Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Rokokó háború Kilenc évvel a kaposvári bemutató után 1967-ben tartották Görgey Gábor Rokokó háború című kétrészes »tragikus bohózatá­nak« premierjét a Csiky Ger­gely Színházban, Kaposváron. Máriáss József alakította az Elnököt, a nejét Demeter Hedvig, a Katonát Simon György. Játszott még a darab­ban Garay József. Tímár Éva, Csíkos Gábor és Forgács Ti­bor is. A rendező akkor — s most, a televíziós bemutató alkalmából — is: Sándor Já­nos volt. Görgey Gábor' sikeres szín­padi író. Nyolc-kilenc publi­kált színművéből a színházak, illetve a televízió sókat mű­sorukra tűztek. Csak emlé­keztetőül néhány cím: Ko­mámasszony, hol a stukker?, Népfürdő, Délutáni tea, Han- dabasa, Alacsony az Ararát stib. A sorban az elsők között ■van a helye a Rokokó hábo­rúnak, mely az 1966-os drá- maipályázatan díjat is nyert. Állta-e az idő próbáját? Ez volt a kérdés a művet isme­rőkben, kimondatlanul is. Hi­szen az eltelt kilenc év alatt mások munkáiban is felfedez­hettük a Rökokó háború gro­teszk humorát, hangütését. Eörsi István színpadi művei­ben, Örkény-darabokban stb. Nem fakult-e meg Görgey tragikomédiája? A televíziós bemutató után meg kell álla­pítani: újszerűén nem hat, mégis érdemes volt váHalkoz- ni képernyőre rendezésére. CSak fotóim vannak az egy­kori premierről, de eóek is meggyőznek arról, hogy Sán­dor János — tisztelve írót, művet — azt a régi előadást igyekezett reprodukálni. Jól tette, hiszen annak idején az az előadás kitűnően vizsgázott a kritika előtt. Különös hangulatú színmű ez. A fasizmus modelljét ál­lítja színpadra úgy, hogy azon elJszörnyedésünk mellett is ne­vetnünk kell. Azt hiszem, Görgey mestere e darabjának megírásánál a Diktátort lelep­lező Chaplin lehetett. S mint­ha a nagy nevettető által élet­re keltett figura támadna tel a Rokokó háború Elnökében. Ahogy az író jellemzi: »Sze­nilis, de ravasz egyszersmind. A kettő összemosódik, talán épp ebben rejlik a hatalma: nem tudni, mikor ravasz, és mikor szklerotikus. Szeret maga elé motyogni, tehát ter­mészetes kifejezőeszköze a monológ.«. Pax! A békét jelentő sző a köszöntésük. Görgey azt érzé­kelteti vele, hogy a fasiszta hatalmak: mindig kábító jel­szavakkal igyekeztek megté­veszteni a tömegeket. Az én nemzedékem szerencsére már csak híradókból emlékezhet az effajta ideologizálásra: »Győzelmet győzelemre ara­tunk a világ legtávolabbi pontjain, ahol hazánk sze’nt és sérthetetlen határait véd­jük az utolsó csepp vérünkig.« De újra és újra támad ez a frázispufogtató, ködösítő, osto­ba »ideológia«! Sok hasonló hangzottéi a vietnami háború idején is. Görgey Gábor rokokó jel­mezekbe öltöztette figuráit. Egyrészt, hogy érzékeltesse az effajta hatalom és terület- hódító igazságtalan háború örök történelmi jelenlétét, másrészt, hogy figyelmeztes­sen ennek jelenünkbe is ága­zó voltára, a paradoxonra, mely a darabban, a humor for­rása egyébként. Kapitalisták marakodása a koncon — ez a jelenet leleplező erejű,, a marxi tételt illusztrálja. Ez a hatalom egyébként csak je­lentéktelen kérdésekben ágáló, látszatellenzéket tűr meg. Vol­taképpen egyfajta kiszolgáló­ját. A hatalom itt »ellenzéke« segítségével a demokratizmus látszatát igyekszik fenntarta­ni. A »tiszta kezű«, ideológiát és fegyvert biztosító »krém« ellenpontja a Katona, a hős­nek kikiáltott szörnyeteg. Aki nagyon is édesgyermeke az előbbi éknek! Körmendi János, Mensáros László, Bánsági Ildikó, Sinkó László, Kautzky József alakí­tásaira emlékszünk szívesen. • L. L. KÍSÉRTETEK Szakértelemmel, szeretettel A nevelési tanácsadó munkája Kaposvár, Ady Endre utca 8. Szerény udvari épü­let. Ennél csak az a helyiség szerényebb, ahol — társbér­letben az áthelyező bizottság­gal — a Somogy megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak nevelési tanácsadója mű­ködik. A művelődésügyi mi­niszter 1972-es utasítása hív­ta életre a megyei nevelési tanácsadást. Somogybán kés­ve, 1975 végén tettek pontot az i-ré. Dr. Nagy Lajosné, a kaposvári Berzsenyi Általános Iskolában, korábban pedig a Vörös Hadsereg úti Általános Iskolában sok tapasztalatra tett szert. A gyermekek sze­mélyiségzavaráról készített dolgozatait a Magyar Tudo­mányos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja is elismerte. A megyei nevelési tanács­adó létrehozása állomása an­nak a törekvésnek, amely új módszerekkel növelni kívánja a gyermek- és ifjúságvédelem hatékonyságát. Feladata a gyerekek személyiségének sokoldalú vizsgálata, a neve­lési tanácsadás — szülők és f oktatási intézmények részére —, illetve a nevelési propa­ganda. A személyiségzavarok fel­tárására egy szakember nem vállalkozhat. Pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus és orvos összefogása révén le­het csak eredményes a sze­mélyiségzavar okának felderí­tése és kezelése. A Somogy megyei nevelési tanácsadás kezdeti nehézségeire nemcsak a szűk munkahely a jellemző, hanem a létszámhiány is. Nem véletlenül került tehát — 1976. január 1-vel — a ta­nácsadó a gyermek- és ifjú­ságvédelmi intézet szárnyai alá, hiszen náluk elég a szakember. Viszont kérdéses, hogy két munkahelyen helyt tudnak-e állni? Dr. Nagy Lajosáétól meg­tudtuk, hogy 1975 végéig száz- tizenhat esetben fórdultak a tanácsadóhoz kéréssel vagy panasszal. A legtöbbért. 3—5 éves gyermekek viselkedését tették szóvá, a 6—9 évesekét már kevesebben, a 14—17 éve­sek ügyében pedig csak egy­szer keresték föl a szakem- i bereket. Tizenhárom óvónő és tizen­egy pedagógus kérte egy-egy tanuló személyiségének vizs­gálatát. A vidéki H. Laci el­ső osztályos, elmaradt a tanu­lásban. Pedagógusa iskolaéret- lennek tartotta, óvatosságból Kaposvárra küldte. A tüzetes vizsgálat kiderítette: a gye­reket rossz körülmények kö­zött nevelik. Az ötéves gye­rekek szintjén azonban min­den feladatot elvégzett. Tehát nem reménytelen eset: meg­különböztetett gondoskodás­sal — és szeretettel — bizto­sítani lehet a fejlődését. Többször hibát követ el az iskola is a gyermek rossz fo­gadtatásával, a téves nevelői szemlélettel, vagy a nevelési légkörrel. Különös eset Sz. M.-é. Iga­zolatlan mulasztásai figyel- meztetőek. A körzeti orvos jól érezte, hogy szavakkal segí­teni lehet kis páciensén. Sz. M. jó tanuló volt, tanárai is szerették. A háttérvizsgálat kiderítette, hogy a tanulót a falujában többször nem vette föl a busz, így a kisdiák nem ért be idejében az iskolába. Később elment a kedve a föl­keléstől is __ A . nevelési tanácsadó máris sok és nagyon hasznos munkát végzett. Eddigi mű­ködése azt mutatja: sok gye­rek, szülő és pedagógus látja hasznát a nevelési tanács­adásnak. Több, mint ahány eddig jelentkezett. Horányi Barna Jan Zych (Krakkó). A Barátság Hídja nemzetközi fotószalon anyagából. Emlékek; kedvesek és szomorúak Kalapot minden lány föltehet A menyasszonyi ruhák na­gyon 6zépek. Az üzlet romos, néhány fagerenda tartja a mennyezetet. Aki belép a Berzsenyi utcai apró helyiség­be, félénkért körbekémlel, mi­kor dől össze. Győrfi Jánosné Kaposvár egyetlen jelmez- és ruhakölcsönzője. Egy kis sza­lonról álmodik, talán fehér bútorokkal, szekrényekkel, spanyolfallal, amely mögé el lehet dugni a varrógépet. A »boldogság szolgáltatója« méltóbb helyet érdemelne. így a kispénzű menyasszony és vőlegény — és hány ifjú je­gyespár dúskál a jóban? — kopott, ósdi helyre kopogtat be először. Illúzióromboló. Persze, a környezetet ellensú­lyozza a kedvesség. Győrfiné mosolyogva fogad, így is pa­naszkodik. A tavalyi bevétel 20 ezer forint volt, nem egé­szen 1700 forint havonta. Ami­kor azt mondják, a fizetés 1800-nál kezdődik, keveseb­bért nem & érdemes dolgozni. A jelmez csak farsang ide­jén megy. Kevés van, mert nincs hely. Bohóc, dominó, ci­gánylány ... — Nemrég voltak itt a Rá­kóczi iskolából, ötven gyerek­nek kellett volna Rákóczi ko­rabeli öltözék. Ilyet nem tu­dok tartani, ahhoz nagyon sok pénz kellene. Még a pé­csi állami kölcsönzőben sincs. Az állandó »cikk« a meny­asszonyi ruha, az esküvői öl­töny. (600 forint a kölcsönzés, de már szóvá tették a szak­mabeliek, hogy emelje az árakat, mert másutt drágább.) A vendégeket nehéz »megsze­rezni«, nincs esküvői törzskö­zönség — ez természetes. Az idén januárban még egy ru­hát sé vitt senki. Emlékek. Kedvesek és szo­morúak ... Jött egy fiatal pár. Nem tudtak fizetni. Majd a nászajándékból. Visszahozták a ruhát, az asszonyka már fe­ketében volt, meghalt az édes­apja. Temetés. Nem tudtak fi­zetni akkor sem. Három hó­napig zárva volt az üzlet. Utána jöttek és megadták a pénzt. Egy anyuka hozta a négyéves kisfiát megmutatni. Csak azért, mert annak idején innen vitte a ruhát. Tolvajok, Tanácskozás a jövö iskolájáról A Magyar Tudományos Aka­démia elnökségi közoktatási bizottsága és az Oktatási Mi­nisztérium négynapos tanács­kozást rendezett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A harmadik alka­lommal itt megtartott üléssza­kon csaknem nyolcvan szak­ember vitatta meg a bizottság­nak a távlati — az évszázad végére szükségesnek tartott — műveltségkép közoktatási tar­talmáról szóló koncepcióját. A dokumentumtervezet hét mű­veltségi körbe csoportosítja a jövő iskolájától elvárható tu­dásanyag főbb jellemzőit, a nyelvi, a matematikai, a ter­mészettudományos, a történel­mi—társadalmi, az esztétikai— irodalmi, a szomatikus—men­tálhigiénés és a technikai ne­velés tömbjére bontva a ha­gyományos tantárgyi struktú­rát. Vasárnap, a tanácskozás utolsó napján került sor — az előzőekkel összefüggésben — az iskola egész nevelő tevé­kenységének továbbfejleszté­sére vonatkozó főbb kérdések vitájára. A négynapos ülésszakon részt vett Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke és Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes is. Könyv Kozma Lajosról Életút a forrástól az önálló művészetig Némi késéssel, 1975-ben ün­nepelték Somogybán a kiskor- pádi származású Kozma Lajos építész születésének 90. évfor­dulóját. Építészeti és grafikai műveiből kiállítást rendeztek, és az Omnia kávészaronban található, általa tervezett be­rendezés kapcsán emléktáblát helyeztek el az üzlet bejáratá­nál. Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában a közelmúltban je­lent meg Koós Judith Kozma Lajos munkássága című műve. A kiadó és a szerző ezzel a könyvvel régóta hiányolt, tel­jes életművet bemutató anya­got bocsát az olvasók rendel­kezésére. Ez az első monográ­fia, mely a grafikus, az ipar­művész és az építész életmű­vét az alkotások időrendjében, nemzetközi összehasonlítással vizsgálja. Kozma Lajos tanácsköztár­sasági tevékenységét is most mutatták be először bővebben. A könyv utal Ady Endrével, Bartók Bélával, Révész Bélá­val és Kos Károllyal .való kap­csolatára. Kozma Lajos 1884-ben szü­letett, tanulmányait Kaposvá­ron és Győrben végezte. 1902- ben iratkozott be az építész­mérnöki szakosztályra a mű­egyetemen. A fiatal mérnök- hallgató 1902 és 1906 között j szágos hírű a szünidőkben, somogyi ba­rangolásai során, összegyűj­tötte a pásztorművészet re­mekeit. Erdélyi tanulmányútja az alapművészet ősi forrásá­hoz vezette el. Az ott látott díszítő motívumok uralkodnak grafikáin, linóleummetszetem és tusrajzain. A rendkívül szép kiállítású, 300 illusztrációt tartalmazó könyv első fejezete az il­lusztratív, könyvművészeti és alkalmazott grafikával foglal­kozik. A könyv megemlíti az 1910-ben Kaposváron rende­zett kiállítást is, melyet Rippl- Rónai József nyitott meg. Az Ady-versek illusztrációi a magyar grafikai művészet ki­emelkedő alkotásai. Bartók Bélával való kapcsolatát őr­zik a zongoraműveihez készí­tett kották címlapjai. A grafikai fejezetben ol­vashatunk Kozma Lajos Ta­nácsköztársaság alatti művé­szeti működéséről. Ekkor ne-1 vezték ki a műegyetem épí­tészmérnök karára egyetemi tanárnak, s ebben a tisztsé­gében 'tervezte a Tanácsköz­társaság bélyegeit és bankje­gyeit. A Tanácsköztársaság bukása után elveszitette állá­sát, nem kapott diplomájá­nak megfelelő munkát. Műkö­dése elsősorban grafikai tevé­kenységre szorítkozott a 20-as években. Találkozott az or- Kner Nyomda szakembereivel is. és Balázs Béla Hét mese című müvével elindították közös programju­kat: a tartalmában új szem­léletű, szép magyar könyv megteremtését. Méltó befejezése grafikusi munkásságának az a plakát, melyet 1945-ben tervezett, és amely a romok között első­ként jelent meg. A könyv második fejezete a mester iparművészeti mun­kásságát, bútorait, belső be­rendezéseit tárgyalja. A ma »Kozma-barokknak« nevezett irányzat — amely az angol Queen Anna stílus és a ma­gyar Rákóczi-barokk vonásait egyesítő — önálló stílusként vonult be a magyar iparmű­vészet történetébe. A könyv harmadik fejeze­tében a szerző Kozma Lajos építészeti, belsőépítészeti munkásságát elemzi. Tervei­ből kevés valósulhatott meg, de az elkészült épületek Koz­ma magas művészi színvona­lát bizonyítják. 1945 után kez­dett ismét igazán dolgozni, amikor kinevezték az Iparmű­vészeti Főiskola igazgatójává. Megindították az Üj építészet című szaklapot, melyben a legkorszerűbb európai törek­véseket mutatták- be, s hitet tettek az új építészeti törek­vések mellett. Egy budapesti — munkásgyermekeknek szánt — iskola tervezése köz­ben, 1943 őszén halt meg. Szigetvári György I akik a kölcsönzőből egyenesen a bizományiba mentek. 18 éve gyűjtögeti a néni a története­ket. Régen még csak novem­berben, februárban és május­ban volt »esküvödömping«. Ma már minden hónap egyfor­ma. — Kik kölcsönöznek? —Amikor nyitottam, vendé­geim voltak a munkások, a tsz-tagok, az orvosok, a taná­rok ... Ma már csak. az jön ide, aki spórolós, vagy gyor­san házasodik. Jobb lett az élet, könnyebb megvenni a ruhát. Aki logikusan gondol­kodik, inkább kölcsönöz. A mai fiatalok romantikusak, mindent akarnak ... A kölcsönzést választók elő­ször érdeklődnek, és mindjárt titoktartást kérnek. Ez is ért­hető. Hacsak valaki rá nem ismer a ruhákra és szét nem kürtöli, titokban marad a köl­csönzés ténye. Észrevenni ne­héz, a ruhák alakra igazítva, hibátlanra tisztítva kerülnek mindenkihez. A divat itt las­sabban változik. Amikor jött a rövid, nem is volt forgalom. A rövid házilag is olcsó. Most újra itt a hosszú, de már ez sem drága, főleg ha van egy ügyes varrónő a családban. — Miért nyitott a néni 18 éve épp kölcsönzőt? — Beteg voltam — és meny­asszony. Egy napra rá, hogy a kórházból kijöttem, esküd­tünk is. Nem volt idő varrat­ni, nem volt kölcsönző sem. Utána újra kórház Pesten. Véletlenül egy ilyen üzlet tu­lajdonosa feküdt mellettem. Azóta is jó barátok vagyunk. Tőle tudom; sokan mennek Budapestre kölcsönözni, hogy ne ismerjenek rá itt a ruhák­ra. Ez is »sújt« engem. Nem baj, még öt év ... — Ki lesz az utód? — Kaposváron senki. Üj üz­let kellene, lehetőleg ne sok pénzért. Mert ez már csak mellékkereset. En mégis sze­retem ... A menyasszonyi ruha és az öltöny együtt csináltatva leg­alább 10 ezer forint. Sok fia­tal pár örülne egy kis köl­csönző szalonnak, ahol sok ru­ha lenne, s szép környezet, ahova öröm belépni. A ruhák most is nagyon szépek. — Nem cicomás egyik sem. Ha most lennék tizennyolc­húsz éves ... Sima vonal, ke­vés dísszel és fátyol. Kalapot minden lány föltehet. Fátylat csak egyszer. Ha az illetékesek kicsit oda­figyelnének, talán Győrfi Já­nosné sem beszélne szomorúan a hátralevő öt évről: Még folytathatná. Szeretettel be­szél fiatal, a boldogságba in­duló »ismerőseiről«. Ez az üz­let föltétlenül méltóbb helyet érdemel. Luthár Péter Somogyi Néplap a

Next

/
Oldalképek
Tartalom