Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

I Belvárosi igények Újjáválasztották a körzeti népfrontbizottságot Panaszkodnak ^ a megye legnagyobb kereske- | mérés korlátozása ide terelte a belvá­rosban: a többi körzetben lakók, és az ott dolgozó nép­front-tisztviselők, aktívák véleménye szerint itt könnyű mozgalmi munkát végezni. Mindenütt van járda, jó a közvilágítás, megfelelő a ke­reskedelmi ellátás, és a köz­területeket is tisztán tartják. A népfront itt működő kör­zeti bizottsága ezért nyugod­tan állhat a lakók elé egy- egy gyűlésein, nem kell attól tartama, hogy túl szenvedé­lyesek lesznek a hozzászólá­sok. A napokban tartott válasz­tási gyűlésen ellenkező ta­pasztalatokat szerezhettünk. Sokan voltak kíváncsiak a négy év munkájáról szóló be­számolóra, a tervekre, a fel­adatokra, melyek a következő időszakban tevékenykedő bi­zottság előtt állnak. A Belváros—I. az egyik legnépesebb körzet. A Május | 1. utcától az állomásig, onnan a cseri sorompóig terjed. Van-e ezen a területen gond? Olyan, amelynek megoldásá­ban a népfront a maga sajá­tos eszközeivel sokat tud se­gíteni? Valóban, olyan köny- nyű-e itt a mozgalmi munka? Ragadjunk ki egy példát az egyik hozzászólásból: az úgy­A szervezők átforgatták a gépeket- —. rengeteg a szemét a környé­ken. A takarítás viszont nem a legjobb ... Egy másik példa: a Tóth Lajos Általános Iskola. A vá­lasztási gyűlésen részt vevők jó része itt tanult kisgyerek korában. Az akkori gondok közül több még most is fenn­áll. Nincs például tornaterem, nem megoldott a fűtés. (Az iskola egyik termében volt választási gyűlés is. Csak a vita alatt melegedték föl az emberek...) Csaknem ezer kisdiák jár ide, s mindany- nyiuk szülőjének gondja az iskpia hiányos fölszereltsége. A körzeti népfrantbizottság eddig végzett munkájáról Kosztolánczi János elnök tá­jékoztatott, s szólt a felada­tokról is. Ennek kapcsán sze­retnénk megjegyezni, hogy nem elég a város V. ötéves tervét ismertetni. Ezt ugyanis minden kaposvári figyelem­mel kíséri — mert közvetle­nül érinti. A Belváros—I. körzet lakóit emellett inkább szűkebb otthonuk, a belváros jövője izgatja. Milyen válto- . zások lesznek a következő nevezett Anker-ház, Május 1.1 négy évben; épülnek-e új lé­delmi centruma hatással van I az alkoholra vágyókat. A jö- a környékre. A lakók sze- | vőben ebből esetleg több mében kellemetlen hatással: j probléma származik majd, s utca 12. Már lapunkban is többször szóltunk erről a ha­talmas lakóházról, elsősorban a Somogy Áruház építése kap­csán. Marad, vagy lebont­ják? Nem tudják a lakók sem. Azt azonban igen, hogy az elmúlt évtizedekben a szomszédos házakat többször tesítmények; zsúfoltság a ben; tisztább lesz-e a varos? Sok ilyen kérdés hangzott el a felszólalók részéről, s mind­ezekre választ vártak. A kis­gyermekes szülök tudják, hogy nem megfelelő az óvo­dák területi elosztása. A bel­11 a népfrontnak megvan a le­hetősége ezt előre kizárni, illetve jelezni és a megoldás­ra javaslatot tenni. Ez a választási gyűlés arról győzött meg bennünket, hogy a kaposváriak szívesen ajánl­ják föl önkéntes társadalmi munkájukat a város szépíté­sére, a közellátás javítása ér­dekében. A Tóth Lajos iskolá- a | ban is többen szóltak arról, ' hogy »beszállnak« a tornate­rem építésébe, s a »10 órát Kaposvárért« mozgalomban mindenki szívesen vesz részt. Volt hát mit a tarsolyba gyűjtenie indulásként az újonnan megválasztott, 23 ta­gú bizottságnak. A jövőben a népfrontbizottságok szorosab­ban együttműködnek a kör­zeti pártszervezetekkel. Ez minden bizonnyal hatéko­nyabbá, hasznosabbá teszi munkájukat. A kapcsolat másik, leg­alább ilyen fontos »iránya« a Belváros—I. körzet lakos­sága. Várják és igénylik a gyakori találkozást, nemcsak azért, mert a választási gyű­lésen föltett kérdéseikre mi­nél előbb választ szeretnének megszűnik-e a _ _____ ___________ r endelőintézet- kapni, hanem azért is, mert a társadalmi munka szervezé­sében a népfrontbizottságokra nagy feladat hárul — az itt lakók pedig tenni, dolgozni akarnak szűkebb környezetü­kért is. M. A. Tudatos, tervszerű takarékosság ISem kampány, hanem előkészített folyamat Ä mült év második felében jártam a Kutasi Állami Ga‘zÍJ daságban és Horváth István termelési igazgatóhelyettes­sel, Kovács Dezső pártvezető­ségi titkárral meg Bók László főkönyvelővel az üzem taka­rékossági tervéről, a megva­lósítás tapasztalatairól beszél­gettünk. Elmondták, hogy a gazdaságban a takarékosságot nem kapmányfeladatnak te­kintik, hanem tudatos, terv­szerű — s mint a későbbiek­ben kitűnt: nagyon alaposan előkészített — folyamatnak, mely a termelési érték növe­kedésében, de még inkább a gazdálkodási eredmény emel­kedésében ölt formát. Állítá­suk alátámasztására 1974-ből hoztak példát, ugyanis már akkor az előző évi 98,1 száza­lékról 93 százalékra csökkent a termelési érték arányos összes költsége (a traktorok például az érvényben levő normánál 2,6 kilóval, a teher­gépkocsik pedig 100 kilométe­renként az országos szabvány­nál 1,7 kilóval kevesebb gáz­olajat, illetve benzint használ­tak fel). Tavaly ugyancsak körülte­kintően készítették el a ta­karékossági tervüket, megbe­szélték az ezzel kapcsolatos tennivalókat különböző gazda­sági és pártfórumokon. Augusztusban arról tájékoz­tathatták a pártvezietőséget, hogy jó ütemben halad a ta­karékossági terv teljesítése. Ezt már az elemzéseken ála­együttvéve 264 ezer forint megtakarítást tervezték és 281 puló számok ismeretében j ezer forintot értek el. Villa­momdihatták, hiszen az egész évre szóló intézkedési tervben 754 ezer forint megtakarítása szerepelt, s az év első felének végén már 409 ezer forintnál mos energiából a tervezett több mint kétszeresét, gázolaj­ból a háromszorosát takarítot­ták meg, benzinből pedig 28 ezer forint helyett 132 ezer fo­rint értéket. A gépek szaksze­tartottak. A cél elérésének j rű üzemeltetésének, az állás­legfőbb zálogát a jobb munka- | idők csökkentésének köszön- szervezésben, az e téren még j hetö ez elsősorban. Megspórol­ták a fenyő fűrészárunál az előirányzott 12 ezer forintot, sőt amit nem is terveztek, a növényvédő szeméi is 163 ezer forintot. összegezve az eredményt: dicséretes az a következetes munka, ahogyan a takarékos- sági terveket megvalósította a Kutasi Állami Gazdaság az uótbbi években, különösen a múlt esztendőben. S minthogy folyamatról van szó, joggal remélhető, hoy az idén tovább fokozzák törekvéseiket a le­hetőségek felkutatására. H. F. ki nem használt lehetőségek­ben látták, s a tapasztalatok mutatták: jó úton keresik az előbbre jutás módját. És ott volt tartalékként a saját for­rás: ha több és jobb takar­mányt termelnek, kevesebbet kell vásárolniuk vagy ha az üzemben található építő­anyagból többet felhasználnak, itt is kisebb összeget kell ki­fizetniük. Elkészült az összegezés ar­ról, hogyan valósították meg tavaly az elhatározásukat, mit hozott a gazdaságnak az ész­szerű takarékosság. Erről be­szélgettünk a minap Bók László főkönyvelővel. Megtud­tuk, hogy a már említett mint- • egy háromnegyed millió forin­tos megtakarítás helyett több mint 1,2 milliót értek el! Ér­demes megemlíteni azokat az anyagokat, melyeknél különö­sen figyelemre méltó a költ- ségfelhasználás csökkenése. Nitrogénműtrágyából 114 ezer forint helyett 298 ezer forin­tot takarítottak meg. Szemes és malomipari takarmányból Látszólag minden változat- nőségének fokozottabb ellen­lan a Mechanikai Művek mar­cali gyáregységének elektrolit­kondenzátor-üzemében. A vál­tozásokat — az egyenletesebb termelést, a jobb szerszámo­kat, az ütemesebb anyagellá­tást — csak az veszi észre, aki itt dolgozik. Hónapokkal ezelőtt átrendezték a gépe­ket is: a technológiai sorrend­nek most jobban megfelelnek, s néhány helyen — ahol ko­rábban torlódott a mnka — egyenletes a termelés. Szervezési szakemberek — kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal — egy éven át dolgoz­tak itt. Megállapításaikat, ál­talánosítható következtetései­ket tegnap mintaszervezési be­mutatón ismertették a Kohó- és Gépipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó több válla­lat vezetőjével. A tanácskozá­son dr. Sátor János vezérigaz­gató bejelentette: a Mechani­kai Művek új R—10-es számí­tógépet vásárolt, s ezt hónapo­kon belül üzembe helyezik. A számítógép segítségével oldják meg a termelésprogramozást, anyagnyilvántartást, az opti­mális termelésszervezés és a könyvelés nagy gondját. A szervezők a munkásoktól kérdezték meg: mi akadályoz­za a folyamatos termelést és mi nehezíti üzemen belül a mun­kájukat? A kérdőívek vála­szait számítógép dolgozta fel, s a tapasztalatok alapján szü­letett már egy sor intézkedés. Javítottak a szociális körül­ményeken, műszaki intézkedé­sekkel biztosították az egyen­letes hőmérsékletet a terme­lőhelyeken. A termékek minő­ségének javítása érdekében szigorúbb előírásokat adtak ki az alkatrészek ás alapanyagok átvételére. Vezérigazgatói utasítás szü­letett, mely a szerszámok mi­őrzéséről, a javításáról és — szükség esetén — az azonnali selejtezéséről intézkedik. Az intézkedés óta nem volt minő­ségi reklamáció a Marcaliban gyártott kondenzátorokra — hangzott el a tanácskozáson. — Ebben jelentős szerepük van a jó szerszámoknak. Az üzemben a rendszeres kar­bantartással sikerült csökken­teni a géphibákat és az ezek­ből adódó termeléskiesést. Azért pedig, hogy zavartalan legyen a szállítás és a raktá­rozás, növelték a szállítóesz­közök kapacitását és a táro­lóhelyeket. A termelés zavartalanságát jelentősen befolyásolja a jó programozás is: ebben a szá­mítógépre vár nagy szerep. Üzembe állításáig szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a termelési főosztály és a rend­szerszervezési osztály. A jobb előkészítő munka eredménye, hogy — legkésőbb — húsza­dikán tudják már az üzemben, miből mennyit kell a követ­kező hónapban gyártani. (Ké­sőbb — ha üzembe áll a szá­mítógép — a marcali üzem vezetői közvetlenül a géptől »kérdezhetik« meg, hogy mit kell gyártani, s ehhez meg­vannak-e a szükséges anyagok, alkatrészek. A tervek szerint ugyais naponta egy-két órára állandó telefonösszeköttetést létesítenék Marcali és a bu­dapesti gép között.) A szervezés célja a terme­lés tartalékainak feltárása. »Ennek révén lehetőségünk van arra — mondta a vezér- igazgató —, hogy jelentősebb ben.1 házás és új gépek beál­lítása nélkül megduplázzuk a kondenzátorüzem termelését. A szervezés körülbelül négy­millió forintjába került a vál­lalatnak, viszont máris fölös­legessé tett egy újabb, 14,5 millió forint értékű gépvásár­lást. Megoldottuk a jelenlegi gépeken egy miniatűr tran­zisztortípus gyártását. Ezt ed­dig kézzel csinálták az embe-r rek. Az eredmény: harminc­egy emberrel kevesebbre van szükségünk ugyanannyi ter­mék előállításához.« Miként ítélik meg az üzem­ben a szervezők -munkáját? Két fiatalember: Tóth János és Károly László véleménye, hogy a szervezők látványosnak nem mondható, aprólékos munkája látványosan mutat­kozik meg a termelési érték növekedésében és a darab­számban. Ugyanazokkal a gé­pekkel, ugyananyi ember ta­valy például 1,3 millió darab­bal több különböző típusú kondenzátort készített. Óvoda épül Hácson Félmillió Lengyeltóti közvilágítására A DEDÁSZ szakemberei megkezdték a villanyhálózat átépítését Lengyeltótiban, a községen átvezető út mentén. Üj oszlopokat állítanak fel, s nagyobb teljesítményű légve­zeték kerül a mostani helyé­Kevés az előszállítás Gondban van a MÁV ka­posvári áUomásfőnöksége: ön­hibájukon kívül elmaradtak szállítási tervüktől. Befejező­dött a cukorgyártási kam­pány; gabona, zöldségféleség máir, illetve még nincs, az építőipari vállalatok nem szállítanak sódert, mert a hi­deg időjárás miatt megfa­gyott. Kétszáz különféle, fedett és nyitott kocsi várja, hogy igénybe vegyék. Megszokták ugyan a MÁV dolgozói, hogy a tél végén kevesebb mun­kájuk akad, száz-százötven kocsijuk azonban ilyenkor is úton szokott lenni. Ezzel szemben ebben a hónapban naponta mindössze harminc- negyvemet kéritek a vállala­tok. Pedig a májusi csúcs előtt lehetne olcsón, gyorsan gépeket, elfekvő anyagokat szállíttatni, s a kavicsbánya is ilyenkor tudná legkőny- nyebben kielégíteni a meg­rendelők igényelt. Kevesen tudják, hogy a kaposvári állomásfőnökség is vállalkozik konténeres szállí­tásra. A tíz köbméteres kon­ténerekben negyvenöt mázsa árut tudnak szállítaná egy nap alatt Budapestre, s két nap alatt Miskolcra, Győrbe, Sopronba vagy Debrecenbe, háztól házig. A MÉK vezetői teszik jól, amikor most szál­líttatják a ládákat Nyíregy­házára, s a Pamutfonó-ipari Vállalat, mert most szállít­tatja exportját Jugoszláviába. Csírázik a korai burgonya Tizenhárommiilió forint értékű árut várnak a kisgazdaságoktól A kadarkúti áfész a múlt év­ben a rossz időjárás miatt nem tudta valóra váltani felvásár­lási terveit, összesen százhúsz vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vettek meg a gaz­dáktól. Ismert, hogy Kadarkút kör­nyéke hagyományos burgonya­termő terület. A kisgazdaságok kérésére, a vetőmagtermelő vállalat közbenjárásával sike­rült beszerezniük 7 vagon hol­land fajta és Somogy gyöngye vetőburgonyát. Körzetükben hetven termelő vállalkozott csíráztatott újburgonya terme­lésére. A szövetkezet a csíráz- tatáshoz rekeszeket biztosított a kistermelőknek. Arra számí­tanak, hogy újburgonyából 15 vagonnal, nyáriból 4 vagonnal vehetnek meg. Kadarkút környékén az a szokás, hogy az újburgonya ki­szedése után másodszor is hasz­nosítják a földet, általában uborkát és fejes káposztát ter­melnek. Fejes káposztából 3 vagon felvásárlására számíta­nak, sajnos uborkából a tava­lyinál kevesebb, 40 vagon vár­ható. Azért lesz kevesebb az uborka, mert az idén nagyon kedvezőek a dohányárak, és inkább ennek termelésére vál­lalkoznak a kisgazdaságok. Az utóbbi években elsősor­ban Csökölyben és Gigében, de Rinyakovácsiban és Kadarkú- ton is mintegy 15 holdon 200 termelő szerződött szamóca ter­melésére. 18 vagonnal várnak ebből a közkedvelt és export szempontjából is fontos gyü­mölcsből. Gigében, Csökölyben és Kadarkúton most fordulnak termőre a két-három éves málnát e lepítése k. Panaszkodnak Kadarkúton, hogy a zöldség-gyümölcsterme­lők kiöregszenek, és csak ke­vés fiatal lép a helyükbe. Ezért ígérkezik hasznosnak az a kez­deményezés, hogy az általános iskolában igyekeznek megsze­rettetni a gyerekekkel a ker­tészkedést. Fóliás primőrterme­léssel foglalkoznak a gyakor­lati órákon, a zöldséget az áfész székhelyközségében, a zöldségboltban árusítják majd. j Ebben az évben 74 ezer na-1 posbaromfit hozat a szövetke­zet a kistermelők igényei alap­ján, 21 ezret a Bábolnai Álla­mi Gazdaság szállít, a híres Tetra SL fajtából. A kaposvári keltetőállomásról Hampshire fajtát kapnak. Nagyon elé­gedettek a halgazdaság előne­velt és naposkacsáival. Az előbbiből 8, az utóbbiból 6 ez­ret rendeltek. A méhészeknek az elmúlt két évben rosszul ment. A szakcsoport tagjai most biza­kodnak, hogy 1976 mézben gaz­dag esztendő lesz. Miként ta­re. A községi tanács ezzel egy- időben korszerűsítteti a közvi­lágítást a kaposvár—bogiári út mentén, azután a Csokonai, a Bem, a Csalogány utcában. Száz higanygőzlámpát szerel­nek föl, s ezzel sok régi pa­naszt orvosolnak. A közvilá­gítás korszerűsítésére négy­százötvenezer forintot költe­nek. Mind több gyermeket sze­retnének az édesanyák óvodá­ba adni, hiszen munkaalkalom van a községben, s egyre több nő jár dolgozni. Ezért kellett háromról ötre növélni az óvo­dai csoportok számát. Az egyik volt középületet most alakítják át óvodává ötszáz­ötvenezer forintért. A már­ciusban megnyíló intézmény­ben két csoportnak lesz helye. Nemcsak Lengyeltótiban, ha­nem Hácson is épül óvoda. Saját erőből építik, az alapok már elkészültek, s a tanév­kezdéskor átadják rendelteté­sének. A lengyeltóti tanács valy az idén is szeretnének hatszázezer forintot tervezett legalább 8 vagon nyulat felvá­sárolni. Szerencsére az árak 1976-ban már rendezettek, és ezért abban bíznak a szövet­kezet vezetői, hogy azok is visszatérnek ennek az export szempontjából fontos kisállat­nak a tenyésztéséhez, akik ezt korábban abbahagyták. Ha mindez valóra válik, akkor szá­mítások szerint 13 millió fo­rintot fognak kifizetni a kister­melőknek, tenyésztőknek az áruikért. D. Z. erre a célra. A népesség nö­vekedése indokolta, hogy a társközség korszerű óvodát kapjon. A vízellátást javítja, hogy hamarosan üzembe helyezik a 3. sz. kutat, s már most elő­készítik a 4. sz. kút építését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom