Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
A város tartaléka (Folytatás az 1. oldalról) | ram teljesítése, illetve a gyér- \ íneikintézmiény-hálózat, bövi- i tése. A város lakossága önként felajánlott munkával vagy társadalmi hozzájárulással korábban is többször elősegítette már a célok elére- j sét. A mostani feladatok közül csupán néhány: Kaposváron még mindig sok-sok kilométer földút vár burkolatra: a szükséges 42 iskolai tanterem megépítéséhez nincs elég pénze a városi tanácsnak és fontos az óvodai helyek arányának megtartása is. E feladatok megoldásához széles körű társadalmi összefogásra, közös cselekvésre van szükség. S a tanácskozásnak épp ez volt a célja; hiszen so-k még a tartalék, amelynek a feltárásában és hasznosításában nagy szerep jut az együttműködésnek. A társadalmi munka hatékonyságának növelése, szélesebb alapra helyezése az ésszerű takarékosság egyik módja. A | város tervének teljesítéséért a korábbinál többet kell tennie mindenkinek, mert csak így javulnak a lakosság életkörülményei, így erősödik a közösségi élet. S ez a társadalmi munka legfontosabb célja. A város — és a megye — vezetői molt a korábbi éveknél nagyobb értékű felajánlásokra számítanak. Ennek szervezeti kereteit megteremtik. Arra számítanak, hogy a már épülő létesítményeknél, az út- és járdaépítésnél, a vízvezeték-hálózat bővítésénél vagy az iskolai és más sport- létesítmények, játszóterek és óvodák építéséhez hozzájárulnak a vállalatok és a kaposváriak munkájukkal, eszközeikkel. Atra alapoznak, hogy a városnak nem egyedüli gazdája a tanács, hanem az üzemeli, gyárak, a szövetkezetek, illetve a szocialista brigádok, alkotó közösségek, a lakosság i sokat tehetne a fejlődéséért, önként felajánlott, a közös- j ség érdekében végzett mun- j káju'k kapcsolódik a város [ ötéves tervéhezí az üzemek j feladataihoz. A lakosság minden rétege megtalálhatja azt; a területet, ahol segíteni tud. j it— Az utóbbi egy-két évben J — mondta hozzászólásában | Deák Ferenc — csőikként a társadalmi munka hatásfoka. , ez pedig a je'entős tartalékok -►eltűnését« jelentette. A jövőben egy-egy vállalat politikai I munkájának értékelésekor azt j is figyelembe vesszük: milyen módon és mértékben vettek ! részt a közösség érdekében j végzett társadalmi munkában. ( — A társadalmi munkaíel- ajánlások és a társadalmi hozzájárulás — hangsúlyozta Böhm József — olyan létesítmények, feladatok elkészítéséhez, megoldásához jelentenék i segítséget, amelyek a város | költségvetésébe, fejlesztési ke- j reteibe nem fértek be. A jó szervezés érdekében a városi tanács végrehajtó bizottsága1 az üzemékkel, intézményekkel megállapodást köt: meny- j nyivel járulnak hozzá szociális, kulturális és más alapjaik- j tail a közös feladatok megöl- ! dásáhóz. Kaposváron az egy személy- 4 re jutó társadalmi munka ér- ] táke az utóbbi években mé-! lyen a megyei átlag alá szorult. Nyilván szervezési hiányosságok is közrejátszottak ] ebben, 'hiszen lakóhelyének fejlesztéséért^ a város szépítő- j sóért mindenki szívesen dől- i gozik. Mindannyian ebben a! városban élünk, mindannyi- i unknak tenni kell érte. Mészáros Attila ' Emlékét ballada is őrzi Kilencven éve született Krénusz János A TANÍTÁS vágyától hajt-] va, ifjúi reményekkel indult el a századfordulón Marcali"! bői Forgách gróf uradalmi gé- ] pészkovácsának a fia. Két év-1 tized múlva ésendörszuronyok i között hozták gyermekkorának színhelyére, ahol a járás-; bírósági börtönben kínzás,, majd akasztás várt rá. Mi volt a bűne? Mi juttatta 33 évesen j több társával együtt Prónay | hírhedt különítményesei kezére? Életútja a század eleji- íaiusi néptanítók legjobbjainak magatartását példázza. Krénusz János ma 90 éve született Örtiloson. Kisgyerek korában kerültek szülei Mai'- j raliba. Az itt megismert kör-1 nyezet, a cselédek, a szegény- j parasztok élete meghatározó j szerepet játszott az éles eszű! fiú gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Minden bizonnyal itt fogalmazódott meg benne a legszegényebb rétegek segítésének kötelezettsége, alakult ki életének vezérlő motívuma: a felelősség a falusi nincstelenek sorsa iránt. A csurgói tanítóképzőben szerzett oklevelet. Kéthelyen | helyettes tanítóként alkalmaz- i ták, majd Beleznára nevezték | ki. Elhanyagolt, romos egyhá- i zi iskola fogadta. Harca —vi-j tái, kilincselései, szervező te-, vékenysége — hosszadalmas i volt, de kitartó, kudarcokon J felülemelkedő munkája végül is eredménnyel járt: még működése alatt új, most már községi iskolát építettek. Tanítói, népművelői tevékenységét a falu szegényebb j rétegeivel való teljes azonosulás jellemezte. Emiatt csak- I hamar szembekerült a községi teljhatalmú urával, az égjük Zichy gróffal, valamint az egyház képviselőivel. Így például a rendkívül kiélesedett legeiöbirtokossági ügyben szenvedélyesen harcolt a sze- gényparasztok igazáért a föld- birtokossal szemben, holott jól tudta, hogy ezzel az állását kockáztatja. A község urai nem is tűrték sokáig jelenlétét. Közbenjárásukra a megyei közigazgatási bizottság — illetve javaslatára a kultusz- miniszter — -osztály elleni izgatás és a földbirtok elosztásával való ámítás miatt« felfüggesztette állásából. A polgári demokratikus forradalom helyezte vissza. Ä Tanácsköztársaság szolgáltatott teljes elégtételt a meghurcolt tanítónak. Pályakezdésének falujába. KétheLy- re nevezték ki iskolaigazgatónak. Itt megválasztották a helyi tanács tagjának is. Sokat dolgozó, elismert szellemi vezetője lett a község politikai életének. A Tanácsköztársaság megdöntése után, augusztus első napjaiban csendőrök törtek rá lakásán: ipegkötözve hurcolták a marcali börtönbe. Augusztus 28-án éjjel gyilkolták meg: félholtra kínzott testét a börtön udvarán lévő hársfára akasztották feL EMLÉKÉT több helyen őrzik Somogybán. A beleznai nép megható balladába foglalta hajdani ►►mestöre« életét és szenvedéseit. Kaposváron és Böhönyén iskolát neveztek el róla; a tanulók tisztelettel ápolják a mártírhalált halt tanító szellemi hagyatékát. P. L. Szívesen tanulnak Hétfő reggel. Korán kelhettek vaimennyi- en, hogy beérjenek Kaposvárra, s folytassák tanulmányaikat az egyéves pártiskolán. Öten vannak, mind fiatalok: Lengyel János Marcaliból, Csordás Erzsébet Nagyatádról, Fenyvesi János Tengődről, Horváth Károly Siófokról, Kiss Erzsébet pedig Kadarkáiról jött, ahol a hét végét töltötték. Otthoni élményeiket, s az újabb hét feladatait beszélik meg. Szavaikból az tűnik ki: hasznos volt az öt hónap, amelyet eddig a pártiskolán töltöttek, sokat tanultak az előadásokból, a vitákból, egymás tapasztalataiból is. lengje! János a legfiatalabb közöttük, 22 esztendős. Marcaliban, az Óbudai Gépipari Szövetkezet telepén lakatos, s mint KISZ-titkár tevékenykedett. — Telepünkön sok a fiatal, aki a környező községekből jár be. Most kaptunk egy új ifjúsági klubot, nagyon szépen berendeztük. Szeretném, ha az itt tanultakat hasznosítva segíthetnék abban, hogy tartalmas ifjúsági élet alakulhasson ki. Ez a célja Kiss Erzsébetnek1 is, aki ugyan a Nagj'berki Tőzegkitermelő Vállalat dolgozója, de otthon, Kadarkúton vezetett egy ifjúsági klubot. — Nekem eddig csak a, filozófia volt új, mert politikai gazdaságtanból érettségiztem a közgazdaságiban. Eddig — úgy érzem —- nem töltöttem hiába az időt az iskolán. Csordás Erzsébet gépkönyvelő Nagyatádon, a Dél-So- , mogyi Állami Gazdaság központjában. Pártvezetőségi tag. tagja a gazdaság pártbizottÚj tárolókat kap a gabonaipar Az V. ötéves terv időszakában a növénytermesztés dinamikusabban fejlődik majd, mint az állattenyésztés. A növénytermesztésben továbbra is meghatározó szerepe lesz a gabonának, amelynek felvásárlása a tervidőszakban 46 százalékkal növekszik. Azelő- iránvzat Iszerint a gazdaságok 1975-höz képest 1980-ban 50 százalékkal több étkezési búzát és 40 százalékkal több kukoricát adnak. ságának, s a napokbeA a végrehajtó bizottságba is beválasztották. — A többiekkel együtt én is most vagyok ilyen hosszabb időtartamú pártiskolán. Sokat adtaik az elméleti előadások, ám mégis a gyakorlati munkával, a pártépitéssel, a szervezeti élettel foglalkozó előadásoktól várok sokat, hogy pár tmu nkámb an hasznosítani tudjam. Horváth Károly műszerész a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Il-es pártalapszervezetének titkára: — Márciusban több üzemhez, vállalathoz látogatunk el ismerkedni a. pártmunka módszereivel, tapasztalataival. Remélem, sok olyan jó módszerrel találkozunk majd, amelyet én is alkalmazni tudok. Erről beszél Fenyvesi János is, aki a Videoton tabi gyárában lakatos, onnan került az egyéves pártisíkolára. Négy-öt esztendeje kommu- nusták. Kevés a tapasztalatuk, ezért tanulnak készségesen, hogy az egy esztendő leteltével eredményesen kapcsolódhassanak be otthon a gyakorlati pártmunkába. Eddig filozófiából és politikai gazdaságtanból vizsgáztak. Az átlag: 3,63, illetve 3,61, s ez nagyon sokat kifejez. Elsősorban törekvésüket, tanulni vágyásukat. Persze az iskolán nemcsak erre van lehetőség. Színházbérletük van, rendszeresen járnak színházba, moziba, azután sportversen yekel szerveznék. A lapszervezetüktő! sem szakadtak el. Horváth Károly most készül vissza a beszámoló taggyűlésre. Nem ő tartja ugyan, de a beszámoló elkészítésében segített helyettesének, Isó Lajosnak. Amikor fölkeresték őket a siófoki meg a barcsi járás és a Dél-somogyi Állami Gazdaság pártbizottságának vezetői, s érdeklődtek tőlük, hogyan érzik magukat a pártiskolán, így válaszoltak: — Nem bántuk meg, hogy vállaltuk a tanulást. A hallgatók — meg a tanárok is — várják, hogy más járások, városok, gazdaságok pártwezetői is fölkeressék őket az iskolában, mert az ilyen látogatások, beszélgetések újabb erőt, ösztönzést adnak a tanuláshoz! •Szalai László Kuruc kori dokumentumok II. Rákóczi Ferenc fejede- j lem születésének 300. évfordulója ad különös aktualitást azoknak a kuruc kori dokumentumoknak, amelyeket a pécsi Nagy Lajos Gimnázium történelmi iratanyagában fedezett föl dr. Rajczi Péter tanár, helytörténész. Kuruc vezérek leveleiről van szó, amelyeket 1704-ben és 1705-ben Körmöc város tanácsának, illetve főbírájának írtak, pontosabban levélmásolatok, melyek azonban egy időién keletkeztek az eredeti írásokkal; erre vall a papír és a tinta minősége, valamint a jellegzetes írásmód. A dokumentumok egy XVIII. századi — városi följegyzésekre szolgáló — könyvben találhatók. A harmincöt levél, egy kivételével, magyar nyelven íródott, jó állapotban van és ki- j tűnőén olvasható. Mivel a ; Rákóczi szabadságharcból ke- | vés közvetlen írásbeli forrás maradt fenn, a tudományos kutatás számára nagy jelentőségű a pécsi levélgyűjtemény. Egyelőre megoldatlan rejtély, hogyan kerültek ezek a dokumentumok a távoli felvidéki bányavárosból Pécsre. 25 ezer szabadidő-öltözék szovjet exportra Másfél-két óra alatt készül el egy öltöny, egy leányka-, kabát, vagy farmer öltözék Nagybajomban, a Kaposvári Ruhagyár telepén. Száznyolcvanán dolgoznak a tágas, világos termekben — 85—90 százalékuk nő. Nagybajom, Inke, Kiskorpád, Böhönye, Tapsony lakói. A műszak kezdését ezért a buszok érkezéséhez igazították. Az asszonyok egy csoportja már hat órakor a gépek mellé ül, míg a többiek csak negyed nyolckor kezdik a munkát. A telephely vezetőinek egyik legfontosabb gondjuk a két hatalmas műhely teljes »benépesítése-. Kilenc lány tanulja a szakmát, a dolgozók közül további tizenhárom tanul, s szerez majd szakmunkásképesítést. Februártól elsősorban szovjet exortra dolgoznak. Mintegy 25 ezer farmer anyagú szabadidő-öltözéket készítenek, s 2200 bébikabátot. Dé varrnak farmernadrágokat is. Nyitott ablakok E gy klub figyelemre méltó működésének ürügyén fiatalokkal beszélgettem. Többségükkel találkoztam már, jóllehet csak annyit tudtam róluk, hogy gimnazisták, KISZ-esek es érdeklődők, akiket nem harapófogóval kell szókimondásra bírni. S az ilyen emberek tizenévesen is rókan- szem'esek. Az első kérdésre nem vártam valamiféle szakszöveget vágj- lexikonidézetet, mint ahogy később is saját véleményükre voitam kiváncsi. A közéletről váltottunk szót, s ha beszélünk róla, tudnunk kell: mit. jelent. „Ami nem iskolás, az közéleti'’ — mondta az egyik, és társa megtoldotta: „Minden közéleti, ami csak átszövi az ember életéi". „Otthon nem lehetek közéleti ember, az egy szükebb világ; ha valamilyen csoporthoz tartozom, ha tehetek és cselekszem is a közösségért, akkor közéleti vagyok". „Szerintem már az érdeklődés is valami. Ha tudni akarom, hogy milyen a közélet, akkor már közelebb jutottam hozzá." Nehéz lett volna leállítani a ..nyilatkozatok’’ áradását. Az első válasz vitára ingerelt. Gyorsan ki- ‘ derült, hogy az a kislány nem az iskolát, hanem az iskolás módszert tartotta „közéleten kívülinek", s ebben volt is valami igaza. Mindenesetre izgalmasan kezctödqft a beszélgetés. Érezni lehetett, hogy friss levegő áramlik be a „nyitott ablakon". s fokozatosan felfrissíti az öreg iskola légkörét. A módszer kialakításához könnyedén találhatnék ..kaptafát", idézhetnék. központi döntésekből, a KISZ kb kongresszusi leveléből, de meggyőződésem szerint ez most elhanyagolható. Az a fontos — és megyénkben, manapság még csaknem egyedülálló —, hogy ebben az iskolában megértették törekvéseinket. Gyorsan, színvonalasan teremtettek lehetőséget ahhoz, hogy fiataljaink „kiélhessék" közösségi érdeklődésüket, tettvágyukat. Azaz, ne az érettségi után — tájékozatlanságuk miatt sokszor meghökkenve és csalódva — lépjenek ki az életbe. Nem az érettségi után kezdődik az élet ■ ■. Nyílt „titok": a Táncsics gimnázium közéleti klubjáról van szó, és nem is először. Néhány értelmes — és átlagon felüli — rendezvényről korábban már beszámoltak krónikásaink. S hogy mégis témát látok benne, azt az általánosítás igénye sugallja. Miért nincs mindenütt mód arra, hogy az oktatáspolitikai határozat, az ifjúsági törvény szellemében, de ha nem ezért, hát a fiatalokban levő érdeklődés kielégítése céljából megkeressék a legjobb formákat, lehetőségeket? Nemcsak a fiatal, hanem az iskola és a társadalom is hasznát veszi. Érdemes megfigyelni, milyen szemléletesen beszélnek erről a fiatalok. 1 „Így elviselhetőbb az iskola. Tessék elképzelni: hétfőtől szombatig minden délelőtt az iskola padjaiban, délután a könyveim között „passzirozom” magam. Most van ez a klub, elmegyek. Feloldódom, megnyugszom, osztálytársaimat is jobban megismerem, közelebb kerülünk egymáshoz... És érdekel, hogy mi van a világban. Érdekel például a fejlődő országok helyzete. Mindegy, hogy ki beszél róla, csak értelmes legyen és ne azt mondja, ami a tankönyvben van. Onnan tudom, hogy hol helyezkedik el az ország, hány lakója van, milyen az ipara, sőt, a talajviszonyait is megtanulom — pontokba szedve. És mégsem tudok rólok semmit. Amit tanítanak, azt bármelyik lexikonból kiolvashatom ...” M em olyan érdekes, ha leadják a tanórán. Negyvenöt perc ... nem is kérdezhetek. És a klubban nem akarják .. mindenáron beleverni a fejembe a politikát, a társada- lomtodományt. . . Ha érdekel, elmegyek. De sohasem hiányoztam. Lehet, hogy a mai fihtal költők verseiből kapunk ösz- szeállítást... De az annyira mai, és annyira politikus. Vitatkozunk, bíráljuk egymást és önmagunkat is... Téved, ha valaki azt hiszi, hogy ezt nem tudjuk hasznosítani az irodalomórán ...” „Az jön, aki akar, aki érdeklődik. A 742 diákból most 150 tagja van a klubnak. De az érdeklődés növekszik. A vidékiek is itt maradnak, ha jó a program. És jó, mert mi is beleszólunk ... Meg akarom ismerni a közéletet; nem önmagamért, hanem mert tenni szeretnék valamit... teszem azt, politizálni. S az egyén varázsa az, hogy első kézből kaphatok információt! Ugye, szabad lelkesedni ezért...?” Bár csak föl tudnám sorolni ifjú partnereim okos, előrelátó véleményét. Az elsősöktől a negyedikesekig mindenki — aki már „rákapott” a közélet megismerésének örömére, ösztönző erejére — úgy beszél erről a fiatal klubról, mint ami közel hozta az iskolát a mindennapi élethez. És igazuk van. Aki elmegy, sokszor még nem tudja, hogy érdek- li-e a téma. „Amíg nem hallottam a politikáról, hogyan szerethetném?” És megszereti. Nincs módom a program felsorolásához. De ha csak annyit mondok, hogy az „Ifjúság, ideológia, kultúra” témájától a gazdaságpolitikáig, egy gyárigazgató feladatától addig, hogy tulajdonképpen mit csinálnak a megyei pártbizottságon, mi az ottani emberek feladata, és munkájuk hatása; s mi a megoldás a Közel-Keleten (a Külügyi Intézet munkatársának előadásában) — talán már érzékelni lehet a klub tevékenységének hatósugárét. Vezetőket hívnak. S még nem volt példa rá, hogy valaki nemet mondott volna, Nincs előadó a klubfoglalkozásokon: társ van, aki valamiről — helyzeténél fogva — többet tud, mint ők. S kiderül: a gyárigazgató nem valamiféle „mennyekben élő” kiválasztott, hanem egyszerű ember, aki itt van közöttük, válaszol okos kérdéseikre, s munkaköréről csak any- nyit mond: „Az igazgató olyan ember, aki ezt a megbízatást kapta a párttól.” De jön az országgyűlési képviselő és a szocialista brigádvezető, az ifjú költő és a tudományos fokozatot szerzett kandidátus, a fiatal politikus, aki a hazaíiság és nemzetköziség sok-sok izgalmas kérdésére ad választ, és jön mindenki, akit hívnak, s aki odahaza ugyanilyen korú gyermekeivel nem tud beszélgetni a közélet kérdéseiről. Nemzedéki probléma? Ugyan már. „Odahaza a forrófejű, lázongó ifjú és a megfontolt felnőtt áll szemben egymással. Itt miért tudnak közvetlenek lenni hozzánk ugyanazok a felnőttek, akiknek otthon fiaik, lányaik vannak?” Nem kellene néha jobban odafigyelnünk az ifjúság bírálatára ...? S aját világunkra és a nagyvilágra tárultak ki az ablakok. Kötetlen beszélgetés, kérdések ezrei, a kíváncsiság egyéniséget, világnézetet formáló megnyilvánulásai tanúskodnak az értelmes élet okos megszervezéséről. Nem árulok el titkot: a sikerek mögött pedagógusok 'állnak, akik nem igazgatók és tanárok, hanem közéleti emberek a szó nemes értelmében. Igyekezetük mindenképpen követésre méltó. Jávori Béla Hatvan ország, kilencezer kiállító jt. oiuvjeiuiuu KoueKuv állításán 6500 gyártmány s A március 14-e és 21-e között megrendezendő lipcsei tavaszi vásáron 60 ország több mint 9 ezer kiállítója vesz részt. A kiállítási terület 340 ezer négyzetméter lesz. A Német Demokratikus Köztársaság 4200 külkereskedelmi és ipari üzeme mutatja be termékeit. A vásáron a KGST tagországok együttműködését szemléltető termékeket is bemutatják. repel majd. Ezek 80 százaléka Lipcsében kerül először a nyilvánosság elé. Á fejlődő országok kollek- : tív kiállításokkal vagy egyéni kiállítókkal képviseltetik ma- j gukat a vásáron.
