Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
A bűnelkövetők mindinkább elszigetelődnek A néphadsereg művészegyüttesének vendégszereplése Somogy a vagyon elleni bűnözés élén — Az ittasság tragikus szerepe Tízezer lakosra 115 bűncselekmény jut Magyarországi néptáncok Az Utóbbi években nagy címekkel jelentették a lapok a bűnügyi statisztikák egyik fő • következtetését: csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma az országban. Ez a megállapítás most nem érvényes, 1975-ben ugyanis nem csökkent, inkább emelkedett a bűncsetókrnényék száma, bár az még így is a 70-es év ék elejének »krimi hulláma« alatt mainad. Tavaly 120 889 ismertté vált bűncseleíkmény volt az országban. Azaz tízezer lakosra 115 bűntett és vétség jutott. Tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján, dr, Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze elmondta, hogy a bűnözés csökkenését csak a szocialista tudat fejlődésével, a bűnözés okainak feltárásával és megszüntetésével, a bűncselekmények eredményes földerítésével, a differenciált felelősségre vonás helyes alkalmazásával, a megelőző tevékenységgel és a társadalom széles körű összefogásával lehet elérni. Ez a program sok munkát adott eddig, s még többet követel ezután. Az összes bűnözés 57,4 százalékát a vagyon elleni bűnözés teszi ki, a növekedés 1974- hez képest majdnem 11 százalékos! A bűncselekmények a társadalmi tulajdonban 182 millió, a személyek javaiban pedig 106 millió forint kárt okoztak. A körülbelül 70 ezer, vagyon elleni bűncselekmény közül 281 volt azoknak a tár- . sadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknek a száma, amelyek 100 ezer forintnál több kárt okoztak. A legfőbb ügyész kérésünkre külön szólt Somogyról, mely a megyék között tartja szomorú elsőségét: öt év átlagában tízezer lakosra itt jut a legtöbb vagyon elleni bűn- cselekmény. A társadalmi tulajdon elleniekből tavaly 1146, a személyi tulajdon elleniekből pedig 1962 volt. Ezek az adatok a rendőrség felderítő munkáját dicsérik, s azt is jelzik, hogy a hatóságok, rendkívül nagy gondot fordítanak Somogybán ezeknek a bűncselekményeknek a fölszámolására. Az országban a társadalmi tulajdonban esett 182 milliós kár 64 százaléka az állami szektort, 36 százaléka pedig a szövetkezeteket sújtotta. A személyek javaiban okozott kár 1966 óta megszakítás nélkül gyors ütemben növekszik. (Tavaly a tíz évvel korábbinak a kétszerese volt.) A legfőbb ügyész elmondta, hogy az állampolg-á- rok jelentős része változatlanul nem vigyáz az értékeire, és ez a uűnözőknek könnyebbséget jelent. A vagyon elleni bűncselekmények után az összbűnozés- ten a legnagyobb »részesedés-« a közlekedési bűntetteké és vétségeké. Az utóbbi évtizedben megháromszorozódott az ittas vezetés miatt történt szerencsétlenségek száma. Tavaly 1974-hez viszonyítva több mint 14 százalékos volt a növekedés! Néhány gépjárművezető emberteleifeégéről és a közlekedési fegyelmezetlenségről ad tragikus képet dr. Szi- jártó Károly másik bejelentése: kél éve 480-an, tavaly pedig 543-an hagyták el jogtalanul a közlekedési baleset színhelyét. A múlt évben a korábbinál majdnem 7 százalékkal több volt az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény az országban. 206 gyilkosság és erős ' felindulásban elkövetett emVelük együtt A cigánylakosság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb Mintegy tizennyolcezer ember sorsáról, életkörülményeinek alakulásáról tárgyaltak tegnap a megyei tanács vb- ülésén: a cigánylakosság helyzetének javítására két évvel ezelőtt hozott határozat végrehajtását tekintették át. Összetett, különböző jellegű több szerv, intézmény hatáskörébe tartozó tennivalók sokaságáról volt szó. És hogy milyen nyomasztó, még hosz- szú-hosszú éveken ' át jelen levő gondok megoldása foglalkoztatja a megye, illetve a községek illetékeseit, ahhoz jelzésként elég ennyi: a somogyi cigánylakosság az elmúlt három év alatt több mint tíz százalékkal nőtt, az össznépesség ugyanakkor csak 0,47 százalékkal emelkedett. Arányúié továbbra is hatványozottan nő. Az szintén _ közismert, hogy milyen gaz- ’ dasági és tudati visszahúzó erők nehezítik felzárkózásukat a lakosság átlagéletszínvo- nalához. Mindezeket figyelembe véve biztató eredmények születtek. Főként tavaly léptek előbbre az illetékes szervek — mindenekelőtt a helyi tanácsok — a cigánylakosság életkörülményeinek javításában: megindult a telepek tervszerű, következetes felszámolása. A korábbi hatvannyolcból harmincat szüntettek meg két év alatt, és ezzel együtt eltűnt kétszáz- harmincöt kunyhó. E megkezdődött folyamatot csak az tudja igazán értékelni, aki járt már ilyen helyen. Igaz, még mindig maradt öt és fél száz, emberhez méltátlan putri a megye különböző községeinek határában. A legeredményesebb munkát a barcsi és a nagyatádi járásban végezték. Itt költözött a legtöbb család egészséges, államilag támogatott — épített, vagy vásárolt — lakásba. így nem véletlen, hogy például a barcsi járásban a megfelelő korosztályú cigánygyerekek 36, illetve 26 százaléka jár bölcsődébe, óvodába. Az is természetes, hogy. ezeken a területeken vállalnak legnagyobb arányban állandó munkát a cigányok. A következő években még erőteljesebben kell munkálkodni helyzetük javításán. Mindenekelőtt újabb, mintegy ezer lakás építésére, vásárlására van szükség ahhoz, hogy 1980-ra végképp fölszámolják legalább az ötnél több putriból álló telepeket, és ezzel párhuzamosan gyökeresen megváltoztassák a cigányok egészségügyi, művelődési körülményeit. Az emberek életmódját azonban nehéz javítani az érdekelt családok, személyek akarata ellenére. Elkerülhetetlen tennivalójuk tehát a tanácsi szerveknek, hogy a cigányokat az eddiginél hatékonyabban bevonják sorsuk megváltoztatásának folyamatába. Kompák György, a cigányok egyik elismert szószólója — a Kaposvári Városi Tanács tagja — is hangsúlyozta: sokkal több meggyőző szóra van szükség ahhoz, hogy a cigányok megküzdhessenek hallatlan elmaradottságukkal. Mert bár a putriban élő családok — legidősebb tagjaik kivételével — határozottan kifejezik elvágyódásukat nyomorúságos körülményeikből, a megoldás módjában nem nélkülözhetik az eligazító szót, a tanácsot, a folyamatos segítséget. Az is igaz, hogy nemcsak a tanácsoknak kell felelősséget érezniük a helyzet javításáért, hanem a különböző üzemeknek, vállalatoknak, melyek munkaalkalmat nyújthatnak számukra. ( Arról is szó esett — és a cigányok képviselője sem hallgatta el —, hogy a meggyőző, felvilágosító tevékenység önmagában nem elég. A telepszerű elhelyezésben előli között ugyanis — sajnos — szép számmal akadnak garázdák, békétlenek és még többen munkakerülők. Velük szemben nem lehetnek elné- zők a hatósági, a rendfenntartó szervek. Sőt, következetesebb szigorral, adminisztratív eszközök igénybevételével kell segíteni őket a beilleszkedésben. A maguk és más tisztességesen élő társaik érdekében Is. P. L. berölés, továbbá 569 rablás történt. Igen sok a szándékos, súlyos testi sértés, viszont örvendetes módon kevesebb a hivatalos személy elleni erőszak. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy emelkedett azoknak a büntetett előéletűeknek a száma, akikkel ismét baja támadt a hatóságoknak. Ehhez hozzáfűzte: »-Nem aggódom a növekvő tendencia miatt, mert ez azt jelenti, hogy a ‘ bűnözés — elkövetői szempontból — egyre zártabb körben marad. A bűnelkövetők a társadalom becsületes életmódot folytató tagjaitól mindinkább elszigetelődnek, soraik között az utóbbi években egyre csökken az első bűnténye- sek száma. Igaz, bűntényeikkel általában -nem okoznak jelentős kárt a gyermekkorú — tehát még nem büntethető — elkövetők, számuk azonban megdöbbentően emelkedik: egyetlen évben majdnem 36 százalékkal! A 14 évnél idősebbek, a fiatalkorú bűnözők is többen voltak tavaly, mint két évvel ezelőtt. Somogybán a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnözők száma és aránya nagyjából megegyezik az országos átlaggal. Dr. Szíjártó Károly többször felhívta a figyelmet az alkohol hatására: tavaly 14 ezer, közbiztonság és közrend elleni bűncselekményben volt szerepe az ittasságnak, s a többi bűncselekmény bekövetkeztének oka is egyre többször a mértéktelen szesz- fogyasztás. A sajtótájékoztatón szó volt az ügyészségi törvényességi felügyeleti munkáról is. Többek között azt elemeztek, hogyan érvényesül az 1971-es tanácstörvénynek az a rendelkezése, amely a korábbinál több feladatot, nagyobb felelősséget ró a vb- titkárokra és a végrehajtó bizottságokra. Az országos vizsgálat tapasztalatai kedvezőek: javult a tanácsi munka törvényessége. Dr. Szíjártó Károly a családjogi ítélkezés törvényességéről elmondta, hogy az állam az új rendelkezés alapján már több mint kétmillió forint tartásdíjat fizetett — helyesebben : előlegezett — bújkáló, szülői kötelességüket nem teljesítő apák helyett. A legfőbb ügyész hangsúlyozta. hogy az összes tavalyi bűnelkövető az ország lakosságának csupán 0,7 százalékát teszi ki. Van remény rá, hogy a következő években csökkenjen a bűnözők és ezzel együtt a bűncselekmények szama is. Pintér Dezső Lelkes és nagy számú közönség várta Kaposváron a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének vendég- szereplését. A- Csiky Gergely Színház nézőtere zsúfolásig megtelt hétfőn este, amikor az együttes a Magyarországi néptáncok című műsorát adta elő. A kultúra hazai és nemzetközi értékeit juttatja el a művészet eszközeivel a hadsereg és a polgári lakosság széles rétegeihez a több mint negyed százada alakult művészegyüttes: ez a nemes hivatása. Első fellépésüket 1949. április 29-én, a budapesti Városi Színházban tartották. A nemrég jubilált együttesnek több mint négymillió katona tapsolt a laktanyákban, s az országhatáron túli vendégszerepléseket is mindenütt siker koronázta. A Magyarországi néptáncok című műsorukat bátran nevezhetjük a megújhodás állóHegyen-völgyön barangoló diákok Somogy harmincként középfokú oktatási intézménye közül jelenleg tizenháromban működik országjáró diákkör. Az általában negyventagú csoportok a diákturisztika lelkes közösségei. Országjáró diákkörnek valamennyi középfokú oktatási intézményben kellene működnie. Erre határozat van. De a tantestületekben nincs erre ráérő ember. Kik vezetik az országjáró diákköröket? Általában földrajz szakos pedagógusok, de van közöttük szakoktató, matematika szakos tanár is. Nem szükségszerű, hogy szaktanár vezesse a diákköröket. Sokkal jobban használ' a diákturisztika céljainak, ha a turizmusért lelkesedő pedagógus vezeti, még akkor is, ha az »idegen« területen dolgozik. Ilyen ember pedig majd minden iskolában akad. A kék túra útjain A fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban KISZ érdeklődési körhöz tartoznak azok a diákok, akik a turizmust választották. Az érdeklődési körön belül működik az országjáró diákkör is harminc taggal. — Nehéz ennyi fiatalt mozgósítani egy-egy túrára — kezdi beszélgetésünket a diákkör vezetője, Göndöcz István matematika, fizika szakos tanár —, mégis számtalan feladatot teljesítettünk eddig is. Bejártuk az országos kék túra második szakaszát, barangoltunk a Keszthelyi-hegységben. Az iskola saját sátraival kéthetes vándortábort szervezünk most az Északi-Közép- hegységbe. — Melyik volt a leghosz- szabb túrájuk? — A Bükkben tartottuk, harminchat kilométeres távon. Sajnos, a turistatérképek nem nagyon segítik munkánkat. A saját osztályaim mellett, ha kértek, más osztályoknak is szerveztem kirándulást. Olyan kirándulásokat, amelyek élményt jelentenek a fiataloknak. Nem hinném, hogy az jelentené az igazi kirándulást, ha autóbusszal végigutazunk egy útvonalat. Mi gyalogtúrákkal »tűzdeljük« meg barangolásainkat. Túl a határokon A siófoki gimnáziumban ötszázhúsz tagja van az ODK- nak, legalábbis papíron így van. Ök vállalták a környék 102 kilométer hosszú turista- útjainak felújítását, a jelzések fölfestését. A kör működéséről Papp László földrajz szakos tanártól, az országjáró diákkör vezetőjétől érdeklődtünk: — Hetenként egyszer tartunk tantermi foglalkozást, havonta egyszer pedig túrát szervezünk. Általában 15—30 kilométeres távon, harminc taggal. — Milyen útvonalakon? * — Zamárdi környékén, a Keszthelyi-hegységben és a Bakonyban. Utazunk külföldre is. Kapcsolatunk van Lengyelországban és az NDK- ban egy-egy iskolával, csere- üdültetések keretében így nekünk is lehetőségünk van a határokon túli turizmusra. Részt veszünk az iskolai kirándulások szervezésében is. A diákjóléti keretből a hátrányos helyzetű fiatalok kirándulásaihoz hozzájárulunk, egyébként mindenki maga fizeti a költségeit. A siófoki gimnázium országjáró diákköre a tájfutásban is szép eredményeket ért eL A megye egyik legjobb 17 éves női tájékozódási futója, Pohner Zsuzsa is a gimnázium tanulója. Két iskolában jártunk a tizenhárom közül, legközelebb talán mind a harminckét iskola országjáró diákkörének életéről számot adhatunk. Nagy Jenő másának is, hiszen a nagy múltú együttes fontos feladatának tekinti, hogy élen járjon az új törekvések elismertetésében, népszerűsítésében. Az összeállítás újszerűsége a folklór teljesebb és tisztább feldolgozásában, színpadra állításában rejlik. Novak Ferenc SZOT-díjas, a tánckar vezetője a forrásból közvetlenebbül, hitelesebben meríti koreográfiáit, ugyanakkor nem mond le a színpadi teremtés eszközeiről sem. Nem mondanánk újat azzal, ha az együttes kiváló képességeit dicsérnénk. Alapos fánctudásuk elismerésre méltó, de ezt csupán művészetük alapjának tekinthetjük, mert ennél többre képesek. Táncaik meggyőzőek, »lélekhez simu- lóak«. Ilyen élményt nyújtott a gyertyafényes Tavaszkö- szöntö bársonyos virágszirmokat idéző táncuk, melyet nyitányként láttunk. A táncegyüttes egyenrangú társa az olykor kíséretről, máskor önálló élményről gondoskodó népi zenekar. (A zenekar vezetője Szalai Antal.) Ehhez az- is szükséges. hogy megfelelő zeneszerzőkkel dolgozzanak együtt. Az együttes a magyar zeneszerzők legjobbjait nyerte meg minden időben. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező táncegyüttes ma is olyan fiatalos, mint a huszonhét évvel ezelőtti, melyet — érdekességként említjük — Szabó Iván szobrászművész »teremtett meg«. A Magyarországi táncok című összeállításból nehéz bármelyik táncot kiemelni. Mégis külön kell szólnunk arról, hogy a táncegyüttes bátran nyúlt a népi gyerekjátékokhoz is, D. Bárdos—Györgyfalvay ilyen forrásból merítette a Karikázót. A látványos műsorzáró számok előtt egyszerűségében szép Eleki párostáncot, Feketelaki csárdást láttunk. Belényesi Éva, Varga Tóth István, Vásárhelyi Sándor Liszt-díjas és Péli János nevét jegyeztük e táncok mellé. Kovács—Novak fergeteges Tiszaháti csárdása volt a művészi élmény csúcsa, ezzel búcsúzott a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese Kaposvár közönségétől, mely — szűnni nem akaró tapssal — nehezen engedte le a színpadról a táncosokat. A művészi élményekért jelképes köszönetét kapott az együttes minden tagja abból a két kosár szegfűből, melyet előadás után adtak át. Korányi Barna Ilii mii \
