Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Apák és fiúk divatja Sportos szabású — vízhatlan anyagból A dohányzás kára A hideg vagy szeszélyes ta­vaszi idő, a «szél meghatároz- 1 za az öltözék anyagát és jelle­gét is. Most egyik legdivato­sabb ruha — sporthoz, tavaszi kiránduláshoz — a »pufajlta- stílusú«. Praktikus és könnyű, különböző formában minden korosztálynak ajánlható. Elké­szítését gyermekeknek vate- linnel összetűzött mintás kar­tonból vagy ugyanígy összedol­gozott vízhatlan orkánanyag­ból ajánljuk. A testhez simu­ló részeket, a nyakat és a kéz­előt célszerű kötött pánttal be­fejezni. A férfiak részére ugyanez a modell, színes, gyöngyházfé­nyű, vékony, vízhatlan mylon­•i/kif, anyagból divatos. A hosszú, kötött sál — amellett hogy jó meleg —, még mindig diva­tos kiegészítője a férfiöltözé- keknak. A fiatalok legújabb sportru- haformája »városi viseletre« is alkalmas. Készülhet tweedből vagy vékony velúrszövetből. Az egyenes ejtett vállú felső­részt derékon kötött rész fog­ja össze; a nadrág egyenes szárú, deréknál hajtásokkal bővül. A leaser felsőrész alatt kényelmesen- hordható a vas­tag pulóver, amit még hosszú sál és kötött sapka is kiegé­szíthet. Mészáros Éva Meddig nőnek a tizenévesek? Akcelerádó — kedvezőbb körülmények Nagy érdeklődés előzi meg az idei nemzetközi humán- biológiai szimpoziont, amelyet Tihanyban tartanak. A Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem embertani tan­székének rendezvényére mint­egy 100 szakember jelentette be részvételét. A hazai bio­lógusok, orvosok mellett Bul­gária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, India, Kanada, az NSZK, Svédország és Tö­rökország képviselői. Az idei téma: a növekedés, a testi fejlődés-érés genetikai, endokrinológiai és ökológiai kérdései. — Tizenéveseink nyúlán­kabbak, mint az előző nem­zedékek voltak ebben a kor­ban. Meggyorsult a testnöve- kedés, úgynevezett »akcelerá- ció« következett be, mert gyermekeink kedvezőbb kö­rülmények között élnek. A sak — a hajdaniak 148 cm magasságával, szemben. Az érés is korábban következett be, főleg a lányoknál. Tíz év elteltével újabb vizsgálatokat végeztek, s a különböző évfolyamokon 1— 5 cm hossz- és 1—5 kg súly- gyarapodást tapasztaltak. A mellkaskerület nem változott lényegesen, a. törzsszélesség fejlődése viszont néhány mil­liméterrel elmaradt. — Az akcelerációként leírt jelenség — mondotta dr. Eiben Ottó — Magyarországon még ma is kimutatható. A különbség azonban nem annyira termér szeti eredetű, mint inkább társadalmi tényezők hatására következett be. Tehát nem kell tartani »elnyurgulástól«. Életkörülményeink közepette kiteljesednék a genetikai adottságok, s a testfejlődés üteme fokozatosan normali­zálódik. Ezt a megállapítást igazolja az is, hogy a fejlődő orszá­gokban az akceleráció most kezdődik, míg a fejlett orszá Á világranglista élére fiús- sokat | töltök magunkat. Valamennyi ! állampolgárra napi 11 cigaret- I ta elszívása jut, s ezzel — egy j francia kimutatás szerint — a | dohányzási statisztika élére kerültünk. Mögöttünk »végez­tek« az amerikaiak és a ja­pánok tíz cigivel, s a franciáik a nyolcadik helyre szorultak — öttel. Arról — sajnos — inam készítettek kimutatást, hogy mennyit füstölnek el a különböző nemzetek pipásai, szí varosai vagy mennyit fo­gyasztanak a bagósok, tubáko- sok. — Van-e különbség a ciga- rettázás és a többi dohányzási mód között, egészségkárosító hatásukat tekintve? — A cigaretta a legveszé­lyesebb, mert tüdőre szívják a füstöt, s így nagy felületet szennyez — mondta dr. Mis- kovits Gusztáv, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója. — Az emberi tüdő teljes felülete ugyanis körül­belül teniszpálya nagyságú, a cigarettafüstből a tüdőbe ju­tó gázok ekkora felületet ká­rosítanák. Nem is szólva ar- ródi, bogy a füstből a durva szemcsék lerakódnak a száj nyálkahártyájában, a garat­ban és a légcsőben, s ott is gyulladásos betegséget okoz­hatnak. A professzor elmondta, hogy nemzetközi adatok szerint a napi 15—20 cigarettát elszívó férfiaknál hússzor gyakoribb a tüdőrák, mint a nem dohány­zók között. A dohányzó nők­nél nem ilyen gyakori a tü­dőrák (ennek okát még kere­sik az orvosok). Hazánkban évente négyezren betegszenek mag tüdőrákban. Ezenkívül többféle betegséget is vissza­vezetnek a cigarettázásra. Pél­dául jelentősen károsítja a ko­szorúereket, elősegíti az érel­meszesedést a lábakon, rossz hatással van a növekedési sej­tekre, a petefészekre és a gyo­morra. S ami kizárólag a ci- garettázás rovására írható: a füstgázok tönkreteszik a lég­zőrendszer — hörgők, légcső — működőképes hámját. Ezek a »tisztítókefe-szerepet« betöl­tő sejtek először csak foitok- ban mennek tönkre, majd tel­jesen átalakulnak működés­képtelen hámmá. S kialakul a dohányos emberek bronchiti- sze. Éjjel összegyűlik a lég- utakiban a váladék, s reggiel fejlődést gátló környezeti té- gokban már mérséklődött, né­nyezők fokozatos megszűnésé- i hol meg is szűnt. vei a genetikai adottságok ___________________ zavartalanul bontakozhatnak ki — mondta előzetes tájé­koztatásában az MTI munka­társának dr. Eiben Ottó, az ELTE embertani tanszékének vezetője, a szimpozion veze­tője. Körülbelül 100 évre vissza­menőleg ismerik a magyar gyermekek fejlődésére, növe­kedésére vonatkozó adatokat. Tudják: milyen magasak, mi­lyen súlyúak voltak az első világháború előtt és a két vi­lágháború közötti időben, amikor kedvezőtlen gazdasági — társadalmi körülmények késleltették a gyermekek többségének fejlődését. A fel- szabadulás után a fővárosban és vidéken sok ezer gyermek és fiatal testhosszát, súlyát, alkatát vizsgálták meg és az eredményeket összevetették a régi adatokkal. Kiderült pél­dául, hogy a 13 éves fiúk magassága 152 cm, az 50 év­vel ezelőttiek 144 cm-es hosszúságával szemben. A 13 éves leányok 155 cm maga­kel! köhögnie. A mű­ködésképtelen hámon a bak­tériumok is könnyebben meg­telepednek, s betegséget idéz­hetnek elő. — Ügy tudjak: s cigaretta papírjának égéstermékei külö­nösen veszélyesek. — Valóban vannak benne rákkeltő anyagok, de az a do­hányzás károsító hatásának j csak egyik, nem a legjelentő­sebb komponense. A gyulladás képződéshez azonban a papír égéstermékei nem járulnak hozzá, csak a dohány füstgáza. — Filterrel, szipkával, szű­rőkkel ki lehet-e küszöbölni a dohányzás káros hatását? — A cigarettában több száz vegyület van, ezek közül mind­össze hatot-hetet lehet így megkötni. Az égés során ke­letkező káros vegyületek nagy része a cigaretta második fe­lének szívása 'közben jut a szervezetbe, tehát ajánlatos csak félig szívni a cigarettát. — Külföldön már gyártják a nikotinmentes cigarettát. — Annak nem dohány az alapanyaga, és valóban alig veszélyes a szervezetre, mert gázai nem tartalmaznak rák­keltő és légzőszervet károsító anyagokat. — A közhiedelem szerint a pipázás és szivarozás gyakran okoz rákos betegségét a száj­üregben. — Említésre se méltó az ilyen betegek száma. Régen, amikor egész nap a férfiak szájában csüngött a hosszú pi­pa s reggeltől estig pöfékel­tek, gyakori volt az ajakrak, de korántsem annyira, mint manapság a cigaretta által kel­tett tüdőrák. A mai pipák azonban nem okoznak ilyen betegséget. — Visszatérve a cigarettára: hol az a határ, amikor még nem káros? tudatosul a -veszélyérzet, ak­kor semmiféle szer sem tudja leszoktatni. Vagyis egyetlen módija van a leszokásnak: a komoly elhatározás. A szívko­szorúér-betegek közül például sokkal többen szoknak le, mert közvetlenül érzik a ve­szélyt. Külföldön egyébként eredményesen kísérleteznek a csoportos pszichoterápiával, Magyarországon még nincs rá váilalikozó. Cz. Gy. OTTHON CSALAD — Minden egyes cigaretta káros és különben sem lehet határt szabni, mert a dohá­nyos, akinek szenvedélyévé vált a cigaretta, képtelen meg­állni napi öt darabnál Az ennyit szívó kocabagós szer­vezete azonban alig károsodik a dohányzás által A professzor elmondta, hogy a dohányzásról leszoktató cso­daszerek — a tabletták, az ecsetelés vagy a Lobelin — nem bizonyultak hatásosak­nak. Ha a dohányosban nem ________i J áték a gyermekeknek Miért veszünk? t Vajon ki tudná megvizsgál­ni, hogy az embert játékvá­sárlás közben milyen indíté­kok vezérlik. Hányán lehet­nek közöttünk, akik felnőtt korban váltják valóra vágyai­kat. A szándékok valódi arca csak akkor tárul föl, amikor a szülők a játékok kipróbá­lása ürügyén vagy a gyerme­kek játszótársaként napokon keresztül önfeledten szórakoz­nak az ajándéktárgyakkal. Nem kevésbé árulkodó a kis­lányok számára alig elérhető helyen őrzött, csak a vendé­gek ámítására szolgáló, több száz forintos, minden kellék­kel ellátott baba. A szülők közül — egyre többen — de összességében még mindig kevesen veszik figyelembe, hogy a kedves al­kalmakkor ajándékozott játé­kok, könyvek milyen nagysze­rű eszközei a gyermeki haj­lamok működtetésének, a szunnyadó képességek kibon­takoztatásának, a nemes tu­lajdonságok formálásának, végsősorban az eredményes felnőtté nevelésnek. A jól megválasztott játék segítheti a gyermek érzékelé­sének, kézmozgásának tökéle­tesítését, figyelmének, kombi­náló képességének, alkotó fantáziájának fejlődését, aka­ratának szilárdítását. A köny- I vek fontos eszközei lehetnek a környezet jobb megismeré­sének, a szóbeli kifejezőkész­ség fejlesztésének. A játékeszközök megválasz­tásának — gondos szülők ese­tében — nem lehetnek alap­vető szempontjai és motívu­mai a gyermekkorból vissza­maradt vágyak, elképzelések, a felnőttek közötti anyagi versengések vagy a gyerme­kek pillanatnyi óhajai. A szülőknek, nagyszülők­nek, ajándékozóknak mindig célszerű meggondolni, hogy a gyermekek fejlődését milyen játékokkal szolgálják leghasz­nosabban. A tudatosan meg­választott játékszerek — kü­lönösen, ha megtörténik a ta­pintatos előkészítés — leg­többször olcsóbbak és kedve­sebbek a gyermekeknek. Az elhatározásnál feltétlen érde­mes figyelembe venni, hogy a gyermekek értékrendje lénye­gesen eltér a felnőttek, a szü­lők, az árak alakítóinak ér­tékítéletétől. Számunkra érté­kesebb az öltöztethető, mos­datható, fésülhető, kisebb ba­ba, mint a kocsiból ki sem emelhető, látványos, drága, óriási játékszer, ök önfeled­ten akarnak játszani a való­ságos világ elemeihez hasonló játékokkal. Így ezek értékét a használhatóságuk, az életük­ben betöltött szerepük, s nem a bolti árak adják. N. L. Készüljünk a telepítésre Néptáncaink (I.) Az elültetett gyümölcsfáink és szőlő tőkéink akkor fejlőd­nek és erednek meg jól, s for­dulnak időben termőre, ha a telepítést igen gondosan ké­szítjük elő. Először távolítsuk él a kije­lölt területről a gyomokat, majd ha van rá lehetőség, szántassuk fel. Egyúttal jut­tassunk bőségesen szerves és műtrágyát a talajba. A gyo­mokat ne szántassuk alá, mert ezzel csak a magvakat szórjuk szét és majd tavasszal nem győzzük irtani a kikelő gyo­mokat. Égessük el a kertből össegyűjtött fertőzött részekkel együtt. meléket, kődarabokat egyúttal gondosan gyűjtsük össze és távolítsuk el. Ha nem akarjuk az egész területet megforgatni, akkor készítsünk ültetőgödrö- ket. Ezek helyét előzőleg úgy jelöljük ki, hogy alaposan gon­doljuk végig, milyen fát’ hová akarunk ültetni. Hasznos ter­vet készíteni, mert megköny- nyíti a telepítést. Minél nagyobbra készítjük az ültetőgödröt, annál jobban fejlődik majd a bele ültetett gyümölcsfa vagy szőlő. A gyümölcsbokrokmak (a ri­biszkének, málnának, köszmé- növényi j tének stb.) legalább 60x60 cm alapú és 40 cm mély gödröt Amennyiben nincs lehetőségi ássunk. A gyümölcsfáknak vi- a talaj felszántására, akkor I szont már nagyobb — 120x120 ássuk fel magunk a területet. Az előkerülő gyökereket, tör­Tolóablak Ablakunkon át utcára vagy revetessék a kérés: nyissa kertre nézünk, a televízióval már ki valaki azt az abla- pedig ablakot nyitunk a vi- kot... Az ablak ezután ter- I sanak. lúgra. De hová néz egy »egy- mészetesen nyitva marad, így I pedig szerű« átadóablak? Ne tessék lehetőség van a hagymás-zsí- találgatni: a konyhára. Fel- ros konyhai szagok diadalmas adata, hogy ne kelljen két aj- áthömpölygésére — a szobá- tót nyitni-csukni, előszobán ba. A harmadik erélyes fel- átgyalogolni — forró leveses- szántásra az ablakot vissza- tálat vagy tálcán imbolygó húzzák. A főzés ezen utolsó poharakat egyensúlyozva — szakaszában — az étkezés az étkezések idején. Jó meg- megkezdése előtt oldás - lenne! De mit tetsze- kopogás, kérlelés, nyitás, ai- | honnan vásárolhatjuk meg a nek gondolni, a tervező hova vetel, újabb kerleles, majd tervezte és a kivitelező hová zárás folyamatosan és több- »■vitelezte ki« az ablak fogan- szőr ismétlődik. Most kima- tyúját? Természetesen az el- radt a só (egy kopogássoro- lenkező oldalra. A szoba fe- zat), a papírszalvéta (máso­lói! dik), a szódaszifon (sokadik). A terítés tehát némajáték- S ekkor a konyhaművészet kai kezdődik. A konyha felől vasárnapi áldozata biblikus kopogás az üvegen, majd éré- hangulatba esik: »Kopogtas­lyes hadonászás a célból, hogy satok és megnyittatik nek- a szobában bömbölő magnó tek...« Ez? Soha! Az ördög (rádió, televízió és gyerek- vinné el azzal együtt, aki ki­hangok) erejét leküzdve én- találta! B. I. (Sz-M. F.) cm alapterületű és 80 cm mély gödröt készítsünk. A kiásott földet két részre halmozzuk fel, külön az al-1 talajt és külön a felső részt. A két földkupacot keverjük össze kb. 5—6 kg érett istálló­trágyával vagy komposzttal, hogy a növények majd kellő mennyiségű tápanyaghoz jus- Egy-egy gödör aljába szórjunk 30—40 dkg szuperfoszfátot és 20—40 dkg kálisót. Az ültetőgödrök előkészíté­sével jól megkönnyítjük mun­kánkat, s a szaporítóanyag be­szerzése után azonnal ültethe- . I tünk. a fenti ; jyj^r m06t nézzük utána, hogy majd gyümölcsbokrokat, gyümölcs­fákat és szőlőoltványokat, s rendeljük meg, de csak meg­bízható faiskolából vásárol­junk. Ne ültessünk el ismeret­len eredetű szaporítóanyagot, mert ezek gyakran igen si­lány gyümölcsöt, szőlőt te­remnek majd, $ az sem ritka, hogy különböze; kártevőktől és kórokozóktól fertőzöttek. 1 2 3 1 5 6 7 8 9 Á "" 1 10 i V & 11 m 12 m 13 14 m 15 m 16 17 * m 18 m 19 20 * 21 22 m m m 23 24 * 25 m 2b m 27 m 28 29 30 31 32 L>­--> VÍZSZINTES: 1. Az egyik somogyi pásztortánc. 10. Előállítás. 11. Agárdy Gábor. 12. A nap teszi. 13. Mez — »hangtalanul«. 14. Darnay Kajetán. 15. Nem ez. 16. Műveltető igeképző. 17. Odú betűi — keverve. 19. Fordítva: földet művel. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Spanyol néptörzs. 22. Két névelő. 23. G. C. 24. Rudas László. 27. Tetejére. 23. Templomaira. FÜGGŐLEGES: 1. Kicsinyítő képző. 2. Menyegzője — névelővel. 3. Göröngy. 4. Láva közepei 5. Súlyegység. . 6. Zamatos. 7. Ilyen káposzta Is van. 8. Műveltető képző. 9. Hangtalanságára. 14. Szertartásos tánc (csoportos). 18. Az egyik oldal. 25. Csapadék — névelővel. 26. Női név — becézve 27. Verskellék. 29. Aszlányi Károly. 30. Juttat. 31. Az alumínium vegyjele. 32. Félig avas. K. J. Beküldési határidő: 1976. már­cius 8-án, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küdjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rejtvény« ! Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: fa, koksz, szén, gőz, gáz, villany. Edvard Eager »Félvarázs« cí­mű könyvét nyerte: Guzmics Katalin és Sőlyomi József (Ka­posvár), Kicsiny Géza (Gamás), Poth Livia (Felsömocsolád). A könyvekét postán elküldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom