Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
\ (Folytatás a 2. oldalról) tárgyalásokon. arra törekszünk, hogy valóra váltsuk az 1974. évi vfagyivosztoki megállapodást és megakadályozzuk, hogy megnyíljék a fegyverkezési hajsza egy olyan új csatornája, amely semmissé tenné eddigi eredményeinket. Érthető, hogy mind a Szovjetunió ós az Egyesült Államok kapcsolatainak továbbfejlesztése, kölcsönös bizalmának erősítése, mind pedig az általános béke megszilárdítása szempontjából igen nagy jelentőségű volna, ha e kérdésben sikerülne megállapodást kötni. Bizonyosan eljön az idő, amikor elkerülhetetlen lesz. hogy a hadászati fegyverek korlátozásának folyamatába más nukleáris hatalmak is bekapcsolódjanak, amelyek pedig erre nem lennének hajlandóak, óriási felelősséget vállaljanak magukra népünkkel szemben. A politikai enyhülést a katonai enyhüléssel kell megerősíteni — hangsúlyozta Brezsnyev. — A békeprogram világos célt tűzött ki: Közép- Európában csökkenteni kell a fegyveres erőket és a fegyverzetet. Erről már több mint két esztendeje folynak a bécsi tárgyalások, de kézzelfogható haladást nem értek el. Ennek egyetlen oka van: a NATO-országok még mindig, nem mondanak le azokról a kísérleteikről, hogy a tárgyalásokat egyoldalú katonai előnyök biztosítására használják fel. A szocialista államok — hogy elmozdítsák az ügyet a holtpontról — nemrég újabb javaslatokat tettek. Javaslataink a Közép-Európában kialakult erőviszonyok fenntartására, az egyensúly biztosítására, mint az egyedül reális alapra épülnek. A háború veszélyének további csökkentése a leszerelés ügyének előrevitele érdekében most azt javasoljuk, hogy kössünk az egész világot átfogó szerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban való elutasításáról. Napjainkban nagy a béke megszilárdításáért indított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége. Az elmúlt öt évet e mozgalom fejlődésének olyan határkövei 1 jelzik, mint a békeszerető I erők moszkvai világkongresz- szusa, az európai biztonság J harcosainak' brüsszeli közgyű- j lése. a nők berlini világkong- j resszusa. Az SZKP KB főtitkára ez- ! után a jövő feladatait kör- 1 vonalazta. Az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő külföldi testvérpártok vezetőinek egy csoportja az elnökségben. A képen (balról jobbra): Gustáv Husák, Fidel Castro, Erich Honecker, Edward Gierek. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) fl békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programja Országunk nemzetközi helyzetét és a nemzetközi helyzetet értékelve pártunk központi bizottsága azt a következtetést vonja le, hogy a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívandó további harcában most elsősorban a következő feladatok megoldását követeli meg. — Szakadatlanul szilárdítani kell a testvéri szocialista államok egységét, és az új társadalom építésében kifejtett sokoldalú együttműködésüket fejlesztve növelni kell a béke szilárdításához való együttes, aktív hozzájárulásukat. — Törekedni kell a növekvő, a béke számára veszedelmes fegyverkezési hajsza megszüntetésére, rá kell térni a felhalmozott fegyverkészletek csökkentésére, a leszerelésre. Ebből a célból: a) Mindent meg kell tenni a hadászati fegyverek korlátozására és csökkentésére vonatkozó újabb szovjet—amerikai megállapodás előkészítésének befejezése érdekében, a nukleáris kísérletek általános és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az újabb tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek létrehozásának betiltásáról szóló, valamint az emberi környezet katonai vagy más, ellenséges célokból történő befolyásolását megtiltó nemzetközi szerződések megkötése érdekében. b) Űjabb erőfeszítéseket kell tenni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások aktivizálása érdekében. E térségben az első konkrét lépésekről történő megállapodást követően majd a legközelebbi években tovább kell tevékenykedni a katonai enyhülés ügyén. c) El kell érni, hogy számos országban a katonai kiadások jelenlegi állandó növelését e kiadások rendszeres csökkentésének gyakorlata váltsa fel: mindent meg kell tenni a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívása érdekében. — A békeszerető államok erőfeszítéseit összpontosítani kell a még meglevő háborús tűzfészkek felszámolására é6 mindenekelőtt a közel-keleti helyzet igazságos és tartós rendezésére. Ezzel a rendezéssel összefüggésben az érintett államoknak meg kell vizsgálniuk azt a kérdést, hogyan járulhatnak hozzá a Közel- Keleten a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez. — Mindent meg kell tenni a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, azért, hogy az enyhülés az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét formáját öltse. Aktívan folytatni kell az össz-európai tanácskozás záródokumentuma teljes megvalósításának irányvonalát, a békés egymás mellett élés fejlesztését Európában. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően folytatni kell az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, az NSZK-val, Nagy- Britanniával, Olaszországgal, Kanadával, valamint Japánnal és más kapitalista államokkal való hosszú távú, kölcsönösen előnyös , együttműködés fejlesztését politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. — A kontinens államainak közö6 erőfeszítésével tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság megteremtésén. — Törekedni kell az egész ; világot átfogó olyan szerző- ’ dés megkötésére, amely megtiltja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását. — Az egyik legfontosabb nemzetközi feladatnak kell j tekinteni a gyarmati elnyo- I más összes maradványának felszámolását, a népek függetlensége és egyenjogúsága ■ megsértésének megszünteté- ' sét, az elnyomás és a faji po- ; litika valamennyi fészkének | felszámolását. — A nemzetközi kereskede- j lem területén el kell érni a ; diszkrimináció és minden mesterséges akadály meg- : szüntetését, a jogegyenlőtlen- : ség, a diktátumok és a ki- ! zsákmányolás megnyilvánulásainak a nemzetközi gazdasági kapcsolatban való felszámolását. Ezeket a javaslatokat a } XXIV. pártkongresszuson meghatározott békeprogram szerves folytatásának, a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programjának tekintjük. E feladatok megoldásának szolgálatába állítjuk országunk külpolitikáját, és e területen együtt fogunk működni a többi békeszerető állammal. Az SZKP és a nemzetközi forradalmi folyamat A gyökeres társadalmi változások korában élünk. Tovább erősödnek és bővülnek a szocializmus pozíciói. A nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmei új távlatokat nyitnak meg azok előtt az országok előtt, amelyek kivívták függetlenségüket. Fokozódik a dolgozóknak a monopóliumok elnyomása, a kizsákmányoló rendszerek ellen vívott harca. Mind nagyobb méreteket ölt a forradalmi, demokratikus, imperialistaellenes mozgalom. Mindez ösz- szességében a nemzetközi forradalmi folyamat fejlődését jelenti. Az emberiség társadalmi fejlődésének fő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése, nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősödését határozza meg. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül az utóbbi években. A termelés szembetűnő csökkenése és a munkanélküliség növekedése a kapitalista országok többségében összefonódott a kapitalista világgazdaság olyan súlyos megrázkódtatásaival, mint a valutaválság, az energiaválság, a nyersanyagválság. A válságot élezte az infláció, amelyet fokozott a békeidőben soha nem látott méretű katonai kiadások állandó emelkedése. A gazdasági válság nem a szokásos. Mindenki világosan látja: szertefoszlott a burzsoá ideológusok és reformisták egyik fő mítosza, az a mítosz, amely szerint napjaink kapitalizmusa képes a válság kiküszöbölésére. A kapitalizmus ingatag volta mind nyíltabbá Válik a korrup- vánvalóbbá válik. A munkás- osztály fokozza harcát a nagytőke, a társadalmi bajok fő okozója ellen. A kommunistáktól távol áll, hogy a kapitalizmus »-csődjét« jósolják — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev. — A kapitalizmus még nem kis tartalékokkal rendelkezik. Az utóbbi évek eseményei azonban újult erővel bizonyítják, hogy a kapitalizmus olyan társadalom, amelynek nincs jövője. A chilei forradalom világosan kifejezésre juttatta az ország népének arra irányuló szenvedélyes törekvését, hogy megszabaduljon a hazai burzsoázia és a külföldi monopóliumok kizsákmányolásának terhétől. A chilei reakció ösz- szeesküvése, amelyet — mint az már mindenkinek ismeretes — a külföldi imperializmus terveit ki és fizetett meg. rajtaütésszerűen csapott le a forradalomra. Chile tragédiája nem érvén yteleníti a kommunisták következtetéseit a forradalom különböző útjainak lehetőségéről, beleértve a békés forradalmat is, ha megvannak ehhez a szükséges feltételek — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd a továbbiakban hangsúlyozta: — Itt, a kongresszuson" valamennyi szovjet ember nevében újból követeljük: »Szabadságot Luis Corva- lánnak! Szabadságot a fasiszta junta valamennyi foglyának« ! Az eltelt öt esztendő egyik nevezetes jelensége volt a 15- késvilág kommunista pártjai befolyásának növekedése. A nemzetközi kommunista mozgalom sikereiről tanúskodik az a tény, hogy az 1959-és tanácskozáson felvázolt anti- imperialista akcióprogram legtöbb pontja megvalósult. A kommunisták között időnként keletkezhetnek véleménykülönbségek egyes kérdések elbírálásában. Marxisták—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg. az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, .minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak keretei között vitatják meg. Természetesen itt. nincs és nem is lelí-et szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról, a kommunista ideológiának ellentmondó nézetekkel és cselekedetekkel való megbékülésről. 1 A XXIV. kongresszus irányelveinek megfelelően, tovább mélyítettük kapcsolatainkat a | haladó, nem kommunista pár- j tokkal, a forradalmi demokra- ; tikus. valamint a baloldali I szocialista pártokkal. Kétségtelen, hogy a tudomá- | | nyos kommunizmus és a szo- ! ciáldemokraták reformizmusa : között szó sem lehet ideológiai i közeledésről. Az enyhülés, a békés egy- I más mellett élés az államközi 1 kapcsolatokra vonatkozik. Az enyhülés semmiképpen sem i hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja vagy változtathatja meg az osztályharc törvényeit. Nem titkoljuk, hogy mi az fenyh ülésben a szocializmus és kommunizmus békés építéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésének útját látjuk. összegezve az elmondottakat, a központi bizottság teljes joggal jelentheti a kongresszusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete | olyan szilárd, mint amilyen | még soha sem volt. i Az eléi't eredményekre tá- | maszkodva, most új feladato- I kát tűzünk ki nemzetközi sí- | kon. A kitűzendő program si- j kerében való bizakodásunkat , arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. E politikánk minden nép alapvető érdekeit szolgálja. Ezé a politikáé a jövő! — fejezte be beszámolójának nemzetközi részét az SZKP KB főtitkára. fiz ötéves terv eredményei és a párt gazdaságpolitikájának fő feladatai I i Bőséges anyagot tartalmaz az SZKP Központi Bizottságá- ! nak a tervezete A szovjet népgazdaságfejlesztés 1976— 1 1980-ra szóló fő irányairól — | mondotta ezután az előadó. — j Ez lehetővé teszi annak elbí- j rálását, hogy mit végeztünk a | beszámoló időszakban és mi- : lyen feladatok állnak az or- j szág előtt. \ A IX. ötéves terv nem hasonlítható más időszakokhoz. Minden előző ötéves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el az ipari termelésben, a beruházásokban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új intézkedések foganatosítására szükséges állami előirányzatokban még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfajtáknak a listája, amelyek volumenében a Szovjetunió első helyre került a világon. A szénhez, a múlt években csatlakozott az acél, a kőolaj, a műtrágya. Az ipari termelés volumene, amint ezt az irányelvek előirányozták. öt év alatt 43 százalékká! növekedett. Külön szeretném kiemelni a beruházások méreteit. Valamennyi gazdasági ágba összesen több, mint 500 milliárd rubelt ruháztunk be; ez lehetővé tette az alapvető termelési alapok másfélszeres növelését. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt meg — a nép életszínvonalának emelésében. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szintén előbbre jutottunk, ez a mezőgazdaság fellendítése, műszaki megújítása, a kolhozok és a szovhozok gazdasági megszilárdítása. két értünk el az olyan mélyreható probléma megoldásában, mint a termelés hatékonyságának emelése. A legáltalánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyorsult növekedése. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege tökéletesen megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a IX. ötéves tervidőszakban újabb hatalmas lépést tettünk a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, a nép életszínvonalának emelésében, az ország biztonságának szavatolásában. Ez a párt által a XXIV. és a XXV. kongresszus közötti időszakban kifejtett gazdasági tevékenység politikai eredménye. Ez a szovjet emvasérchez, a cementhez és A IX. ötéves tervidőszak _ berek hősies több más termékhez az elban nem csekély eredménye- eredménye. fl 03 ft 037 dasái dí stral éoiáia H és a X 11 yuc. ötév UUíJll es le Jl üli Ili írv sajá üylujtl itosságai Fő feladatainkat, a gazdasá-1 gi tevékenység alapvető irá- j nyait tekintve a IX. és a X. i 1 ötéves terv egységes egészet j | alkot — hangsúlyozta az elő- j adó. — A legfőbb volt és ma- I ■ rad a nép anyagi ós kultu- } rális életszínvonalának szaka- j datlan emelése. A számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet emberek anyagi jólétének további, növelésére, munka- és életfeltételeik javítására, az egészségügy, a közművelődés, a kul- j túra jelentős előrelépésére vo- : natkozik, mindarra, ami elősegíti az új ember formálását, a személyiség sokoldalú fejlődését, a szocialista életmód tö- I kéletesítését. A X. ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasztoknak I a közös gazdálkodásból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 28—-30 százalékkal növekednek. A könnyű- és élelmi- i szeripar, valamint a lakossá- I gi szolgáltatások szférájának fejlesztésére a X. ötéves terv- i ben több mint 31 milliárd rü- 1 beit fordítunk, hatmilliárdda] többet, mint az előző ötéves 1 tervben. A központi bizottság a fő irányok tervezetének kidolgozása során különleges figyelmet fordított a lakásépítésre. A párt gazdasági stratégiájának mind a X. ötéves terv, mind hosszabb távlatok tekintetében tengelyében áll az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak — a gazdaság alapjának — szakadatlan, kiegyensúlyozott növelése. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló | szerteágazó gazdasági és tár- j sadalmi feladatokat, nincs más j út, mint a munka termelé- J kenységének gyors növelése, a j társadalmi termelés hatékony- | ságának nagymértékű emelé- | se. A hatékonyságra való támaszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipari központok növekedésének arányában egvre több anyagi eszközt' igényei majd a környezetvédelem. Az új ötéves terv e téren nagy szerepet játszik, nem hiába nevezték el a hatékonyság és minőség ötéves tervének. A nemzeti jövedelmet 1980- ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 96 milliárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés , értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő és meghaladja majd a 720 milliárdot. A dolgozók jólétének fokozásával kapcsolatban a továbbiakban részletesen szólt a B-szektor ágazatairól, a végrehajtandó feladatokról. , Külgazdasági politikánkat — hangsúlyozta L. I. Brezsnyev — összehangoljuk a testvéri országokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok kormányainak nevében hivatalos kapcsolatok létesítését javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyújtottuk a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló meg- áílapodástervezetet, amely kedvező feltételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hozzájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. (Folytatás a 4. oldalon) Somogyi Néplap
