Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Rokokó háború Kilenc évvel a kaposvári bemutató után 1967-ben tartották Görgey Gábor Rokokó háború című kétrészes »tragikus bohózatának« premierjét a Csiky Gergely Színházban, Kaposváron. Máriáss József alakította az Elnököt, a nejét Demeter Hedvig, a Katonát Simon György. Játszott még a darabban Garay József. Tímár Éva, Csíkos Gábor és Forgács Tibor is. A rendező akkor — s most, a televíziós bemutató alkalmából — is: Sándor János volt. Görgey Gábor' sikeres színpadi író. Nyolc-kilenc publikált színművéből a színházak, illetve a televízió sókat műsorukra tűztek. Csak emlékeztetőül néhány cím: Komámasszony, hol a stukker?, Népfürdő, Délutáni tea, Han- dabasa, Alacsony az Ararát stib. A sorban az elsők között ■van a helye a Rokokó háborúnak, mely az 1966-os drá- maipályázatan díjat is nyert. Állta-e az idő próbáját? Ez volt a kérdés a művet ismerőkben, kimondatlanul is. Hiszen az eltelt kilenc év alatt mások munkáiban is felfedezhettük a Rökokó háború groteszk humorát, hangütését. Eörsi István színpadi műveiben, Örkény-darabokban stb. Nem fakult-e meg Görgey tragikomédiája? A televíziós bemutató után meg kell állapítani: újszerűén nem hat, mégis érdemes volt váHalkoz- ni képernyőre rendezésére. CSak fotóim vannak az egykori premierről, de eóek is meggyőznek arról, hogy Sándor János — tisztelve írót, művet — azt a régi előadást igyekezett reprodukálni. Jól tette, hiszen annak idején az az előadás kitűnően vizsgázott a kritika előtt. Különös hangulatú színmű ez. A fasizmus modelljét állítja színpadra úgy, hogy azon elJszörnyedésünk mellett is nevetnünk kell. Azt hiszem, Görgey mestere e darabjának megírásánál a Diktátort leleplező Chaplin lehetett. S mintha a nagy nevettető által életre keltett figura támadna tel a Rokokó háború Elnökében. Ahogy az író jellemzi: »Szenilis, de ravasz egyszersmind. A kettő összemosódik, talán épp ebben rejlik a hatalma: nem tudni, mikor ravasz, és mikor szklerotikus. Szeret maga elé motyogni, tehát természetes kifejezőeszköze a monológ.«. Pax! A békét jelentő sző a köszöntésük. Görgey azt érzékelteti vele, hogy a fasiszta hatalmak: mindig kábító jelszavakkal igyekeztek megtéveszteni a tömegeket. Az én nemzedékem szerencsére már csak híradókból emlékezhet az effajta ideologizálásra: »Győzelmet győzelemre aratunk a világ legtávolabbi pontjain, ahol hazánk sze’nt és sérthetetlen határait védjük az utolsó csepp vérünkig.« De újra és újra támad ez a frázispufogtató, ködösítő, ostoba »ideológia«! Sok hasonló hangzottéi a vietnami háború idején is. Görgey Gábor rokokó jelmezekbe öltöztette figuráit. Egyrészt, hogy érzékeltesse az effajta hatalom és terület- hódító igazságtalan háború örök történelmi jelenlétét, másrészt, hogy figyelmeztessen ennek jelenünkbe is ágazó voltára, a paradoxonra, mely a darabban, a humor forrása egyébként. Kapitalisták marakodása a koncon — ez a jelenet leleplező erejű,, a marxi tételt illusztrálja. Ez a hatalom egyébként csak jelentéktelen kérdésekben ágáló, látszatellenzéket tűr meg. Voltaképpen egyfajta kiszolgálóját. A hatalom itt »ellenzéke« segítségével a demokratizmus látszatát igyekszik fenntartani. A »tiszta kezű«, ideológiát és fegyvert biztosító »krém« ellenpontja a Katona, a hősnek kikiáltott szörnyeteg. Aki nagyon is édesgyermeke az előbbi éknek! Körmendi János, Mensáros László, Bánsági Ildikó, Sinkó László, Kautzky József alakításaira emlékszünk szívesen. • L. L. KÍSÉRTETEK Szakértelemmel, szeretettel A nevelési tanácsadó munkája Kaposvár, Ady Endre utca 8. Szerény udvari épület. Ennél csak az a helyiség szerényebb, ahol — társbérletben az áthelyező bizottsággal — a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztályának nevelési tanácsadója működik. A művelődésügyi miniszter 1972-es utasítása hívta életre a megyei nevelési tanácsadást. Somogybán késve, 1975 végén tettek pontot az i-ré. Dr. Nagy Lajosné, a kaposvári Berzsenyi Általános Iskolában, korábban pedig a Vörös Hadsereg úti Általános Iskolában sok tapasztalatra tett szert. A gyermekek személyiségzavaráról készített dolgozatait a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja is elismerte. A megyei nevelési tanácsadó létrehozása állomása annak a törekvésnek, amely új módszerekkel növelni kívánja a gyermek- és ifjúságvédelem hatékonyságát. Feladata a gyerekek személyiségének sokoldalú vizsgálata, a nevelési tanácsadás — szülők és f oktatási intézmények részére —, illetve a nevelési propaganda. A személyiségzavarok feltárására egy szakember nem vállalkozhat. Pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus és orvos összefogása révén lehet csak eredményes a személyiségzavar okának felderítése és kezelése. A Somogy megyei nevelési tanácsadás kezdeti nehézségeire nemcsak a szűk munkahely a jellemző, hanem a létszámhiány is. Nem véletlenül került tehát — 1976. január 1-vel — a tanácsadó a gyermek- és ifjúságvédelmi intézet szárnyai alá, hiszen náluk elég a szakember. Viszont kérdéses, hogy két munkahelyen helyt tudnak-e állni? Dr. Nagy Lajosáétól megtudtuk, hogy 1975 végéig száz- tizenhat esetben fórdultak a tanácsadóhoz kéréssel vagy panasszal. A legtöbbért. 3—5 éves gyermekek viselkedését tették szóvá, a 6—9 évesekét már kevesebben, a 14—17 évesek ügyében pedig csak egyszer keresték föl a szakem- i bereket. Tizenhárom óvónő és tizenegy pedagógus kérte egy-egy tanuló személyiségének vizsgálatát. A vidéki H. Laci első osztályos, elmaradt a tanulásban. Pedagógusa iskolaéret- lennek tartotta, óvatosságból Kaposvárra küldte. A tüzetes vizsgálat kiderítette: a gyereket rossz körülmények között nevelik. Az ötéves gyerekek szintjén azonban minden feladatot elvégzett. Tehát nem reménytelen eset: megkülönböztetett gondoskodással — és szeretettel — biztosítani lehet a fejlődését. Többször hibát követ el az iskola is a gyermek rossz fogadtatásával, a téves nevelői szemlélettel, vagy a nevelési légkörrel. Különös eset Sz. M.-é. Igazolatlan mulasztásai figyel- meztetőek. A körzeti orvos jól érezte, hogy szavakkal segíteni lehet kis páciensén. Sz. M. jó tanuló volt, tanárai is szerették. A háttérvizsgálat kiderítette, hogy a tanulót a falujában többször nem vette föl a busz, így a kisdiák nem ért be idejében az iskolába. Később elment a kedve a fölkeléstől is __ A . nevelési tanácsadó máris sok és nagyon hasznos munkát végzett. Eddigi működése azt mutatja: sok gyerek, szülő és pedagógus látja hasznát a nevelési tanácsadásnak. Több, mint ahány eddig jelentkezett. Horányi Barna Jan Zych (Krakkó). A Barátság Hídja nemzetközi fotószalon anyagából. Emlékek; kedvesek és szomorúak Kalapot minden lány föltehet A menyasszonyi ruhák nagyon 6zépek. Az üzlet romos, néhány fagerenda tartja a mennyezetet. Aki belép a Berzsenyi utcai apró helyiségbe, félénkért körbekémlel, mikor dől össze. Győrfi Jánosné Kaposvár egyetlen jelmez- és ruhakölcsönzője. Egy kis szalonról álmodik, talán fehér bútorokkal, szekrényekkel, spanyolfallal, amely mögé el lehet dugni a varrógépet. A »boldogság szolgáltatója« méltóbb helyet érdemelne. így a kispénzű menyasszony és vőlegény — és hány ifjú jegyespár dúskál a jóban? — kopott, ósdi helyre kopogtat be először. Illúzióromboló. Persze, a környezetet ellensúlyozza a kedvesség. Győrfiné mosolyogva fogad, így is panaszkodik. A tavalyi bevétel 20 ezer forint volt, nem egészen 1700 forint havonta. Amikor azt mondják, a fizetés 1800-nál kezdődik, kevesebbért nem & érdemes dolgozni. A jelmez csak farsang idején megy. Kevés van, mert nincs hely. Bohóc, dominó, cigánylány ... — Nemrég voltak itt a Rákóczi iskolából, ötven gyereknek kellett volna Rákóczi korabeli öltözék. Ilyet nem tudok tartani, ahhoz nagyon sok pénz kellene. Még a pécsi állami kölcsönzőben sincs. Az állandó »cikk« a menyasszonyi ruha, az esküvői öltöny. (600 forint a kölcsönzés, de már szóvá tették a szakmabeliek, hogy emelje az árakat, mert másutt drágább.) A vendégeket nehéz »megszerezni«, nincs esküvői törzsközönség — ez természetes. Az idén januárban még egy ruhát sé vitt senki. Emlékek. Kedvesek és szomorúak ... Jött egy fiatal pár. Nem tudtak fizetni. Majd a nászajándékból. Visszahozták a ruhát, az asszonyka már feketében volt, meghalt az édesapja. Temetés. Nem tudtak fizetni akkor sem. Három hónapig zárva volt az üzlet. Utána jöttek és megadták a pénzt. Egy anyuka hozta a négyéves kisfiát megmutatni. Csak azért, mert annak idején innen vitte a ruhát. Tolvajok, Tanácskozás a jövö iskolájáról A Magyar Tudományos Akadémia elnökségi közoktatási bizottsága és az Oktatási Minisztérium négynapos tanácskozást rendezett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A harmadik alkalommal itt megtartott ülésszakon csaknem nyolcvan szakember vitatta meg a bizottságnak a távlati — az évszázad végére szükségesnek tartott — műveltségkép közoktatási tartalmáról szóló koncepcióját. A dokumentumtervezet hét műveltségi körbe csoportosítja a jövő iskolájától elvárható tudásanyag főbb jellemzőit, a nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a történelmi—társadalmi, az esztétikai— irodalmi, a szomatikus—mentálhigiénés és a technikai nevelés tömbjére bontva a hagyományos tantárgyi struktúrát. Vasárnap, a tanácskozás utolsó napján került sor — az előzőekkel összefüggésben — az iskola egész nevelő tevékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó főbb kérdések vitájára. A négynapos ülésszakon részt vett Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes is. Könyv Kozma Lajosról Életút a forrástól az önálló művészetig Némi késéssel, 1975-ben ünnepelték Somogybán a kiskor- pádi származású Kozma Lajos építész születésének 90. évfordulóját. Építészeti és grafikai műveiből kiállítást rendeztek, és az Omnia kávészaronban található, általa tervezett berendezés kapcsán emléktáblát helyeztek el az üzlet bejáratánál. Az Akadémiai Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Koós Judith Kozma Lajos munkássága című műve. A kiadó és a szerző ezzel a könyvvel régóta hiányolt, teljes életművet bemutató anyagot bocsát az olvasók rendelkezésére. Ez az első monográfia, mely a grafikus, az iparművész és az építész életművét az alkotások időrendjében, nemzetközi összehasonlítással vizsgálja. Kozma Lajos tanácsköztársasági tevékenységét is most mutatták be először bővebben. A könyv utal Ady Endrével, Bartók Bélával, Révész Bélával és Kos Károllyal .való kapcsolatára. Kozma Lajos 1884-ben született, tanulmányait Kaposváron és Győrben végezte. 1902- ben iratkozott be az építészmérnöki szakosztályra a műegyetemen. A fiatal mérnök- hallgató 1902 és 1906 között j szágos hírű a szünidőkben, somogyi barangolásai során, összegyűjtötte a pásztorművészet remekeit. Erdélyi tanulmányútja az alapművészet ősi forrásához vezette el. Az ott látott díszítő motívumok uralkodnak grafikáin, linóleummetszetem és tusrajzain. A rendkívül szép kiállítású, 300 illusztrációt tartalmazó könyv első fejezete az illusztratív, könyvművészeti és alkalmazott grafikával foglalkozik. A könyv megemlíti az 1910-ben Kaposváron rendezett kiállítást is, melyet Rippl- Rónai József nyitott meg. Az Ady-versek illusztrációi a magyar grafikai művészet kiemelkedő alkotásai. Bartók Bélával való kapcsolatát őrzik a zongoraműveihez készített kották címlapjai. A grafikai fejezetben olvashatunk Kozma Lajos Tanácsköztársaság alatti művészeti működéséről. Ekkor ne-1 vezték ki a műegyetem építészmérnök karára egyetemi tanárnak, s ebben a tisztségében 'tervezte a Tanácsköztársaság bélyegeit és bankjegyeit. A Tanácsköztársaság bukása után elveszitette állását, nem kapott diplomájának megfelelő munkát. Működése elsősorban grafikai tevékenységre szorítkozott a 20-as években. Találkozott az or- Kner Nyomda szakembereivel is. és Balázs Béla Hét mese című müvével elindították közös programjukat: a tartalmában új szemléletű, szép magyar könyv megteremtését. Méltó befejezése grafikusi munkásságának az a plakát, melyet 1945-ben tervezett, és amely a romok között elsőként jelent meg. A könyv második fejezete a mester iparművészeti munkásságát, bútorait, belső berendezéseit tárgyalja. A ma »Kozma-barokknak« nevezett irányzat — amely az angol Queen Anna stílus és a magyar Rákóczi-barokk vonásait egyesítő — önálló stílusként vonult be a magyar iparművészet történetébe. A könyv harmadik fejezetében a szerző Kozma Lajos építészeti, belsőépítészeti munkásságát elemzi. Terveiből kevés valósulhatott meg, de az elkészült épületek Kozma magas művészi színvonalát bizonyítják. 1945 után kezdett ismét igazán dolgozni, amikor kinevezték az Iparművészeti Főiskola igazgatójává. Megindították az Üj építészet című szaklapot, melyben a legkorszerűbb európai törekvéseket mutatták- be, s hitet tettek az új építészeti törekvések mellett. Egy budapesti — munkásgyermekeknek szánt — iskola tervezése közben, 1943 őszén halt meg. Szigetvári György I akik a kölcsönzőből egyenesen a bizományiba mentek. 18 éve gyűjtögeti a néni a történeteket. Régen még csak novemberben, februárban és májusban volt »esküvödömping«. Ma már minden hónap egyforma. — Kik kölcsönöznek? —Amikor nyitottam, vendégeim voltak a munkások, a tsz-tagok, az orvosok, a tanárok ... Ma már csak. az jön ide, aki spórolós, vagy gyorsan házasodik. Jobb lett az élet, könnyebb megvenni a ruhát. Aki logikusan gondolkodik, inkább kölcsönöz. A mai fiatalok romantikusak, mindent akarnak ... A kölcsönzést választók először érdeklődnek, és mindjárt titoktartást kérnek. Ez is érthető. Hacsak valaki rá nem ismer a ruhákra és szét nem kürtöli, titokban marad a kölcsönzés ténye. Észrevenni nehéz, a ruhák alakra igazítva, hibátlanra tisztítva kerülnek mindenkihez. A divat itt lassabban változik. Amikor jött a rövid, nem is volt forgalom. A rövid házilag is olcsó. Most újra itt a hosszú, de már ez sem drága, főleg ha van egy ügyes varrónő a családban. — Miért nyitott a néni 18 éve épp kölcsönzőt? — Beteg voltam — és menyasszony. Egy napra rá, hogy a kórházból kijöttem, esküdtünk is. Nem volt idő varratni, nem volt kölcsönző sem. Utána újra kórház Pesten. Véletlenül egy ilyen üzlet tulajdonosa feküdt mellettem. Azóta is jó barátok vagyunk. Tőle tudom; sokan mennek Budapestre kölcsönözni, hogy ne ismerjenek rá itt a ruhákra. Ez is »sújt« engem. Nem baj, még öt év ... — Ki lesz az utód? — Kaposváron senki. Üj üzlet kellene, lehetőleg ne sok pénzért. Mert ez már csak mellékkereset. En mégis szeretem ... A menyasszonyi ruha és az öltöny együtt csináltatva legalább 10 ezer forint. Sok fiatal pár örülne egy kis kölcsönző szalonnak, ahol sok ruha lenne, s szép környezet, ahova öröm belépni. A ruhák most is nagyon szépek. — Nem cicomás egyik sem. Ha most lennék tizennyolchúsz éves ... Sima vonal, kevés dísszel és fátyol. Kalapot minden lány föltehet. Fátylat csak egyszer. Ha az illetékesek kicsit odafigyelnének, talán Győrfi Jánosné sem beszélne szomorúan a hátralevő öt évről: Még folytathatná. Szeretettel beszél fiatal, a boldogságba induló »ismerőseiről«. Ez az üzlet föltétlenül méltóbb helyet érdemel. Luthár Péter Somogyi Néplap a
