Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Gyorsabb az ügyintézés Egy év alatt ötmilliárd forint kártérítés Munka-társunk jelenti: Az Állami Biztosító tavaly országosan hétmillió biztosí­tást tartott nyilván, Somogy­bán mintegy 200 000-et. A ká­rokra ötmilliárd forintot fi­zettek ki ügyfeleinek, tehát negyvenegy százalékkal többet mint 1974-ben. Megyénkben 233 millió forintot kilencven- | hat százalékkal nagyobb ősz- j szeget, mint az előző évben. Mindez tegnap délelőtt hangr | zott el a Magyar Sajtó szék- I házában Gerebenics Imrének, az Állami Biztosító vezérigaz- j gatójának sajtótájékoztatóján, j A vezérigazgató elmondta: az előző tervidőszakban a me­zőgazdaság káraira csaknem 10 milliárd forintot, az állami vállalatok vagyonbiztosításai­ra 1,3 milliárd forintot fizettek ki. A lakosságnak folyósított kártérítés összege meghaladta a négymilliárd forintot, s a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás alapján több mi'.t másfél milliard forintot térí­tettek meg a károsultaknak; tavaly például ötmilliárd fo­rintot — azzal a 11 millió fo­rinttal együtt, amelyet So­mogybán fizettek ki. A leg­nagyobb kártérítési összeg most is a mezőgazdaságnak jutott. Akár csak megyénk­ben., országosan is sok gondot okoztak a jégverések a nő- | vény termesztésben. Mint elhangzott: a biztosító! árra. törekszik, hogy minél ! jobban alkalmazkodjanak az i egyes biztosítási módozatok j az élefcszínvonalpolitikához, | megfeleljenek a gazdálkodó I egységek és a lakosság igé­nyéinek. E törekvések meg­valósításában nagy szerep jut az Országos Biztosítási Ta­nácsnak. Létrehozásáról a Pénzügyminisztérium rendel­kezett, s a közeljövőben ala­kul meg. Az Állami Biztosító szinte valamennyi területen új mó­dozatokat dolgoz ki. A lakás- biztosítások választékának bő­vítését főként az indokolta, hogy az otthonok egyre ér­tékesebbek, az ügyfelek pedig egyre több kár anyagi követ­kezményének átvállalását vár­ják a biztosítótól. Az újonnan bevezetett mó­dozatokban már huszonnégy- féle kárra nyújtanak fedeze­tet. A legjelentősebb változás a kártérítés rendszerében van; ennek lényege az, hogy á bekövetkezett kórokat hely­reállítási pótlási értéken térí­tik. Az új egyéni állatbiztosítá­sok megfelelnek a várakozás­nak.. Ezt az is bizonyítja, hogy mintegy harmincezren kötötték meg a szarvasmarha egyedi és keretbiztosításokat. Sertésekre tizenháromezer gazdálkodó kötött' biztosítást. A negyvenhárom ezer új biz­tosításra a múlt évben mint­egy harmincmillió forintot fizettek ki kártérítésként. rűbben, gyorsabban jussanak hozzá az őket megillető térí­tésekhez. Ezért különféle in­tézkedések születtek a díjbe­szedésre, az életbiztosítás ösz- szegének felvételére és a gép- jármúkár-rendezésekre. Az élet- és baleseti .térítés­re jogosult ügyfeleknek az ed­digieknél jóval kevesebb ok­mányt, igazolást kell beszerez­niük; a jogosultságot az ÁB által adott nyomtatványon igazolhatják az ügyfelek. Az életbiztosítási összegek felvételéhez nem szükséges már a hagyatéki végzés. 12 ezer forint alatt jelegendő a nyilatkozat, s az ennél na­gyobb összegeknél is csupán a tanács által kiadott úgyne­vezett öröklési bizonyítvány szükséges. ' A gépjárműkár-rendezés korszerűsítésének jelentős ál­lomása volt az ÁB és az AFIT között kötött megállapodás. A javítások számláit most a kárfelvételi jegyzőkönyv alap­ján az ÁB és az AFIT köz­vetlenül intézi, így az autótu­lajdonosok sok utánjárástól szabadulnak meg. Az ügyfelek azonban még nem élnek elég­gé az új kárrendezési lehe­tőséggel, ennek egyik oka, hogy a javítás időnként elhú­zódik, a legtöbbször alkat­részhiány miatt. A gondok enyhítésére az együttműködé­si szerződés alapján az AFIT Gerebenics Imre beszámoló- | harmincmillió forinttal jaban szolt arról is: a bizto- j .. f sító mindent megtesz annak | növelheti raktarkeszletet. így érdekében, hogy az útfelek [ — remélhetőleg — meggyor- szómára érthetőbbé váljanak [sül az AFIT munkája is. a különböző biztosítási mó- í dozatok, illetve minél egysze-! N. J. Segélyt kapnak a nagycsaládosok Néhány évvel ezelőtt még »■kampányfeladatnak-“ tartot­ták néhány vállalatnál a nagycsaládosokkal és az egye­dülállókkal való foglalkozást. Ez a helyzet teljesen megvál­tozott, s az SZMT véleménye szerint is a rendszeresség és a tervszerűség jellemző a szakszervezeti bizottságok munkájára. A jó módszerek közül a segélyezés vált be a legjob­ban. Az egyik üzemben isko­lakezdés előtt, a másiknál ka­rácsonykor, van. ahol mind a kétszer anyagi támogatást ad­nak a több gyermekes dolgo­zóknak. Sőt olyan is előfordul, hogy a szakszervezeti bizott­ság megveszi a ruhát a gye­rekeknek. A fővárosi Finom- mechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyárában már most tervezik az idei támogatást. A központ révén 200, 300, 400 forint iskolázási segélyt ad­nak majd gyermekenként. Az év végén családonként 700— 1500 forint közötti összeget használnak fel saját forrásaik­ból erre a célra. A cukorgyáriak soron kívül is adnak segélyt a nagycsalá­dosoknak, a bevált gyakorlat szerint mintegy harmincezer forintot -terveznek erre az év­re. Elsősorban karácsony előtt használják fel a pénzt, egy- egy gyerek 250—300 forintot kap. A gyár, a szakszervezeti bizottság kezdeményezése, hogy az egyedül állók annyi nap pótszabadságot kapnak minden évben, ahány gyere­kük van. Ez nagy kedvez­mény, hiszen az előírások alapján három gyerek, után jár, A tapasztalatok szerint egy­re több szó esik arról, hogy ne mechanikusan, hanem a körülmények figyelembe vé­telével többet vagy keveseb­bet adjanak a nagycsaládo­soknak. A Kaposvári Elekt­roncsőgyár szakszervezeti bi­zottsága is ezt az álláspontot képviseli. Az Egyesült Izzóhoz tartozó gyárak szb-titkárai már kétszer tanácskoztak eb­ben az ügyben, s bizonyos, hogy a központ szociálpoliti­kai bizottsága ennek szelle­mében határoz. Ez a módszer valóban könnyítene a nagy- családosok helyzetén. Az elektroncsőgyár az egyedül­állók lakáshoz juttatását is szorgalmazza. Az idei listán két egyedülállót javasoltak . a munkáslakás-építő akcióba. Egyre többen jutnak el üdülni — ehhez anyagi segít­séget is adnak a gyárak —, néhol azonban gátat szab en­nek a kevés beutaló. A Fővá­rosi Finommechanikai Válla­lat Kaposvári Gyára például igen kevésnek tartja azt az egy beutalót, amellyel majd valamelyik háromgyermekes család pihenhet. A támogatás formái kiala­kultak. A legfontosabb az a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa szerint, hogy az igazsá­gos különbségtétel alapján többet kapjon az egyik nagy­család, s kevesebbet a másik. Még azt is érdemes vállalni, hogy kevesebben részesülje­nek támogatásban, ők azon­ban nagyobb összeghez jussa­nak; elsősorban a lakásépítés támogatására. Ez találkozik a szakszervezeti tagok egyetér­tésével is, hiszen többször szóba hozták már különféle fórumokon. I.. G. Nagy jövő előtt áll a gépipar Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) magasabb lesz, mint a megye élen járó üzemeiben. A mun­kások 80 százaléka szakmun­kás lesz — nagy a szükség a minőségi munkára, többek kö­zött azért is, mert a kaposvári gyár termékeinek 65 százalé­kát közvetlenül exportra szál­lítják. — A megye gépiparára <egyelőre még nem a tervezett kaposvári gépgyár mutatói a jellemzőek ... — A gépipari üzemek esz­közellátása és műszaki fölsze­reltsége alacsonyabb az orszá­gos átlagnál, az egy dolgozóra jutó állóeszköz értéke például a felét teszi ki az átlagosnak. Rengeteg pénzt is kidob az ablakon, mert nem mindenütt alakult ki a termelés műsza­kilag lényeges zártsági foka. Az alkatrészeket és részegy­ségeket gyártás közben sok- j szór kell vinni-hozni a fővá­rosi törzsgyárakba és somogyi gyáregységeikbe. — Gyakran bírálat éri a vállalat belső mechanizmusát is. — Nem ok nélkül. A vidéki gyáregységeik nem ismerik elég, gá gyártmányaik felhasz­nálásának lehetséges módjait, keveset tudnak a jövedelme­zőségről, a piacról. A feladat kézenfekvő: javítani kell a központok és a somogyi gyár­egységek között fáz információs kapcsolatokat. v — Egyre többen fontosnak tartják, hogy a telepek na­gyobb önállóságot kapjanak. — A nagyobb hatáskör több felelősséget, kezdeményező­készséget is jelent, s jobban feltárhatnánk helyi tartaléka­inkat. Az érdekeltségi rend­szert is felül kellene vizsgál­ni, hiszen sok az ellentmondás a vállalati, a telepi és a terü­leti érdekek között. Ha példá­ul a telepen kihasználatlan marad a kapacitás, az ott fe­szültséggel jár, s bizony ke­vesebbet keresnek a dolgozók. Ezek a gondok az egész vál­lalatnál azonban kevésbé ér­zékelhetők. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy néha indo­kolatlanok a különbségek a központban és a megyében az azonos munkán dolgozók ke­resetében. Esetenként a nye­reségrészesedés mértékének megállapításakor, valamint a kulturális, a sport- és más ke­retek fölosztásakor is hátrá­nyos helyzetbe jutnak a me­gyei telepek. — Mennyire tartja súlyos­nak ezeket a gondokat? — A véleményem szerint valamennyit meg lehet oldani és továbbra is igen nagy/ a jövője Somogybán a gépipar­nak.' Egyre többen alkalmaz­zák majd az eddiginél korsze­rűbb technikát -éi technológi­át. Pintér Dezső ! MŰNK ÁS ARC Egy pálya íve Kora tavaszi eső szitái a marcali utcák felett, mikor a községi pártbizottság munka­társainak útbaigazítása nyo­mán elindulok fölkeresni Papp Károlyt. Megtudom tőlük, hogy több mint húsz éve párttag, sok éve pártvezetőségi tag, s azonkívül bírósági ülnök, tag­ja a nagyközségi lakáselosztó bizottságnak, részt vesz a köz­életben, ismerik • és tisztelik a községben. Immár 23 éve dol­gozik az Óbudai Gépipari Szö­vetkezet telepén, s ma egy húsztagú csoport vezetőjeként is kemény fizikai munkát vé- i géz. Beszélgetésünk elején vona­kodva jegyzi meg: — Soha nem kedveltem a nyilvános szereplést. Igyek­szem úgy dolgozni és élni, ahogy meggyőződésem szerint becsülettel kell, nem elismeré­sért vagy a látványosság ked­véért. Szerénysége mentes minden j hamis felhangtól, valódi és tö­retlen, mint a pontosan fogal­mazott mondatai mögül elő­bukkanó életének, pályájának íve. — Az első útravalót a gyer­mekkorban édesapámtól kap­tam, aki vöröskatona volt: ö mondta: “Fiam, aki vállal va­lamit, azt becsülettel hajtsa is végre. Vagy ne vállaljon olyat, ami a képességeit meghalad­ja.” Hatan vagyunk ma is élő testvérek, s a gyerekkor Iha- rosberényhez köt. Kálmán Ist­vánnal ifjúkori jó barátok, vol­tunk, együtt kezdtünk el dol­gozni is 1948-ban a faluban. 1952-ben vonultunk be katoná­nak— itt elszakadt az életpá­lyánk egymástól. Én 1954-ben leszereltem, és a marcali gép­állomás traktorosa lettem, Kál­mán István 1956-ban a buda­pesti párl.ház védelmében el­esett. Szeretném a munkacso­portommal őt és emlékét job­ban megismertetni, és így. tisz­telgő emlékezésképp a munka­társakkal egyetértésben, a cso­port Kálmán István nevét ven­né föl. A múltba pillantás egyszer- re'közvetíti az érzelmi telített­séget és a történelmet. — Az ötvenes évek közepén hathónapos gépésziskolát vé­geztem Sárváron, később me­zőgazdasági gépszerelő-iskolát Ádándon. Itt kaptam a szak­munkás-bizonyítványt. A párt­nak 1955 óta vagyok tagja. Megkérem, beszéljen sző­kébb hazája. Marcali közéleté­ben való részvételéről, munká­járól, elfoglaltságáról. — Az alapszervezet javasolt a járásbírósághoz választott ül­nöknek. Ugyancsak az alap­szervezet javasolt akkor, ami­kor a községi tanács, társadal­mi bizottsága olyan elvtársa- Icát keresett, akik igazságosan döntenek az elosztható lakások ügyében. Ez utóbbiról talán annyit, hogy bizony a pártat­lanság és a tisztesség nem elég egy-egy lakáselosztásnál. Na­gyon sok tényezőt kell mérle­gelni ahhoz, hogy igazságosak legyünk. Környezettanulmányt végezni a lakásigénylők között, figyelembe venni a gyermekek számát, a gyermekeiket egye­dül nevelő anyák helyzetét. Négymillió köbméter oxigén Győrből Előfordul, hogy jő keresetű emberek kényelemből, nemtö­rődömségből, sokszor az ital miatt, nem igyekeznek saját erőből otthont teremteni, ha­nem a tanácstól várják a meg­oldást. Hát igazságos dolog vol­na ilyenkor egy sokgyermekes családot büntetni azért, mert az apa részeges? Másik oldal­ról nézve: ha a gyermekekre való tekintettel megszavazzuk a lakást, vajon az előbb emlí­tett apa garázda életmódja megcsitul-e, vagy a családja helyett most már egy több emeletes bérház nyugalmát fogja zaklatni? Ügy tudom, á munkahely szakszervezeti bizottságának is tagja. A munkahelyi lég­körről, a csoportjához való kapcsolódásáról kérdezem. De­rűsen csillan a szeme. ■ — Nem tudom, hogy nép­szerű vagyók-e? Én huszonhá­rom év alatt egyszer sem kés­tem el a munkából, hát nem vagyok elnéző a fegyelemsér­tőkkel szemben. Ügy vélem, a jó munkahelyi légkör, az együtt dolgozás föltételezi az egyén pontosságát, megbízha­tóságát. Éneikül nincs közös­ségi munka. Másrészt igyek­szem az emberek egyéni ügyeivel-gondjaival mindig foglalkozni, mivel tapasztala­tom szerint a magánügyek rendezettsége kihat a munká­ra, annak minőségére. Végül is a kettő összefügg. Munka társaim között sok 1 a fiatal. Nem hiszem, hogy a könnyedség, a nemtö­rődömség korhoz kötött tulaj­donság. Mi ezekkel a fiatalok­kal tavaly 115—120 százalékos csoportteljesítményt értünk el. Ügy vélem, a számok ön­magukért beszélnek. Otthonáról, családjáról kér­dezem. — Feleségem tizedik éve dolgozik ugyanitt. Zsuzsa lá­nyom a helybeli Lady János szakközépiskola harmadik év­folyamos tanulója, a kiseb­bik még általánosba jár. A családi élet gondjaiba, örö­meibe bevonjuk a gyerekeket is. este, ha összeül a család, mindent megbeszélünk, ami aznap történt. Ügy gondoljuk, hogy a gyerekeknek egyen­rangú félként keil részt ven­niük a család életében ahhoz, hogy később jó közösségi em­berré formálódhassanak. Magam barkácsoltam a könyvespolcot, szeretjük a könyveket, hanglemezeket. Sok verses hanglemezünk van, nemcsak olvasni, hanem halla­ni is szeretem a szép verset. Papp Károly élete a munka Az 'Oxigén- és Dissousgázgyár győri gyárában az idén mint- j és a család mellett erősen kö- egy négymillió köbméter oxigén előállítására vállalkoztak, j tődik a közösséghez. Személvi- A Dunántúl jelentős gyárainak igényét a fontos alapanyag- j sége kemény, fegyelmezett, ból a győriek elégítik ki. 1 becsületes. Bedő Ildikó Harminckilenc tag Kö Scsönös támogatás A belépők számának gyarapodásával számplnak Néhány évvel ezelőtt a TOT ajánlására a közép- és észak­somogyi termelőszövetkezetek többsége is létrehozta kölcsö­nös támogatási alapját. A So­mogy megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége mellett működő- KTA-nak 39 tsz a' tagja. Működési szabály­zatuk szerint öt éven keresz­tül a szövetkezeti bruttó jö­vedelem egy százalékát fizetik hozzájárulásként, így a múlt évben például 6,3 millió fo- fintot tett ki ez az összeg a mérleg szerint, s ebből csak­nem 6 milliót befizettek a gazdaságok. További , tíz belé­pővel számolnak, s az év végi betétállomány várhatóan 17 millió forint körül- alakul majd. A KTA-=tagok számíthatnak erre a félretett pénzre, ugyan­is a szabályok értelmében a hozzájárulásnak legföljebb tízszeresét kölcsönként kap- natjáik a kérelmezők. A múlt évben mintegy húszmillió fo­rintot vettek igénybe ily mó­don, s ezt a célnak megfele­lően használták fel: átmeneti pénzügyi nehézségek megol­dására, épületberuházásokra, gépvásárlásokra, terményszá­rítók építésére, évközi egyéb fejlesztéseikhez a saját erő pótlására. Az intéző bizottság mindössze két esetben — ösz- szesen másfél millió forintról volt szó — nem engedélyezte a kért kölcsönt, de az is elő­fordult, hogy három tsz az en­gedélyezett 2,5 milliós köl­csönt nem vette igénybe. Akad olyan közös gazdaság, amelyik két év alatt nem for­dult kölcsönért a KTA,-hoz. jóllehet szép summa pénzt fi­zetett hozzájárulásként. A i nagyberkiek 501 ezer, a pusz- j taikovácsiak 355 ezer. a köt- j cseiek pedig 650 ezer forint befizetéssel vesznek részt az alapban, kölcsönért viszont még nem kellett folyamodni­uk. Nagy segítséget jelent a kö­zös gazdaságoknak ez a tá­mogatási alap akkor, ha vala­milyen oknál fogva nem si­kerül megvalósítaniuk terme­lési céljaikat, csak a kölcsön igénybevételével, fgv például a hetesi tsz 2.5 millió, a vései tsz 2.1 millió, a siófoki Sió Tsz pedig 1,7 millió forint j kölcsönt kapott, jóllehet az egyik tsz-ben a befizetés csak j 327 ezer, a másikban 306 ezer, a harmadikban 393 ezer fo­rint volt. A tsz-ek kölcsönös támoga­tási alapja elérte célját: ál­tala a gazdasági nehézségek viszonylag a legkisebb meg­rázkódtatással áthidalhatók, fokozódik a gazdálkodás biz­tonsága. a szövetkezetek al­kalmazkodóképessége, a koc­kázatvállalás lehetősége, gyor­sabban megvalósíthatják ter­veiket, s jobban támaszkodhat- J nak egymásra. Nyilvánvalóan j ösztönzően hat a csatlakozás­ra egyrészt az, hogy a tava­lyi gazdálkodást tükröző mér­legadatokból következtetve több tsz-ben is van anyagi le­hetőség a belépésre, másrészt az idén életbe lépett közgaz­dasági szabályozók szerint le­hetőség van rá. hogy a tsz-ek a jövedelemfelosztás során előírt tartalékképzésből 25 százalék erejéig törleszthetik a KTA-hozzájárulást, méghoz­zá pótlási kötelezettség nélkül. Ami azonban, leginkább be­lépésre serkenthet: a támoga­tásiban, a köicsönfölvé'telben levő lehetőség a biztonságos gazdálkodás megteremtésére. Ez a szempont egyik tsz-ben sem mellékes. A most folyó tervtárgyaló, vagy később, az V. ötéves tervet jóváhagyó közgyűléseken határozhatnak közös gazdaságaink a KTA-hbz való csatlakozásról. Mint arról Lakatos István, a Somogy me­gyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének főimunka­társa tájékoztatott, a közeljö­vőben tartandó küldöttköz­gyűlésen egyebeik között az idei működést is . megbeszélik a tagszövetkezetek képviselői­vel. Számolnak azzal, hogy ebből az alkalomból tovább gyarapszik a belépők -száma, még több somogyi termelő­szövetkezet tekinti hatékonv önsegélyezési módszerének ezt az alapot. Hernesz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom