Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Törvény a környezetvédelemről Törvényt alkotott az országgyűlés a környezet- védelemről; hazánkban az el­sőt, mely az emberi környe­zetet a maga teljességében helyezi védelme alá: foglalko­zik a víz, a levegő, az élő­világ, a táj és a települési környezet védelmével. A környezetvédelmi fel­adatok megvalósítása nem­zetközi összefogást, országon belül pedig egységes szemle^ letet kíván. Az egyes orszá­gok környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésé­hez jó alapot teremt az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Helsinkiben elfogadott záróokmánya, mely meghatározza céljait, terüle­teit, formáit és módszereit. Országon belül is sokrétű feladatot jelent a környezet­védelem : a számos szerv és intézmény tevékenységének összehangolása, a társadalom érdekeinek fokozottabb érvé­nyesítése, az egységes felelős­ségi rendszer kialakítása ér­dekében magas szintű szabá­lyozásra van szükség. A tör­vény azonban nem veszi le a felelősséget a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok válláról. A fel­adatok megoldásáért az ága­zatok irányítóit teszi felelős­sé. E tevékenység összehango­lását és ellenőrzését a kor­mányra bízza. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megíté­lésében országonként eltérő álláspontok alakultak ki. Van, ahol azt tartják, hogy a környezeti károsodások növe­kedését figyelembe véve szán­té matematikai ponbceággal meg lehet «-jósolni-«, mikor jelent közvetlen életveszélyt az emberre a környezet szennyezettsége. Akad olyan álláspont is, amelyik lebecsü­li ezt a veszélyt, mert — hangoztatja — az ember ké­pes alkalmazkodni a változó környezethez. Az új törvény azt az álláspontot alakította ki, hogy a technika fejlődésé­vel együtt nemcsak a környe­zeti ártalom veszélye növek­szik, hanem a lehetőség is ar­ra, hogy e veszélyt leküzd­ve az ember. A jó környe­zetet az életszínvonal fontos tényezőjének tekinti. A környezet szennyeződé­sének és károsodásának rend­kívül sok oka van: a telepü­lések fejlődése és területi összevonása, az urbanizációs folyamat gyorsulása, a nagy kéntartalmú tüzelőanyagok és a korszerűtlen tüzelőberende­zések használata. A mezőgaz­daságban a kemizálás fokozá­sa, a háztartásokban és az ipari üzemekben a vegyszerek nagyarányú felhasználása, a rengeteg hulladék. És ide kell sorolni a gépjárművek szá­mának gyors szaporodását is: tizenöt év alatt a közúti járművek száma négy és fél­szeresére emelkedett az or­szágban, s ezzel együtt nőtt a levegő szennyeződésének veszélye, a zaj és a rezgés okozta ártalom is. Az ország városai közül ma harminc minősíthető kissé szennyezettnek. Ugyanennyit mérsékelten és tizenkét vá­rosunkat erősen szennyezett­nek kell tekinteni. A levegő tisztaságvédel- me nemcsak a füstöt okádó kémények miatt nehéz: a ha­zánkban uralkodó nyugati szélirány miatt a szennyezett levegő távolról, az országha­tárokon túlról is érkezhet. Ezt fokozza az a gond, hogy tüzelőanyagaink magas kén- tartalmúak: a kéndioxid pe­dig a párás levegő hatására kénsavvá alakul, s ez igen erős korróziót okoz. Egy 1975- ben végzett vizsgálat adatai szerint Budapest levegőjének kéndioxid-szennyezettsége 50 napnál hosszabb ideig volt a megengedhető érték fölött. Pécs központjában ez az ér­ték meghaladta a száz napot, Dorog egyes részein a 150 napot is elérte. Vizeink szennyezettségét jól szemlél­teti egy adat: első osztályú vízminőséget már csak a Ba­latonnál és a Tisza felső fo­lyásánál lehet találni. A Zala vizének minősége — az el­múlt évek alatt — Zalaeger­szeg után fokozatosan rom­lott. Az intenzív ipari és mező- gazdasági technológiák követ­keztében új szennyező anya­gok jelentek meg és több rándiüóhélyek szennyvizet bocsátanak ki a települések ' is. A becslések szerint a mostani ötéves terv időszaka alatt a településeik szennyvize 26, az iparé pedig több mint 36 százalékkal vagy kiöntik és a talajvizet szennyezik vele. A tehcnoló- giai fegyelem betartásával, az előírások szigorú számon­kérésével az ilyen «véletlene­ket« ki lehetne küszöbölni. A növekvő szennyeződést meg lehet fékezni: bizonyí­ték erre néhány vízfolyás — mint például a soroksári Duna-ág, a Szinva patak, vagy a Pécsi-víz —, ahol ha­tározott javulás tapasztalha­tó. A balatonfűzfői Nitroké- mia Ipartelepek a technoló­giai szennyvizek tisztítására mintegy 75 millió forintot költ, s ez a Balaton közelsé­ge miatt rendkívül fontos. Sokszor jelentéktelen beru­házással vagy anélkül is le­het eredményt elérni. Most az a feladat, hogy az újabb szennyeződéseket megakadá­lyozzuk, az új beruházásoknál pedig a környezet védelmét szolgáló berendezéseket is megépítsük. Az ötödik ötéves tervben egyedül a vízügyi ágazat körülbelül 20 milliárd forintot költ víztisztaságot szolgáló beruházásokra: a tervtörvény jelentőségének megfelelően kezeli a környe­zetvédelmet. A meteorológiai megfigye­lő állomások már nemcsak a csapadék mennyiségét, ha­nem a minőségét is mérik. A környezetvédelemben az állami intézkedések mellett alapvető fontosságú a lakosság szerepe: az embert, a települések lakóit védik az intézkedések a környezet to­vábbi szennyeződésének meg­akadályozásával. Az ember nemcsak szenved a környe­zeti ártalmaktól, hanem erő­sen szennyez is: a háztartá­sokban felhasznált vegysze­reken kívül gondoljunk a ki­parkerdők elszórt hulla­Fogadalom fáklyáiénynél (Folytatás az 1. oldalról) szöntötték. Méltóképpen, há­romszáz kaposvári diák és ifjúmunkás KlSZ-fogadalom- tételével. Azoknak a fiatalok­nak a fogadalomtételét fo­gadta Rostás Károly, Kapos­vár díszpolgára, akik becsü­lettel dolgoztak meg azért, hogy az ifjúkommunisták so­raiba léphessenek. — Forró szeretettel köszön­telek benneteket az idősebb nemzedékek tagjainak, pár­tunk veterán kommunistái­nak nevében, azoknak a még élő elvtársaknak a nevében, valósításáért. Sok nagyszerű kezdeményezés fűződött az el­múlt öt esztendőben is a KISZ nevéhez, s minden bizonnyal így lesz ez most, az ötödik öt­éves terv időszakában is. Háromszázan tettek tegnap este fogadalmat, a fáklyák fényénél, két történelmi év­forduló előestéjén, több mint ezer társuk előtt. Ahogy az őket köszöntő beszédben is elhangzott, annak az ifjúsági ^an^' mely területén. Mind a há­romszázan azoknak a fiata­loknak a nyomdokaiba léptek, akik több ezer óra társa­dalmi munkával, különböző felajánlásokkal segítették a városunk fejlődését, arcának formálását. Példájuk kötelez. Űtravalóul mondta Rostás Károly, a város díszpolgára: — Cselekvőén vegyetek részt annak a nagyszerű prog- a. megvalósulásában, akik- 1919-ben a mártírhalált halt Latinca Sándorral, Tóth j sportban vagy Lajossal, Szalma Istvánnal------------------------­kitűzték a somogyi vármegye- házára a vörös lobogót — mondotta Rostás Károly, majd így folytatta: — Ettől a perc­től kezdve tagjai vagytok a Kommunista Ifjúsági S2övet- ségnek, amely pártunknak, a szövetségnek a soraiba léptek, amelynek tagjai — koztuk a *, .. , . ‘. i resszusa dolgozott ki. Sza­j motokra is ez most a leg- j szebb, legnagyobb, legforra- I dalmibb tett. kaposvári fiatalok is — pél­dás helytállásról tettek tanú- bizonyságot a munkában, a közéletben éppúgy, fnint a az élet bár­N. J. útjai mentén dékra. Amikor a Hazafias Nép­front a környezetvédelmi tör­vény tervezetét vitára bocsá- : tóttá sok ezer kitűnő javas- I Magyar Szocialista Munkás ^etböí törvény" eze- parinak megbízható segitőtár vüli szennyezéseket azonban ket » tartalmazza: végrehaj- sa. Bármilyen feladatot tűzött nem is lehet előre becsülni tásáért valamennyien felelő-; és tűz ki partunk, a KISZ-es nem is lehet előre becsűim, vagyunk. fiatalok lelkesedéssel harcol­ÄfÄWfÄ Br. Kercsa taf« , tik 4. h„co.»,K ,»* ■ * ilyen esetet tartottak nyilván, tavaly pedig már 84 történt. Pedig a víz már nem is a legdrágább nyersanyag, hiszen nem egyszer 50—100 kilomé­terről kell szállítani a tele­pülésekre. Éppen ezért kissé különös, hogy amíg korábban össze­gyűjtötték az ipari üzemek a fáradt olajat, most sok he­lyen a csatornákba engedik i Tavasz. Megszaporodtak a héten e szeszélyes, s mégis olyannyira várt évszak bekö­szöntésének jelei. Ez a -hét közéleti-politikai, gazdasági — mindennapi életének esemé­nyeiben is tükröződött. A teljesítéséről, a vállalatok fej­lődéséről szóló miniszteri ex­pozét, ma már a helyzet gyö­keresen megváltozott Somogy­bán. A megye iparában a gép­ipar meghatározó tényezővé vált. Ebben az ágazatban dol­•március 15-i koszorúzásokkal1 gozik a legtöbb ipari foglal- megkezdődött a forradalmi if-; koztatott. Termelésének érté- júsági napok rendezvénysoro- i ke, termékeinek színvonala s zata. A mai fiatalok — közép- a megvalósított műszaki kul- iskolások, szakmunkástanu-; túra tekintetében egyaránt lók, főiskolások — hajdan volt j élen jár a megyében. A héten nemzedékek nagy tetteire em- 1 tovább erősödött ez az ágazat fékeztek. A koszorúzások, a Somogybán: minisztertanácsi tegnapi fáklyás fölvonulás döntés értelmében a Kohó- és azonban nemcsak a mai fia- Gépipari Minisztérium fel- talok kegyeletéi, tisztelgő em- j ügyelete alá helyezték a Me~ lékezését jelentik. Forradalmi! zőgéptrösztöt. S ez a kapós- elődeik élete, kemény akarata, I vári Mezőgépet is érinti, elszántsága, eszmei rendíthe- Mit jelent az üj felügyelet? tétlensége példa a mai építő- : vállalatok mindenekelőtt azt munkában és a tanulás min- j várják, hogy megjavul a ko- dennapjaiban. Tettekre sár-, évek munkáját akadá­kalló, személyiségeket edző j \y02.ó anyagellátás. Az új szer­példa. [ vez€ti változásnak természe­A megye közvéleménye I tesen nem ez az oka. A Mező­élénk figyelemmel fordult a j gép vállalatai csak akkor tud- Parlamentből érkező tudésítá- ják kapacitásukat az eddígi- .sok felé. Fontos, mindennap- j nél jobban kihasználni, ha te- jainkat befolyásoló kérdések- 1 vékenységüket alaposan ősz­ről esett ott szó. Űj honvé- : szehangoliák a kohó- és gép- delmi törvény, az emberi kör-; ipari vállalatokkal. Ugyanak- nyezet védelme, a kohó- és j kor az integrálódás kedvező gépipar — népgazdaságunk j lehetőségeket teremt a mező- egyik legfontosabb ágazata — I gazdasági gépgyártás felada- feladatainak teljesítése. Biz- tainak hatékonyabb megváló ­BőyüI a magyar—bolgár építőanyag-ipari együttműködés Az V. ötéves tervben Bulgária | szóda gyártását, szállítását, jelentősen növeli az üvegipar j Kétoldalú megállapodás alap­fontos alapanyaga, a kalcdnált j ján Magyarország hozzájárult ________________________________! a baráti ország újszódagyáriá­n ak építéséhez, s ezt a támoga­tást az új ipartelep termékének szállításával törleszti a bolgár partner. Ezenfelül a kétoldalú árucsere alapján is szállít szó­dáit a magyar üvegiparnak.' A baráti ország új ipartelepének építése a múlt évben befejező­dött, így az idén már a koráb­binál lényegesen több, évente 100 ezer tonna szódával látja el a magyar üveggyárakat. Fe­dezi a teljes szükségletet, s ez­zel megszűnik a tőkés import, ugyanakkor hosszú távon is biztonságot nyújt az üvegipar fejlesztéséhez, ^z V. ötéves tervben ugyanis az építőanyag­ipari átlagnál jóval dinamiku­sabban növelik termelésüket az üveg-gyáraik, s ezen belül a tőkés exportot. Tőkés import helyett Bulgá­Egy asszony útja osztályba segítette a Kaposvá­ri Vasas asztalitenisz-csapa­tát. — A sportot abbahagytam. Most teljesen leköt új beosz­tásom ellátása, de már készü­lök szakosítójának felvételijé­re. Szép a munkám, olyan em­berekkel kell foglalkoznom, akiknek hivatása mások egészségének védelme, gyó­gyítása. Nagyszerű lesz, ha a kórház megkezdheti tevékeny­ségét, s a környék lakóinak nem kell Kaposvárra, Pécsre meg Marcaliba utazniuk. egymásra utalt Csepel Vas- és Fémművek, valamint a Ka­posvári Mezőgép együttműkö­dése. A héten a belkereskedelmi miniszterhelyettes, Laután Fe­renc járt Somogybán, s talál­kozott a megyei vezetőkkel, annak a tanácskozássorozat­nak a keretében, amely év eleje óta folyik a megye és az egyes tárcák vezetői kö­zött. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium jelentős támoga­tást nyújt a kereskedelmi há- j riából kap évente 2100 tonna lózat fejlesztéséhez — min-; földpátot a finomkerámia-ipar denekelőtt a megyeszékhelyen és az üvegipar, a porcelángyá- és a Balaton-parton. A terve- j rak pedig évente 8400 tonna zett és a támogatásban része- kaolint. A magyar építőanyag-' sített létesítmények közül leg- | ipar a KGST-szakosításnak jelentősebb a kaposvári Do- j megfelelően elsősorban fehér mus áruház felépítése és' a) cementtel viszonozza a bol- Sió Áruház bővítése lesz. “1 V — Tizenhét évesen, 1948 ele­jén lettem kommunista. Mi vitt ilyen fiatalon a pártba ? Az, hogy ott láttam azokat a mun­kásokat, akikkel együtt dolgoz­tam Nagyatádon, a cérnagyár­ban. Munkánkat befejezve ezekben az években nem haza indultunk, hanem a környező falvakba. Lábod, Görgeteg, Ta- rany, Ötvöskónyi vagy Heresz- nye volt az úticél. Legtöbbször gyalog, de ha szerencsénk volt, egy alkalmi fogatra felkapasz­kodva. Boldogok voltunk, ami Amikor március 8-án a nemzetközi nőnapon a Munka Érdemrend ezüstfokozatával tüntették ki, személyesen, le­vélben és telefonon is sokan köszöntötték. — Magdi igazán megérde­melte ezt a szép elismerést... Nem ez volt az egyetlen vé­lemény, amelyet hallottam ró­la azoktól, akikkel kezdetben együtt dolgozott, s akikkel csak később került kapcsolat­ba. Sok ember véleményét ki­fejezi az, amit Szabó István, a Nagyatádi Járási Pártbizott­ság titkára mondott Bartus Gyulánéról: — Pontossága, lelkiismere­tessége mellett egyik nagy ér­s azzal vág­sáros útnak • • • I az együttműködésben is alkal­mazni. A tavaszi I gár építőanyagot, de szállít J nistáikkal, a görgetegi Nyögéri nan i jelentős tételben csiszoló- | Antallal, a rinyaszentkirályi ta a tsz-ek erőgépeit és a vá- szemesei és különböző üvegipa- ; Gadanecz Imrével. akiiekéi ° ■ 1 ri gépeket, berendezéseket. A i annyit beszélgettünk a jövő­lakosság építőanyag-ellátású-í r°l. S azokkal az egykori cér­, , , ,, . . , deme, hogy gyorsan tud kor keresetünkből, kerekpart , emberi kapcsolatot vásárolhattunk, s azzal vág- teremteni s ezt a munkában, tunk neki a sáros útnak... 1 Agitáltunk a Szabad Nép elő­fizetésére, a termelőszövetke­zetbe való belépésre, l műso­rokkal szórakoztattuk a. falvak lakosságát. A budapesti világ- ifjúsági találkozón részt vet­tem a járás fiataljainak kép­viseletében. Ma is élő, felejt­hetetlen emlékek. Jó érzés csaknem három évtized után találkozni azokkal a kommu­tonságunk, jövőnk és napi munkánk kulcs kérdései ezek. sítására és az igények maga­sabb műszaki színvonalú ki­S ha néhány éve még csak elégítésére. Erre megyénkben tisztes figyelemmel hallgattuk j is több jó példa akad. Ezek a környezet szennyeződéséről j közül kiemelkedő a somogyi szóló beszámolókat és a gép- I fejlesztésekben egyformán ér­ipar különböző feladatainak J dekelt, s bizonyos mértekig osgazdálkodáki vállalat ta­karítógépeit. Kaposváron a héten tavaszi nagytakarítási akció kezdődött. Megújulnak, felfrissülnek, megfiatalodnak a városnegyedek, utcák és te­rek. Traktoroktól, zetoroktól nyüzsög a határ is. A leg­több szövetkezetnél megkez­dődött a • talajelőkészíjés. Üj mag, új gumó, új palánta ke­rül a földbe nemsokára, s új j szélesítésére élet sarjad belőle. E tavaszi I Tizenhét évesen került a cérnagyári munkások közös­ségéből a kommunisták csa­ládjába. Összetartó, együttér­ző család, ezt az 1972-ben történt tragédia — férje vá­ratlan halála — is bizonyítot­ta. Két fián kívül a nehéz hó­napokban ott voltak mellette munkatársai, azok a kommu­nisták, akikkel hosszú éveken át együtt dolgozott. S az új­hoz is jelentősen hozzájárulnak i nagyári munkáslányokkal, Ku- j lelkesedő, tervekkel, cé- a bolgár szállítások. Az idén | íor József névéi, Pécsi Jenőné- 10 ezer tonna bolgár mészhid- | ve^ Séra Józsefnéval és má- rátot kapnak a családiház- és j sokkal, akikkel fiatalon tailál- kislakásépítők, s a tervidőszak j tűk me§ az utat. végéig az évi szállítás tételét | fokozatosan 30 ezer tonnára | növelik. A háztartási porcelán- | és üvegáruk választékának ki- pedig ebben a pezsdülásnek legszebb jelké­tervidőszakban ugyancsak to­pét is láttam a héten: az egyik j kozatosan bővíti szállításait, ' aposvári utcasarkon illatos amelynek értéke 1980-ig e ter­i bolyát árultak. Csupor Tibor mékből eléri majd rubelt. a 600 ezer Rendhagyó életút áll Bartus Cyuláné mögött. Nagyatád­ról indult, oda is tért vissza. Munkáslányként kezdte, azu­tán különböző beosztásokban dolgozott. Mo6t a kórház sze­mélyzetise. Közben sportolt, százak tapsoltak neki, amikor lelkesedésével, küzdeni tudá­sával győzelemre, a felsőbb lókkal teli ember megtalálta önmagát. A múltra emlékezik, de a jö­vőről beszél. Arról, hogy fiai is megtalálták helyüket az életben. Egyik már keres, a másik egyetemen tanul. Mind­ketten részt vesznek az ifjú­sági mozgalomban. Átveszik majd a stafétabotot. Szalai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom