Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
„Lapozott egyet az oroszlán” Vízi élet a Sió-bozótban így tél végén és far- | asztalok között: vonz, elbűvöl . _ , , , .. és — feltalálja a lottót, mivel középén sok szó esik a ^ van 6ZÜksé karneválról. A női karnevál u híres kalandor, CagBzines-tarka szambatáncosai- Uostro ifi megfordul a velen- val, napokon at tartó utcabal- cei kavalkádban> s általa a jaival tan a leghíresebb nap- | francia történelml sorsfordulónkban, gyakran hal-uf* j lónak, a híres nyakékpernek Nizza fs San Remo vidám egvik láncszeme kapcsolódik karneváli felvonulásairól - a L^velencei fareangba. (Szerb regvoU hmes velencei käme-| majd lerajzolja őt is, val pedig mar csak a zenes , , történeti esszéiében) És szövegkönyveiben [ i Színpadok él. Offenbach Barcarolájára, vagy Strauss Laguna-kerin- gője dallamaiban a rokokó Velencét, a XVIII. század fehér parókás és fekete álarcos, felelőtlen, könnyed és köny- nyelmű hangulatát idézi. Pattognak' a kártyalapok, s előtűnik a balsorsot hozó Pikk Dáma. (Később Csajkovszkij gyönyörű operát komponál e hódító Carlo Goldoni, aki magát »tisztességes kalandornak« nevezi, s igaza van: nem él vissza kortársai gyengéivel — megél belőlük. Megírja a rokokó Velence minden fonákságát vidámra hangszerelve, s színdarabjain kacag a világ. Goethe mondta egy Goldoni- előadás után: »Végre láttam egy komédiát!« Mert hogy ő lapról!) A hóditó Genova elegánsán siklik tova a játék- i közöns^ a szaionokban találkozott, a köznép pedig a tereken, hidakon, árkádok alatt. A korlátok fellazultak, a karneváli hangulat elmosta a határokat: régi történelmi nevet viselő paloták gyakran kétes mulatókká váltak, .majd minden ház casino volt, ahol folyt a szerencsejáték. Hamis- §£j kártyások és alkalmi bérgyilkosok siklottak gondoláikkal a lagúnákon, és elvegyültek a farsangolt — nem érvén véget a karnevál esztendőkön át —, a Tízek Tanácsa úgy határozott: aki maszkát meglop, kirabol vagy netán jobblétre szenderít, az duplán bűnhődik vétkéért... Persze ez a szigorú végzés már csak a kisstílű szélhámosokat érte utol: a hajdani nagyok ekkor már bronzban— márványban aludták a megálmodott halhatatlanságot. Colleoni és Gattamelata, a reneszánsz híres zsoldosvezérei lóhátról nézték az alant nyüzsgő, korcs utódokat. Ök még nagyban dolgoztak. Halhatatlanságukat egy Verocchio, egy Donatello örökítette művészetével a kései századoknak. Merész profiljuk a kort idézi, melyet Pietro Are- tino »latin világosságnak« nevezett, amelyben kortársként megfért egymással Tiziano, a festő és Machiavelli, a politikus vagy Cellini, aki egyszerre volt ragyogó ötvösművész és szellemes hazug. A világ titkára, a fejedelmek ostora, Aretino pedig ugyan e tájt vetette meg Velencében a publicisztika alapjait: levelezett a kor kiválóságaival, részt vett kocsmai verekedésekben és Cesare Borgia hadjárataiban: tollát és csipkelődő kedSzent Mánk téren hullámzó I vét tisztelték és félték a pá- álarcos tömegben. Nehéz dől- j pák és a császár, guk volt az Éjszaka Urainak (ilyen költőien nevezték a korabeli rendfenntartó szervet), ha külföldi diplomata, gazdag patrícius vagy bármelyik velencei polgár életét óvni, vagyonát védeni akarták. Mivel Velence éjjel-nappal álarcban Az akarattyai szilfejedelem öles törzsű, liánokkal befutott öreg szilfa áll Somogy és Veszprém megye határán, Ba- latonakarattyán. Sokat megért famatuzsálem. A szájhagyomány szerint megérte a négyszáz évet, és II. Rákóczi Ferenc pihent egykor enyhet adó zöld lombsátra alatt. A természettudósok véleménye más: szerintük aligha telt el százötven év, míg a kis satnya magoméból ilyen derék, hatalmas, vén szilt nevelt a balatoni napsütés. Évtizedeiken át maga6lott az akarattyai Tikacs-völgy bejáratánál, mindenkori tájékozódási pontként a Balaton vizén komótos mozdulatokkal hálóikat merítő halászoknak. A múlt században Eötvös Károly megfigyelte, hogy a vén szil és a tihanyi templom két tornya között húzott képzeletbeli vonal volt a »mezsgye«, a déli Csuka, máma, keszeg, ponty aszerint kerül a füredi, vagy a foki csárdák asztalára, hogy a »mezsgye« melyik oldalán lubickolt. Am az öreg fa sem kerülhette el a sorsát. Végzett vele a háború és a betegség. 1945-ben a Balaton környéki harcokban ágyútalálat érte hatalmas ágait. A megmaradt egészséges, zöld rügyeket sar- jasztó ágakat pedig szilbetegség támadta meg. Elhervadtak a levelek, elszáradtak a galy- lyacskák. Ma már a Tikacs- völgy bejáratánál csak három hatalmas csonk mered az ég felé, pusztán, szomorúan. De az elhalt öreg szil körül változatlanul sarjad, pezseg az élet. Új és újabb növendék- fácskák izmosodnak, zöld park, ritkás erdő veszi körül a balatoni élővilág hajdani fejedelmét Az öreg szil halálában, koés az északi part halászainak i morS3-§ában is szép. »felségvizeit« elválasztó határ. * Cs. T. Repülőgépek és légörvények Az egyre nagyobb számban forgalomba kerülő óriás utas- szállító repülőgépek — ilyen például az amerikai Boeing— 747-es jelzésű »Jumbó« —mögött a légi közlekedés biztonságát erősen veszélyeztető lég- örvények keletkeznek. Mindeddig azt hitték, hogy elég, ha nyolc kilométeres távközt tartanak az egymást követő gépek, az újabb tapasztalatok szerint azonban ez túl kevés. A kisebb repülőgépeket már akkor is veszély fenyegeti, ha keresztirányban átrepülnek egy ilyen — gép mögötti — légörvényfolyosón. A repülőterek kifutópályáit is hosszú percekre használhatatlanná teszik a légörvények. A konstruktőrök az óriásgépek szárnycsúcsainak áttervezésével szeretnék korlátozni az örvényképződést. A másod- percenkénti 30—60 méteres sebességű légmozgást ugyanis a gépek szárnyainak csúcsánál leváló — gyűrű alakú — örvények idézik élő. De lépjünk vissza az ifjú Borgia itáliai hadjáratából az 1700-as évek velencei karneváljába. Közeledett egy újabb itáliai hadjárat Európa történetében, amely örökre véget vetett itt a farsangnak, s vele megdőlt Velence világuralmi szerepe is. A város hatalmi jelvénye évszázadokon át a szárnyas oroszlán volt: szobrokon, festményeken, domborműveken és zászlók selymén feszített a büszke vad, mancsai közt nyitott könyvet tartva, rajta másfél ezer éven át hirdette a szöveg San Marco erejét, hatalmát. Azután a nagy francia forradalom egyik ifjú tábornoka — aki akkor még Buonapar- tenak írta a nevét, mivel fé- lig-meddig olasz volt —, elindult a seregek élén meghódítani Itáliát. Az ágyúk szavára véget ért a karnevál. A csillogó selymek és brokátok elsuhantak, az álarcok lehulltak, a patríciusok polgárként ébredtek a karnevál utáni első hajnalon. S az Arzenál egyik munkása ezen a reggelen, felnézve a könyvet tartó királyi vadra, így sóhajtott: »Végre, lapozott egyet az oroszlán!...« Bedő Ildikó Gyalogostól egy krajcárt A halászat mellett a jutlak, a szabadiak rákászni is szoktak. Erre a rácsnak nevezett szerszámot használták, amely egy abroncsból és rá kötött hálókból állt. Az abcsak halat ettek, különféle veit szórakozóhelye. A csárda formában elkészítve. A nagy 1 épülete ma is áll, most lakóhalbőségben pénzelni is tud-1 házzá átalakítva, tak belőle. Vagy maguk hord- A sió-bozőt fölött az utol- ták el — sokszor 50—60 kilo- ■ sb harangszó akkor kondult métefre is — eladni, vagy j na.egi amikor 1331-ben műhelyben szállították a »fisé-1 építették a korszerű, új zsili- rc/c«-nek (balkereskedőknek)., Qet Siófokon. Megkezdődött a Még Fehérvárról is jöttek fisérek halat vásárolni. Jellemző, hogv a juti református egyház papja. Puskás _ . „„„ , János is naev halász-vadász roncs vagy^v^-1 hípébeT1 állt Maga is rendszeresen pénzelt a halászatból. Reggelenként, amikor a könyörgésre kellett mennie, már meg is fordult a Sió-bozói zsámbékosaiból. ból készült vagy fából. A faabroncsra nehezékül ólmot kötöttek, hogy lemerüljön a víz alá. A rácsra döglött csirkét, ürgét, vagy ha egyik sem volt, békát tettek, és leengedték a víz alá. Amikor rövid idő múlva felhúzták a rácsot, sokszor 8—10 rák is csüngött rajta. Hogy milyen sok rák volt a Sió kiöntéseiben, az is mutatja, hogy a juti határ mentén az egyik domboldalt ma is »rákmász-«-nak hívják, mivel a hagyomány szerint itt másztak ki a vízből a rákok. A halászok "maguk készítették a szerszámaikat. A hálókat kenderből kötötték, melyet az asszonyok áztattak és fontak meg. A háló csöppii fonálból készült, míg a jobb kenderből vásznat szőttek s falubeli takácsok. Mindkét faluban fő eledelnek számított a hal. Sokszor egész nap, minden étkezésre A jutlak a halászati jogot egy Széchenyi gróftól bérelték. Később Braun Dávid megvásárolta a Széchenyiek itteni birtokának nagy részét. Az övé volt a juti vám is. ahol a hídon áthaladóktól vámot szedtek. Gyalogostól 1 krajcárt kértek. e°ylovas kocsi után 3, kétlovas kocsi után 5 krajcárt kellett fizetni. A siómarosi és juti lakosok azonban mentesek voltak a vámtól, mert ők énitették a hidat. Ha javítani kellett, azt a munkát is ők végezték. A szabadi lakosok a veszprémi káptalantól bérelték a halászatot. Mivel a siófok—kaposvári vasút ekkor még nem volt, a Sió vizén, hajókon szállították az Alföldről a gabonát. A vám közelében épült a csárda, a halászok és a hajósok kedBisalmas jegesmedvék A jegesmedve egyetlen ellensége valaha az ember volt, aki értékes prémje miatt vadászta ezt az északi sarkon élő állatot. Persze a veszedelmes szemfogú rozmároknak is áldozata lehet a jegesmedve — ez azonban igen ritka eset. A jegesmedvék viselkedéséről az utóbbi időben érdekes dolgot figyeltek meg: a grönlandi medvék — a teljes védettség hatására — rendkívül bizalmassá váltak. Közeledésük sokszor már kellemetlen is az ember számára. A tengeri mentőszolgálat éjjeli táborhelyeit például gyakran megtámadják. És már a riasztó lövésekre sem reagálnak. Ügy látszik, megszokták, hogy »ősi ellenségük«-től nem kell félniük. Sió-meder bővítése is 1897— 1902 között, meid 1912‘ben. A munkát azonban megszakította az első világháború, és csak 1934-ben fejeződött be a mai formájában. Ma a szabadi és juti bozót helyén gazdaságilag hasznosított területek vannak. Eltűnt a nád és a sás, sokáig ■zsák legelőnek használták a területet. A szabadi legelő 1946—48 között még repülőtér is volt. a Budapest—Siófok— Pécs járat leszállóhelye. Ma már belterjes művelés folyik, ás a régi vízi világnak mag az emléke is eltűnt. Záhonyi1 Ferenc A róják áramtermelése A zsibbasztó ráják családjához tartozik a márványos zsibbasztó rája. Erős áramütéseket bocsát ki diszkosz alakú felsőtestéből. A zsibbasztó rája elektromos szerveiről már 1971-ben írtak a tudósok: a sok ezer lemezkéből álló »elektromos elemek« a rája agyából kiinduló idegekhez kapcsolódnak. A termelt áram erősségét több ízben is megmérték, 70—80 és 2—300 volt között ingadozott. A kisülések rövid időközönként követték egymást. A ráják elektromos fegyverüket zsákmányuk megbénítására használják. A zsibbasztó ráják többségükben a Földközi-tengerben és az Atlantióceánban élnek. Megfigyelik a téli Balaton életét Mesél a múlt A tihanyi biológiai kutató intézet hidrobiológiái osztálya figyelemmel kíséri a téli Balaton életét is. Elsősorban azokat az apró, szabad szemmel többnyire nem látható élőlényeket figyelik meg, amelyek jelentős szerepet töltenek be a tó életében. A kutatók megállapításai szerint a Balaton egyik sajátossága: téli biológiai intenzitása. Ez a kedvező helyzet a baktériumokat fogyasztó állatok életét előnyösen befolyásolja. Ezek az apró állatok tavasszal már szinte »terített asztalt« kínálnak a halivadé- koknak. C&ßtlo-boilö Vicces egy járda a csúcs- forgalomban. Mint az óvodás gyerekek, úgy toporognak oz emberek rendezetlen sorokban. ■ Aki sietni szeretne, bele-beleütközik az előtte poroszkálókba. Aki csak ballag, maga az élő közmondás: lassan járj tovább érsz. Különböző vérmérsékletük szerint különböző módon vesszük tudomásul, hogy az egyenes út milyen görbe, ha kerülgetni kell társainkat. Van, aki csúf grimaszokat vág egy-egy előzésnél; alig hallhatóan morog. Mások fapofával lökdösik félre az útjukba kerülőt. Láttam már olyat is, aki lemondó legyintéssel lassított, és utána félve nézett körül: észre vették-e, hogy magában gesztikulál? A rendíthetetlen nekiindul, szúrósan néz, nagyokat dobbant a lábával; majd ő megmutatja, hogy kitérnek előle. Néhányon a fal melletti osonásra esküsznek, és ott próbálnak előrejutni, a másik tábor a járdaszéli menetelést választja, le-lelépkedve ugrándozik a járművek és az emberek között. A legszebb látvány a kél kicsi kecske. Egymással szemben, mindig ugyanarra indulnak, amikor kerülni akarnak. Udvariasan mosolyognak vagy gorombán néznek, és öt-hat tangólépés után sikerül csak továbbmenniük. A gyerek anyja kezébe kapaszkodva mászkált az 'útvesztőben. Lemaradt, vezetője szoknyája mögé bújt, eléje lépett. Sokszor meglökték. Egyszer csak panaszosan megszólalt: — Anyuka, állítsa már valaki sorba a lábakat! A járdán levők pár pillanatra megszelídültek. Talán eszükbe jutott Szabó Lőrinc verse. Azután újra kezdődött a rohanás. L. P. A közép-ázsiai Vahs folyó nem csak arról nevezetes, hogy vize táplálja majd a Szovjetunió egvik legnagyobb energetikai létesítményét, a nureki vízi erőművet, hanem arról is, hogy a folyóvölgy tadzsikisztáni szakaszán rendkívül értékes őslénytani leletre bukkantak a kutatók. A sok-sok millió évvel ezelőtt élt gerinces állatok csontvázainak olyan tömege került elő a föld mélyéről, hogy csupán arra lehet gondolni: valamilyen hirtelen környezeti változás okozta a pusztulásukat. A leletek sokféleségéből különösen érdekes* a képen látható, hatalmas fogú állkapocs- tani leletekkel. hogy tigcsont. Megállapították, valamikor egy kardfogú risé volt... Talán kevesen tudják, hogy az összes ma élő macskafajta — oroszlán, tigris, hiúz stb, — közvetlen elődei már a harmadkor elejéi (mintegy 800 millió évvel ezelőtt) megtalálhatók voltak a föld élővilágában. Törzsfejlődésük folyamán viszont alapos változásokon mentek keresztül. A Tadzsik SZSZK Tudományos akadémiája mellett működő zoológiái és parazitológiai intézet kutatói foglalkoznak most a ritka értékű öslénySegíf az infrahang Régóta foglalkoztatja a társai kiderítették, hogy szakembereket a kősórétegek ben kimosott üregek benzin- táx-olóként történő felhasználásának a gondolata. Mindeddig komoly nehézségekbe ütközött a megvalósítás: zavaró volt a kimosás folyamán a falfelületeken kialakult telített sóoldat, amely nagymértékben lassította a kimosást. A probléma megoldására most sikerült a Moszkvái Bányaipari Intézetben egy meglepően egyszerű módszert kidolgozni. Az intézet munkaalacsony frekvenciájú hullámok hatása nyomán a telített sóoldat leválik a falfelületről s ezzel gyorsul az üreg kimosásának folyamata. A hanghullámokat egyszerű sziréna szolgáltatja, s így — a mosó berendezés segítségével — kívánt méretű üregeket lehet előállítani. Somogyi Néplap
