Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
A tizedik ötéves terv Hatékonyság és minőség Magyarék boldogsága lr ____^ P k aságát lehet felsorakoztat- , ni, hogyan fogadták a kommunisták, a S7-OV jet nép az SZKP KB 1975. december 14-én nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvtervezetét, a szovjet népgazdaság 1978— 1980. évi fejlesztésének fő irányait. A Moszkva Iljics-gyár dolgozói például, amikor mun- kásgyűlésen megismerték a tizedik ötéves terv célkitűzéseit, elhatározták: garanciát vállalnak termékeik minőségéért, s felhívással fordultak A példák so- ! tudományok doktora számada- I Hogy valóra lehessen váltaHalomnyi fénykép az asztalon, abból válogatnak: Jancsi a legidősebb, 1938tcfckal világítja meg a tize- 1 r-i a2 ipar célkitűzéséit, gyor- ban született, öt követte Kadik ötéves ' terv nagyvonalú- j “ alapany^-termetóst. i ti. Rozi, azután Laci, Józsi, . . .._____... ! Ez a munka kétirányú. A Feri, s végül Sanyi, a legkis agat. A Szovjetunió nemzet j már meg]évő ásványi nyers-,; sebb 1953-ban. Hét gyerek. anyagforrások kitermelését | Tudja, milyen nehéz volt ókét jövedelme 24—28 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés 35—39 százalékkal nő, ezen belül a termelőeszközök gyártása 38—42, a fogyasztási cikkeké pedig 30—32 százalékkal. Érdemes az egyes iparágak fejlesztésének néhány adatát is szamügyre venni. Az elektroenerg etikában 1980- ban 1340—1380 milliárd kilowattóra villanyáram-termelést biztosítsanak. A vaskohászatban az ötéves terv véfokozzák, s az újonnan feltárt területeken is megkezdik a termelést. Hatalmas kóolaj- és földgázlelőhelyaket találtak Kelet-Szibériában, a Ja- kut Köztársaságban, Közép- Ázsiában és a tyumenyi területeken. E lelőhelyek azonban messze, lakatlan területein vannak, így előbb vasutat kell építeni. Folyik tehát az »évszázad építkezése« — az őseidén keresztül —. a Bajkál— Amur vasútvonalé, amely 1982-re felépül, s az elágazásokkal együtt összesen 4330 az ország valamennyi dolgo- , . zójához, kövessék példájukat. ger® ?60 tori'* Eddig 300 gyár csatlakozott a ^L^relt arLáíhtanak ! kilométer hosszú lesz. moszkvaiak felhívásához. Egy j na hengereit ' ... ... építőipari komplexbrigád rop- el°- szemek vannak - | a Szovjetunió európai régyűlésen jelentette be elihatá- nvondotui Beljanov —. arne- saeöen a szén- es érc előne- rozását: védnökséget vállal a lyefcben 17 m.Lio torma acélt iyeket aknázzák ki. Fokozzak beruházások határidőre törté- barmelnek «KV eV alat^ ha- a kőolajtermelést az óceánok romsaor annyit, mint például j gg a tengerek melyen, Tavol- a Német Demokratikus Köz- j Keleten pedig a színes-, rit- társaságban. A vegyiparban : ^Si_ és drásafémek, a gyémánt és a petrolkémiában 60—«65 j kitermelését. Ugyanezeken a százalékkal növelik^ a terme- , területeken gyorsítják a cellást úgy, hogy a kőolajtenme- j íulóz és a papír alapanyagai- lésnek nagyobb hányadát for-| nak a kitermelését. A fában dítják e célra, mint a kilen- | Szovjetunióban ma cedik ötéves terviben. Mas felhasználását, kevesebbet fornő megvalósítása lelett. Elhatározásukból — miután azt a televízió nyilvánosságra hozta — országos mozgalom lett. s 1976. január végéig 300 ezer építőipari munkás csatlakozott hozzájuk. A sajtó hasábjain is folyik a kongresszusi irányel- tervezet megvitatása: csak a Pravdához 10 ezer olyan levél érkezett, mely a tizedik ötéves tervhez szól hozzá, tesz okc6 javaslatokat, észrevételeket, az SZKP KB-t biztosítja a célkitűzésekkel való egyetértésről. Minek köszönhető a nagyfokú érdeklődés? Magának a tervnek! A tizedik ötéves terv ugyanis új fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, tökéletesítésében, a társadalmi Viszonyok, az új ember kialakításában, a szocialista életmód fejlesztésében. Ez a terv arra hivatott, hogy biz- I ságon, a munka termelékeny tosítsa a gazdaság egyenletes j ságén a sor. fejlődését, fokozza a haté-1 A Szovjetunióban is előbb- konyságot, fejlessze az ország ! gond lesz a munkaerő. védelma képességét, es a tér- szeshasonlítást: az 1970-es melókenység javulását a to- , években 10 millió volt -javább! életsizí n vonal - emelés- í munkaerő-tartalék, ez a 80-as évekre 6 millióra csök4ceai, a ben kamatoztassa. i x}. « XII. ’ ötéves tervben V. Beljanov, a közgazdasági ! pedig elfogy. Meg’ll! u^vás fölnevelni egyetlen fizetésből? Taníttatni őket. s szakmát adni a kezükbe, hogy valamennyien boldoguljanak? Mozdonyok dübörgése, sípolása zavarja beszélgetésünket. A kis ház. amelynek konyhájában üldögélünk, vasúti szolgálati lakás. Éppen szemben a taszári állomás őrtornyával, ahol a hét gyermek api?. Magyar János sok évig váltókezelő volt. — Negyven esztendőn át dolgoztam a vasútnál. Pályamunkásként kezdtem 1926- ban, s ezt a munkát végeztem tizennégy évig. Voltam vonatkísérő, majd 1946-ban kerültem Taszárra váltókezelőnek. Éppen tíz ' éve, hogy nyugdíjba mentem. De még ma is föl ébredek, s kimegyek a lakásom elé. amikor az első hajnali személyvonat áthalad az állomáson ... S. hogy hány éjszakán át virrasztóit a gyermekek mellett Magyar néni, amikor vacecna oteves ^; l még viszonylag kevés papírt íelt ' ú í szóval felülbírálták az olaj . . . í, , „ lamelyik beteg volt: mikor 1 gyártanak. Ezen most valtoztudott pihenőre térni a renlegkisebb Magyar dítanak fűtésre, újra »divat- : tatnak. A Távol-Keleten foly-. geteg házi munka elvégzése, nivan Elesik Hatan már há- amikor a ba« ion a szén. A gépipar és tátjáik a kikötők fejlesztésé.és j után? Nem erről beszél, nem : zasok. Sanyi,'a legkisebb még I gyerek, Sanyi’átvette a Népa fémfeldolgozás termékeinek rekonstrukcióját, a kereskedel- a gondokat eleveníti föl, ha- itthon él 'de mar ő is beje_ hadsereg kiváló katonáia kimi flotta felújítását, a Vosz- nem azt. ami megszépíti, bol- j lentette; ’van egy kislány... 1 tüntetést, de azt megelőzően tocsnij mély vizű kikötő épí- : doggá teszi életüket: I Ismerjük is, kedves teremtés. ' elnyerte az éleniáró címet is. gyártását öt év alatt' 1,5—1,6- saeresére növelik, ezzel biztosítva i a népgazdaság val a - mennyi ágazatának műszaki megújítását. A tizedik ötéves terv egyben a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny fontos szakasza lesz. A Szovjetunió már megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat a beruházásban, az ipar ütemének fokozásában, most a hatékonytesét. Fodor László (Folytatjuk.) Buszkék vagyunk alja. öten a vasútnál szolgálnak, 1 Láttam a többi hozzátartoelnyerte az élenjáró címet is. zó között Magvar Jánosnet is, Magyar panofix Japánban hogy valamennyien r®bdes Hidason, Bácsalmáson, Kapósgyerekek. Csak jót hallottunk : varon. Egyik fiunk a húskom- aki meghatottál! hallgatta a róluk, panaszt soha, s ez . binátban dolgozik, a másik j na elismerését tartalmazó papedig honvédségi polgári al- j rancsot. és könnyes szemmel kalmazott. Kilenc unokánk : nézte, amint átvette a kitün- van. ítélést.: S mpst, hogy néhány Nézegetem először a szülők, hete leszerelt, őt is hazakí- majd pedig a gyerekek egkü- ! sérte a szülői házba a koszovói fényképeit, s az unokák- j nő levél, melyet a parancsnok öt világrész 40 országába exportálja a hazai bőr- és szőrmeipar termékeik a Tan- nimpex külkereskedelmi vállalat. Legjelentősebb tőkés partnerei Európában a nyugatnémet, holland, angol. , . . , . , , , . svájci, osztrák,"ávéd. belga. és]laíai: legutóbb piafrancia cégek. A magyar bőr- Caink™ ~ i§F toobek kozott konfekcióipar cikkei a tenge- az NBZK-ban. Ausztriában es rentúlon is keresettek. Igv az ^rfhaba'1 - mar működnek. Egyesült Államokban és Ka- biztosítják a közvetlen, állan- nad 'ban valamennyi termeké: do,,p1ia.cl1 életet. A vegyes vásárolják, Japánban a pano- i v'a11 álatok tevekenysege is elo- fixet és juhszörmét, Afrika számos országában. pedig a viselik. Ugyancsak népszerűek a kesztyűk, hiszen Magyarország a világ harmadik -legnagyobb kesztyűexportőre. A Tannimpex vegyes vállacipők és táskák iránt nagy az iacok hetven nap után elér- érdeklődés, fék átlagban a 36 kilót. Ehhez mit szól? Persze, a munka csak az utóbbi években vált könnyebbé, miután korszerű Bőriparunk termékei közül a legkeresettebbek a lábbelik — a hazánkban előállított cipők 40 százaléka kerül külA szövetkezet irodájában a j főagronómus föliratott velem | egy nevet: Zsigmond Ferencet. Azok felől érdeklődtem, akik nyugdíjazásuk után sa-1 ját maguknak és a népgazdaságnak is hasznos munkát vé- j geznek odahaza, a háztájiban Így jutottam el hozzá. Szép j há?. rendezett lakás. Alacsony, törékeny néniké mondja: » — Amikor a szövetkezetben abbahagyta a munkát, és elkezdődött a nyugdíjasidő. már azt hittem, belebetegszik a tétlenségbe. Esténként csak járt-kelt, mint a boldogtalan. Hiányzott neki valami. Mind J a ketteh tudtuk, hogy micso- j da. .. Zsigmand Ferenc gyerekkorában választotta hivatásának ■ az állattenyésztést, már akkor | foglalkozott — mindennél szívesebben — ezzel a munkával. A háború után felesbérlőként gazdálkodtak, saját földjük nem volt. Amikor megalakult a termelőszövetkezet, tizenkét évet .töltött egyvégtében a lelkei Balaton Gyöngye Tsz sertéstenyésztésében. Anyakocákat gondozott. Büszkén mondja: j — A gondjaimra bízott ma- j istállót csináltatott a tsz. Ön- j földre, s ezeket Európa csak- tlcíők, önitatók és miegymás j nem valamennyi országában Ilyen körülmények között a gondozás már nem volt olyan nch 'z. CKak az, hogy ott mindig heljt kell állni, nem nézheti ‘az ember az ünnepeket, a vasárrapókat, a sarat vagy .• hideget; Letelt a tizenkét esztendő a sertések mellett. A sokat, a nehezet tisztességesen megfizette a szövetkezet, ebből telt arra, hogy megvegyék a házat, ahol most élnek, s beköltözzenek a falu széléről a központba. S bár a postás tekintélyes összegű nyugdíjat hozott mindig — most megköze- 1 íti a háromezer forintot —, a tettvágy nem hagyott nyugvás r. Zsigmond Ferencnek. — Arra gondoltam, itt vannak az ólak az udvarban, az erőmből is futja, hát a háztájiban belevágok a disznóhiz- lalásba. A hatvanhatodikban járok, gondoltam, az időmből meg az energiámból még telik arra, hogy kihozzak valamit ezekből a meglevő épületekből. Húsz hízott disznót adtam el tavaly a Kaposvári Húskombinátnak. Nem a pénzszerzés a fő cél — kicsendül ez a szavakból, látszik a család életkörülményeiből. Sok a munka ennyi állattal, hát még, ha hozzávesszük, hogy a takarmányt is j be kell szerezni. — A háztájiban terem, aztán a szerződés alapján vásárolok annyit, amennyi kell. Az | idén szeretnék huszonötig fölmenni. Zsigmand Ferenc így talált i megnyugvást. Büszke arra a munkára, amelyet végez, és j arra, ahogyan elvégzi. Ez I tartja egészségben, készteti újabb — és mind nagyobb — j tervek szövögetésére. segíti az export fokozását. Az idén mintegy 20 százalékkal nő a tervek szerint a tannimpex kivitele a tőkés piacra. A cipő-, bőr- és szőrmeáruexport növekedéséhez hozzájárul, hogy az új magyar termékek rendszeresen bemutatkoznak nemzetközi kiállításokon. ról készített felvételeket. Va- j írt. gyónnál, kincsnél „többet je- . Amikor a gyerekről beszél lentenek Magyarék számára, | Magyar János, arra is biiszhiszen hogyan is lett volna módjuk a hét gyerek mellett vagyont gyűjteni, vagy félrerakni valamit öreg napjaikra. Magyar néni leveleket szed elő. Olvasom az egyiket: »Kedves Szülők! Föuk példás, fegyelmezett magatartásával kiérdemelte parancsnokai, katonatársai elismerését. Büszkék vagyunk rá. s arra, hogy ő is egységünk kiváló katonája lett!.« Ezt a levelet kapták, amikor a legidősebb gyerek, Janke, hogy öten az ő példáját követték, s a vasútnál vállaltak szolgálatot. Négy évtizedesmunkáját nyugdíjba vonuláskor kiváló jelvénnyel ismerték el. S a nehéz szolgálat .mellett is volt ideje arra. hogy 16 éven’át tagja légyao, a taszári községi tanácsnak. Hét gyerek, öt katonafiú. Kevés anya kaphat megérdemeltebben olyan leve- let, mint amilyet Magyar Já- nosné kapott a napokban a Honvédelmi Minisztériumból: esi teljesítetté állampolgári i »jcérem, fogadja elismerése- kötelességét. Mind az öt fiú met azért az áldozatos mun- katonaviselt, s valamemiyien . ^ért és fáradozásért, amelybecsülettel szolgáltak, Józsi és [ jyej gyermekeit fölnevelte.« Laci egyszerre vonult be. Ott j voltam azon az ünnepségen, I Szalai László II növényvédelem tartalékai A megye gazdaságaiban, je- I a rendeletet papíron betart-! »határszemlére« csak a szá- lenleg 105 felsőfokú végzett- ; sák. Ezt bizonyítja, hogy j rítóhoz menet van módja... ségű növényvédő szakember ; ezekben a gazdaságokban két- : Márpedig a növényvédelemén 1800 szak-, illetve betani-j háromszoros volt a növény- j ben akár egy-két nap késle- tott munkás dolgozik. Évente | kár 1975-ben. Az ok világos: kedés is jócskán csökkentheti 6—80Ó. millió forint értékű | a »pótember« örült, ha a a szerek hatékonyságát. . termést mentenek meg a kár- ; »tűzoltó munkára« maradt Fölmérések szerint egy so- tevőktől. Számítások szerint a ideje. | mogyi gazdaság átlag 1,5—2 kemizáló mérnökök munkája j öt év alatt be lehetett vol- I milliót fordít évente növény- 20—60 százalékkal növelheti j na állítani 12 szakembert. A ! védelemre, ezzel 8 millió éret termelés hatékonyságát, | megyei tanács szívesen támo- I lékű termést ment meg. Az vagyis azonos fajták és ter- j gatott volna gazdaságokat j arány még tovább is javítha- meszeli ^ föltételek mellett | ösztöndíj alapításában. Már | fő, ha a kiszórás időpontját többszörösére nőhet a termés- 1 végzett agrármérnökök to- jbbban megválasztják. Ez átlag. Ez az egyetlen adat is | vábbképzésére is lett volna c$ak úgy lehetséges, ha a kárjói mutatja, hogy a mezőgaz- lehetőség. A növényvédő tevőket folyamatosan figye- dasági termelés hatékonysá- szakemberek száma mégsem | Ük, és ha az országos és megának egyik fő mércéje a no- sznporodott — inkább csők- ! gyei előrejelzések nem pihen- venyvédő szerek szakszerű kent: a szakember persze nem nek hetekig a fiókok mélyén, fölhasználasa és a talajerő- J veszett el, csak átalakult — Sajnos, hasonló a helyzet a (v issza pót.ás. vezetővé. szakkönyvekkel is — az, iroA megyei növényvédő álló- i más igazgatója, Szili Máté j szerint Somogybán a haté- [ kony növényvédelem föltéte- j lei — szakember, vegyszer és gép — javarészt adottak, de... j Rövidlátó számítások dák polcain porosodnak évszámra. ilüók válnak semmivé A legtöbb helyen van szakember, csakhogy közülük) i mindössze 15 végez teljes | A talajerő-visszapótlásnál i munkaidejében növényvédel- I egykor a műtrágyaadag nőveIII a szakember, hol a szakember? mi feladatokat. Az okot itt is ' lésével nőtt a térmás. A gaza hibás szemléletben találjuk. \ daságok azónban kezdenek A megyében 12 gazdaság- j Vannak vezetők, akik a nő- j rájönni, hogy egy mázsa ter- nak nincs saját növényvédel- \ vényvédelmet szükséges rossz- méstöbblethez aránytalanul mi szakembere, holott több ] nak tekintik. Elhangzott már j több műtrágya, kell, mint komim öt éve érvényben van az i olyan vélemény is. hogy a no- j rábban. Ma már csak a dif- a rendelet, mely szerint nö- | vényvédőnek kifizetett bér , ferenciált összetételű és meny- vényvédő szert — legtöbbször kidobott pénz, hiszen a vegy- i nyiségű, kellő időpontban kiveszélyes mérget — csak ott: szert akáriú kiszórja így : íuttatott tápanyag lehet ha- használhaínak, ahol felsőfokú j azutá„ _ hoev „meadolooz- ' tékonV- Sajnos alig van spe- vegzettsegű szakember van.) .. 9 9 ■ ciálisan képzett szakember, Mit tettek ezek a tsz-ek? Föl- ' a ^izetesert megteszik akj ezeket a feladatokat elvették másodállásba a szom- j tűzvédelmi és »biztonságvé- j végezhetné, szédos gazdaság növényvédő- j delmi« felelősnek, sőt nyáron fedett helyen. Amíg a műtrágya a gyártól eljut a termőföldig, addig 30—40 százaiéiul vagy tönkremegy, vagy »eltűnik«. Senki ne gondol- I jón itt lopásra. A szél, az eső j és a gondatlan szállítás a ma- | gyarázat. A kár évente több J száz millió forint. Ezen fog majd változtatni az az agrokémiai hálózat, melynek szervezése már folyik, és melyet kiegészít majd egy korszerű laboratórium. Miéri vegyünk áj gépet, ha „jó” a régi? A megye növényvédelmi gépparkjának 40 százaléka elavult. Ennek ellenére használják, pedig á rossz gép hatástalanná teszi a szert. Például egy nem porlasztó porlasztó. Ahol a szer lecsurog, megperzselődik a növény, kétoldalt pfdig tovább burjánzik a gyom. Előfordult már, hogy ilyen esetben a növényvédő szert kiáltották ki hatástalannak, sőt károsnak ... Ez a példa is jól mutatja, hogy a növényvédelem eredményességének és hatékonyságának a szűklátókörűség megváltoztatása az előfeltétele. Csak ezután orvosolhatók a szakembergondok, csak ezután cserélhetők ki az öreg gépek. Nagy hiba, ha néhány gazdaság csak a maga kárán érti meg: a termelés növelése ma már elképzelhetetlen tudományosan megalapozott növény- védelem nélkül. Bíró Ferenc ! sét... Ez a formális megöl- I magtárosnak, vagy a szárító Hernesz Ferenc jdás persze csak arra jó, hogy i irányítójának is. így persze Talán ennél is égetőbb j gond. hogy a műtrágyának mindössze 8—10 százaléka van j Somogyi IÍI6plap a
