Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Esküvő, házasság, O NáBzámdiulós; pántlika- lobban (3s sokadalotm. Hotttoimigiain-'holtáiglan. Me- legsárgán csillanó aranygyűrűk. Eladó a menyasszony! Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi' innen el... hogy a másik is szuverén egyéniség. Saiát elképzelésekkel, beidegződésekkel. S ezt a másiknak — mondom: bizonyos mértékig — tiszteletben káli tartama. Mi az a bizonyos mérteik? Talán az a haválás sáigot likvidáló »■abortuszoknak«, a válásoknak a száma? 1930-ban 5500 házasságot bontottak fel. Ma évente 24— 25 000-et. Jó is, rossz is. Jó, mert értelmetlen két embernek együtt élnie, ha kiderül: a sarki hideg mínusz fokaira hűl le kapcsolatuk. Rossz, mert megkérd jjelezi a párválasztási érettségünket, s kétségessé teszi a korai házasságkötés »jogosságát«. Ez a tanulság adódna elméletben. Mit mond a gyakorlat? Alátámasztja-e ezt a meglehetősen kemény következtetést? Ismét a számok. Húsz éven aluli az elvált nők 3,3 százaléka, húsz-huszonnégy éves a 22,7 százalékuk. Huszonöt-hu- szonkilenc esztendős a váló hölgyek 21,3; harminc-harmincnégy a 15,9 százalékuk. Azután apály következik az arányszámokban. Majd negyven—negyvenkilenc éves korban következik á grafikonmutató újbóli felfutása: 16,3. De itt már megkérdőjelezem az »egyenjogúságot«, ami a válást illeti. Ebben a korban — ez a tapasztalat — a nőt hagyják eL Nem túlzottan hízelgő ez az elhagyókra sem! Ügy is mondhatnám — szerencsére — nem született gyermek a válók 38,4 százalékánál. (Szerencse akkor, ha nem éppen ez volt a válóok.) Egy gyermeke volt a bamló családok 38,4 százalékának, kettő a 16,9 százalékuknak, három a 4,1-üknek. S ezek ismét megrázó számok. Ki-ki annyit vegyen magára, amennyi illeti. Átvándoroltak Baktériumok — mágneses térben Érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók a tengerfenék iszapjából elkülönített baktériumok vizsgálatakor. Ezek a baktériumok ugyanis gyorsan átvándoroltak a mikroszkóp tárgylemezen levő iszapcsepp egyik oldalára; útjuk irányát fénnyel nem lehetett béfólyá- solni, de egy kis mágnesességgel igen. Ez a kísérlet is bizonyíték arra, hogy bizonyos élőlények érzékelik a mágneses, teret. Mivel a föld mágneses terének függőleges komponense ná- gyobb, mint a vízszintes, félté» telezhető: e baktériumfajta így tájékozódik, hogy eljusson a tengerfenéken lerakódott iszapba, amelynek anaerob körülményei számára kedvezőek. Leskó László • • Üzemanyag-takarékosság & azután kezdődnek a hétköznapok. Magyarországon évenként átlagban százezer házasságkötést jegyeznek be az anyakönyv kezelői. Olvassunk a számokban! 1930-ban a házasuló férfiak átlagéletkora 28,1 év volt. Két évvel megfonto- laÜanabbak lennénk? 1974- ben 26,2-re csökkent a férfi házasulandók átlagéletkora. Nos, nyilvánvalóan csaknem »megfontolatlanságról« van itt szó. Egzisztenciális okról annál inkább. Hamarabb »érnek« anyagilag a fiatalok, mint 1930-ban. És a nők? Ok 1930-ban átlagban 23,9 évesek voltak, amikor »bekötötték a fejüket«. Manapság 22,9 éves korukban mondanak igent. Persze, ez is átlagszám. Mert húsz éven aluli a házasságot kötő lányok 39,3 százaléka. Húsz-huszonnégy éves a 39,7 százalékuk. Húszon öt - huszonkilenc éves korukban — lehet, hogy már másodszor — 9,2 százalékuk megy férjhez. Az arányszámok közé tartozik az is: az ötvee évnél idősebbek százaléka a házasulok között 2,5. Azt mondják ezek a számok: egyedül nehezebb. Az ember társas lény. De hallgasson most el az orgona diadalmas hangja! O Ki tehet róla, hogy az igazság mindig szentenciaszerű? Két ember akikor él egymással harmonikus családi életet, ha bizonyos mértékig hajlandó tudomást venni arról, tár, amely nem sérti a másik önérzetét. Az, amelynek tűrési határértékei között faraghatunk a másik harmóniát veszélyeztető hibáiból, rossz, a kis közösség érdekeit sértő esetleges -egoizmusából. »Parancsnoknak« lenni egy házasságban nem lehet, mert a viszony akkor az egészségtelen megalázó és megalázott viszállyá fajul előbb-utóbb. De inkább előbb. Emberségpróba minden házasság. És a kölcsönös bizalom próbája. Ügy érzem, hogy — bizonyos értelemben — egyfajta biztosíték a házasság sikeréért a család,tervezés is. Megfontoltságra utal. 1958-ban a házasulóknak még csak 63 százaléka tervezte meg a későbbi családot, a • gyerekek számát. Ma a 98 százalékuk gondolkodik gyerekben máraz esküvő előtt. Általában kettőben. O A két fél között azonban ettől függetlenül is bekövetkezhet elembertelene- dés, ami a kapcsolatukat illeti. A legváltozatosabb okok miatt. Szellemi szintkülönbség, közbejött harmadik, mindkét félnél közbejött új partner, az egyikük szüleinek egészégtelen mértékű befolyása, anyagi problémák stb. Az abortuszok száma a felére csökkent. 1960-ban száz nőre Magyarországon 6,1 művi terhességmegszakítás »jutott«. A legutolsó adat szerint mar csak 3,8. »Csak«? Még ez az 1974-es szám is magas. Vajon csökkent-e a házas■ Kísérletek a Hogyan sikerült a pingvineknek olyan pompásan .alkalmazkodniuk a zord éghajlati viszonyokhoz? Mi történik szervezetükben, amikor majdnem jéggé fagyott vízben alámerülnek (a császárpingvin például akár 18 percig is a viz alatt marad, és 100—200 méter mélyre is lemerül, percenkénti 60—120 méteres sebességgel). E kérdésekre ikerestek választ a kutatók. A szívműködést regisztráló mérőfejeikkel ellátott pingvineket aoéikamrába helyezték, s vérvevő csövekkel is fölszerelték őket. A kamrában olyan nyomást hoztak létre, amely megfelelt a meghatározott mélységre való lemerüpingvinekkel a traktornál lésnél tapasztalható nyomásnak. Minden 30 másodpercben vérmintát vettek a kísérleti állatoktól, és folyamatosan vizsgálták a vér oxigéntartalmát.-Egy másik kísérlet során az állatok testhőmérsékletet szabályozó agyközpontjába finom csövecskéket ültettek be, amelyben vizet cirkuláltattaJk. Amikor meleg víz áramlott a csőrendszerben, a pingvinek széttárták úszószámyukat, légzésük ziháló lett, és jeget Reggel hat óra. Az éjjel ismét havazott. A park fái, bokrai rezzenés nélkül viselték fehér ruhájukat. A szomszédom megelőzött, és jó kedvvel, friss lépésekkel taposva a havat már visszafelé tartott a bevásárlásból. Derült arrcal jegyezte meg: — Jó, egészséges idő van ma, doktor! Látja,, ilyet kellene többször is felírni receptre. Kitűnő gyógyszer, igazán csodálatos hatással van az ember szervezetére, idegrendszerére. Valóban, az igazi tél, a havas táj, a puha, fehér csend szinte felüdíti még a betegeskedőket is. A megváltozott környezet gyerekkorukra emlékezteti a felnőtteket, abba a világba röpíti őket, amely csupa öröm, vidámság, gondtalan nevetés volt, és a legfőbb szórakozás az önfeledt szánkózás, korcsolyázás, kemény hócsata. Minden évszaknak megvan nyaltak, mintha melegük lett volna. Amikor az agyi részt hideg víz áramoltatásával lehűtötték, az állat teste erősen remegni kezdett, még akkor is, ha közben meleg vízben állt. Deihetséges, hogy a pingvinek életének kutatása közben szerzett tapasztalatok hozzásegítik az embert, hogy megtanuljon élni és dolgozni az óceán mélyén. a sajátos arculata. A tél, a hó éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a többi hónapunk szépsége. Előkészítője az új életnek, a jövő évi jó termésnek. Kihasználjuk-e a természetnek e felüdítő, idegeket megnyugtató hatását? Bizony, sokan inkább csak a fűtött szobából gyönyörködnek a hóesésben, a gyermekek vidám ródlizásában, hógolyózásában. Pedig egy kiadós séta a város határában, ahova nem ér el a kémények, járművek füstje, gáza, többet használ az egészségnek, mint sokfajta idegnyugtató gyógyszer. Van, aki nemcsak a havas táj látványát élvezi, vagy nem csupán a téli sportokban osztozik gyermekével, hanem edzettségét bizonyítva a lehető legközvetlenebbül is igyekszik kapcsolatba kérülni az utóbbi évek ritka téli csapadékával. A minap a termálA mezőgazdaságban a korszerűsítésnek megfelelően egyre növekvő traktorpark tüzelőanyag-igényének kielégítése kívánja a legtöbb energiát. Éppen ezért nagyon lényeges minden olyan lehetőségnek a kihasználása, mely a traktorok tüzelőanyag-fogyasztásának optimális mértékét elősegítheti. Általában a nagyobb teljesítményű motorral rendelkező traktorok kedvezőbben hasznosíthatják a tüzelőanyagot, mert ezeknél nagyobb annak a lehetősége, hogy a teljesítmény és a forgatónyomaték szempontjából a legelőnyösebb fordulat- szám-tartományban dolgozzanak. Szintén kedvezőbb fo- gyasztásúak a sokfokozatú hajtóművel ellátott traktorok. Azonban mégis a traktorvezető az, akinek a munkája elsősorban eldönti a tüzelőanyagfogyasztást. Mégpedig mindenekelőtt ugyanannál a munkánál alkalmazott vezetéstechnikájával, mert az eltérő vezetéstechnikák 100 százalékos tüzelőanyag-fogyasztási különbséget is okozhatnak. Teljesítménycsökkentő lehet és ezzel rontja a tüzelőanyaghasznosítását az elszennyeződött, meghibásodott légszűrő, a hibás kipufogóberendezés, a helytelen szelephézag-beállí- tás, adagolószivattyú-működés. fürdő népes közönsége egy középkorú férfira figyelt föl, amint az erkélyre vezetőd ajtókat próbálgatta. Az egyik nyílott, pára csapódott be. A fürdőnadrágos vend,ég kilépett az érintetlen hóba, belehempergett, végigdörzsölte a testét, majd visszasietett és alámerült a medence meleg vizében. Néhány perc múlva megismételte a látványos produkciót. A fürdő kevésbé edzett közönsége összesúgott, többen a fejüket csóválták, alig hittek a Szemüknek. Istenkísértés, biztos megfázás! De a harmadszqri hófürdésnél már ketten, majd hárman dörzsölték testüket a friss hóval. Azt tartják: ritka ajándék ez az utóbbi években, és ki tudja, mikor ad hasonló lehetőséget ilyen játékra a természet? Dr. ülev Ilia Az általánosan 80—90 Celsius fok közötti üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor működése, mint más hőfokon. A fölöslegesen fennhagyott pótsúlyok, kapaszkodókerekek, nem a felületviszonyoknak megfelelő bordázású és nyomású gumiköpenyek ugyancsak értelmetlenül növelik a tüzelőanyag-fogyasztást. Ha nem dolgozik a traktor, le kell állítani a motorját, hogy ne fogyasszon fölöslegesen tüzelőanyagot. Nem szabad megfeledkezni a fékek helyes beállításáról sem. Mivel minden sebességfokozatnál van egy olyan optimális fordulatszám, amikor a teljesítményhez kepest legkedvezőbb a tüzelőanyag- felhasználás, jó lenne, ha ennek figyelembevételevel váltanának a különböző sebességfokozatokba. Az olyan gyakran ügyeimen kívül hagyott tényezők, mint a traktorhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség szerint élezett művelőszer- számú munkagépek használata, szállításnál a súlyban és elosztásban kedvező rakodás, mind, mind tüzelőanyag-takarékosságot jelenthet. Ezek a felsorolt teendők természetesen önmagukban, égyenként nem jelenthetnek nagymértékű megtaisarítást, de valamennyit ügyelembe véve és" minden üzemelő traktornál szinte kivétel nélkül betartva, már jelentős eredménnyel járhat üzemi és népgazdasági szinten. Tízmillió kötet tudás A könyvtárszakértők becslése szerint az emberiség jelenlegi természettudományos és műszaki ismereteit tízmillió kötet foglalja magába — beleértve természetesen nemcsak a nagy kézikönyveket, hanem a tudományos kutató- intézetek által kiadott monográfiákat és a tudományos folyóiratok évfolyamait is. Az emberiségnek ez a tudásanyaga szédületes méretekben npveliszik: az évi gyarapodás tíz százalékot tesz ki. Most kb. egymillió kötet új természettudományos és műszaki könyv jelenik meg a világon évente. Nyelvi szempontból ez a kiadványtömeg igen érdekesen oszlik meg. Túlnyomó része a k4t nagy tudományos világnyelv valamelyikén, angolul vagy oroszul lát napvilágot, j Fürdés a hóban Vm élet a Sió-bozótban A múlt század első felében, ha felduzzadt a Balaton vize, a Sió-csatornán át elöntötte a Sió völgyének ősi, mocsaras területeit. A tó lefolyó vizét a siófoki és a kiüti vízimalmok gátjai is felduzzasztottak., Csak a malmok lebontása után lehetett hozzákezdeni — először 1847—48-ban, majd 1361—63- ban — a Sió-csatorna kiásásához és a siófoki torkolatnál új, szabályozó zsilip felállításához. A munkálatok célja a Balaton* és a Sió mentén elterülő mocsarak kiszárítása volt. Az akkor szokatlanul nagy vízi munkálatoknál messze vidékek népe dolgozott. Ha ma a balatonszabadi művelődési ház melletti mély bevágáson át lemegyünk á Bozótnak nevezett részre, jól látszik, hogy a Sió-csatornán túl ismét magasabb lesz a , talaj, ott, ahol Siójut házai kezdődnek. A két magaslat között terül el a Sió-bozót. Közepén tekergeti a szabályozatlan folyó, és vize áradáskor teljesen kitöltötte a két dombvonulat közötti mélyedést, majdnem másfél kilométer szélességben. Ilyen volt Szabadinál és Jut alatt, ahol csak a töltéshez épített faludon lehetett átjárni. Ezen a területen sajátos életmód alakult ki évszázadokon át. A náddal, gyékénnyel, sással borított vidéken nyüzs- gött a hal, a töméntelen rák, maga- a nádas pedig a vadréce és a szárcsa kedvelt búvóhelye volt. A szabályozás változtatott ezen a helyzeten. Már úgy látszott, hogy vége á régi vízi életnek, amikor a természet még egyszer megmutatta erejét. 1870—1883 között visszaállította korábbi vizes birodalmát. Nedves, csapadékban dús esztendők következtek egymás után, csak 1870-ben 83 napig tartó esőzés és havazás vezette be a nedves időt. A siófoki zsilip tetején átfolyt a víz, a Sióvölgye újból a vízi madarak, halak paradicsomává változott. A .juti és a szabadi lakosok pedig újból hódolhattak a halászat, á vadászat, a rákászás örömeinek. .Majdnem minden családnak volt egy csónakja, mely a Sió dűlőre nyíló kertek végében volt kikötve, mert odáig terjedt a víz. Estefelé a halászok csónakba szálltak. Magukkal vitték a nádból font halfogó rekeszeket és a varsákat. A nádas kiöntéseiben húzóhálóval nem lehetett halászni. A rekeszeket lerakták a kiöntésekbe, csak akkora helyet hagyva szabadon, hogy a hal a rekeszek között el tudjon járni. Ide viszont a varsát tették. Így a hal nem kerülhette el a varsát, amelyből már nem tudott kijönni. Éjszaka és reggel többször kiszedték a halakat és visszatérték újabb fogásra. A Sió-híd melletti nyílt víz alkalmas volt a húzóhálóval való halászatra is. Itt a vízbe gázolva — ahol mélyebb volt, még úszva is — húzták a hálót. De használtak horgot és a kovács által készített ötágú szigonyt, különösen ívás idején. A nagy halbőségben az ívás bolygatása nem számított. Teltek a csónakok nagy pontyokkal, csukákkal. Zákonyi Ferenc (Folytatjuk.) A jégmezők kincse A múlt század vége felé a Yukon folyamvidékén és Alaszkában lejátszódott híres »aranyláz« ma már eltörpül az Északi-sarkkörön túli területeket hatalmába ejtő »olajláz« mellett. Manapság az arany helyett a nyersolaj csábítja a kincsre éhes embereket Alaszkába és Kanada kietlen, hóbo- rítolt% északi vidékeire. A geológusok már régóta rebesgették, hogy a sarkvidék a folyékony és szilárd halmazállapotú természeti kincsek kimeríthetetlen tárháza. A vállalkozók azonban némi kétkedéssel fogadták a tudósok lelkendező jelentéseit. Egészen 1968-ig, amikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az Alaszkában fekvő Prudhoe-öbölben, mintegy 240 kilométernyire a Barrow-íok- tól a világ egyik leggazdagabb nyersolajlelőhelye található. Amint ez lenni szokott, a nyersolaj mellett rövidesen a földgázkincsnek is nyomára bukkantak. * Az egykori aranyásóknak sokszor csupán egyetlen csákányból állott egész felszerelésük. A nyersolajtársaságok hasonlíthatatlanul jobban fölszerelték alkalmazottaikat a sarkkörön túli tartózkodásra, de ezeknek is éppoly kemény és szívós embereknek kell lenniük, mint elődeiknek. Olyan vidéken élni és dolgozni, ahol több száz kilométeres körzetben egyetlen élőlény sincs, ahol nem létezik vasút vagy kiépitétt út, nem gyerekjáték. Az állandó mínusz 30—40 C fokos hideg még további megpróbáltatásokat jelent. A képen látható tábort az észak-alaszkai Brooks-hegylánc lábánál az olajtávvezeték építői számára hozták létre. A fagymentes ' csendes-óceáni Valdez kikötőig kell lefektetniük az Egyesült Államok nyersolajszükségletének mintegy 10 százalékát szállító csővezetéket. Somogyi Néplap
