Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszusunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadónak tekinti azokat a megállapításokat és feladatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezs- nyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a kongresszuson elhangzott beszámolójában. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területén megvalósítandó alkotó tevékenység átfogó marxista-leninista programjával vértezi fel a pártot, amennyiben a beszámoló sokoldalúan feldolgozta a párt gazdasági és szociális politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problémáit, a távlatilag is meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedő hozzájárulás a kommunista építés elméletéhez és gyakorlatához. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki alapja további építésének programját hazánkban. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket • illeti, még szilárdabbakká ' váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz, Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételednek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes toékeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a politikai bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista—leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és 'külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának »A Szovjetunió népgazdasága 1976 —1980. évi fejlesztésének fő irányairól« címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. Szóvá tették, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapacitások kihasználásának javítására. ; A lakosság egy főre jutó] Milyen képet mutat szocia- ] technikai vívmányok beveae- reáljövedelme országunkban | lista falunk e követelmények j lésének jelenlegi üteme. SzáA' tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a X. ötéves tarvre vonatkozó új programdokumentumát és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez adott állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A IX. ötéves terv teljesítésének eredményéként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága IX. ötéves tervben elért fejlődé" sének mutatóit összehasonlítjuk a VIII. és a VII. ötéves terv mutatóival: A népgazdaság fejlődésének:, az életszínvonal emelkedésének főbb mutatói IX. ötéves terv (teljes ötéves volumene milliárd rubelben, 1965-ös árakon) IX. ötéves terv teljes volumene százalékban a vn. a VHI. ötéves ötéves terv terv (1961— (1966— 1965) 197«) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra’ és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 156 186 134 Ipari termelés 2308* 218* 145 Mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene 501 203 142 Üzembe helyezett új álló- alapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 140 A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnál! történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 lzj 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 143 megközélítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát érte el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszíntje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 197Í—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 millió szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az »Egy családnak egy lakást« elv alkalmazására. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. • A nehézipari termelés nagysága tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a X. ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag- energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni- a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag szállításokkal kapcsolatos szerződéses , kötelezettségeket. 1975- ben 141 itóllió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. fényében? íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mező- gazdaságban az utóbbi tíz esztendő során, körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy. dolgozóra jutó elektromos ellátottság» pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kol- hoztagük, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors, ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A IX. ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományosműszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel ineg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés mindén ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonmos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1.2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipairi termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt. mint a fejlett tőkéso'i-szágokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint számos más országban nem sikerült teljes mér- '3a;rL f°lyó kongresszusi előkétékben megoldani számos j problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszetét. Különösen érvényes ez a beruházásokra. Á gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors - tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és * 1967. július l-i árakon A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kai hozparasz tságunk és értelmiségünk munkasikeredről és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik á kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. S engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép élet- színvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős elő- j rehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A j kolhoztagok munka szerinti j javadalmazása öt év alatt 25 '■ százalékkal emelkedett. A múlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresére növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-szorosára, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási-, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szenesé- re növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A IX. ötéves tervidőszakban a mező- gazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a VIII. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem éi-te el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. szülétek meggyőzően bizonyít ják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, melyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. II. A tizedik öléves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta »A Szovjetunió népgazdasága 1976'—1980. évi fejlesztésének fő irányai« című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, melyre a kibontakozó tudományos- műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak o jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politiká’a — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelem egész növekedésének háromnegyed részét teszik majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés- és kereset- emelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglévő szociális, gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek, é.s értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd (Folytatás a 3. oldalon)
