­tesen a parasztember anyagi helyzetének, életmódjának, művelődési szintjének meg­javítását, fölemelését is je­lenti. A tudomány és a technika vívmányainak a mezőgazda- sági tertnelésbe történő erő­teljes és széles méretű beve­zetésével a parasztság mun­kájának jellege mindjobban párokat személygépkocsik 1 velő csoport fejt ki rendsze­váltották fel. A fal-usi lakó- rés tevékenységet 200 ezer házak háromnegyed része új ! részvevővel. Évente több mint és korszerűen berendezett 35 ezer előadást tartanak 7 Sok falu várossá alakult át millió néző előtt. 1974-ben a s kialakultak a városi típusú ■ bolgár falusi műkedvelő cső- falvak is. Régebben a faluból j portok 23 nemzetközi díjat a városba áramlás volt erős. : nyertek. ma viszont már sokan vissza- ■ Elismerést érdemel az a mennek a faluba. rnert ° munka, mely a történelmi és az életkörülmények sokkal kedvezőbbek számukra. Az egyik legfontosabb tár­kulturális műemlékek és ér­tékek megőrzése, a környék­beli természeti kincsek meg­sadalmi vívmány az ingyenes i védése érdekében a falvakban egészségügyi ellátás és okta- folyik. tás bevezetése, nemcsak a városi, hanem a falusi lakos­ságra is vonatkozik. Minden bolgár faluban van orvosi rendelő. A nagyobb, falvak­A második világháború előtt évente 2000 hektár er­dőt újítottak fel, ma már az erdősítés meghaladta az évi 60 ezer hektárt. Ritkaságnak ban még kórhazak, «ülőott- nvilvánitottak és rendszeresen honok boicsodék Togoivos: gondomak 3-2 áUat. 62 ** működnek. A |növényfajtát, 7 nemzeti par- tobb: kisebb falu lakosai pe- g3 rezervátumot, 385 tér­dig a városi es a kerületi-! ’ -­kórházakat vehetik igénybe. N i mészeti nevezetességet. 39 vé- ‘dett helyet, 721 történelmi agy eredményeket ért j helyssget és műemléket, el a bolgár falu kul- I 1973. szeptember 1-én a turális fejlődése. A | munkásokra és a parasztokra felszabadulás óta megduplá- jegyaránt érvényes munkatör- zódott a falusi kultúrottho- vénykönyvet fogadtak el. En- nok száma. A kormány leg- j nek alapján a falusi dolgo- utóbbi határozata ame^-v fzókra is vonatkozik a nőknél szerint a hagyományos bol-jaz 55 éves a férfiaknál a 60 gár falusi kultúrotthonok, az J éves nyugdíjkorhatár. A mun- úgynevezett »csitalisták« ve- j katörvénykönyv előírásai a nyugdíj feltét elekre, a szabad­ságra, az anyagi kedvezmé­nyekre, az üdülésre is vonat­koznak. zetését mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek veszik át — újabb lehetőségeket biztosít számukra, mert nagyobb pénzügyi támogatásban része­sülhetnek. Ebből korszerűbb megközelíti az ipari ágazatok- j épületek és könyvtárak léte-! ban dolgozó munkások és|sítésére nvílik lehetőség. Ma mérnökök munkáját. Az új már a bolgár falvakban több | a ira Umaszkodva - falusi szakemberek: a gepke- mint 6500 könyvtár működik, ||Lk t J üi életformáknak zelők. az állattenyésztők, az j mintegy 23 millió kötettel, s a 'megfelelően. továbbfejlesztve, agronomusok, a mezőgazda- ; kultúrotthonok mindegyike lelöse«íti’ a. parasztok — a fl néphatalom' — a bol­gár falu régi forradal­mi és kulturális ha­szok, az öntözőmesterek, a j rádió mezőgazdasági gépészmérnö­kök száma növekszik, s ez megváltoztatja a falusi élet és televíziókészülék­kel van. fölszerelve. A kiiltúrotthonokban csak­munkásosztály hű szövetsége­sei — anyagi helyzetének, életmódjának és kultudális megs^kott hagyományos ké- nem 8000 öntevékeny műked- életének megjavítását, pét. A parasztok anyagi jólété nek emelkedése javítja élet' módjukat is. Kényelmes, kor szerű utak kötik össze a hely ségeket, rendszeres autóbysz járatok teszik gyorsabbá közlekedést, közelebb hoz zák egymáshoz a falvakat és a városi központokat. A bol gár paraszt már régen elfe lejtette a petróleumlámpát. A villamosítás lehetővé tette kprszerű háztartási gépek használatát, a villanykályhák a mosógépek, hűtőszekrények porszívó gépek és más, ha sonló, korszerű eszközök al kalmazását a házi munkában ami jelentősen megkönnyítet te, városiasabbá tette a pa­rasztasszonyok élétét. M ég az évszázadokon át vízhiányban szenvedő Dobrudzsába is eljutott a korszerű vízellátás, és ma már Bulgáriában nincs egyet len falu vízvezeték nélkül. A falvakban mindenütt kenyér- sütő üzemek, közfürdők, szol­gáltatóházak, modern üzletek és áruházak működnek. A kerékpárokét és motorkerék­Gépsorok timtöldgyáraknak Kigyósi Mária öt éve kezdte Hogy eközben a munkában f konzervipari iskolát es je­ts helytáll, azt jelzi a kitünte- >e/ f eredménnyel elvegezte. tés, melyet nemrég kapott: az ! Möst szakközépiskolaoa jar a munka mellett. Készül a gim­náziumba, ugyancsak levelező úton, majd technikusi tanfo­lyamot akar végezni. Ehhez a gazdag távlati programhoz széles körű humán érdeklődés is járul. Szereti az irodalmat és a történelmet, kedves írója Thomas Mapn. A zenében Mozart áll hozzá közel. A hat alapszervezet egyikének KISZ- titkára, tagja a nagyatádi és; élelmiszeripar kiváló dolgo- •ója. Hámozott körtével, félbevá- ;ott barackkal, lilásrózsaszín izilvaszemekkel araszol a fu­tószalagon. Ugyanígy sorjáz­nak az egyforma befőttesüve- gek a túloldalon. S'chmidtin- ger Júliát kérjük meg, hogy néhány kérdésre válaszoljon. Levelező úton már elvégezte a gimnáziumot, most mi in-. Az almásfüzitöl. az ajkat és a mosonmagyaróvári timföld­gyárak részére készít technológiai berendezéseket, gépsoro­kat a Jászberényi Aprííógépgyár. A gyárnak jelentős az exportja is, összesen 31 országba szállított már gyártmá­nyaiból. Jelenleg Almásfüzitő részére készül egy 50 méter hosszú iórgókemence. Készen a tavaszi kezdésre Bedegkéri helyzetkép Visszákaosinlott a tél, jn?S- hozzá meglehetősen szigo­rúan. A bedegkéri Egyetértés Termelőszövetkezet vezetői munkamegbeszélésre gyűltek össze a gazdaság irodájában: mit végeztek el a tavaszias időjárásban és mi maradt hát­ra. Magyar József' főagromó- mus. Csatlós István párttitkár, szert. Ezt így indokolták a szövetkezetiek: — Előzetes számításaink szerint a hetvenöt hektárból mintegy húsz hektáron kézi erővel irtjuk a gyomot. A gazdák ezt a munkát reszes alapon végzik. A módszer jó arra, hogy a nyugdíjévhez be­számítható munkaórákat sze­Várósi Sándor főkönyvelő, j rezzenek, és a családtagokat Buczkó István gépfcsoportve- j is bevonják a cukorrépa ápo- zető Maráczi János magtáros, j lásába. Lehetséges, hogy püs- kasza György növénytermes?- | pökladányiak is jelentkeznek, téri brigád vezető és Matus I akkor a répát egyáltalán nem - - - kell vagvszereznünk. és a gépi betakarítás is elhagyható. Az utóbbi azért fontos szempont, mert az őszi munkacsúcsban amúgy is sok dolguk lesz a gépeknek. A cukorrépán kívül 63 hek­tár napraforgót, 245 hektár kukoricát, 97 hektár silókuko­ricát, 12 hektár takarmány­borsót vetnek a bedegkériek; a sárgarépa magja 12 hektá­ron kerül földbe, ebből 8 hek­tárra van jelentkező eddig, hogy vállalja a növényápolást és * a kiszedést. Sárgarépát 1970 óta termelnek, s mint­hogy általában »jól bejön« a hozama, megmaradnak mel­lette az idén is. Folyik a munkaeszközök .ja­vítása, fölkészítése a szemlé­re. Nem minden alkatrészből van elegendő, így a téli gép­javítást nem mondhatják száz­százalékosnak. Az anyagbe­szerző járatos az ország sok AGROKER-énél és a MEGÉV- nél, ám sokszor tér haza üres kézzel. — A tavaszi munkákhoz kombinátort. tárcsát és több­fajta vetőgépet vettünk. Most várunk egy MTZ traktort.. Szeretnénk vásárolni egy NDK-gyártmányú gabomabe- takarító kombájnt is. Az őszi vetések többnyire közepesek az Egyetértés Tsz- ben. Fontos, hogy a gazdaság szép hozamokat érjen el min­denből. Az 1971, évi gazdál­kodás alapján szanálták a tsz-t, a múlt esztendőt viszont pénzügyi zökkenő nélkül, jól zárták. Nagyon elkelne a jó folytatás — ezt igyekeznek megalapozni a felkészüléssel. Hernesz Ferenc János anyagbeszerző jo isme­rősei a tennivalóknak, a be szélgetés így hű képet adott arról, hol tartanak, mire ké­szülnek az idén, s arról is, hol szorít a cipő« ... __ Az alapműtrágyázással v égeztünk. Peremartonból sa­ját gépeinkkel hoztuk el a szállítmányokat. A nitrogén műtrágya útban van Lenin- városból, bármikor megérkez­het. Jól jött az a mennyiség is, melyet az ősszel fogadtunk bértárolásra a kaposvári AGROKER-tól. Minthogy ta­valy nem használtuk föl, csak az idén kellett kifizetni. Amikor lehetett, a jármű ek hordták az istállótrágyát, így került ki mintegy húsz hektárra való. Ennek ellenére sok maradt még bent. mivel két éve gyűlik már az istállók eörül. Most a soros feladat, hogy a hetvenöt hektár cu­korrépának szánt terület is­tállótrágyát kapjon. Fontos a tavaszi kezdéshez, hogy idejében rendelkezésre álljon a szükséges vetőmag. Ez fajtára és mennyiségre egyaránt vonatkozik. A lucerna kivételével va­lamennyi tavaszi vetőmag megvan, a kukorica folyama­tosan érkezik. Űj telepítésű ucernánk azért nincs, mert nem tudtunk magot szerezni. A réginek a, második kaszá­lásból szeretnénk majd körül­belül hat mázsa magot fogni, ezt megtisztítjuk és el tesszük saját vetéshez. Egyébként is célunk, hogy ebben az évben más magvakat csakis azért termesztünk, hogy legyen mi­ből vetni a későbbiekben. / Gondoskodtak növényvédő szerekről. A cukorrépánál még bizonytalan, mekkora te­rületen használnak majd v*egy­Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom