Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszusunk ma úgy dön­tött, hogy a párt egész sok­rétű munkájában irányadó­nak tekinti azokat a megálla­pításokat és feladatokat, ame­lyeket Leonyid Iljics Brezs- nyev. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára terjesz­tett elő a kongresszuson el­hangzott beszámolójában. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területén megvalósítandó alkotó tevé­kenység átfogó marxista-le­ninista programjával vértezi fel a pártot, amennyiben a beszámoló sokoldalúan feldol­gozta a párt gazdasági és szociális politikájának a je­lenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problé­máit, a távlatilag is megha­tározta az SZKP bel- és kül­politikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelke­dő hozzájárulás a kommunis­ta építés elméletéhez és gya­korlatához. Az SZKP Központi Bizott­sága a kongresszus elé terjesz­tette a Szovjetunió népgazda­sága 1976—1980. évi fejleszté­se fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával össz­hangban kifejti a kommuniz­mus anyagi-műszaki alapja további építésének programját hazánkban. A párt előző kongresszusá­tól bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősí­tette az SZKP XXIV. kong­resszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos meg­alapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlő­dött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműkö­dése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügye­ket • illeti, még szilárdab­bakká ' váltak a Szovjet­uniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa tagálla­maihoz: Bulgáriához, Cseh­szlovákiához, Kubához, Len­gyelországhoz, Magyarország­hoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz, Romániához, valamint a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barát­ság szálai. Országunk és a földkerek­ség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram alaptételed­nek sikeres valóra váltása. Há­la a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes toékeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a vi­lágban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyön­tetűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a poli­tikai bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai szemé­lyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyewel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával, elvi marxista—leni­nista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatos­sággal gondoskodik az SZKP egész bel- és 'külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres meg­valósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának »A Szovjetunió népgazdasága 1976 —1980. évi fejlesztésének fő irányairól« címmel megtár­gyalásra a kongresszus elé ter­jesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszerve­zetekben, a dolgozók gyűlé­sein és a sajtóban mélyreha­tóan megvitattak. Szóvá tették, hogy a minisz­tériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordít­sanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében ta­pasztalható hiányosságok fel­számolására, a termelési ka­pacitások kihasználásának ja­vítására. ; A lakosság egy főre jutó] Milyen képet mutat szocia- ] technikai vívmányok beveae- reáljövedelme országunkban | lista falunk e követelmények j lésének jelenlegi üteme. Szá­A' tervezet megvitatása so­rán előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figye­lemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyes­léssel fogadta pártunknak a X. ötéves tarvre vonatkozó új programdokumentumát és ez­zel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politiká­ját. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének Melyek voltak az ország fej­lődésének fő gazdasági ered­ményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyor­sult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézke­désekhez adott állami ráfordí­tások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előre­haladt a kommunizmus anya­gi-műszaki alapjai létrehozá­sának útján. A IX. ötéves terv teljesítésének eredményéként jelentősen növekedett, az utób­bi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága IX. ötéves tervben elért fejlődé" sének mutatóit összehasonlít­juk a VIII. és a VII. ötéves terv mutatóival: A népgazdaság fejlődésének:, az életszínvonal emel­kedésének főbb mutatói IX. ötéves terv (teljes ötéves volumene milliárd rubel­ben, 1965-ös árakon) IX. ötéves terv teljes volumene százalékban a vn. a VHI. ötéves ötéves terv terv (1961— (1966— 1965) 197«) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra’ és a felhalmozásra felhasz­nált nemzeti jövedelem 156 186 134 Ipari termelés 2308* 218* 145 Mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene 501 203 142 Üzembe helyezett új álló- alapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áru­forgalom 933 206 140 A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosság­nál! történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 lzj 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 143 megközélítőleg minden 15 év­ben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom több­ször is a fogyasztás minőségi­leg új színvonalát érte el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszíntje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húské­szítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakos­ság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hét­szer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 197Í—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete el­éri az 544 millió négyzetmé­tert. Ez lehetővé tette 56 mil­lió szovjet állampolgár lakás­viszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások el­osztásában az »Egy családnak egy lakást« elv alkalmazására. A szociális program megva­lósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irány­elveinek. • A nehézipari termelés nagy­sága tekintetében túlteljesítet­tük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a X. öt­éves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tü­zelő-, nyers- és alapvető szer­kezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 mil­liárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 mil­liárd kilowattóra villanyára­mot termeltek. A fűtőanyag- energetikai bázis gyors fejlő­dése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni- a külföldi orszá­goknak szóló tüzelőanyag szál­lításokkal kapcsolatos szerző­déses , kötelezettségeket. 1975- ben 141 itóllió tonna acélt ol­vasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. fényében? íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együt­tes teljesítőképessége a mező- gazdaságban az utóbbi tíz esz­tendő során, körülbelül 80 szá­zalékkal növekedett, a mező­gazdasági munka egy. dolgo­zóra jutó elektromos ellátott­ság» pedig több, mint kétsze­resére. A falusi lakosság élete gyö­keresen megváltozott. A kol- hoztagük, valamint az állami gazdaságok munkásai és al­kalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer köz­ségnek van földgázvezetéke. Gyors, ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányel­vek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekint­hető az ország termelési po­tenciáljának jelentős növeke­dése. A IX. ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos­műszaki fejlődés és 23 száza­lékkal növekedett a társadal­mi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel ineg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszak­ban tovább fejlődött a közle­kedés és a hírközlés mindén ága. Javult a lakosság e szol­gáltatási fajtákkal való ellá­tása. Az elmúlt időszakban azon­mos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfe­lelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölé­sét, a kedvező gazdasági ten­denciák megerősítését és fej­lesztését célzó intézkedések­nek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal foly­tatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlag­ban 7,4 százalékkal növeke­dett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1.2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huza­mosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szov­jetunióban és más szocialista országokban — a KGST tag­országaiban — az ipairi ter­melés növekedésének évi át­lagos üteme több mint két­szer akkora volt. mint a fej­lett tőkéso'i-szágokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasá­gi válságban szenved. A tőkés országokban ma­gasra szökött a munkanélküli­ség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. A társadalmi fejlődés alap­vető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint számos más ország­ban nem sikerült teljes mér- '3a;rL f°lyó kongresszusi előké­tékben megoldani számos j problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmet­szetét. Különösen érvényes ez a beruházásokra. Á gazdasági kérdések meg­oldásában gyakran tapasztal­ható szűklátókörű, bürokrati­kus magatartás. A gyors - tudományos-mű­szaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és * 1967. július l-i árakon A Központi Bizottság be­számolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szere­tettel beszélt munkásosztá­lyunk, kai hozparasz tságunk és értelmiségünk munkasikered­ről és valamennyi küldött for­ró helyeslése közepette tolmá­csolta nekik á kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés ered­ményeit legteljesebben az or­szág nemzeti jövedelme jel­lemzi, amely a közfogyasztás­nak és a nemzeti vagyon nö­velésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves terv­ben 34 százalékkal volt na­gyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzá­számítjuk azokat a felhalmo­zási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmé­nyek, sportlétesítmények a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítot­tunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljai­ra. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része na­gyobb volt, mint az előző öt évben. S engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszu­sán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jó­létének emelését, s ugyanak­kor azt, hogy különleges fi­gyelmet kell fordítani a dol­gozók kisebb jövedelmű ka­tegóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép élet- színvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős elő- j rehaladás történt a falusi la­kosság életfeltételeiben. A j kolhoztagok munka szerinti j javadalmazása öt év alatt 25 '■ százalékkal emelkedett. A múlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos ka­tonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanu­lók ösztöndíját és más ilyen irányú intézkedéseket is tet­tek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresére növelte tel­jes termelését. A gépkocsi­gyártás több mint kétszeresé­re, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-szorosára, az auto­matikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a szá­mítástechnikai eszközöké pe­dig 4,3-szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari lé­tesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási-, kul­turális, jóléti és tartós fo­gyasztási cikkeké 1,6-szenesé- re növekedett. Az utóbbi öt évben követ­kezetesen dolgoztak a párt ál­tal kidolgozott, a mezőgazda­ság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program meg­valósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt for­dítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A IX. öt­éves tervidőszakban a mező- gazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók ön­feláldozó munkájával párosul­va, az öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai el­lenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés át­lagos évi volumenét a VIII. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 13 százalékkal növel­jük. Átlagosan 14 millió ton­nával növekedett az évi gabo­nahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyan­akkor a mezőgazdasági terme­lés egészében véve nem éi-te el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségsze­rűen megmutatkozott az élel­miszer- és a könnyűipar fej­lődésének ütemén. szülétek meggyőzően bizo­nyít ják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, me­lyek a gazdaság állandó, terv­szerű növekedésén alapsza­nak. Problémáinkat, akármi­lyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és old­juk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyé­nek sikerében. II. A tizedik öléves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv fel­adatait meghatározta »A Szovjetunió népgazdasága 1976'—1980. évi fejlesztésének fő irányai« című, az SZKP XXV. kongresszusa elé ter­jesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvaló­sítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális szín­vonala emelését célzó irány­vonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesz­tése hatékonyságának növelé­se, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság va­lamennyi ágazatában a mun­ka minőségének minden esz­közzel történő javítása alap­ján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadal­mi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvo­nala megvalósításában, mely­re a kibontakozó tudományos- műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítését, a nemzetközi mun­kamegosztás adta előnyök tel­jesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki poten­ciálú fejlett szocialista társa­dalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatá­rozzuk a szociális fejlesztés­nek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak o jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politiká’a — mint eddig is — abból indul ki, hogy a la­kosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabér­emelés, amely a jövedelem egész növekedésének három­negyed részét teszik majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának terv­szerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabér­nek és a kolhoztagok java­dalmazásának ösztönző szere­pe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, haté­konyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazot­tak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emel­kedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, vala­mint a nem termelői szférá­ban foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és ke­resetminimumának felemelé­se, s megkezdődik a munká­sok és alkalmazottak mini­mális bér-, fizetés- és kereset- emelésének új szakasza. A párt politikája előirá­nyozza a város és a falu kö­zött meglévő szociális, gazda­sági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv idő­szakában a kolhozparasztok­nak a közös gazdaságból szár­mazó jövedelmei 24—27 szá­zalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növeksze­nek, mint a munkások és al­kalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka dí­jazása a termelékenység nö­velése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatá­sok öt év alatt 28—30 száza­lékkal emelkednek, é.s értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom