Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

A társadalmi tudat és közhelyeink A z utóbbi években elég gyakran foglalkozunk a. társadalmi tudat kér­désével. Ez természetes, hi­szen szocialista fejlődésünk a társadalom egyetemes, tehát anyagi és szellemi gyarapo­dását és változását egyaránt igényli és eredményezi. Csak­hogy jobbára társadalmunk anyagi gazdálkodásának ered­ményeit szoktuk behatóbban vizsgálni, anyagi sikereinkkel szoktunk előszeretettel foglal­kozni — például a mérleg- készítések idején —, miköz­ben társadalmunk tudati vál­tozásait többnyire elnagyol­juk, esetleg lebecsüljük, vagy megelégszünk egy-egy társa­dalmi tudatunkról alkotott általánosítással. Ennek követ­keztében az olvasóban vagy a szemlélőben az a benyomás alakulhat ki, hogy szocialista társadalmunk összetevője egyfelől a dinamikusan és eredményesen fejlődő anyagi lét, másfelől viszont a visz- szahúzó, fejlődésében gátolt, »elmaradott« társadalmi tu­dat. Mindezt sokán magától értetődőnek tartják, s a »tu­dat elmarad a léttől« megál­lapítással nyugtázzák. Ez vi­szont már korántsem termé­szetes, hiszen azt a látszatot kelti, hogy társadalmunk tu­data valamiféle homogén tu­datforma, amelynek legfőbb jellemzője az anyagi léttől való törvényszerű »elmara­dás«. Fedig, ha csak egy kicsit mélyebbre tekintünk, okvet­lenül látnunk kell, hogy a társadalmi tudat legalább annyira sokszínű, mint az anyagi lét, vagy maga a tár­sadalom. A társadalmi tudat a társadalmi lét bonyolult át­tételeken keresztüli tükröző­dése, azaz az anyagi termelés által létrehozott és meghatá­rozott tudatformák összessé­ge, amelybe nézetek és hie­delmek, eszmék és téveszmék, képzetek, szokások, politikai, jogi elméletek, esztétikai és etikai felfogások, az emberi gondolkodás hihetetlenül gaz­dag és sokszínű produktumai tartoznak. A társadalmi tu­dat tehát meglehetősen hete­rogén, a legkülönbözőbb, egy­mással merőben ellentétes tudatformákat foglalja, illetve foglalhatja magába. Szocialista társadalmunk osztályokra és különféle ■ tár­sadalmi rétegekre tagozódik. Állíthatjuk-e, hogy társadal­mi fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában a társadalom tago­zódása már nem befolyásolja a társadalmi tudat változását és formáit? S ebben a kér­désben nemcsak arról van szó, hogy társadalmunk alap­vető érdekazonossága ellenére j csak része a társadalmi tú­rna még eltér egymástól a j datnak. Kockázatos dolog te­rn unkásság és a parasztság társadalmi tevékenysége, munkája, életmódja — és mindennek megfelelően gon­dolkodásmódja is —, hanem .arról, hogy az alapvető osz- I tályokon belül is az eltérő * életmódok, tevékenységek és tudatformák sokaságát talál­juk. Bármennyire is egységes hát társadalmi tudatunkról sommás ítéletet alkotni, s benne csakis a retrográd, a nem szocialista vonásokat lát­ni, s annak alapján a társa­dalmi tudat egészét minősí­teni. Sőt. a társadalmi tudat mérlegelésénél. megítélésénél az sem elegendő, ha az em­berek jelenlegi tudatállapotá­Hazaszerető, edzett fiatalokat Ápolják az iskola haladó liag^ ontani alt — vagy legalábbis jól körül- j nak az átlagára hivatkozunk, határolható — ' a munkásosz- i Feltéve, ha ki lehetne »számi tály tudata, jól tudjuk, hogy ! tani« társadalmunk jelenlegi a munkásosztályon belül mennyire más és más élet­módot, kötődést és gondolko­dást jelent például Csepelen dolgozni, vagy bányásznak lenni Borsodban, mint kis­üzemben termelni, vagy a »fekete vonatokkal« nap mint nap ingázni az otthon és egy nagyon, távoli munkahely kö­zött. A munkássághoz hasonlóan sokszínű és heterogén a pa­rasztság tevékenysége, élet­módja és gondolkodása. A pa­raszti tárgyú szociográfiákból jól tudjuk, hogy milyen nagy különbség van például a ta­nyasi parasztok és a falvak­ban, kisebb városokban élő pa­rasztok között, és hogy a kü­lönféle tájegységek (a Vihar­sarok, Somogy, Szabolcs vagy a Kisalföld) parasztjait meny­nyire más termelési kultúra, gondolkodási forma és menta­litás jellemzi. Mindezt ter­mészetesen társadalmunk egé­széről •— többek közt az ér­telmiségről is — elmondhat­juk. A z alapvető érdekazonos­ság ellenére tehát az tulatállapotának »átlagát«, az átlag ismerete sem vezetne megfelelő eredményre, hiszen kiküszöbölné azokat a jelleg­zetességeket, melyek a tudat­formák változásának tenden­ciáira utalnak. Tehát mind­azoknak, akik a társadalmi tudat kérdésével behatóbban foglalkoznak, nemcsak arra kell választ keresniük, hogy mi és milyen a tudat, hanem arra is. hogy milyen tenden­ciák jellemzők a tudatformák változására, melyek a gyen­gülő. s melyek az erősödő tu­datformák, és hogy milyen eszközökkel lehet a tudatfor­mák változását szocialista fej­lődésünk követelményeinek megfelelően elősegíteni. Ha ezzel az igénnyel közelítjük a társadalmi tudat kérdéseit, akkor feltétlenül pontosabb és differenciáltabb — tehát valós — képet kapunk a tár­sadalmi tudatról. Enélkül vi­szont marad a leegyszerűsítés és az üres általánosítás. Egy-egy jellegzetes tudat­forma jelentkezési tüneteinek, körülményeinek a megisme­rése elvezet bennü-hket az adott jelenség kialakulásának Fegyverismereti órát tart Pataki Árpád. ~ ~ egyes ember > tudatát j okaihoz, s ily módon elősegíti eltérő tényezők motiválják.! azt, hogy a társadalmi tudat- Az osztályhelyzeten kívül a ; ról alkotott felszínes deklará- konkrét tevékenység köre, j ciók helyett egy felismert és munkája, munkahelyi közös- megismert tudatformának a sége. származása, iskolai vég- megváltoztatásához, befolyá- zettsége, lakóhelyi környezete, társadalmi tevékenysége, csa­ládi állapota, családjának tra­díciói, mind-mind olyan té­nyezők, melyek jelentős mér­tékben motiválják az egyes “ változtatása nemcsak, a ember tudatát. társadalom közvetlenül arra ..... ...... . I hivatott intézményeinek a fel­, Nyilvánvaló tehat, hogy a j adata, hiszen végső a7 társadalmi tudatban egy ide- embei. an}­ági és érintkezési nil art löhűrnöb- -wal/a-r» nrAöracrr , viszonyaival együtt termeli es változtatja meg gondolkodását és gondolkodásának termé­keit. A hangsúlyt a tudatfor­solásához keressünk megfelelő társadalmi eszközöket. T ermészetesen, a tudat j befolyásolása és meg­jűleg lehetnek jelen progresz- szív és retrográd tudatfor­mák, szokások és emberi kap­csolatok mellett természetsze­rűleg léteznek a legkülönfé­lébb nem szocialista, polgári — nagy- és kispolgári —, esetenként dzsentroia tudat­formák, magatartásmódok * és allűrök, a tudomány, a szo­cialista műveltség és kultúra mellett pedig babonák, tév­hitek és ostoba előítéletek. Ezek mindegyike eltérő mó­don és mértékben, de mégis­málásban is az anyagi és tu­dati tevékenység együttes változására és megváltoztatá­sára kell helyezni. Sem az anyagi lét, sem a társadalmi tudat változásai nem követ­keznek be automatikusan, vagy nem oldhatók meg kam­pányszerűen, hanem csakis a tudatos gazdasági és társa­dalmi építőmunka együttes eredményei lehetnek. Böhm Antal Megsárgul,t iskolai , évköny­veket lapozgatunk. Közben megelevenedik a 63 esztendős iskola múltja, története. Va­lamikor a diákok többsége az alsóbb osztályok soraiból ke­rült ki, rosszul öltözött, alul­táplált gyerek volt. Amíg Pintér József igazgató az egy­kori tanulók neveit olvassa, látom az ablak alatt a haza­felé tartó mai diákokat: jól öltözöttek, jól tápláltak vala­mennyien. — Az a törekvésünk, hogy hazaszerető, edzett fiatalokat neveljünk. Ennek érdekében hasznosítjuk a magyar törté­nelem és az iskola haladó ha­gyományait, szocialista építő­munkánk eredményeit is. Ezt a célt szolgálta, hogy Noszlo- py Gáspár nevét vettük fel. Valamikor itt tanult a Ta­nácsköztársaság somogyi már­tírja, Lewin Samu, az ő nevét egyik KISZ-alapszervezetünk vette föl. i Iskolánk alapítója, első igazgatója Radai Gyula 1919-ben — erről tanúskodik az évkönyv is .— az. oktatása népbiztosságon dolgozott, ami­ért meghurcolták, börtönbe zárták, eltiltották a pedagógu­si hivatás gyakorlásától. Most készülünk arra, hogy Rádai Gyula munkáját emléktáblán örökítsük meg, s az egyik KISZ-alapiszer vezet fölvegye a nevét. A közgazdasági szakközép- iskolában évek óta eredmé­nyes a hazafias honvédelmi nevelés. Pataki Árpád honvé­delmi felelős tanárt ezért tün­tetek ki a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával. Éppen foglalkozást tart, né­hány fiatalnak a kispuska ke­zelését mutatja. — Munkatervünkben nagy helyet adunk a hazafias, hon­védelmi nevelésnek. Évek óta együttműködünk egy honvéd­ségi alakulat KlSZ-szervezetá- vel, s közös rendezvények ré­vén — iskolai honvédelmi nap, laktanyalátogatás stb. —, segítünik a fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésé­ben, egyúttal a katonai pá­lyára való irányításában — mondja Pataki Árpád. Eredményesen működik a honvédelmi szakkör a közép­iskolában. A lövészklub tag­jai — Vadász Edit, Karádi Ágnes, Tóth Anna — országo­san is kiemelkedő eredménye­ket értek el kispuskalövészet­ben. S az évente végző 10—12 fiú közül mindig akad, aki a katonai pályát választja élet­hivatásul. Gelencsér Lajos re­pülőmérnöknek tanul Moszk­vában, Szabó Béla, Vörös. La­jos, Huszár Nándor, Wiandt Henrik és még néhányan ka­tonai főiskolán tanulnak. S most két újabb fiatal, Major László és Szabó László megy márciusban Budapestre vizs­gázni, mindketten katonai mű­szaki főiskolára jelentkeztek. Márciusban rendezik a Noszlopy-hebet. Ba'áról, Pécs­ről, Szekszárdiról és Marcali­ból jönnek fiatalok Kaposvár­ra. Szakmai, gyakorlati vetél­kedés mellett honvédelmi is­meretekben is összemérik tu­dásukat. Ezt a találkozót csakúgy, mint az áprilisi hon­védelmi hónapot is összekap­csolják a KISZ IX. kongresz- szusára való készülődéssel. — KISZ-szervezeteinki fel­adata. hogy segítsenek a -haza­fias. honvédelmi nevelésben. Ezt határozta meg a múlt esz­tendőben is pártszervezetünk, mikor az ifjúsági munkát tár­gyalta — mondja az igazgató. Sok a jó ötlet, kezdeménye­zés ebben a középiskolában. Ilyen a kornszomolistákkal való rendszeres találkozó, s most a szovjet hadsereg nap­jának megünneplése. Az osz- I tályfőnöikök, tanárok részére ! Pataki Árpád egy »öröknap- j tárt« szerkesztett, ez nagy se­gítséget ad honvédelmi mun­kájukhoz. Eredményesen mű­ködik az iskolai Ifjú Gárda- j szakasz. j Pedig ebben az iskolában 90—93 százalékban leányok tanulnak. Mégis fontosnak tartják, hogy a hazafias, hon­védelmi nevelés mindig szín­vonalas legyen. Ezekből a leá­nyokból néhány év múlva csa­ládanyák lesznek. S a bennük elültetett eszmék révén ott­hon, a családban nagy segít­séget adhatnak maid. hogy gyermekeik hazafias, honvé­delmi nevelése az iskolában j még eredményesebb lehessen. ! Szabii László Termelési tanácskozások után Húszmilliárd forint Major Laci katonai műszaki főiskolára készül. Egy héten át folytak a Fő­városi Finommechanikai Vál­lalat 3. számú gyárában a ter­melési tanácskozások, izgal­mas, érdekes beszélgetések, viták alakultak ki, sok, a mindennapi munkát javító gondolat született. Az, hogy a vállalat dolgozóinak fele be­járó, nem csökkentette az ak­tivitást, pedig valamennyi összejövetelt munkaidő után tartották. A termelési tanács­kozásokat gyári és nagyválla­lati műszaki konferenciák előzték meg. Ezeken a vezér- igazgató elismerő szavakkal szólt a fiatal kaposvári gyár­ról. Pontosan betartották a ha­táridőket, s a szerelőüzem egyenletes ellátásáért kocká­zatot is vállaltak. Tavaly már komplett nagyberendezéseket készítettek, amelyeket csak a budapesti lánchoz kellett csa­tolni. Korábban részegységek­kel bedolgozók voltak, 1975- ben pedig sokkal bonyolul­tabb munkát vállaltak: Mul­tiplex berendezéseket gyártot­tak. A gyár tervszerűen gondos­kodik az utánpótlás nevelésé­ről: míg az esztergomi test­vérgyárban évente két-három. a törökszentmiklósiban négy­öt, addig a kaposváriban ti­az építőiparnak Az állóeszköz-állományt fejlesztik szövetkezetek 5,4 százalékkal. zenöt-ti xennyolc forgácsolót képeznek. A termelési tanácskozásokon az igazgató örömmel szólt ál­ról, hogy állandóan javul a gyárban a minőség. A további ! fejlődés útja is ez: csak a ha­tékonyabb termelés, a takaré- | I kos gyártás, a jobb szervezett- ' j ség, a túlóra nélküli, kevesebb selejttel végzett munka hoz- j hat eredményeket. Elhatározták, hogy az idén j további két százalékkal esök- ! kenti.k az alkalmazottak lét- í számát. A fizikai állományon belül pedig a jelenlegi 36-ról 30 százalékra emelik az ösz­tönzőbb bérezésben dolgozók arányát. A nagyvállalat, sezen belül a 3. sz. .gyár termelési értéke a IV. ötéves terv so­rán megduplázódott: évi 20 százalékos volt a termelési ér­ték növekedésének üteme. Nyilvánvaló, hogv ezt a tem­pót tartani feszültségek nél­kül nem lehet. Ezért évi öt­hat százalékos fejlődést ter­veznek. A gyár fejlődését a követ­kező öt évben elsősorban a minőségi mutatók határozzák meg: magasabb műszaki kul­túrát kívánó termékek, kor­szerűbb gépek, szerszámok és a jobb munkaszervezés. G. J. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium vezetői meg­vizsgálták az építő- és építő­anyag-ipar hosszú távú fej­lesztési céljainak és az ága­zat V. ötéves tervének össz­hangját, s meghatározták a legfontosabb feladatokat. Az elemzések szerint az ötéves és a hosszú távú fejlesztési cé- , lóknak a megfelelő időszakra vonatkozó legfontosabb elő- ! irányzatai lényegében azono- I sak, de mivel a hatékonyság | követelménye a távlatban szá- j mítottnál jobban előtérbe ke- rült, a fölszereltség bővítésé- I nél nagyobb ütemben kell nö- i vélni a termelést, tehát job­ban ki kell használni a ren­delkezésre álló eszközöket a munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékokat. Ezt a célt szolgálja, hogy a korábbinál szélesebb körben hasznosítják az építés nagyüzemi, iparosí­tott termelési módszereit, amelyek különösen fontos for­rásai a termelékenység növe­lésének. A népgazdaság V. ötéves tervének megfelelően az, épí­tőipar ebben az időszakban j évente 5.5—6 százalékkal bő­víti termelését, ezen belül az É VM - vá 1 la latok 6,8, a tanács: vállalatok 5,7, az építőipari A korábbinál jobban figye­lembe veszik az egyes építési szektorok, szervezetek műsza­ki-gazdasági lehetőségeit, hogy rugalmasabban alkalmazkod- i hassanak a változó igények­hez. Az építőipari ágazathoz tar­tozó szervezetek ebben a terv­időszakban 246 ezer lakást építenék föl. Ebből az ÉVM vállalatai 190 ezret, a taná­csi vállalatok 18 ezret, és a2 építőipari szövetkezetek 34 ez­ret adnak át. A nem építőipa­ri ágazatba tartozó szerveze­tek is építenek csaknem 20 ezer lakást, a kisipar és a la­kosság kivitelezésében pedig mintegy 175 ezer új otthonná! számolnak. A népgazdaság: tervnek megfelelően a lakás­építkezéshez kapcsolódóan mintegy 20 milliárd forint ér­tékű munkával bővítik a víz­ellátást, a szennyvíztisztító ka­pacitásokat és a csatornahá­lózatot. Az építőipar feladatainak teljesítése érdekében a terv­időszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesztik az állóeszköz-állományt, s eb­ből mintegy 10 milliárd fo­rintot költenek az építőipari gépállomány fejlesztésére. Jó akcióprogramok és egyéni vállalások ✓ * » • - 1 I \ . . . ' ; - -a *■ "­Feladatok — felelősökkel Naponta négy-öt akcióprog­ram-készítő taggyűlést tarta­nak a KISZ-esek Siófokon. A »nagyüzem« nemrég kezdő­dött, február első két hetét a felkészülésre fordították az alapszervezetek. A városi KISZ-bizottságon elmondták, hogy a pártbizott­ság és a pártalapszervezetek nagy segítséget adtak az, ifjú- kommunistáknak már az első taggyűlések idején is. A váro­si pártbizottság körlevelet in­tézett a párttitkárokhoz, atnelyben fölhívta a figyelmű­ket a legfontosabb ke désekre és tennivalókra. A KI3Z-íag- gyüléseken mindenütt ott volt a párt képviselője. A gazdasá­gi vezetők is figyelemmel kí­sérték az első taggyűléseket. Az akcióprogram készítésénél már csak a párt segítsége ugyanolyan, mint korábban. I Az üzemek, vállalatok, intéz-1 menyek vezetői el-eimaradoz- [ nak a KISZ-esek tanácskozó- | sairól. Jóllehet épp a máso- • dik gyűléseken lenne fonto- í sabb a részvételük, hiszen ilyenkor készül el a fiatalok egész évi munkaterve. A városi KISZ-bizott.ság fel­készítő tanfolyamokat szerve­zett a KISZ-titkároknak. El­sősorban az újonnan megvá­lasztott alapszervezeti vezető­ket hívták meg a tanácskozás­ra, de részt vettek a gyengéb­ben működő alapszervezetek­ből azok is, akik már tavaly titkárok vpltak. Az eddig lezajlott második taggyűlések tapasztalatai sze­rint az egyéni vállalások job­ban kapcsolódnak az akció- programokhoz, mint tavaly, és az utóbbiak is tartalmazzák a feladatoknál a felelősöket. ■ A gimnáziumi alapszerveze'tek- nél van , még egy kis gond, »szakkörjellegű« csoportok alakultak ki, itt javítani kell a politikai munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom