Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

A károsult: a társadalmi tulajdon Lépésváltás előtt E zen a táblázaton az el­ső helyet »-bérelni« nem dicsőség: ha azt vizsgáljuk, öt év átlagában tiz- ezier lakosra hol jut a legtöbb társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény, Somogyé az elsőség. (Bz elhangzott rir. Szíjártó Károly legfőbb ügyész legutóbbi sajtótájékoztatóján is.) A megyében hozzávetőleg minden negyedik bűnügy tet­tesei megkárosítják a társa­dalmi tulajdont - - tavaly 49C2 volt az iíinerttr vált bűncse- leknier.véU szarna, közülük 1116 a társadalmi tuljadoin el­len irányult. Az arányok nagyjából évek óta változatla­nok, bar javult a helyzet 3 legutóbbi megyei pártérteke:-.- | létén elhangzott vagyonvéd"- lemmel kapcsolatos észrevé­telek után. Az 1146 bűntett és vétség közül a legtöbbet, 543-at a lopás teszi ki. Ezekre, sajnos, igen sokszor nyílik alkalom a hollókban, t. termelőszövetke­zetekben. az erdészetekben és az építőiparban. Helyenként a szobád i; if-.iának hagyott gön­gyöleg. a nyitott asztalfiókoan felejtett pénz, a behordásra váró 1f»Jilf-ny, a senki álta, nem óvett építőanyag néha azokat Is lopásra csábítja, akiknek ez korábban nem állt szándékukban. Az év végi lel­tározások .dején megszaporod­nak a följelentések, néhány gazdálkodó egységnél csak ilyenkor veszik észre, mekko­ra kart okozott a gondatlan­ság, a bizonylati fegyelem so­rozatos fölrúgása. A legtöbb lopást Siófokon és a járásban követték et, a Balatöri-parti város és a hozzá tartozó járás vezet a betöré­ses lopásokban is. Ezek a bűncselekmény ek 1975-ben megdöbbentő gyorsasággal sokasodtak, a korábbi évek­hez viszonyúvá az emelkedes elérte az 54 százalékot! A Ba­laton parte,n főleg az ' idény- boltok. másleié pedig a taka­rékszövetkezetek. a tsz-irodák, a poMni;.vatalok látták kárát a toLvajck »érdeklődésének ■. (A szemé yek javai elleni bűn­tettekről és vétségekről más alkalommal szólunk.) A betöréses lopásokat egy- r" inkább csoportosan köve­tik el. A bűnözőik általában fiatal fiúba’- vagy tizennyolc éven aluliak, akik igen gyakran más megyéből utaz­] nak ide. A tolvajok tóobeé I gével korábban már baja tá­madt a hatóságoknak. Dr. Gál János aiezrtdes. a Somogy megyei Kerdőr-főkapitánvsag iársadaUm tulajdon-védelmi osztályának vezetője szerint a bűnözök inkább készpénzt igyekeznek szerezni — így ki­kerül hetik a lopott holmi ér­tékesítésekor jelentkező lebu­kási veszélyt. Hiába született miniszteri rendelet a pénz­kezelésről, sok helyen semmi- le veszik az előírásokat. A megc-n.'tiöoünél több pénzt tartanak a »házi bankban«, bérfizetés előtt nem gondo­kodnak a kassza őrzése, öl vagy néni megfelelő helyen tartják a bankókat. Tavaly a siófoki \ .uútállomáson az íJtase'lál'i páncélszekrényével nem sok gondja volt a tolvaj­mik megtalálta a kulcsát egy szekrényben és simán kinyi­totta a zárat Egy perc alatt 130 ezer forintot zsákmányolt.. Amikor a nyomozók másnap megnézték a helyszínt, az egyik tárva-nyitott hagyott szobában egy halom pénzt lát­tak gazdá c'rnul az asztalon... a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények­ből Somogybán 143 a sikkasztás; ez a szám 32 százalékkal nagyobb az 1974- esnél. Egyre több az ötven- százezer forint körüli sikkasz­tás, amelyet általában a pénz kezei erével megbízott alkal­mazó t vagy vezető követ el. Dr. Gál János alezredes sze­rint javult a belső ellenőrzés de még mindig rendkívül sok a látszatvizsgálat. Az ellenőrök egy része nem ért eléggé a szakmájához és nem látja át­fogóan munkahelyének életét, így a visszaéléseket sem veszi észre. A belső ellenőrök a munkahelyi vezetők aláren­deltjei, s ez néha korlátozza a lehetőségieket. A sikkasztok a bűncselek­mény előtt hosszan tanulmá­nyozzák az ügyviteli, a szám­viteli és a pénzügyi fegyelem lazaságait, s néhány vezető szakmai föifcészületlenségét ki­használva fondorlatos vissza­éléseket kezdenek. Igaz, erre nincs mindig szükségük, hi­szen hamis bizonylatokat ál­líthatnak ki és szabadon hoz­zájuthatnak különféle nyom­tatványokhoz, amelyek később Húszéves a Belkereskedelmi Kölcsönző % hónapban öt-hafszázan Szörényi és Zalatnay nagy­lemeze, meg olajkályha, ba­bakocsi. hajszárító, utazótáska van a boltban, A dohányzó- asztalon hatalmas mappa, ben­ne hergerminták. — Márciusban lesz húszéves a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat. A megyeszékhelyen két évvel fiatalabb a kölcsön­zés, mint maga a vállalat — mondta Kovács Jenőné üzlet­vezető. — Kezdetben csakis háztartási gépeket tartottunk, s a lakosság is idegenkedett tő­lünk. Akkoriban alig volt 27 ezer forintos a havi forgal­munk. és mostanában pedig 190 ezer körül tartunk. Hár­man’dolgozunk itt: az elektro­mos gépek karbantartását egy másodállásos műszerész látja el. Egy hónapban 500—600-an fordulnak meg nálunk. — A múlt évben a televízió, a hűtőszekrény és a parkettcsi­szoló volt a legnépszerűbb. Most, hogy beköszöntött a jó idő, már viszik a lakásfestés­hez a korongecsetet meg a fes­tőhengereket a hozzá való adagolókkal. A nagytakarítás­hoz többen keresik az univer­zális padlóápolót, amely maga súrol, beereszt és szőnyeget tisztít. Aztán a lakodalmaknál nagy keletje van az étkészle­teknek, a hatszemélyes kávé­főzőknek. — Húsz Ózon légtisztítót kap­tunk; ez különösen a kislaká­sokban hasznos. Megérezzük a »Csináld magad« mozgalom föllendülését is, mert naponta benyitnak hozzánk ’barkács- fölszerelésért. A központ már­cius végére Ígéri. Lesz a fel­szerelésben a fúrótól kezdve a belövőpisztolyig minden. A kerti kisgépek ideje is elérke­zett ... Beszélgetés közben fiatal nő lép az üzletbe. — Már akkora a lányom, hogy írógépen gyakorol. Ma járt le a kölcsönzés határide­je. visszahoztam. Mindig innen viszünk. Csak egy kicsit drá­ga: hetente ötven forint. Két apuka jön. Egyikük kisfia már kinőtte a babako­csit. — Olyan szép, hogy szinte sajnálunk megválni tőle. Jó szolgálatot tesz majd a bará­tom családjában is, hiszen olyan olcsó ... — Milyenek az ügyfelek? —i érdeklődöm tovább a boltveze­tőtől. Többnyire pontosan betart­ják a kölcsönzési határidőt, de j olyan is volt, aki késve hozta | a hergeretetőt. Húsz fo­rintnyi hátraléka vdlt, s akar­ta kifizetni. Végül ránk vágta az ajtót... Aztán /előfordult, hogy a centrifugát zoknival együtt hozták vissza. A »Csini« masszírozó prospektusán csi­nos hölgy fényképe látható. Férfi üzletfeleink soha nem ’’elejtik el megkérdezni: a höl­gyet is kölcsönözzük-e a gép j mellé. G. J. | | jó szolgálatot tesznek a bün- ! cselekmény elkövetéséhez. Sole kárt okoz a sikkasztás \ »édestestvére«, a csalás is: So­mogybán tavaly 45 volt belő­le. A mérleghamisítások kü­lönösen veszélyesek, hiszen ezekkel a valósnál ke^vezőob képet akarnak adni egy-egy gazdálkodó egység helyzetéről. Elsősorban a termelőszövetke­zetekben fordul elő a készie- j -.ek hamis fölértékelése, a | veszteség eltüntetése, illetve í leplezése. Adócsalások is adód­nak — nemcsak a kisipan- I sóiknál, hanem néhány tsz-nél és vállalatnál is. Egyesek még mindig bocsá- J natos bűnnek tartják a ha- j nyag és hűtlen kezelést, j mondván: az illető ezekke nem tesz szert haszonra. Hcry mekkora 'kárt okoz a népgaz­daságnak, az mér nem érdek­li a felelőtlenek prókátorait! Tönkre megy az áru. a helyte­len tárolás miatt kárba é'ész a mezőgazdasági termény, zöld utat kapnak a fekete fuvarok — nven esetekben sem szabad megelégedni a kártérítésre kö­telezéssel. Tavaly Somogy oan a hanyag kezelésnek több mint négy millió forintom kár lett a W vetke'-.ménye. A he'yzeten javítana, ha a dolgozók nem tűrnek az ej tóba károkozást és felelőtlen munkatársaikat már á kezdet kezdetén .figyel­meztetnék a mulasztásokra. Nem reménytelen ezt kérni »úgy általában«, hiszen a me­gyében egyre többen szólnak a rendőrségnek, ha veszélyben látják a társadalmi tulajdont; a közős vagyont személyes boldogulásuk biztosításának tartják. Az éberségré igen nagy a szükség, hiszen a múlt évben megduplázódott, s így 13 és fel millió forintra ug­rott a társadalmi tulajdon el­lem hűn cselekményekkel oko­zott kár. (Ebből 2 millió 608 ezer forint térült meg . ..) Ti­zenkilenc ügyben százezer fo­rintnál. négy ügyben pedig 500 ezer forintnál is több volt a kár. A z utóbbi években az ipari üzemekben — a sokat bírált VB KM Ka­posvári Villamossági Gyárában is — javult a vagyonvédelem, a termelőszövetkezetek, az áfész-ek, a kereskedelmi és a vendéglátó egységek egy ré­szében azonban változatlanul aggasztó a rendetlenség. A Somogy megyei Rendőr-főka­pitányság társadalmitulajdon- védelmi osztálya a nagyobb üzemeknek figyelmeztető jelzé­seivel segít megelőzni a bűn- cselekményeket. Dr. Gál János alezredes szavaival: addig nem számíthatunk előrelépés­re, amíg mindenütt nem telje­síti kötelességét a belső ellen­őrzés és nem teremtenek szi­lárd ügyviteli, pénzügyi fe­gyelmet. I Pintér Dezső í Az egyszerű* munkától fo­kozatosan haladt a bonyolult felé a Mezőgép Vállalat len­gyeltóti gyáregysége. Most megint lépésváltás előtt áll a község legjobban szervezett üzeme: az eddig Szombathe­lyen készített magasraktára­kat — az elképzelések szerint — ők gyártják. fecske József párttitkáival arról beszélgettünk, hogy a harminctagú pártszervezet mi­lyen szerepet játszik a mos­tani átállás időszakában. — A tagok többsége fizikai dolgozó, lakatos, esztergá­lyos. tmk-s, gépen dolgozó, gépkócsivezető, rakodó. A többiek pedig elsősorban mű­szakiak; van közöttük tech­nológus, lakatos. Ez azt je­lenti — noha az egész létszá­mot tekintve kevesen va­gyunk —, hogy a műhelyek­ben, az irodákban mindenhol képviseli valaki a pártszerve­zet véleményét, állásfoglalá­sát. — Ismerik a kommunisták a gyáregység előtt álló , ter­veket? — Természetesen, ök az el­sők, akik tájékozódnak az el­képzelésekről, a tervekről. Az 1976. évi feladatokról példá­ul a januári beszámoló tag­gyűlésen volt szó. A pártta­gok szerint minden alapunk megvan, hogy elérjük az 54 millió forintos ipari tevékeny­séget. Állandóan kapjuk a megrendeléseket, most inkább az a gond, hogy jól állapít­suk meg teljesítésük sorrend­jét. — Milyen javaslatok hang­zottak el a termeléssel kap­csolatban? — Arra hívták fel a figyel­I met, hogy a régi és az új termékek gyairlasa között le­gyen meg a folyamatosság. Mindnyájan tudjuk, hogy nem | nő a létszám, s ezt is figye­lembe véve a szocialista bri- ’ gádmozgalom erejére alapo­zunk. Nem egy párttag azt kérdezte, hogyan fejlesszük tovább a mozgalmat. Elmon- j danám a Latinca Sándor bri- : gád példáját. Ebben most ; már négy párttagunk dolgo- I zik. Darusszerkezetek részeit gyártjuk kooperációban az NDK-ban. s tavaly gondot okozott az e tevékenységgel megbízott brigád munkája. Sem a mennyiség, sem a mi­nőség nem volt megfelelő. A gazdasági vezetőkkel so­káig törtük a fejünket a meg­oldáson, s végül a Latinca brigádot kértük meg. hogy segítsen. A tapasztalt közös­ség. amelyben minősített he­gesztők dolgoznak, szocialista szerződést kötött, s a munká­ja mellett felhozta a másik brigádot is arra a szintre, amelyet elvárták tőlünk. — A kommunisták munkájá­nak szép példája ez. — El is mondtuk minden fórumon. A Latinca brigád megérdemelten a vállalat há­romszoros kiváló brigádja. S hogy a megrendelés oldalá­ról is bizonyítsam szakmai és politikai segítségünk hasznát: az idén már kétszer annyi megrendelést kantunk erre a.z NDK-beli munkára. A tag­gyűlésen őszintén beszéltünk arról, milyen nehézségek vár­hatók az idén. A tagok véle­ménye az volt,' hogy most is I a kommunisták példamutatá- ] sára alapozzunk, ez nagyon Sugárvédelmi kutatások A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában különféle be­tonfajták sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik; itt választjákj ki a paksi atomerőmű reaktortömbjének építésére alkalmas, típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján adnak szakvéleményt az atomerőmű tervezőinek. 1 I fontos lesz e nehéz időszaki- j ban. A februári termelési ta- i nácskozáson felszólaló pártta­gok — épp a taggyűlésen el- i hangzottak szellemében — azt tették szóvá, hogy csökkenjen | az anyaghiány, néhány be­rendezést az eddiginél job- í ban használjunk ki, a gya’k- , ran rosszakat pedig megfele- I lően javítsuk meg. Ez a ter- j melés érdekét szolgálja. S ar. is, hogy a dolgozók az átállá- I sig is kapjanak munkát. Ez elképzelhetetlen a szervezés í színvonalának emelése nélkül. — Mi kell az új gyárt" i mány átvételéhez? J — Sok minden. A mostani j egyedi gyártásokhoz képest ez már* igazi gépgyártásnak szá- | mit, s erre nagyon fel kell készülnünk. Az V. ötéves terv I irányelvéi szerint a műszaki-— I technikai színvonal emelését j kell szem előtt tartani, s ez | jellemzi majd a gyáregységei is. Ehhez azonban nemcsak gépek kellenek, . hanem olyaa munkások is, akik többet tudnak. A pártszervezet min­dig szorgalmazta, hogy min­dent tegyünk meg a nagyobb szakmai műveltség megszer­zése érdekében. Ennek kö­szönhető, hogy többen végez­tek tanfolyamokat Volt már a hegesztőknek, most pedig ji lakatosiparin tanulnak többen, közöttük négy párttag talál­ható. Nagyon örülünk annak, hogy több dolgozó célul tűz­te ki a két szakma megszer­zését. Tizenketten járnak tő­lünk a gépipari technikumba Székesfehérvárra, és rendsze­res továbbképzéseket Is tar­tunk. Ez jó alapot ad az előt­tünk álló feladatok megoldá­sához. Az a tervünk, hogy a gyártás /chnológia átszervezé­se előtt pártcsoportonkiwt megbeszélünk mindent. At egyikben technológusok, mű­szakiak vannak, a másikban munkások, így minden prob­lémát megismerhetünk. Takács József, a községi pártbizottság titkára az üzem, a pártszervezet szerepét na­gyon kiemelkedőnek tartja Lengyeltótiban. A község munkássága eddig is példát mutatott a termelésben és a községfejlesztésben.' A párt­bizottság most különösen fon­tosnak tartja, hogy minden információt gyorsan megkap­jon az alapszervezet. Egyetért azzal az észrevételükkel, hogy a Mezőgép Vállalat pártszer­vezete több tájékoztatást ad­hatna a lengyeltóti kommu­nistáknak. — Véleményünk szerint most különösen fontos az üzem- és a munkaszervezés. Az átszervezés, az új gyárt­mány megköveteli ezt. A pártbizottság az anyaghiány megelőzésére külön felhívta a pártszervezet figyelmét. A lépésváltás előtt egyre erősebb a kommunisták felvi­lágosító, magyarázó szava. A községi pártbizottság vélemé­nye: ez most nagyon fontos a gyáregység ötéves terve szem­pontjából is. Lajos Géza fl közö? gazdaságok állattenyésztői okulhattak legtöbbet Továbbképzés Keszthelyen A somogyi mezőgazdasági szakemberek ezen a héten Keszthelyen, a Helikon-szá’- lóban továbbképzésen vettek részt. Ott rendezte meg a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a megyei tsz- szövetséggel közösen előbb a gazdaságok termelésirányítói­nak — a tsz-ek termelési el­nökhelyetteseinek. illetve az állami gazdaságok termelési igazgatóhelyetteseinek és a főagronómusoknak —, majd csütörtökön és pénteken a mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztési ágazatvezetöi- nek — főállattenyésztőinek — a munkához szükséges okta­tást. Az országos és megyei szervek munkatársai, az egyes szakterületek vezetői tartot­tak előadásokat a mintegy félszáz hallgatónak olyan kér­désekről, amelyek ezekben a napokban és a következő időszakban különösen gyak- i ran szerepelnek napirenden. Pénteken például Szántó László, az Oiszágos Állatte­nyésztési Felügyelőség főelő­adója a sertéstenyésztés idő­szerű tennivalóiról és az ága- ; zat V. ötéves tervi feladatai- ! ról beszélt. Áttekintést .adott 1967-től, az országos sertés­program meghirdetésétől a mai napig elért eredmények­ről, a jó és a rossz tapaszta­latokról. A kiindulópont , a sertéshús iránti fogyasztói ! igény volt. s a későbbiekben j azt taglalta az előadó, mi- j képpen sikerült ezt kielégí­teni, vagyis hogyan alakult az állomány. Mert hogy megfe­lelő-e a termelés, azt az ál­lomány határozza meg — mennyiség és minőség tekin­tetében egyaránt. Somogybán s elsősorban a termelőszö­vetkezeti közös sertéstenyész- í lésnél és hizlalásnál iele-t.ke- zik sürgetően az. előrelépés I igénye. A IV. ötéves tervidő­szakban — országosan — a hízósertés-term éles előirány­zatai 128 százalékra teljesítet ték; ebből az állami gazda­ságok 105 százalékot, a ter­melőszövetkezeti közös gazda­ságok. viszont csak 73 száza­lékot értek el. A vágóserté­sek értékesítésében a legin­kább számottevő túlteljesítést a kistermelőknél tapasztalhat­tunk. Pfeiffer Elemér, a megyei tsz-szövetség titkárhelyettesé elmondta, hogy az állatte- ».vesztési szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, ■ s amikor szót kértek, önkritikusan elmond­ták véleményüket. Például szóltak a tejtermelés vissza­eséséről, ugyanakkor azonban olyan gondokat is szóvá tet­tek. amelyek — az? üzem ió szándékától, erőfeszítéseitől függetlenül — hátráltatják az előbbrejutást ezen a területen. Megkérdeztük néhány rész­vevőtől, mi a véleménye a továbbképzésen hallottakról. Pallér Endre, az egyesült bácsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet főállattenyész­tője i elmondta: itt ka­i pot.t először igazán átfogó ké­pet — méghozzá minden ed- di ’inél érzel le’ esebben — az állattenyésztés lemaradásáról; a feladatokról — o«s»ágos és megyei vonatkozásban. Ami kül’V'ösnn megragadta a fi­gyelmét. az a takarmányter- messtés javítására . szóló fi­gyelmeztetés volt. Mert nyil­vánvalóvá kell válnia min­denütt, hogy nem elég az ipars?°rű rendszerekben csu­pán jól termelni, meg kell valósítani ezt a takarmányter­mesztésben is. Zsiga Lajos göllei főállatte­nyésztő az előadásokat hasz­nosaknak tartotta. Minden eazdaság szakembere okulhat, belőlük és átgondolhatja ten­nivalóit. S még egy előnyét említette a rendezvénynek: jó alkalom a tapasztalatok, a munkamódszerek kicserélésé­re. Ezeket és a továbbképzé­sen hallottakat valamennyi üzemben érdemes — inkább már holnap, mintsem holnap után — »aprópénzre« váltani. H. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom