Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
I Kilencven éve született Kun Béla Nagyberényi hétköznapok K un Béla egy kis erdélyi faluban, Leién született ■1886. február 20-án. Iskoláit Zilálton, majd Kolozsváron végezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizenhat éves korában belépett a Szociáldemokrata Pártba, és ettől kezdve élete összeforrt a munkásosztály harcával. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői közt találjuk. A világháború kitörése után a frontra került. 1916 tavaszán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat orosz elvtársaihoz, és 1917 tavaszán bétában volt azonban azzal.! talt diplomatáit is meglepte. hogy a forradalomnak első sorban idehaza van rá szüksége. 1918 novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ő kezdeményezésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az -őszirózsás forradalomeredményeként létrejött nép- köztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyeket a nemrég összeomlott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kommunisták tábora 'gyorsan nökapcsolódott a tomszki párt- | vekedett, szaporodtak a sztrájszervezet munkájába, segítette a szocialista forradalom előké: szításét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Petrográdba — a mai Lenin- grádba — utazott, ahol Lenin fontos féladatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország területén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitá- ciós és szervező munka vezetését. Nem maradt magára ezzel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok segítették, mint Szamuelly Münnich Ferenc, Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március 24-én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfeszítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar ■ hadifogoly lépett a Vörös Hadsereg soraiba, és harcolt az orosz és külföldi ellenforra- dalmárok ellen. Ó maga is hogy milyen körültekintően és ügyesen használt fel minden lehetőséget a munkásállam javára. Tevékenysége nein korlátozódott a külügyeltre. Valójában ő volt a Tanácsköztársaság első embere — ezt barái ás ellenség egyaránt elismerte. Ö mondta ki a döntő szól a forradalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személyesen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti tervek kidolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a vezető szervekben megnyilvánuló Ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának ki- A budapesti Gyűjtőfogház—[dolgozásában. Mindemellett jutott ideje arra is, hogy gyűlésekre járjon, állandó kapcsolatot tartson a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek az ellenséges túlerővel szemben. 1919 a Tanácsközkok, a tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. áltól a letartóztatottakat őrizték — az új forradalom főhadiszállásává vált. Kun Bála itt értesült arról, hogy a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítják ki őt. Erre már nem , került sor. 1919. márciiis 21-én győzött a szo- . cialista forradalom. Megala- Tibor, | kuit a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze harminchárom ■ augusztus 1-én _ _____ é ves volt, amikor az ország J társaságot megdöntötték. Kun élére került. A legneheze Béla emi,grálni kényszerült. A feladatot vallalta: a külügyi I c.™,w,.„-äk „ *_i-■,* -• u »„.„it haInnépbiztos posztját. Olyan i Ebéd után az öregek otthonában. Szovjetunióban talált új rrísw T »«.-. >T»-.. akadályozza a kommunizmus v eszellyet, gyakian hagyta el | ne^ a napirenden. Az elmúlt aarmaroK euen w n.a*« i* további elterjedését. Az an- ia Szovjetuniót, hogy átadja években jelentősen fejlődött snsws**««w** *«■> ^rasasLt *rss2iasass’juss* sas A végrehajtó bizottság ülésére készül Győri József tanácselnök. — A falugyűléseken elhangzott kérdések, javaslatok, az idei és a tavalyi költa művelődési program szerepelSiófok kommunális ellátásáról az Aranyparton I testvérpártoknak. Különösen sokat tartózkodott — illegálisan — Becsben. Az üldözött, illegalitásba Sizorított magyar párt újjászervezésén fáradozott itt, Landler Jenővel, Lukács Györggyel, - Révai Józseffel és a KMP más vezetőivel együtt. Elszomoritóan sokszor olvastuk a legutóbbi hat-ttyöK hónapban a hírek között, hogy Siófokon vagy közvetlen környékén halátos balesetek voltak a vasúti átj ái-ókban. Természetesen ebbén nagy szeretje volt az áldozatok figyelmetlenségének, de az is tény, hogy a város területén mindössze egy, úgynevezett külön közúti-vasúti kereszteződés van. A szintbeli kereszteződések száma tizenegy. A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén az üdülőközipont kommunális ellátásáról is tárgyalt, s nemcsak az V. ötéves terv, hanem az 1980—1990. közötti időszak feladatait is tisztázta. Szó volt itt többek között a közúti, a vasúti és a vízi közlekedésről, a víz-, a csatorna-, az elektromos- és gázenergia-hálózatról is. Valamennyi fontos ellátási terület gondot okoz a város vezetőinek azokban az években. Siófok úthálózatának korszerűtlensége és az üdülőközpont európai rangja ellentmondásban van egymással. A 171 kilométer hosszúságú köz- útnak mindössze 27,4 százaléka burkolt. Márpedig a város közlekedésében alapvető szerepük az utaknak van. A ha talmas nyári forgalom »kinőtte-« már Siófokot, a Sió-híd alig-aiig tudja átereszteni a hétvégi autófolyamokiat. A kereszteződések között sok * balesetveszélyes. Eddig is sokat tettek a közlekedés 'biztonságosabbá tételéért (két helyen is fölszereltek forgalomirányító berendezéseket), de — a város közép- és hosz- szú távú fejlesztési terve szerint —* további 17-re lenne szükség. Tegyük, még hozzá, hogy a burkolt utak minősége sem a legjobb. Elég, ha valaki arra gondol, milyen gödrökkel tarkított utakon .jut el a szállodasorig, az Aranypartig .. . A feladatok tehát adottak. Az V. ötéves tervben kiteler pül a városközpontból a kereskedelmi pályaudvar, elkészül az autópálya bevezető szakasza. A burkolt utak hosz- szát a jelenlegi 27 százalékról 36-ra emelik. Szól a középtávú terv az autóbusz-pályaudvarról a hidak építéséről, alul- és felüljáróról is. A* utakat, hidakat azonban álland >an tisztán kell tartani. Gondban vau ezzel a városi rintért. tanács, mert nehezen kap inunkaeröt. Az évenként rendszeresen tisztán tartott közterület nagysága 460 ezer négyzetméter, s ebből 200 ezret kézzel takarítanak. A terület nagysága — a város helyzetéből eredően — természetesen változik: télen Jóval kisebb az előbb említettnél. A tisztítandó terület a következő öt évben 6—8 hektárral növekszik majd. A köztisztasági géppark jelenlegi értéke 1 millió 800 ezer forint. Ahhoz, hogy jobb minőségű munkát tudjanak végezni — azaz tisztább legyen a város —, a géppark növelésére van szükség. A lakásoknak mindőssaie 18 százaléka van bekötve a szenny vízcsatorna-hálózatba. Kevés a 38 kilométer hosszúságú vezeték. Ezen túl az i6 súlyos problémát okoz. hogy a város szennyvíztelepének tisztítókapacitása jelenleg naponta csak két és fél ezjer köbméter. A csúcsidőszakban pedig 10 ezer köbméter szennyvíz keletkezik a városban. A telepet már bővítik: ennek befejezése után a kapacitása naponta 12 ezer köbméter lesz. Ez azonban a tervidőszak végén kevés lesz, hisz egy-egy napon most is előfordult ekkora »termelés«. Ez a fölismerés vezette az Országos Vízügyi Hivatalt, amikor egy újabb 10 ezer köbméteres bővítést határozottéi. Az építkezést várhatóan 1978- ban kezdik, s a beruházás 110 millió forintba kerül. (A most folyó építkezés 1977-ben fejeződik be, a munka értéke 90 millió forint.) A vízellátást azért említjük, mert talán ez az egyetlen terület, amelyikre nem lehet panasz. A két vízkivételi mű — Siófok ellátásán túl — a regionális feladatoknak is megfelel. A város fogyasztása csúcsidőszakban 15 ezer, átlagban 8 ezer köbméter naponta. A lakások 68 százalékába bevezették a t izet. Az új lakásépítkezésekkel, az arany- és az ezús'iparti fejlesztésekkel várhatóan napi 14 ezer köbméterre emelkedik a fogyasztás, 1990-ben pedig napi 18 ezer köbméter fogy el. Ez szükségessé teszi a víztermelés növelését. 1978-ig megépül egy 5 ezer köbméteres tározómedence, a hozzá vezető ötkilométeres töltővezetékkel együtt, 50 millió fo Kommunista Interna1 cionáléban tisztségeket viselt. A húszas években az agitációs és propagandaosztályt vezette. 1929—1934 között a Balkán- titkárság vezetője volt. Segítette a bolgár, román, jugoszláv, görög kommunisták harcát. Élete tragikusan ért véget, a Szovjetunióban a harmincas években a személyi kultusz nyomán kibontakozó törvény- sértések áldozata lett Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisztelettel övezi. B Gy. idei feladatokat Elkészült 8 millió forintból a törpe vízmű, 620 családhoz jut el az egészséges ivóvíz. A nagybe- rényi és a somi lakosság a , tervezett 400 ezer Üzemben 580 ezer forint érté- , kű társadalmi munkával segí- különbóző i tette gyarapodásukat, öregek 'napközi otthonát ifjúsági klubot hoztunk létre 100—100 ezer forint, költséggel. Mindezt a lakosság kérése alapján. Az idén bővítjük az óvoda konyháját, s egy újabb tantermet építünk félmilliós költséggel. Községünk talán egyetlen az országban, ahol az összes jelentkező gyereket fel tudjuk venni óvodába. Az idén Som községben felújítjuk az orvosi rendelőt, szolgálati lakást alakítunk ki a nőtlen, hajadon pedagógusoknak, korszerűsítjük a húsboltot, hogy csak néhány lényegesebb dolgot említsek. Baksai Ferenc veszi át a szót: — Sajnos az ifjúsági klubhoz még nincs szakképzett vezető. Egy fiatal most végzi a klubvezetői tanfolyamot. Azért nem üres a fiatalok otthona, harmincán járnak rendszeresen a politikai oktatásra, s húszán vesznek részt a nyolc előadásból álló tanfolyamon. A párttitkár egy másik témára vált át: — Jó ütemben folyik a tavaszi készülődés, a gépjavítás az Egyesült Erő Tsz gépműfórinttíl I-h«lyében. A közös gazdaság az idei feladatokat több új géppel, gyarapodva várja. Egyebek között SZK—6-os kombájnt, NDK-gyártmányú kaszáló- és silózógépeket, Dutra traktort vásároltak, több mint egymillió forint értékben. végrehajtó bizottsága jó érzé- | KISZ-vezetőképzö sekkel készítheti el számve-1 tését, határozhatja meg az Éppen vége az ebédnek az öregek napközi otthonában. párttitkár ] dési tervben már hat előadás I szerepel-*az érdeklődésüknek megfelelően. Este felnőttekkel népesedik be az iskola. A szülők . érdeklődéssel hallgatják Lukácsi Katalinnak, a Siófoki Járási Hivatal művelődésügyi osztálya munkatársának előadását, aki a család szerepéről beszél az általános iskolás gyermek személyiségének kialakításában. Egy-egy alkalommal 60— 70 felnőtt hallgatja meg a szülők akadémiája előadásait. Ebben az évben nyolc téma szerepel a programiján. Az ifjúsági klubba készülődik Takács Anna KISZ- vezetőségi tag. Vele is váltottunk néhány 6zót terveikről: — Szombaton meg vasárnap hatvan-hetven fiatal is eljön a klubba táncolni, szórakozni. Terveinkben szerepel egy zenekar megalakítása, a már meglevő, de eddig Munkásgyülés Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról.) tött naipok száma. És ugyan- | akkor 77 ezer túlórát használ- ] tak föl! Szükségszerű ez? A zsúfolt széksorok között valaki — a táppénzes-napok magas szármára — megjegyezte: ha nem volt munka, inkább kiíratták magukat az emberek, minthogy szabadságra menjenek. A gyáregység gondjáról —a felszólalások tanúsága szerint — nem mindig a legiiletóke- sebbektől értesültek a munkások. A vezérigazgató jegyezte meg: a nagyvállalat ágazati igazgatóitól olyan kérdésekre is választ vártak, amelyekre minden felelhetne. Épp ezért — von la le a következtetést — javítani kell a vezetők és a munkások között a kapcsolatot, érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az üzemi demokrácia fórumain mindenki véleményt nyilváníthasson, ét választ kapjon a -kérdéseire. A munkásgyűlésen szót kéri egy fiatal lány: Lator Valéria, a Mekalor-szalag munkásnője. S nem a műit év. hanem a mostani időszak gondjáról beszélt: — Alig van olyan nap, hogy ne kellene rövidebb-hosszabb időre leállni. Nem mindegy, hogy az embernek akkor mondják, hogy nincs munka, amikor műszakkezdéiskor belép az ajtón. Az a tapasztalatuk, hogy ilyenkor a főnököket idegesíti a jelenlétük. Igáz. fizetnek állásidőt, de azi j is tapasztaltuk' már. hogy nem • mindig jól számoljak, s ha szólunk, nem szép szót kapunk, hanem gúnyolódó megjegyzést. Igaz, sok kérdésünk van a munkával -kapcsolatban. Ezekre mi igaz, őszinte feleletet várunk. Felszólalása után fölcsendült a nagy taps. Király Ferenc, a járasd pártbizottság első titkára is a vezetők és a munkások közötti kapcsolat javítását sürgette felszólalásában. — A Mechanikai Művek marcali gyáregységében i® ugyanolyan megértőik az emberek, mint másutt — mondta. — Támogatásukra viszont csak akkor számíthatunk, ha csoportvezető j ismerik a gondokat. Az üzemi demokráciának kialakult jó szervezeti keretei vannak: véleményt itt, -és nem a folyosókon kell nyilvánítáni. A gondokról pedig nem a »jól- értesüiteket«, hanem azokat kell kérdezni, akik a tények ismeretében válaszolhatnak. S e válaszadás elősegítése érdekében a gazdasági vezetők mellett a tömegszervezetekre is nagyobb feladat vár. Az állásidő —i főleg az év eleién — visszatérő gond, s ez összefügg az anyagkészletekkel. A tapasztalat az, hogy akkor több a szóbeszéd a gyáregységben, ha kevesebb a munka. Folyamatosabb anyagellátással. szervezéssel segíteni lehet ezen. Az év elején tartunk. S épp azért érdemes idézni a vezér- igazgatót: »Az új termékek révén a folyamatos termelés "eitételei, biztosírta vannak.«. A termelőszövetkezet gépmű'i lycben. Az idős asszonyok, férfiak azonban nem mennek haza. Kötögetnek, kézimunkáznak, beszélgetnek. A rádióban halkan szól a zené, sokan ott maradnak, hogy közösei) nézhessék a televízió műsorát, héhányan pedig éppen olvasnivalót válogatnak a könyvtárból. Az idén is köszöntik őket a község vezetői — Nagybe- rénvben és Somban is — az meg nem nagyon működő színjátszó csoport életre keltése. A politikai oktatásban való részvétellel elégedettek vagyunk, s azzal is, ahogy a község fiataljai kivették ré> szűkét a társadalmi munkából tavaly. A tegyük szebbé kis községünket mozgalomban a | közterületek meg az idős em- ! berek háza előtti rész parkosításában segítettünk, a tsz- i nek a meggy- és a répaszeöregek napján. Ez újabb I désben és más munkákban is. programmal gazdagodik eb- !Az *3y kapott pénzből magben az esztendőben: április- inőt, játékokat vásároltunk, az ban nagymamák napját rendeznek, s az unokákon kívül a falu, a párt- és a társadalmi szervek, meg a termelő- szövetkezet vezetői üdvözlik majd az idős asszonyokat. S hogy ne csak a tévé meg a rádió műsora, a könyvtár és a régi emlékek felidézése jelentse az öregek számára a szórakozást, az idei művelő- i idén — folytatva ezt a munkát — lemezjátszót veszünk. S végre több évi távoliét után szeretnénk, ha zenekarunk, színjátszó csoportunk és szavalóink is ott lennének a járási, illetve művészeti szemlén. megyei Szalai László
