Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több, mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épül. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelőén mintegy 37 ezer lakás készült' el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység 6 —7 százalékos emelkedéséből származott. Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre állő építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munica- erőíhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott' 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcstermelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb, volt, a zöldiségtermés nem változott. — A kukorica termésmennyi - séige és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termés- mennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több, mint 1974-ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974- ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előírási üsző- állbmány 798 000 darabot tett ki, 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A sertés és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat és a tojás termelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. / A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A tráktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplő gépet, 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert, 747 cukorrépa- betakarító-gépet, 148 burgonyabetakarító gépet vásároltak. A műtrágya felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő- gyümölcsös területre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700’ millió köhméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974-ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murakeresztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metro-motorkocsit több új csuklós villamost és HÉ V-szerel vényt állítottak forgalomba. Üjabb településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni/ A személygépkocsik száma csaknem 90 000- rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000-et. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 000 darab új tehergépkocsit helyezték üzembe. Átadták a forgalomnak az M 7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lápót telefon- központ. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó deviza- árakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek-megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. Összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubelelszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt a 1974. évivel a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár-elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta. A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több mint a múlt évben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mező? gazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mint egyharmadát az építési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív 1 keresőik száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mezőigazdaság, erdőgazdálkodás, víz- gazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975 végég a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint' 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1802 000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvél korábban. 1975. július 1-tő) 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyug- díjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy lőre jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a tervben előirányzott 4,8 százalékos növekedést meghaladta, összehasonlító árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az ,általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évtinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági felvásárlási árak lényegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzemanyagáremelkedések következtében 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi ár- intézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2—2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7 900-zal több. — Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1974. évi 17,8-róL 18,4-re emelkedett. — Főleg a második szülöttek száma nőtt.' Az év folyamán 131 000-en. haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alul. A természetes szaporodás — az élveszületé- 6ek és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-ra nőtt. Egészségügyi ellátásra -az állami költségvetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6. milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 000-ről 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A táppénzen lévők aránya az előző évi 5.8-ról 1975-ben 6,1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több, mint háromnegyede, 265 000 nő volt gyermek- gondozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A bölcsődei férőhelyek száma körülbelül 2900 férőhellyel bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 000-et. Az óvodai férőhelyek száma az 1974. év végi- 276 000-ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1.8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő,. 3,3 százalékkal több, mint az előző tanévben. Száz általános iskolás tanuló közül napköziotthonba jár 31. Diákotthonban lakik a közép- iskolások 21 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 46 százaléka. Ösztöndíjas a középiskolai tanulók 7,3 százaléka, az állami támogatás valamilyen formájában részesül a felsőfokú oktatásban résztvevők 81 százaléka. A közművelődési intézmények működésére a költség- vetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió volt. a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. Idegenforgalom 1975-ben 9.4 millió külföldi érkezett hazánkba. 13.4 százalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Budapest, 1976. február 6. (MTI) Folytatta tanácskozását az FKP kongresszusa Pénteken délelőtt folytatta' tanácskozásait a Francia KP XXII. kongresszusa. További felszólalók fejtették ki véleményüket a központi beszámolóban foglalt kérdésekről. A csütörtök esti ülésen André Vieuguet, a politikai bizottság tagja, adatokat közölt a párt fejlődéséről. A párt taglétszáma három év alatt 100 000-rel gyarapodott, s ma már eléri a félmilliót. Az új cél most az, hogy a párt tagjainak számát 600 000-re. az üzemi alapszervezetek számát pedig a jelenlegi 8000-ről 10 ezerre emeljék. • Vieuguet hangsúlyozta, hogy az FKP stratégiája azon alapul, hogy az ország életében egyre fontosabb szerepet játszik a munkásosztály, s annak forradalmi, demokratikus pártja, a Francia Kommunista Párt. Francois Billoux, az FKP politikai bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy az a stratégia, amelyet a kongresszusi okmánytervezet fejt ki, megfelel a Franciaországban kialakult új helyzetnek, s a harc új eszközeit nyújtja a francia nép számára. Billoux arra is rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet kedvező alakulása is a szocialista országok sikere, rendkívül fontos támogatást jelentenek a francia kommünikék küzdelméhez, s ezek a sikerek is hozzájárulnak ahhoz, hogy kidolgozhatták a szocializmushoz vezető demokratikus út stratégiáját. Annak a harcnak, amelyet ezen az úton folytatnak, három fő tényezője van: a munkásosztály, a munkásosztály körül tömörülő széles népi mozgalom — a francia nép uniója — és OK élcsapat szerepét betöltő kommunista párt. Ennek a három tényezőnek együtt kell hatnia és ezek elválaszthatatlanok egymástól. Marie-Claude VaillantCouturier, a központi bizottság tagja felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy Giscard d’Estaing kormányzása alatt minden területen rendkívül szoros együttműködés alakult ki a párizsi és a bonni kormány között és az NSZK úgyszólván »kiváltságos partnerévé« vált a francia kormánynak. Vaillant-Coutu- rier asszony ezzel kapcsolatban rámutatott: ma ismét kezdik emlegetni az »európai védelem« jelszavát, vagyis a közös-piaci integrációnak katonai területre való kiterjesztését. A kommunisták a . leghatározottabban szembe szállnak ezekkel a törekvésekkel. A nemzeti függetlenséget - fenyegető veszély elleni küzdelemben széles körű egységfrontot kell kialakítani — hangsúlyozta — akárcsak az ellenállás idején. Pénteken délben a párt veteránjainak küldöttsége üdvözölte a kongresszust Virgilé Barelnek, a nemzetgyűlés kommunista korelnökének vezetésével. A küldöttség tagjai körött volt a párt néhány alapító tagja és az ellenállási mozgalom több hőse. A kongresszusi delegátusok viharos tapssal köszöntötték és meghatva ünnepelték az évtizedes harcokban megtépett, régi vörös lobogók alatt bevonuló veteránokat, s velük együtt énekelték az Internacionálét. (MTI) Magyar-zöld-foki zárótárgyalás Tegnap az Országházban ismét találkozott a Lázár J György miniszterelnök vezette j j magyar és a Zöld-foki Köztár- j saság miniszterelnöke, Pedro j I Pires által vezetett küldöttség. | A barátság és a kölcsönös j megértés szellemében folyta- i tott megbeszélésen kibontako- | zott eszmecsere során azonos | álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. I Mindkét fél örömmel juttatta kifejezésre, hogy hasznos és gyümölcsöző a delegációk találkozása, amelyet a két távoli ország 'kölcsönös megismerésének kiindulópontjaként méltattak. Pedro Pires ismertette azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a félezer éves gyarmati uralom alól felszabadult országot sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos időjárás még súlyosbít. Vendégeink élénk érdeklődést tanúsítottak a magyar ipar és j mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszaki- technikai együttműködés és a kulturális csere kérdéseinek, s j hangsúlyozták a kétoldalú | kapcsolatok fejlesztésének fon- [ tosságát egyéb területeken is. { A magyar—röld-foki tárgyalá- I sok ezzel befejeződtek. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökségének vezetésével tegnap a Parlamentben. értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei, A napirendnek megfelelően beszámoló hangzott el a negyedik ötéves terv végrehajtásának értékelése kapcsán a munkaerő-helyzet alakulásáról, a szakmunkásképzés és továbbképzés helyzetéről, majd áttekintették az ötödik ötéves tervidőszak munkaügyi feladatait. Ezt követően dr. Papp Lajos államtitkár ismertette a párt XI. pártkongresszusának határozataiból adódó tanácsi feladatokat, különös tekintettel az ötödik ötéves terv előkészítésére, és | végrehajtásának megszervezésére. Hangsúlyozta a tanácsok tevékenységének fejlesztését, valamint azt, hogy a tanácsok az eddiginél hatékonyabban vegyenek részt a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. érvényesítsék és a tanácstörvény alapján folyamatosan fejlesszék nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási tevékenységüket. Elmondta továbbá, hogy a tanácsok az ötödik ötéves terv időszakában csaknem 400 milliárd forinttal gazdálkodnak.. „Szemérmes” zsoldosok Százötven angol zsoldos macska-egér harcot folytat a sajtóval, fotó- és ív-riporterekkel, hogy kilétére ne derüljön fény; újságokból hajtogatott csákókkal fedik el arcukat az angolai »kalandra« toborzottak. Az angolai szakadárokat támogatni hivatott angol zsoldosok Brüsszelen át repülnek Afrikába.
